Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július 17. Az ötvenedik bemutató előtt ««• 1 közgyűlések Már közel két hónapja pró­bálnák szer gálmasűm a Szol­noki Jászkun KISZ Együttes tagjai a Móricz Zsigmondi művelődési otthonban és a városi szabadtéri színpadon. Az együttes kétéves fennállá­sa óta tálán a legnagyobb iz­galommal készülnek a fiata­lok erre a bemutatóra, ami érthtő is, hiszen a jubileumi, ötvenedik előadást tartja az együttes a közeljövőben, a lázas készülődés közepette alig találjuk meg Horváth Gyulát, az együttes művészeti vezető­iéit, hogy megtudjunk egyet s mást az előadásról. ö mondja el nekünk, hogy ezen a díszelőadáson azt sze­retnék bemutatni több tánc­játékon keresztül, hogyan harcolt, küzdött népünk a szabadságért a kuruckorlxm, az 1848-as szabadságharc ide­jén. és 1919-ben a Tanácsköz­társaság ideje alatt. Ez a ke­retműsor a különböző korok embereinek szabadságvágyát kívánja ábrázolni a kornak megfelelő táncjáték, vers és muzsika megszólaltatásával, A karúékor légkörének hű ábrázolására a „Rákóczi leve­le” című táncjátékot állítot­ták össze. Csikász Sándortól a táncjáték tervezőjétől és rendezőjétől még többet is megtudunk a darabról: *“ Nem jelentett könnyű feladatot a rendelkezésünkre álló idő alatt a közönség íz­lésének megfelelő táncjátékot létrehozni. Maga a téma Is el­ső piUamtra hálásnak bizo­nyult, csupán a kivitelezésnél tűnt ki, hogy milyen nehéz feladatot ró az egyes szerep­lőkre. Különösen nehéz fel­adatot jelent ez Hajnal An­nának, aki Cinka Pannát személyesíti meg a táncjáték­ban. A darab e része arány­lag rövid idő alatt játszódik le és a benne fellépő konflik­tusnak mély drámaiságát kell kifejeznie. A próbák azt bi­zonyítják, hogy ezt a felada­tot jól oldották meg az együttes tagjai. A táncjáték másik két szereplője Kálmán István és Tóth István, ök egy sorkatonát és egy szaftod legényt személyesítenek meg temperamentumos biztonság­gal, Rendezőjük különösen igyekezett beléjük oltani azo­kat az érzéseket, amelyek a tökéletes játékhoz feltétlenül szükségesek. És az sem mind­egy. hogy az egyes motívu­mokat milyen modorban ad­ják élő. A bujdosásban élő szabad legény mozgásának például sokkal darabosabb­nak kell lennie, mint a szer­vezett kuruc katonáénak. Ezt a részt is jól tudják a fiatal táncosok. A táncjáték koreo­gráfiájához a Szereplők is nagy segítséget nyújtanak a rendezőnek jó elgondolásaik­kal. Az 1848-as szabadságharc­ban elesett gyermekhősöknek állít emléket a „Kisdobos” című táncdráma. A kor ese­ményei a gyermekeket is o haza védelmére lelkesítik. Bár katonának nem sorozzák be őket, mint dobosok lelkesedé­sükkel, hazaszeretetükkel a harcban felnőnek a többi fel­nőtt szabadságharcosok mel­lé. Bátran mennek a csatába a szabadságért. Sokszor sú­lyosan sebesülnek, de még utolsó erejükkel vs harcolni akarnak. A címszerepet Magyar Zoli élethűen jeleníti meg. A strázsornestert Fábián Lajos táncolja igen jó technikával, s egyúttal ő is tanította be a táncokat. A táncdrámát Hor­váth Gyula az együttes mű­vészeti vezetője tervezte és rendezte. A „Tóborzó a Vörös Had­seregbe” című táncjáték a belső és külső ellenség éllen harcoló fiatal Vörös Hadsereg toborzóját mutatja be Tur- keve város főterén. Az 1848- as szabadságharcban kiala­kult verbunk táncot használ­ják fél a kunsági fiatalok a Vörös Hadseregbe váló tobor­zásra. A táncokat Bihari Já­nos, a szabadságért harcoló kiváló cigányprímás legszebb verbunkjad kísérik, amelye­ket ifi. Rácz Pál szólaltat meg az együttes népi zeneka­rának kíséretében. Az idő későre jár. Az együttes tagjai azonban to­vább próbálnak. Mi pedig az­zal