Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! (SZOLNOK MEGYEI') A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Amit egy új tsz pártszervezete tehet 0 Az idősebb testvér 0 ÚTTÖRŐK FÓRUMA X. évfolyam, 161. szám. Ara 50 fillér 1959. július 11. szombat. ] > i rt<)9a<)09fl(X)9fl8C99(K>0flCCfl9(lC(KW<Wft>’ Így készültünk fel a cséplésre Sokesztendős tapaszta­lat van a hátunk mögött, meg­tanultuk,: gondos felkészülés — fél siker. Ezt tartottuk szem előtt az idei aratásnál is. Egyenletesen, szépen dol­goznak gépeink, s úgy lát­juk, mosit már nem lesz kü­lönösebb hiba. A kalászosok betakarítása azonban a nagy munkának csak egyik része. Ezután következik a cséplés. A felkészülés itt is gondossá­got, pontosságot és előrelá­tást igényel. A Cibakház! Gépállomás körzetében egy-egy cséplő­gépre 480 hold kalászos jut. Ez átlagszám. Mert egyik gépre valamivel több, a má­sikra valamivel kevesebb. — Idejében és jó minőségben kerüljön a zsákba a gabona — ez a törekvés vezérli a géoállomás valamennyi dol­gozóját. A szem veszteséget a eséplésnél is csökkenthetjük, ha _ gépek javítása rendjén megtörtént. Az elmúlt évek tapasztala­tait felhasználva ez évben is már a tél folyamán arra tö­rekedtünk, hogy a cséplőgé­peinket ne csak határidőié javítsuk ki, hanem azok mi­nőségileg is kifogástalanok legyenek. A gépek tartozé­kait már akkor előkészítet­tük, gondoskodtunk a kiszol­gáló személyzetről és meg­szerveztük a cséplőmunka­csapatokat. A gépállomás kollektí­vája annakidején elhatároz­ta: a kongresszus tiszteletére május 1-re a nyári mezőgaz- d-sági munkákhoz szükséges erőgép két kijavítja. A dol­gozók vállalásaikat teljesí­tették s ami a legfontosabb, minőségileg is. Az aratást még meg se kezdtük, már a gépeket ki­húzattuk a tsz-ekbe. Ahol a nyár föl amán még egyéni gazdiknak csépelünk, ott a tanács által kijelölt szérűs- kertekbe. Készen állunk te­hát a nagy munkára, s ennek köszönhető, hogy körzetünk­ben július 6-én tíz cséplőgép dolgozott; az őszi- és tavaszi árpút „verettük”. N iUnk kialakult a hasz­nos gyakorlat. Az élet alakí­totta ltí. Nevezetesen a tsz- ekben dolgozó cséplőgépeket a termelőszövetkezet vezetői irányítják a legjobb tudásuk szerint. Az egyénileg dolgozó parasztoknál a cséplőgépek menetiránvterv szerint dol­goznak. nv- ika szervezéséhez tar­tozott még sok egyéb dolog. A traktoristák közül ezévben a leatppasztaltabbakat jelöl­tük ki cséplőgépkezelőknek, Olvan embereket, akik hosz- szú évek óta részt vesznek eb­ben a dologban. Arra is gon­dot fordítottunk, hogy lehe­tőleg mindenki arra a terü­letre kerüljön, amelyiken az előző években volt. Az idei terméskilátások azt mutatják, hogy általában egy-egy gépnek 45—50 vagon gabonát kell elcsépelni. Ez hatalmas mennyiség. Ügy tudjuk idejében és gyorsan elérni, ha nemcsak a trakto­rosok, hanem a cséplőcsapat munkásai is versenyeznek. Ennek érdekében széleskörű versenyt kezdeményeztünk a cséplőcsapatok tagjai között. A dolgozók a gép nagyságától függően felajánlásokat tettek. A traktoristák vállalták, hogy augusztus 20-ig a kong­resszusi verseny tiszteletére körzetükben a cséplést befe­jezik. Mi biztosra vesszük, hogy a Cibakházi Gépállo­más dolgpzói állják a szavu­kat Vállalásuk tejesíthető, mivel az elmúlt öt évben mindig befejeztük a cséplést augusztus 20-ra. Teljesíthető, de több szorgalmat kíván, hiszen gazdag a termés. A cséplés során nagy segít­séget nyújtunk a tsz-ek gaz­dáinak. Vezetőikkel megbe­széltük: ott végezzék ezt a munkát, ahol a tanyaközpon­tot alakítják ki. Ezzel elér­jük, hogy a most kezdő tsz- ek tagjainak nem kell kocsi­val szállítani a központba az alomszalmát és a vetőmagot. A gazdag termés nagy fel­adat elé állítja gépállomá­sunk valamennyi dolgozóját, de bízunk erőnkben. Idejében felkészültünk, godosan meg­szerveztük a