Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

♦ 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. Július 17.' A*szovjet és nyugati külügyminiszterek találkozói Angol lap a nyugati magatartásról Szabadságot Glezosznak növekvő tiltakozás világszerte Mint a TASZSZ jelenti, a világiközvélemény feszült fi­gyelemmel kíséri a Glezosz- pert. Tiltakozások özöne áramlik a görög kormányhoz és az athéni katonai bíróság­hoz. Feltűnő, hogy az AP ame­rikai hírügynökség tudósító­ja is nemzeti hősnek nevezi Mamol'isz Glezoszt és terje­delmes tudósításban számol be arról, hogy a védelem számos tanúja, akik között igen sok nem baloldali politi­kus is volt, egyöntetűen mél­tatta Glezosz erkölcsi tiszta­ságát és a kémkedési vád tarthatatlanságát. Hasonló értelemben ismerteti a per legutóbbi tárgyalásait a Reu­ter hírügynökség is. Az AFP megállapítja, hogy a közvélemény érdeklődéssel várja Glezosz csütörtöki be­szédét, (MTI) ■ ... ... .1 Glezosz Az athéni hadbíróság egy hét óta tárgyalja az álhata- tos, magabiztos görög hazafi, Manolisz Glezosz ügyét A világ dolgozóinak figyelme őrá, az ő életére irányul ezek­ben a napokban. A tiltakozó táviratok, az igazságot köve­telő sorok ezrei érkeznek a békebizottságokhoz, amelyek­ben a hazafi sorsáért aggó­dták határozottan követelik a jogtipró eljárás beszüntetését, Glezosz és társai tzabadonbo- csájtását. A mezőn dolgozó emberek leteszik a kaszát néhány perc­re, míg aláírják nevüket a tütakozásnak. Tiszaföldváron egy napon negyven jegyzé­ken 880-an erősítették meg tiltakozó szavukat kezük alá­írásával. Szászberekén a Bé­ke Tsz tagjai. után a község lakosai is felemelték az igaz­ságot. támogató szavukat: „Egységesen, egyakarattal til­takozunk a hazafiság ilyen megsértése eUen" — írták a Hazafias Népfront békebizott­ságához küldött táviratukban. Tiszavárkonyon, Nagykörü­GENF (Reuter). Csütörtö­kön a szovjet delegáció szál­lásán Gromiko ebéden lát­ta vendégül Selwyn ' Lloyd, angol külügyminisztert. A tárgyalással egybekötött ebéd volt a szovjet miniszter el­ső nem hivatalos találkozása a nyugati külügyminiszterek egyikével, amióta az értekez­let második „felvonása” megkezdődött! • Gromiko szovjet külügy­miniszter szombatra ebédre hívta meg Herter amerikai külügyminisztert és felesé­gét. Herter ék a meghívást el­fogadták, • LONDON. London fokozó­dó aggodalommal szemléli a külügyminiszteri értekezlet nehézségeit* ennek okait a nyugati táborban látják* A Daily Express genfi tu­dósítója szerint azt írja, hogy „a Nyugat meghátrál Adenauer előtt.” Egy ideiglenes berlini egyezmény gyors létrehozá­sának kilátásait rombadön- tötte Couve de Murville, — amikor kijelentette, hogy a Nyugat számára elfogadha­tatlan az össznémet bizott­ság felállítására vonatkozó szovjet javaslat* Ez azt je­lenti, hogy Anglia, Amerika, és Franciaország engedett Adenauer el Ifen vetéseinek, aki úgy okoskodott, hogy ha a Nyugat hozzájárul az össz- német-bizottság megteremté­séhez, ezzel elismerné a ke­let-német kormányt* Könnyen megérthetjük, mi­ért kívánja Adenauer a Ke­let és Nyugat között folyó tárgyalások kudarcát — írja a továbbiakban a lap. életéért ben, Ráikóczifalván, a homo­ki Gyógypedagógiai Intézet­ben, a zagyvarékasi Rákóczi Tsz-ben, az újszászi Tüdősza- natóriwmban, a karcagi Kí­sérleti Gazdaságban, a szol-^i noki Papírgyár minden üzem­részében, a szolnoki Ruházati VáUalat, a szolnoki Sütőipari Vállalat központi irodájában és külön-külön az üzemek­ben, Tiszajenő községben, a törökszentmiklósi Járási Ta­nácsnál és tok más helyen felemelték szavukat Manolisz Glezosz és társai