búcsúzunk, hogy ismét találkozunk majd a bemuta­tón. •— cselényi -** megyeszerle Az elmúlt napokban Szol­nok megye valamennyi fez­ében megtartották a tervér- tékélő közgyűléseiket. A szö­vetkezeti gazdák ezalkalcm- mal megvizsgálj ták a terv és a költségvetés alakulását és meghatározták, milyen intéz­kedéseket kell tenmiök az esetleges elmaradások pótlá­Hirdetmény A Szolnok Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága értesíti a me­gye lakosságát, hogy az évek óta felszerelt, de még ki nem próbált szirénákat maszaki el­lenőrzés céljából a megye kije­lölt városaiban, községeiben, — üzemeiben július hó 18-án, 12 ára 3# perckor egy percig fertő folyamatos búgással megszólal­tatja. Tekintettel arra, hogy csak műszaki kipróbálásról van szó, a lakosságra ezzel kapcsolatban semmiféle kötelezettség nem bárul. SZOLNOK MEGYEI TANÁCS Végrebajtó Bizottsága Megjegyzések a Tisza Cipőgyár művelődési házának munkalervéről A mnnlíaferv itt fek­szik az íróasztalon. „A 6’ -os formátumú kiadvány finom, famentes, hófehér papíron. Készült négyszáz példány­ban, közel ezerkétszáz forin­tos költséggel. Kétségtelenül helyeselhető, hogy egy nagy­üzem közreadja kulturális tapasztalatait, ha az minden tekintetben mintául szolgál más művelődési otthonok­nak programjuk összeállítá­sához. De csak akikor! Ebből a szempontból vizs­gáltuk meg a Tisza Cipőgyár kiadványát. A brosúra első fejezete helyzetképet ad a község és a gyár művelődés- ügyi viszonyairól. Ez nagy­jából és egészéből őszinte képet nyújt. Ismerteti az Is­kolázottsági viszonyokat. — Megállapítja, hogy az érett­ségizett és egyetemet végzet­tek arányszáma viszonylag alacsony, két százalék. Ez az arány arra kötelezné a művelődésért felelős elv­társaikat, hogy a terveket, különösen az ismeretterjesz­tés tervét hozzáhangolják az iskolai végzettséghez, azon igyekezzenek, hogy minél előbb, minél gyorsabb ütem­ben emeljék a műveltség színvonalát • Sajnos, meg kell állapíta­nunk, éppen ebben, az isme­Házi Andrásból szakember lett A tiszabői kiserdő mellett agyagos, gyepes részen négy ember lépegeti a távolságot. Krám Ferenc, a Búzakalász elnöke, Fórizs elvtárs, a tö­rökszentmiklósi járási tanács építésze, a műszaki ellenőr és Házi András. — Hát akkor idejöjjön. ■— Itt az erdő, gyep, jó ter­mőföld veszi körül. A Búzakalász leendő köz­pontjáról van szó. A köz­pontról, amit egyelőre egy áthajtás silógödör jelez, meg a tagság, Krám elnök és Házi András fejében rajzolódott már ki. Házi András az új terme­lőszövetkezet új mezőgazdá­sza. A szó . való értelmében új, mivelhogy múlt évben végezte el a törökszentmik­lósi Mezőgazdasági Techniku­mot. A felesége, két gyerek örült rajta kívül az oklevél­nek. Házi András levelező ta­gozaton végzett. Fiatal korá­ban nem volt alkalma a könyvet „bújni”. Apjának se­gített a család ellátásában, hiszen a két hold föld nem hozta meg a betévő falatot. Olyan ..sablonos” élettörté­net az övé, de nagyon agitáló ez a sablon. Felfedezik szer­vezőkészségét, vezetőképessé­gét, s nyitva áll az út előtte. Dolgozik a DÉFOSZ-ban. a DTSZ-vél, a pártban. Wür­ben pedig az itteni Petőfi Tsz tagja. De még előtte három év­vel, 1954-ben kitölt egy űr­lapot. „Kérem felvételemet a Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára”. — Szeretem, ez a pálya ne­kem' való — így mondja most már. Nagyon sokat ez a gondolat éltette négy év alatt. Merthát nem volt az könnyű: dolgozni is, tanulni is. Hazament fáradtan, s felnyafogtak a gyerekek. — Apu, játszunk már, ne tanulj mindig. Akkor még nyáron voltak az évvégi vizsgák. A termelő- szövetkezet nem térítette a tanulmányi távollétet