cséplést, az eredmény nem maradhat élj Hollós! Gyula igazgató Cibakházi Gépállomás Fejlődik as Aprííógépgyár A Jászberényi Aprítógép­gyár megyénk üzemei között egyike a legfiatalabbaknak. Ennek ellenére az általa gyár­tott egyedi gépekkel és az export termelésével méltó társa a régi, nagy tapaszta­lattal rendelkező gépgyárak­nak. Népi államunk az amúgy is korszerű üzemet épp gyártmányai fontosságá­ra való tekintettel a közel­jövőben és a távlati tervevek­ben is hathatósan fejleszti. Ebben az évben az új ka­zántelep és kiserőmű foly­tatólagos építésére és sze­relésére 2,5 millió forintot fordítanak. Ez a létesítmény 1960-ban lesz teljesen kész. A munká­latokra jövőre újabb 5 millió forintot fordítanak. Az új kazántelep és kiserő­mű befejezésével a második ötéves terv keretében bőví­tendő ipartelep energiaigé­nye már előre biztosítva lesz. A gyár bővítését megelő­zően még 1959—60-ban a megmunkáló szerszámgépe­ket is fejlesztik. Így az elkö­vetkezendő másfél évben kü­lönféle szerszámgépekből mintegy 70 darab érkezik a vállalathoz, 31 millió forint értékben. Ebből 31 import­gép, melyért államunk 26 millió forintot fizet. Az új, korszerű, modern félautomata gépek a Szov­jetunióból, a Német De­mokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából és Len­gyelországból kerülnek a jászberényi üzembe. Ezekből a nagyszerű gépek­ből egy-két kiemelkedő egy­séget érdemes megemlíteni. Különösen növeli az egye­di gépgyártás színvonalát a szovjet gyártmányú 5342-es típusú univerzális lefejtő JAVUL AZ EPiTOAMYAGELLATAS Import áruk a megyében Szabvány tüzelőanyagcsomagok Nyilatkozik a TÜZÉP vezetője \ Szerdán és csütörtökön kétnapos értekezletet tartottak Szolnok városában öt alföldi megye TÜZÉP telepeinek vezetői ési ellenőrei. Ebből az alkalomból megyénkbe lá­togatott Somogyi Sándor elvtárs, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium TÜZÉP főigazgatóságának vezetője. A Néplap olvasói nevében több kérdést tettünk fel az építő- és tü­zelőanyagellátással kapcsolatban Somogyi elvtársnak. Idén télen nagy len­dületet vett megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom. Ma már min­denütt folynak az új ter­melőszövetkezetek épít­kezései. Munkájukat azonban sokszor anyag­hiány gátolja. Mit tesz a TÜZÉP a megfelelő mennyiségű építőanyag biztosítására? — Előrebocsátva aá — kezdte válaszát Somogyi elv­társ —, hogy lényegében az építőanyag-keretek fölött a Földművelésügyi Miniszté­rium rendelkezik, el kell mondanom, hogy idén az áru­fedezet jobb. mint bármikor a múltban. Talán egyedül a cement és a mész terén van­nak nehézségek. Ugyanakkor például a cserép-probléma megszűnt. Szolnok városában több mint másfélszázezer cse­rép jelenleg is eladatlan. Ez egyrészt a hazai termelésnö­velésének, másrészt annak tulajdonítható, hogy jelentős mennyiséget importáltunk. *— Mit tesz a TÜZÉP az általános beszerzési munkán kívül speciálisan a szövetkezetekért? — Áruellátásiban a terme­lőszövetkezetek elsőséget él­veznek. Ezenkívül számos olyan anyagot importáltunk külföldről, amelyekre a szö­vetkezeti építkezéseknél van szükség. így például jelen­tős mennyiségű hoszolatlan tűzifát hoztunk be Romá­niából. Ez lényegében csupán ágaitól megtisztított fatörzs, amelyet jól fel lehet használ­ni a különböző építkezések­nél. Ennek körülbelül egy­ötödét Szolnok megyének jut­tattuk. Egyébként a cement- probléma megoldására is je­lentős lépések történnek: Ju­goszláviából most tízezer tonna cementet importálunk. Ez lehetővé teszi, hogy ne csupán a szövetkezeti építke­zéseket, hanem a családi há­zak építkezéseit is elláthas­suk. Ez nem kis dolog: pél­dául tavaly az ország tégla- termelésének kb. felét mi vet­tük igénybe. Az elmúlt évben 20 ezer családi ház épült fel a TÜZÉP szolgáltatta anya­gokkal. Milyen kilátásaink vannak