Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-17 / 166. szám

yiLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl (SZOLNOK MECYEl') Két gépállomás — ég és föld dP >1 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA X. évfolyam, 166. szám. Ara 50 fillér 1959. Július 1T. péntek. Kik méltók a szocialista munkabrigád“ cím viselésére? A Vatikán két arca ICSOCOSBSSSSSSWSSWWW A Táncsics Tsz ünnepén i Több mint 10 millió forint az iskolai politechnikai oktatás támogatására, 20 millió forint az egyetemek műszaki fejlesztésére A Művelődésügyi Minisztérium második félévi terveiből Nem mindennapi eseményre gyűltek össze a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet tagjai vasárnap. A kellemes nyári délelőtt a szövetkezeti gazdák a fa árnyékában hall­gatták végig az ünnepséget. Oláh György elvtárs, a Megyei Tanács VB. elnöke ün­nepélyes külsőségek között adta át Détár Mihály elvtárs­nak, mint a megyében a legjobban dolgozó termelőszö­vetkezet elnökének a szép selyem vándorzászlőt. a vele járó oklevelet és pénzjutalmat. A Művelődésügyi Minisz­térium 1959. évi beruházásai­nak összege — a régi terme­lői árak alapján — az okta­tásügy és gyermeknevelés céljaira együttesen megköze­líti a 480 millió forintot Az óvoda-hálózatban, ere­detileg egy évre tervezett 3500-on kívül, további 7000- res férőhely fejlesztése adott lehetőséget a kormány, külö­nös tekintettel a termelőszö­vetkezeti mozgalom gyors fejlődésére. Az állami beru­házásból az óv végéig 1085 tanterem készül el. Az Or­szágos Tervhivatal a napok­ban újabb 1.5 millió forintot bocsátott rendelkezésre. — így lehetőség nyílik további 15 új tanterem létrehozásá­ra, többek között Dorogon, Kiskunlacházán, Mezőtúron és másutt. Számolni lehet azzal is, hogy ugyancsak az év végéig további 200—250 tanterem épül fel helyi erő­forrásokból és társadalmi hozzájárulással. Az 1959/1960- as tanév elejére körülbelül 150 új iskolával bővül az oktatásügyi hálózat Mintegy tízmillió forintot kapnak az államtól az álta­lános iskolák a politechnikai oktatás továbbfejlesztésére. Ugyanezt a célt szolgálja az a 750.000 forint, amelyet munkagépek, szerszámok, s egyéb felszerelések beszer­zésére azoknak a középisko­láknak ad a Művelődésügyi Minisztérium, amelyekben a Kimagasló teljesítmény a Mezőgazdasági Gépjavítóban Túlteljesítették a féléves tervet, nagymértékben nőtt as egy főre eső termelési érték Az első negyedévben —1 az üzem környékének rendbeté­telén túlmenően — nem sok dicsekedmivalója volt a Mező­gazdasági Gépjavító Vállalat kollektívájának: Előirányza­tukat nem teljesítették, s a kooperáció, a felszerszámozás hiányos volta miatt export- kötelezettségüknek siem tud­tak határidőre eleget tenni, A műszaki vezetés Igazat adott az új főmérnöknek ab­ban, hogy megfelelő előké­szítés, anyagbiztosítás és fel- szerszámozás nélkül csak fél­sikert okozó kapkodás szület­het. Ezért a második negyed­évet már kellő gonddal, a fentiek figyelembevételével készítették elő. Erőfeszítésük nem is maradt hatástalanul: Pótolták az I. negyedévi mu­lasztást, a féléves tervüket« 7,4 százalékkal túlszárnyalták Eredményük annál inkább elismerésre méltó, mert a fél­éves átlagiétszám tlzennégy- gyel kevesebb volt a