életéért Ha ugyanis a négy nagy­hatalom megegyeznék, Nyu- gat-Német ország volna a vesztes, De milyen jogon van Adenauernek ilyen nagy be­leszólása a Nyugat tanácsko­zásaiba. Az értekezlet háromhetes szünetében semmiféle ko­moly tanácskozás nem volt. így új eszmék és közös po­litika vagy taktika nélkül tértek vissza Genfbe. Ebbe a megdöbbentő légüres térbe tört be Adenauer, Reméljük, a többiek gyorsan lerázzák magukról Adenauer varázsát, mert különben a következ­mények végzetesek lesznek, (MTI), Bonyolódik az argentin belpolitikai helyzet Buenos Aires (MTI). - Szerdán esté újabb váratlan ese­mény történt Argentínában. Mint a Reuter Iroda jelenti, az argen­tínai haditengerészet 12 vezető parancsnoka megbízható értesü­lések szerint benyújtotta lemon­dását. Ez a drámai lépés alig 24 órával azután történt, hogy a Frondizl elnök az Estevez ellen­tengernagy, haditengerészeti mi­niszter lemondását sürgető köve­telésekről tanácskozott az emlí­tettekkel. Frondizl elnök tudvalevőleg nemrég nyilatkozatban erősítette meg, hogy bizalommal viseltetik Estevez tengernagy iránt. A ten­gernagyok többsége viszont is­mételten követelte a miniszter távozását, amit Frondizl nem volt hajlandó teljesíteni. Az amerikai acélgyárosok elutasították a szakszervezet javaslatát Algéria, jelenlés TUNISZ (Reuter). Az al­gériai nemzeti felszabadító hadsereg szerdán este közöl­te, hogy csapatai szerdán végrehajtott meglepetésszerű támadásuk alkalmával elfog­laltak és elpusztítottak egy francia katonai állást a tu­néziai határ közelében lévő Ain Zana mellett. PÁRIZS (MTI). Miután Ghana „de facto” elismerte az algériai ideiglenes kor­mányt, a francia kormány ezt „barátságtalan lépésnek” mi­nősítve, eűlhatáircxzta, hogy Pá­rizsban tartózkodó nagyköve­te nem tér vissza accrai ál­lomáshelyére, (MTI); HAMBURG (AP). A Szoci­alista Internacionálé ham­burgi kongresszusának szer­dai ülésén mind az Angol Munkáspárt, mind a Nyugat­német Szociáldemokrata Párt küldöttei sürgették a négy nagyhatalom külügyminiszte­rét, hogy terjesszen a genfi értekezlet elé „reálisabb ja­vaslatokat” Berlin és Né­metország kérdésében* Gaitskell ismét bírálta a nyugatiak Genfben ismerte­tett „csomagtérvét” és sajná­latosnak mondotta, hogy a Rapacki-tervet a Nyugat még tárgyalási alapként sem vet­te figyelembe; Kifejtette, hogy a berlini problémát a legkielégítőbben Németország (egyesítésével lehetne megoldani. E cél elé­réséhez a következőket aján­lotta: Az európai biztonsági szer­ződés megkötését az összes külföldi fegyveres erők ki­vonását Németországból és végül szabad választásokat egész Németországban; A nagyhatalmaknak lehető­vé kell tenni, hogy Német­ország csatlakozzék a kö­zép-európai demilitarizált övezethez; Gaitskell végül sürgette a Munkáspárt hivatalos atom­fegyver-politikájának meg­felelő nemzetközi szerző­NEW YORK (MTI). Mint a Reuter jelenti, az Acéliparo­sok Szövetsége szerdán esite visszautasította a sztrájkoló dolgozóik Szakszervezetének azrt a javaslatát, hogy Egyez­tető Bizottság elé terjesztik a vitát. Cóper, a gyárosok szóvivője kijelentette; hogy „nincs szükség harmadik félre” a vita megoldásához. A sztrájk egyébként tart. Az acélöntödékben és a ke­mencéknél csak karbantartó szolgálat folyik. Finnegan, akit Eisenho­wer elnök közvetlenül bí­zott meg, rövid tárgyalást folytatott a dolgozók áa a dés megkötését Ollenhauer, a nyugatnémet szociáldemokraták képviselő­je támogatta Gaitskell állás­pontját a német kérdésben és a genfi értekezletről alkotott felfogásban. — Sürgette a genfi értekezlet résztvevőit tanulmáhyozzák a Munkás­párt