a tüzelőanyagel­látásban? — Itt Is bizakodó vagyok-a tüzelőanyagellátás tavaly óta jelentősen javult, egyrészt olyan, szeneket, mint például a mátranováki, vagy a gyu­lakárolyi, idén már nem ve­szünk át, a lakosságnak jobb minőségű szenet szolgálta­tunk ki helyette. Fából bizto­sítani tudjuk az eddigi évek megszokott mennyiségét. Ugyanakkor azonban intéz­kedéseket teszünk a lakos­ság még jobb kiszolgálására. Ez nemcsak abban mutatko­zik meg, hogy idén például Szolnok megyében már jóval több tüzelőanyagutalványt adtak ki, mint tavaly a ha­sonló időszakban (11 850 he­lyett 14 200-at), hanem abban is, hogy például Szolnokon nemsokára központi megren­delő irodát állítunk fel a vá­ros belterületén, hogy a dol­gozók ne kényszerüljenek a távol lévő telepekre sietni megrendelésükkel. Továbbá országszerte be fogjuk vezet­ni a 10—20 és 50 kilogram­mos tüzelőanyag csomagok árusítását — fejezte be nyi­latkozatát Somogyi Sándor élvtárs. rendszerű fogazógép, mely képes kétezer milliméter át­mérőjű kerekek fogazására is. Nagyban megkönnyíti a gyár munkáját a csehszlo­vák gyártmányú SR—2000— 8000 típusú nagyteljesítésű gyorsesztergagép, mely ké£ méter átmérőjű, 8 méter hosszú munkadarabok feldol­gozásához is alkalmas. Igen nevezetes a WB—200-as tí­pusú csehszlovák horizontá­lis fúró-marómű, mely 200 mm átmérőjű fúróorsóval rendelkezik. Nem utolsó sor­ban kell megemlíteni a két A—256 típusú szov­jet nagyteljesítményű kor­szerű gyalúgépet, mely 2 méter széles és 6 méter hosszú munkadarabokat is képes feldolgozni. A 31 millió forint értékben vásárolt gépek nagyban nö­velik az üzem kapacitását, műszaki fejlettségét és nem utolsósorban hozzájárulnak a munka könnyebb elvégzése mellett a termelékenység hathatós növeléséhez. Az Apritógépgyár tovább fejlődik a második ötéves tervben, mint ahogy azt a távlati beruházási terv is igazolja. 1961 és 1965 között az Aprítógépgyár 40 millió forint beruházási keretből új lemezműhelyt, továbbá új melegüzemi csarnokot épít. A két nagycsarnok mellett a TMK és szerszámműhely, illetve kereskedelmi raktár, mintaasztalosműhely és kész­áru raktár épül. Természete­sen az új munkahelyekhez és raktárakhoz a szükséges és korszerű gépészeti berende­zések és különleges meg­munkálógépek is hozzátar­toznak. fl megyei főagronómus határszemléje Vedrődl Gusztáv, megyei fS- agronómus a napokban több iá- - rás, város területén határszemlét tartott. Tapasztalatai sok lantos, időszerű munkára Irányítják a figyelmet. Egyik a növényápolás. Minde­nütt nagy gonddal végezték a növényápolási munkálatokat. A cukorrépák szépen fejlődnek, gyomtól mentesek. A kukoricá­nak 80 százaléka van rendben, a silókukoricának mintegy 70 százaléka szakszerűen ápolt. Sok helyen késnek a gazolóka­pálással. Ugyanez vonatkozik a rizsvetések gyomtalanítására Is. Karcagon, ahol nagy területen termelnek rizst, repülőgéppel végezték a gyomirtást. örvendetes, hogy sok széna­kazlat láthatunk a tanyaközpon­tok udvarán. A tlszagyendai Dó­zsában, a tiszaroffi Kossuthban viszont megfeledkeztek a kazla- zásról. A lucerna második ka­szálása már lényegében az egész megyében befejeződött. Az aratás teljes erővel bein­dult mindenütt. A gépek kifo­gástalanul működnek. Jól beváltak a kétméteres ar* tó-, illetve cséplőgépek. Jók a termésátlagok. A kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetke­zet őszi árpája 9,6 mázsát adott holdanként. A kombájnosok, aratőgépesek mindent megtesz­nek a veszteségmentes, gyors aratás érdekében. Tiszagyendán Hősik traktoros aratógépével több mint 120 holdat vágott le. Hasonló eredménnyel dicseked­het Törökszentmiklóson Balogh József. Az új szovjet kombájnok szinte veszteség nélkül nagy tel­jesítménnyel dolgoznak, s órán­ként 15 kilométeres sebességgel közlekednek. Bár az aratás Jő ütemben ha­lad, sok