és ép­pen akkor kellett kimaradni a munkából, amikor legtöb­bet kereshetett volna. Dehát Házi András olyan ember, amire ráteszi a célt, attól nem tágít. így volt a ta­nulással is. Az előző két év volt a nehéz és szokatlan. Utána úgy volt vele: most már, ha fene fenét eszik is. nem hányja veszni a hátra­lévő időt. Az érettségi banketten megszorították egymás kezét. Huszonnégyen végeztek. Töb­bek között Ökrös elvtárssal, aki AbAdszalókon aaronőmus Jelenleg, Hajdú elvtárs a Vízügyi Igazgatóságnál dol­gozik. Mindenki felelősség- teljes helyre került. Főképpen Házi András. — Fnv úi termelőszövetkezet új agronómusa. feBL.= retterjesztésben nem tükrö­ződik megfelelően ez a cél­kitűzés. Az előadások maxi­malisták, nem alkalmazkod­nak az általános kulturális színvonalhoz, sokszor öncé­lúak. Emellett csoportosítá­suk ötletszerű, nélkülözi a logikai felépítést Nézzük meg sorjában az egyes élőadássorozatokat. Az első címe: „Pro patria et li­bertate“’. Hazafias hagyomá­nyainkkal, nemzeti függet­lenségünk küzdelmeivel fog­lalkozik. (Itt említjük meg, hogy az üzem dolgozóinak legfeljebb másfél százaléka tud latinul, nem ártott vol­na lefordítani: A hazáért és a szabadságért.) Az öt elő­adásból álló sorozat a Hunya­di család harcaival kezdő­dik. Ez helytelen, mert a magyar függetlenségi' hárcok már I. István korában meg­kezdődtek, a történeti folya­matosság azt követelné, hogy abból a korból kezdjük az előadásokat. Nincs feltüntet­ve, mennyi időt szánnak egy-egy előadásra, de ha mindegyik témakör egy elő­adás, akkor rosszak az ará­nyok. Nem lehet az ősziró­zsás forradalomról és a Ta­nácsköztársaságról csak any- nyit beszélni, mint mondjuk a Martinovics „összeeskü­véséről. (Nem összeesküvés, hanem forradalmi mozga­lom! a szerk.) „Eryelemes“ történelem sorsdöntő fordulatai’’. (En­nek a sorozatnak első elő­adása: A nagy felfedezések; Az USA keletkezése és emel­kedése.) A nagy felfedezé­sek, így Amerikáé is a XV— XVI-ik századra esnek. Az USA pedig a XVIII. század közepén kezdett kialakulni. Egyébként az USA keletke­zése nem sorsdöntő fordulat, mintahagy nem azok az I. világháború utáni békekö­tések sem. A sorsdöntő tör­ténelmi fordulatok általában azok, amelyekben haladó iránj^ban történik forradalmi változás. Éppen ezért nem lehet idesorolni a sorozat utolsó előadását sem, amely a hitleri fasizmus uralomra- jutásáról és a népek irtásá­nak nagyüzemi módjáról szól. A sorsfordulat a hitle­ri fasiszta hadigépezet szét­zúzása volt annak összes kö­vetkezményeivel , A klasszikus külföldi írók is ötletszerűen szerepelnek. A klasszikus írók között nem szoktuk nyilvántartani Rousseaut, aki elsősorban fi­lozófus és neveléselmélkedő volt. Azt sem tudjuk miért klasszikus író a: „felesleges ember’’ típusa az orosz iro­dalomban. A téma különben fe túl magas színvonalú. — Hiányzik a klasszikusok kö­zű! Shakespeare, Zola, Cse­hov. Balzac, Flaubert, Rol­land, Thomas Mann, hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük. Bajosan hisszük, hogy az ifjúmunkások között különös érdeklődésre tarthatna szá­mot „A haladó polgárság mű­vészeti irányzatai és a reak­ciós irányzatok a XIX. és XX. század folyamán” című előadás. Ez legjobb esetben kandidátusi disszertáció tár­gya és nem népszerű előadá- s*é. Az előadások tematikájá­ból ugyanakkor hiányzik a fiatalságot érdeklő előadások egész sora. (A gyár dolgozó­inak túlnyomó része harmic éven aluli.) Hiányzik a kom­munista erkölcs problémái­nak feldolgozása. Mindössze egy előadás szól az általános viselkedés szabályairól. (Bi­zonyára a viselkedés általá­nos szabályairól lesz itt szó.) Vajon milyen előadás