és az NSZP javaslatait. (MTI)* Washington (MTI). Mint az AP és a Reuter jelenti, az amerikai szenátus és képvi­selőház közös atomeró-bizott- sága szerdán beterjesztette jelentését azokról az egyez­ményeikről, amelyeknek értel­mében az Egyesült Államok bizonyos atomfegyvereket ad át hét más NATO-onszágnak. A szerződéseket nem keil ratifikálni, de 60 napig a kongresszus asztalán feksze­nek', g ha ez idő alatt a két ház ellenkező értelmű hatá­rozatot hoz, érvényüket vesz­tik; Mint ismeretes, a szerződé­seket Angliával, Franciaor­szággal, Nyugat-Németor- szággal, Törökországgal, Hol­gyárosok megbizottaival, — majd csütörtökön visszauta­zik Washingtonba, hogy je­lentést tegyen Mitchell mun­kaügyi miniszternek, (MTI); Argeníenilben rendezik meg az Hnmanilé Ünnepéi PÁRIZS (MTI). Az Huma- nité hagyományos ünnepét az idén végül is Argen teuilbep rendezik meg. A hatóságok rendre megakadályozták, hogy korábbi helyén, a — vincenesd erdőben, — vagy La Coumeuve-parkjában ke­rüljön sor az Hunanité száz­ezreket mozgósító ünnepére. A lap hasábjain Jacques Duclos, a Párt Központi Bi­zottságának titkára emel szót a személyi hatalom kormá­nyának ösztönzésére hozott megyefőnöld határozat ellen, amely nem engedte meg, hogy az ünnepséget La Co- urneuve parkjában rendez­zék. Ez a döntés — Írja Duc­los — önkényesen szembeáll a nép választott testületéinek akaratával, s a kormánynak arról az elhatározásáról ta­núskodik, hogy mindent meg akar tenni nagy ünnepünk megaikadáyozására, (MTI)* landlával, Kanadával és Gö­rögországgal kötötték. Frank Kowalski, Connecti­cut állam demokratapárti képviselője a kongresszus előtt kijelentette, nem he­lyesli, hogy az Egyesült Álla­mok atomfegyvereket oszto­gat világszerte. „Katonai kor­mányzó voltam Japánban Hirosima újjáépítésének ide­jén, s a mi sivatagjainkban is láttam atonvrobbamást: Ezért nem helyeslem, hogy ezeket a szörnyű fegyvereket szétszórjuk világszerte. Tel­jes mértékben tudatában va­gyok a honvédelemért viselt felelősségünknek, de gondo­sabban kell megvizsgálnunk, mit is teszünk’’ — mondotta Gaitskell és Ollenhauer Németország atommentesítésének tervéről „Nem helyes, hegy atomfegyvereket osztogatunk" *— amerikai képviselő beszéde — ^eeeeeeeeeeeee6eeeeeeeeeeeeqeeeeeeeeeeqoeeeeeeeeeeeeeec>>eedeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee,aeeoeeeeeeoeoeeeeeeeeeeee JK 'Vatikán két arca A történelmi források ar­ról számolnak be, hogy a Vatikán XXIII. Jánossal az élein, ebben az évben ün­nepid megalakulásának 30. évfordulóját; Szokássá vált, hogy egy-egy évforduló al­kalmával értékelik azon egy­házi és világi személyek ér­demeit, akik hozzájárultak az adott állam megalakulá­sához. Nem lehet azonban tudni, hogy XXIII. János pá­pa, s hívei a bíborosok és a prelátusok, a ferencrendiek és a jezsuiták, a bankárosok és a földbirtokosok megem­lékeznek-e majd Mussolini „nagy érdemeiről1’, aki az olaszországi haladó erők el­nyomásában nyújtott nagy segítséget, 44 hektár földet adományozott XI. Plus pápá­nak, s ezt a területet hívják Vatikánnak .:. Köztudomású azonban — és ezt a Vatikán hallgatása is igazolja — hogy a törpe állam gazdasági és politikai hatalma nem ebből a 44 hektáros királyságból származik. Ez csupán elenyé­sző ezreléke annak a földte­rületnek, amelyet a Vatikán az egész világon birtokol. — Nézzük meg, hogy a Vatikán a különböző államokban, mi­lyen nagy földterületekkel rendelkezik: Olaszországban 500 000 hek­tár, Angliában 100 000 hek­tár, Spanyolországban és Por­tugáliában 6 miihó hektár (a szántóterület 20 százaléka), Columbiában 100 000 