terve­zettnél. Bebizonyosodott eb­ben az időszakban, hogy mi­lyen fontos a kellő előrelátás, a jó szervezés. A munkát úgy irányították, hogy egy-egy dolgozó a lehetőségek szerint huzamosabb • ideig azonos munkát végezzem így sok fe­lesleges szaladgálástól menite- süLteka A munkások mindig élőre tudták, mit kell csi- eálöiyk, Uj agarasfoQQifrfrt je, szereztek be, az új gyártmá­nyokhoz előre felszerszámoz- tak. Mindez a gyártási folya­mat gyorsulására, az önkölt­ség csökkenésére vezetett. így érték el például, hogy a ré­palazító kezdeti gyártásakor sem vett 20 áránál több időt igénybe egy-egy munkagép elkészítése« összehasonlítás­ként érdemes megjegyezni, hogy Baján több évi gyakor­lat után is 24 munkaórát for­dítottak erre a célra. Mindez arra vall, hogy szorgalmas mumkásgánda, kellő szaktu­dású műszaki kollektíva ala­kult ld a Gépjavítóban. Nem hiába emlegetik elismerően többek között a K. Szabó la­katos és a Csapó hegesztő brigádot. Javult a munkafet- tétei* emelkedett a műszaki színvonal is az utóbbi hónapok során A répalazítók gyártásához pél­dául melegüzemet létesítet­tek, villanykalapácsot és gázr fűtésű kemencét állítottak be. Most újabb kalapács és prés üzembeállítására kerül sor. Szorgos munkáról tanúsko­dik az egy főre eső termelési érték alakulása. Havonta 8857 forint volt az egy főre eső termelési érték terve, a tény szám meg több mint 13 ezer. Azt sem lehet mondani, hogy mindent a féléves terv teljesítésére tettek fel] s egyedül ezt tartották fontos­nak. Gondoltak a II. félév megfelelő előkészítésére Is. Ennek köszönhető, hogy zök­kenésmentesen kezdték az új negyedévet, s célul tűzhették: Éves tervüket december ele­jén teljesítik. Munka és anyag van, alkotókedvben sincs hiány, — különösen most, a félévi siker után, így bízhatunk célkitűzésük való- raváltásábam. Eddigi teljesít­ményük arra vall: amit terv­be vesznek, meg ja valósít­ják. (Já) következő tanévtől vezetik be a diákok műszáki, gya­korlati képzését. Az ősszél megnyíló 11 új felsőfokú ta­nítóképző és három óvónő­képző intézet épületeinek át­alakítására, korszerű beren­dezésére, felszerelésére mint­egy 14 millió forintot költe­nek. Ezeknek az elsőfokú ok­tatási intézményeknek a fej­lesztését 1960-ban folytatják. Az egyetemek műszaki részlegeinek és gépparkjá­nak fejlesztésére 1959-ben 20 millió forintot irányoztak elő. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Izo­tóp-laboratóriuma munkála­tainak befejezése ez év utol­só negyedére várható. A Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen belső átalakítással biztosították a Sopronból át­költözött bányászkar tan­székeinek elhelyezését. Az átköltöztetett tanárokat, ok­tatókat egyrészt kész lakások várják. Üjabb 15 lakás épí­tését előreláthatólag még az idén megkezdik: Ez évben egyébként OTP kölcsönből 150 pedagógusiaké« épül or­szágszerte. Fontos gyermekvédelmi be­ruházásokat is végrehajta­nak az év második felében. A Fóti Gyermekvárosban felszerelik a központi fűtés­hez szükséges tówezetékhá- lózatot. A Vöröskereszt több mint egymillió forintot adott a Gyermekváros központi egészségügyi épületének cél­jaira. — Ez előreláthatólag szintén elkészül ez év má­sodik felében. Megkezdik 240 férőhelyes kollégium, vala­mint iskola