rejtő­zik „A "természet világa” címszó alatt. Erről a témá­ról egy ötéves esti iskolát is lehetne indítani, akkor sem merítenék ki a tárgyat; Nem szándéksznnk részletezni a többi tárgy­kört. Kétségtelenül vannak benne hasznos kezdeménye­zések. Érdekes szakköröket, tanfolyamokat sorol fel, nagy figyelmet fordít a technikai továbbképzésre. Azt azonban nem értjük, miért kell nyil­vánosságra hozni azt a — rendkívül mérsékelt — célki­tűzést, hogy az olvasók szá­mát negyedévenként huszon­öttel emelik? Tudtunkkal a gyárnak közel kétharmada nem tartozik a könyvtár ol­vasói közé. Ebben a tempó­ban éppen huszonöt év múl­va érik el a telítettség álla­potát. Ez pedig messze van. A továbbiakban azt sze­retnénk megállapítani, hogy a maximalizmus veszélyét látjuk a munkaterv egészé­ben. Hihetetlenül sok elő­adást, továbbképzést, kirán­dulást, szakköri foglalkozást iktat be a programba. Nyolc szakmai tanfolyam, öt nyelv- tanfolyam, tizenhárom egyéb tanfolyam szerepel benne. Ezenkívül kilenc szakkör a gyermekek számára; Ehhez jönnek még a művészet cso­portok. Mindezzel nem a művelő­dési vonalon dolgozók kedvét kívánjuk elvenni a további munkától. Csupán azt sze­retnénk elérni, hogy vitassák meg újra a munkatervet, kü­lönösen az ismeretterjesztési részt. Alakítsák át azt úgy, hogy az ifjúság reális érdek­lődését tükrözze a megfelelő színvonalon. És végezetül ne adjanak ki pénzt egy egysze­rűen lesokszorosftható mun- kaferv luxus kiadására. A takarékosság mindenki szá­mára kötelező. — hernádi 1— Múlt idő jelen időben Nézegettem a szolnoki üzletek kirakatait Nem tu-, dom, ki hogy van vele. Számomra ez a művelet élveze­tes, szórakozás, s egyben öröm. A kirakatok sokminden­ről beszélnek, egyebek között áru bőségről, ízlésről és esetenként — ez nem öröm — hiányos választékról. — Egy-egy nevezetesebb ünnep után még valamiről. Nem, nem felelőtlenségről, csak éppen nemtörődömségről. A Beloiannisz utca egyik sarkán a Fényképész KTSZ egyik kirakata a nemzetközi szövetkezeti napot köszönti — a nemzetközi szövetkezeti nap rég elmúlt. Az 1. sz, Fodrász KTSZ dolgozói sem vesznek erről tu­domást. Az Állami Könyvesbolt kirakataiból arról érte­sülök, hogy ünnepi könyvhét, pontosan feltüntetve, mi­kortól meddig. Június 7-ig. Tudomásom szerint június 7-e is régen elmúlt A RAVEL kirakata a honvédelmi nap műsoráról tájékoztatja a gyanútlan járókelőt Az is elmúlt. Nem szívesen nézi az ember ezt a múlt időit a jelen időben» *— szp — A Nap kél: 4.03 h-kor, nyugszik: 19.36 h-kor. A Hold kel: 16.50 h-kor, nyugszik: 1.25 h-kor. Időjár ásjelentés Várható időjárás: már va­lamivel naposabb lesz az idő, de több hety/en még lesz zá­poreső, zivatar. Mérsékelt, időnként kissé élénkebb szél. A nappali felmelegedés a nyugati határszélen kissé fo­kozódik, máshol alig válto­zik. Várható hőmérséklet 25— 28 fok között. JÚNIUS 22-ÉN, este 7 órakor érkezik Debrecenből Szolnokra a VIT-staféta. A Csongrád megyei fiataloktól a tiszaföldvári és martfűi ki- szisták veszik át a zászlót. A váltó 23-án délelőtt 11 óra 20 perckor indul tovább Bu­dapestre. Ugyanezen a napon csillag-staféta indul a megye különböző városaiból, közsé­geiből Szolnokra: a fiatalok elhelyezik üdvözlő szalagjai­kat a VIT-zászlón. — eddig NYOLC terme­lőszövetkezeti központban fe­jezték be a villamosítást a TITÁSZ dolgozói. Ebben az évben további huszonnégy szövetkezetbe vezetik el az áramot. — MEGYESZERTE foly­nak az előkészületek Au­gusztus 20. méltó megünnep­lésére; A Nagykunság tsz- városaiban lovasbandéri­umokkal, népviseleti mene­tek szervezésével készülnek. A mezőtúri Nagykunsági Na­pokon a megye országgyűlé­si