hektár. Peruban 70 000 hektár, a Do­minikai Köztársaságban 70 ezer hektár, Mexikóban 10 ezer 500 hektár, az Egyesült Államokban 1 millió 145 ezer hektár, Venezuelában 50 ezer hektár, Ecuadorban 20 ezer hektár, Hadiban pedig 4 ezer hektár földet birtokol a ró­mai katolikus egyház. De tovább lelhetne még so­rolni azokat a kapitalista or­szágokat, amelyek gazdasá­gában a Szent Ferenc rend, vagy a dón Bosco rend, szere­pet játszik. Az előbb’ emlí­tett adatok csupán a szántó­területre vonatkoznak. Ezeket az adatokat dr. Tondi pro­fesszor tette közzé, aki 15 évig a jezsuita rend tagja volt. A Vatikán nem tudta megcáfolni ezeket az adato­kat, mivél a szóban lévő ál­lamok katasztrális térképében szerepelnek. A katolikus egyház gazda­sági hatalma természetesen nem csupán a mezőgazdaság felé orientálódik. A mezőgaz­daság nem mindig biztosítja azt a kívánt nyereséget, — amelyből teljes mértékben finanszírozni lehtne a szocia­lista tábor országai ellen irá­nyuló kém- és felforgató te­vékenységet A pápa téved­hetetlensége ugyanis nem­csak szavakban, hanem bank­számlákon is érvényesül. V atikán bankszámlája — érthető oknál fogva — még nagyobb titok, mint a „szent sír” és csak a legmeg­bízhatóbb emberek ismerik, akiknek viszont személyes érdekük, hogy ne szerepelje­nek az újságok hasábjain. Vonatkozik ez elsősorban Bernardino Nogara, 86 éves báróra, aki a következő hi­vatalos cím tulajdonosa; a szent szék különleges admi­nisztrációjának küldötte”. — Vatikán széleskörű kereske­delmi munkájára jellemző az is, hogy Nogara báró 74 nagy vállalat igazgató tanácsának tagja. Az „Espresso11 című olasz liberális hetilap az új pápa megválasztása előtt kö­zölte azoknak a katolikus személyiségeknek a névsorát, akik kezében a Vatikán rész­vényei és ezzel együtt a vati­káni gazdasági hatalom tit­kai is összpontosulnak. A kö­vetkező nevekről volt szó: Nogara báró, Spada báró az elhunyt pápa három unoka­öccse — Carlo, Marcanrtini és Guillio Paceili — Petro En­rico Galeazzi gróf (Vatikán műszaki berendezésének ve­zetője), Giovanni Batista (a szent paloták igazgatója), — Eugénia Gualdi, Paulo Blu- menstihl gróf, Francesco Ma­ria Oddassio és Vittorio Cer­ruti volt olasz nagykövet. A felsoroltak nevei a Fiat gépkocsitrösztön és a Pirelli gumi-konszernen kívül Olasz­ország valamennyi legfonto­sabb cégének igazgató taná­csában szerepelnek. — Sőt, Olaszország összes villamos erőműve, továbbá a telefon, és vasúti társasága tészta- és papírgyára a Vatikán kezé­ben van. Az „Espresso” című lap becslése szerint a Vatikán részvénycsomagéinak értéke 12 milliárd dollár. Ehhez az összeghez hozzá kell még számítani az egyes rendeket, amelyeket teljesen vagy rész­ben a Vatikán ellenőriz. A pénzszerzésben a jezsuiták járnak az élen. Vagyonuk ér­télre meghaladja az 5 mil­liárd dollárt, s olyan vállala­tok részvényesei, mint pél­dául a „Bank of California”, „Bank of America’’, „Di Gior­gio Fruit Company”, amely nagy ültetvények tulajdonosa Közép-Amerikában. Francia- országban a jezsuiták a „Peu­geot” és „Citroen” gépkocsi cégekre, valamint a Schnei­der—Creusot fegyvergyárra összpontosították figyelmü­ket; A vallási mitológia szerint Isten azért pusztította el Szo­domát és Gomorát, mert la­kói az életörömöket minden­nél előbbre helyezték. A je­zsuiták bizonyára más néze­teket vallanak a világi örö­mökről. Nem véletlen, hogy az ostendei játékbarlangba is befektették tőkéjüket, hi­szen busás nyereséget hot N em véletlenül mondják, még a nyugati kapita­lista körökben is, hogy a Va­tikán a legnagyobb részvé­nyesek közé tartozik. A Va­tikán minden