építését is. Az év második felében konyhá­val, ebédlővel. bővítik és központi fűtéssel szerelik fel a martonvásári gyermekott­hont. A Kőszegi Gyógypeda­gógiai Intézet fejlesztésére hétmillió forintot költenek. Miskolcon az év második fe­lében ugyancsak hétmillió forintos költséggel megkez­dik a gyengénlátók intézeté­nek építését. (MTI.) 318880 forintot utaltak ki a tss-tagoknak családi pótlékként Az a szövetkezeti gazda, aki legalább három tíz éven aluli gyermek eltartásáról gondoskodik, családipótlékra jogosult« Természetesen csak abban az esetben, ha az alapszabályban rögzített kö­telezettségét teljesíti. Férfiak­nál előfeltétel, hogy 120 munkaegység meglegyen, kis­gyermekes anyáknál 80, A családipótlékot rendsze­resen folyósítják. A kifize­tésre kerülő összeg évenként többmilldó forint. Ezév janu­árjában 1291 szövetkezeti gazda 244.064 forintot kapott* júniusiban — az elmúlt hó­napban — 1342 tsz-tagnak 318.880 forintot utaltak ki családipótlék címén. A leg­újabb rendelkezések szerint az egyedülálló nők kedvez­ményt kapnak, Aki ugyanit az előző naptári évben leg­alább 80 munkaegységet tel­jesített —• és eltartott gyer­mekei a 10. életévüket még nem töltötték be, — már egy vagy két gyermek után is jogosult családipótlékra? Az SzK-3-as diadala Július 1-ig mintegy 80 millió forintot osstottak megyénk iermelőssővetkexeteiben A megye termelőszövetke­zeteiben rendszeresen havon­ként osztanak munkaegység­előleget, A pénz nagy részét az elmúlt évektől eltérően ez- évben a közös gazdaságok ü?újE saját «Főből Mgtspítot­ták. Egyes helyeken megfe­lelő fedezet ellenében rövid­lejáratú hitelt kértek! Az ilyen tsz-ek száma azonban ma már elenyésző. Július 1-ig már mánitegy 80 millió forintot osztottak a AZ SZK—3 A LEGÚJABB típusú szovjet kombájnok jelzése. E hatalmas gépóriá­sokból 51 dolgozik megyénk­ben. Ezzel számuk koránt sem teljes, hiszen nap mint nap újabbak érkeznek, bár az idei aratásnak hovatovább végefelé tartunk. Nézzünk meg egyet köze­lebbről. Szajoi határában két vasút közti részen apró, úgynevezett nadrágszíj-par­cel Iáik szabdallak darabokra a terület egységét. Egy tábla búza, egy tábla here. így is métlődiík ki tudja hányszor. Légifelvételen az ilyen na­gyon szépen mutat, de a föld­ről nézve csak kifogásolni vagy szidni leheti Ezt teszi Eszes István is, a Tószegi Gépállomás trakto­ristája. Jelenleg kombájnve­zetői minőségben (5 hónapos iskola után) egy SzK—3-as típusú szovjet kombájn ma­gas üléséről szórja átkait er­re a „felemás világra”. — Hát hogyne lenne dühös az ember — magyarázza, amikor itt van ez a gyönyö­rű gép, kifejezetten nagy táb­lákhoz, 50 — 100 holdakhoz konstruálták és 800, meg 1000 kwadrátokon kell vele kín­lódni. Ráadásul nagyüzemi normában. Ha megfeszülök se tudok egy nap 8—9 hold nál többet levágni, — pedig olyan jó volna egy nagy táb­lának nekiereszteni és vágni folyamtosan megállás nélkül reggeltől estig. — Még ki sem tudtam pró­bálni, hogy mire képes. De gyönyörűen dolgozik, az biz­tos, A TARLÓ valóban szép, szinte asztalsímaságú. Igaz, itt elég magas, 10—12 centi, de másodvetésű lucerna fej­lődik a búza alatt, nem lehet lejjebb ereszteni a vágóasz­talt. Az út másik oldalán már lehetne, de itt meg tele van a vetés