képviselői is résztvesznek. — KLUBESTET RENDEZ minden második csütörtökön Kunhegyesen a járási kul­túrotthon és az MSZBT. A klubesteken Radócz József, a községi tanács VB-elnökc legutóbb Szovjetunió-beli él­ményeiről beszélt. Ma Balatontól dváron sorsolták a lottót Ebben a hónapban már má­sodszor kerül a lottógömb a Balatonra. A lottó 29. játékheté­nek sorsolását ugyanis ma dél­előtt 10 órai kezdettel Balaton- földváron, a szabadtéri színpadon rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. (MTI). — 80 EZER FORINT hasz­not hozott eddig a szolnoki Szabadság Tsz gazdáinak a 10 holdas kertészet — PÉNTEKEN fejezik be az aratát a Mezőhéki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzem­egységében. Húsz vagon ke­nyérgabonát szállítanak a Terményforgalmi Vállalat raktárába. A gazdaság olasz­búzája 25 mázsás átlagter­mést adott. — 2 EZER 200 FORINT­RÓL — ennyivel indult a szövetkezet — másfémillió forintra nőtt nyolc év alatt a mezőtúri fazekas ktsz kö­zös vagyona. “ MEGTALÁLTÁK a va­sárnapi tiszai baleset áldoza­tát. A holttestet a szerencsét­lenség helyétől mintegy 300 méternyire fogták ki a rév­őrs rendőrét —■ BEFEJEZŐDÖTT a gyapjubegyűjtés megyénk­ben. A Gyapjubegyűjtő Vál­lalat a második negyedévben 5 ezer 300 mázsa jóminősé­gű birka gyapjút vett át a termelőszövetkezetektől és állami gazdaságoktól. — ÁTADTÁK a forgalom­nak az új jászfelsőszent- györgyi Zagyva-hídat. A híd­építők az építkezés kezdetén vállalták, hogy a hidat a hordás megkezdése előtt be­fejezik. Felajánlásukat tel­jesítették. A híd másfélmil­lió forintba került. ^ EGY KILOMÉTER jár­da épül Berekfürdőn. A be­ton-járda e hó végére előre­láthatólag elkészül. — HIDEG VÍZZEL is le­het narancs-színű és ízű hű­sítő italt készíteni. Megyénk­be tíz-tizenöt mázsa 20 gra- mos kiszerelésű pezsgőpor érkezett, melyből ecet hozzá­adása nélkül is készíthetünk szénsavas üdítő italt. Az új cikk különösen kedvelt Kar­cag és Jászberény aratói kö­zött. miimimmiiiiiiiiimiiiiHiiiiimiiiiiiiimiHinmiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiimmtimi Regény az 1848-as német forradalomról Johanna és Günther Braun, a Német Demokratikus Köz­társaság fiatal írói a közel­múltban „Krisan és Luisa” címmel történelmi regényt írtak. A regény cselekménye az 1848-as németországi for­radalom időszakában játszó­dik. Szereplői között ott ta­láljuk a mezőgazdasági mun­kások és a városi proletárok, a nagypolgárok és a földes­urak képviselőit. A regény hőse, Rudolph Borhert gépgyáros Berlinben él. Magatartása jellemző a korabeli német burzsoáziára. Borhert kezdetben üdvözli a forradalmat, mivel megérti, hogy a Németországot dara­bokra szaggató feudalizmus pusztulásra ítéli vállalatát is. De amint a forradalom sa­ját érdekeit kezdi fenyegetni, regtön elárulja forradami ideáljait. Braune regényének újjászületése A kortársak közül kevesen ismerik Rudolf Braune köny­veit. A németországi forra­dalmár proletár írók nemze­dékének e legfiatalabb kép­viselőjét hamar elfeledték, műveit kevesen ismerték. — 1932-ben az egyik legelter­jedtebb Ruhr-vidéki polgári lap folytatásokban közölte Braune „Fiatal emberek a városban” cimű regényét —, a szerző második könyvét. A regény rövidesen megjelent égy kiadóvállalatnál és a polgári kritikusok is elisme­réssel adóztak a fiatal kom­munista író tehetségének. Rudolf Braune alig 25 éves korában tragikus körülmé­nyek között elhunyt —, be­lefulladt a Rajnába. Köny­vei a fasiszták gyújtotta mág­lyákon hamvadtak el. A berlini „Ditz-Verlag” kiadóvállalat most ismét megjelentette Braune „Fia­talemberek a városban” című legényét

Next

/
Thumbnails
Contents