vezetője és fő­ként az újonnan megválasz­tott Angelo Roncalli pápa, aki felvette a XXIII. János nevet, tisztában van azzal, hogy gazdasági hatalom nél­kül politikai hatalmuk egyen­lő lenne a nullával. A té­nyek arról tanúskodnak, hogy a Vatikán politikai hatalma messze túllépi a 40 hektár területű államot. — Ahhoz, hogy ez a befolyás ne csök­kenjék, a Vatikánnak pénz­re, és mégegyszer pénzre van szüksége. Ez szükséges, hogy uszíthasson, pénzelhesse az összeesküvéseket, szabotál­hassa a haladó eszméket A Vatikán mindenáron lep­lezni kívánja, hogy világi ügyekkel, magyarul politikai kérdésekkel foglalkozik. A katolikus egyház története azonban számos olyan ese­ményről tanúskodik, amely­nek valóban semmi köze sincs a vallási élethez. A Va­tikán segített Mussolininak az olasz demokratikus szer­vezetek felszámolásában és a háborús kalandor politikája megvalósításában Etiópiában és Spanyolországban. A Va­tikán elsőnek vette fel a dip­lomáciai kapcsolatot a spa­nyol nép Hóhérával, Franco- val és a katolikus egyház „legkedvesebb gyermekének” nevezte. A Vatikán utasítá­sára a katolikus egyház Né­metországban nagymérték­ben elősegítette Hitler hata­lomra jutását. Verolini nun- cius Csehszlovákiában. Mind- szenty bíboros pedig Ma­gyarországon kémkedett. A Vatikán aknamunkájának láncolata csaknem végtelen és XXIII. János pápa előd­jei kitaposott útján halad. Röviddel a pápai trón el­foglalása után —, hogy senki sem kételkedjék politikájá­nak irányvonaláról —, dek­rétumot írt alá, amelyben felhívta a katolikus hivőket, ne adják szavazatukat a kommunista pártra, sőt egyet­len olyan pártra vagy szer­vezetre sem, amely együtt halad a kommunistákkal. A dekrétum célja, hogy befo­lyásolja a politikai fejlődést Szicíliáiban. Röviddel a pápai dekrétum kiadása után — a tévedések elkerülése vésett — a Vatikánban rámutattak aura. Hogy a dekrétum nem csupán Olaszország, hanem más országok politikai fejlő­désit )s befolyásolni kívánja. Közismert dolog, hogy a papok a múltban megáldot­ták a fegyvereket és most Is ezt teszik, A szentelt víz azonban még nem dönti el a győzelmeket, Illetve veresé­geket: valószínű ezzel a pa­pok is tisztában vannak. Ta­lán azt is tudják, hogy az atomfegyverek, a tömegpusz­tító bombák szörnyű erejűek. De, amikor a nyugat-német­országi szövetségi parlament bejelentette az atomfegyver­kezés programját, a Vatikán azonnal megtalálta a „teoló­giai” védelmet, miszerint az atomháború igazságost Kinek használnak az ilyen vatikáni jelszavak? Kik áll­nak e jelszavak mögött? Nem mások, mint a nyugati imperialista körök, monopó­liumok, trösztök és részvény- társaságok, akiket állandó csőddel fenyegetnek a cik­likus válságok. Ezek a körök a válságokból kivezető egyet­len utat a fegyverkezésben, a demokratikus és szociális szabadságjog még keményebb elnyomásában látják. A Vatikán finánctőkéje szövetséget kötött a monopóliumok finántőkéjével és így létrejött a Vatikán ér­dekes szövetsége az imperia­lizmussal. A Vatikán urai tisztában vannak azzal, hogy az imperializmus bukásával az ő hatalmuk is véget ér Ezért minden erőfeszítésre készek, hogy a fenti concor- dáitum állandóan szilárdul­jon. Igaz, a jerikói harsonák nem jelentik be a világnak a Vatikán bankszámlájának növekedését. Ez egyetlen „szent atyának” sem érdeke. Ezért a Vatikán mélyen el­rejti igazi arcát, nehogy nap­fényre kerüljenek a pénz­ügyi mabinációik, diverziók és összeesküvések. De eljön a friss szél és a nép végérvényesen megisme­ri a Vatikán igazi arcát Stefan TTher (Megjelent a PrnHsiavai Pravda- llAlla)

Next

/
Thumbnails
Contents