csutkatővel. Itt- ott még mesgyekaró is akad. Inkább maradjon magasabb tarló, de a drága gépre vi­gyázni kell, — Majd ősszel a traktor ki­lt siosfiyetoMsiV * Meg jövőre már nagyobb táblák lesznek, — vigasztalja magát. — Igazán csak akkor mutatja meg az SzK—3-as, mit tud. Mert ez egy olyan gép, hogy... És következik egy lelkes, rajongó előadás, amiből meg­tudhatjuk, hogy ennél jobb gépet a maga nemében még nem gyártottak. Legalább is Eszes István még nem látott A VÁGÓSZÉLESSÉGE 320 centiméter, a dob pedig 120 centiméter széles (a magyar kombájnnál csak 96 centimé­ter), — Ez azért fontos — ma­gyarázza, mert a szélesebb dobban egyenletesebben osz­lik el a gabona, jobban kive­ri a kalászokat, kevesebb a bentmaradt szem, a veszte­ség. Bár jóval nagyobb, mint a magyar kombájn, mégis sokkal íordulékonyabb és hidraulikus kormányszerke­zete révén könnyebben kor­mányozható. Ez a gép az automatizálás csodája, — mondja ki a nagy szót Nos, ha csodának nem is csoda, de az emberi találékonyságnak, az emberi munkának szép terméke. Nem kell hozzá ke­zelő, csak egy ember, aki ve­zeti. A szaknagyűjtő kosár automatikusan telik, s ha te­le van, magától kiürül. Köz­ben egy piros lámpa vagy kürtszó „jelenti” a vezetőnek a művelet végrehajtását. — Magtartályólba 1,8 köbméter, 13—14 mázsa gabona belefér. Ha megtelik, a jelzőkészülék ismét működésbe lép. Piros lámpa, vagy szaggatott kürt­hang figyelmezteti a vezetőt akkor is, ha a magfelhordó végtelen csiga elakad. Nincs olyan dőlt, vagy kó­szált gabona, amit le ne tud­na szedni. A vágóasztalt ügy le lehet ereszteni, hogy a ka­sza valósággal a földszinten mozg. Sírna talajon másfél, két centiméteres tarlót hagy, Nagyon gyakorlott az az ara­tó, aki kiskaszával ezt meg­csinálja. — Meg is nézték a múlt héten nagyon — meséli a kombájnos. Közvetlen a köz­ség alatt arattam. Jöttek ha­za a munkások. Mind megállt egy darabig, nézték a gépet. Böngészték a szalmacsomót, van-e benne kalász, meg a tarlót vizsgálgatták, hogy pe­reg-e a szem. Ha találtak vol­na hibát, tudom nem hagy­ták volna szó nélkül« De nem szólt egyik sem. NEMCSAK SZAJOLBAN, hanem Cibakházán, Rákóczi- falván, a Jászságban — min­denütt, ahol az újtípusú gép dolgozik, rendkívül nagy meg­becsülésnek örvend azért, mert hozzáértő vezetés mel­lett kitűnő munkát végez. Nyugodtan mondhatjuk, az SzK—3-asok a sokszáz hold gabona mellett jó adag dia­dalt is arattak« PM. Gromiko fogadta Hammarshjöldot GENF. (Reuter). Gromiko szovjet külügyminiszter Genfben csütörtökön fogad­ta Hammarskjöld, ENSZ-fő- titkárt, aki az ENSZ gazda­sági és szociális tanácsának genfi ülésén vesz részt« Patrick Reilly, Anglia Genfben tartózkodó moszk­vai nagykövete szerdán es­te vendégül látta Jakov A. Malikot* a Szovjetunió lon­doni nagykövetét ■« jelenti # Bsutsr, aczA ^ , Ötvenhárom szivattyú 12700 holdat öntöz _ A Szolnoki Vízügyi Igazga­tóság saját gépegységeiből 53 szivattyú 12.700 holdat öntöz. A szivattyúk teljesítménye általában másodpercenként 100—150 liter víz kiemelése: Illetve van három olyan szi­vattyújuk, amely egyenként két köbméter vizet képes to­vábbítani egy másodperc alatt« A Vízügyi Igazgatóság ál­tal öntözött terület nagyré­sze rizs, szántóföld, legelő és

Next

/
Thumbnails
Contents