helyen napokig kint hevernek a tarlón a kévék, s a szalmalehúzás sem történik egy- ldőben az aratással. V. K. Megalakult a szovjet—holland baráti társaság Moszkvában ünnepélyes kere­tek között megalakult a szovjet- holland baráti társaság. A meg­nyitó ülésen Botvlnnik sakkvi­lágbajnok beszédében rámutatott a két ország közötti sokéves kulturális, kereskedelmi és tu­dományos kapcsolatokra. A ba­ráti társaság elnökévé Botvlnnik Világbajnokot választották. Az ülés határozatot hozott, melyben hangsúlyozzák, hogy a társaság megalakulása kifejezi a szovjet népnek azt az őszinte vágyát, hogy Hollandia népével erősítse a baráti bapcsolatokat. A moszk­vai holland követség első titkára köszönetét mondott azokért az elismerő szavakért, amelyek az ülésen Hollandiáról elhangzottak. Az ország legszebb tájain üdülnek a munkások A naptár júliust mutat. Lassan a hó­nap közepére érünk s teljes ütemben be­indult az üdültetés. Hangosak a Balaton- parti, a mátrai üdülők társalgói, vidám nevetés, beszélgetés ébreszti sokszor még a madarakat is az üdülők környékén. Az ország minden területéről ezrek keresik fel mostanában, munkások, parasztok és minden foglalkozásbeliek közül a pihenést, frissülést jelentő üdülőhelyeket. Néhány megyei üzemet felkerestünk. Megkérdeztük: hányán és hol üdültek vagy üdülnek a gyárak szorgoskezű mun­kásai? AZ ALFÖLDI KŐOLAJFŰRÁSI ÜZEM központjában Bagdi Jenőné az üdülések megmondhatója. Rövid gondolkodás után egész statisztikával szolgál. Eddig már el­ment üdülni az üzemből 28 munkás, 9 egyéb foglalkozású és 6 családtag. S hova, merre? Csak néhány hely: Hévíz gyógy­üdülő, Mátraháza, Siófok Bényászüdülő, Lillafüred és alig győzzük hallgatni a fel­sorolást, mire pontot tesz a végére Pá­ráddal, A SZOLNOKI JÁRMŰJAVÍTÓBAN Gyergyói Károly az illetékes. — Tőlünk — mondja — mivel jófor­mán teljesen eltűnt az üdülés iránti el- zárkózottság, közel hatvanan voltak már Balatonszántódon, Galyatetőn, a hévízi két üdülőben, Mátraházán és Balatonföld- váron. Lassan az lesz a problémánk, hogy nem tudunk elég beutalót szerezni. A megoszlSs? örvendetesen javult. Amíg még tavaly alig küldhettünk el fizikai dolgozót valahova, Idén már harminchár­mán töltötték szabadságukat a felsorolt üdülőkben. JÁSZBERÉNYI KÉT NAGYÜZEM­BEN az Aprítógépgyarban, valamint a Fémnyomó és Lemezárugyárban is érdek­lődtünk. Az előbbi üzemben nem nagyon népszerű az üdülés, Erre vall, hogy már néhány beutalót visszaküldték. Azonban innen is csak elmentek a Balaton vidé­kére, a magyarpudi MÁVAG üdülőbe és néhány más helyre tizenöten felnőttek és három gyerek. Augusztus végére és szep­tember elejére tudnak még beutalót biz­tosítani. A Fémnyomóban más a helyzet. Farkas József üdülési felelős, amikor kér­dezzük, így válaszol: dehogy küldünk vissza, inkább még szerezni szeretnénk beutalót. Az üzem dolgozói közül a Bala- tonzamárdi-i üzemi üdülő beutaltjaival együtt kereken ötvenen üdültek már Szil­vásváradon, Mátrafüreden, Nagymaroson, Lillafüreden és Fonyódon. A SZOLNOKI PAPÍRGYÁRBAN Né­meth Rózsa az üdülési ügyek intézője már a végén jár munkájának. Évi „negyven­egye®” keretéből már harminchármat ki­osztott az üzem dolgozóinak. S most az anya- és gyermeküdültetést szervezi. A mamák és az apróságok Bajtán, az ország egyik legszebb táján töltik a nyár egy ré­szét. S ezen felül, akinek egészsége meg­kívánja, orvosi beutalóval kellemes és gyógyító napokat tölthet Hévízen, Párá­don és a balatonfüredi szív-szanatórium­ban. És még egy vidéki üzem. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MEZŐ­GAZDASÁGI GÉPGYÁRBAN Kézér La- josné arról tesz említést, hogy kicsit ke­vés a beutaló. Nem mutatja az érdeklő­dést az, hogy eddig tizen üdültek Bala- tonfüreden, Aligán és Hévízen az üzem dolgozói közül. Most a nyári szabadsá­gok idején többen is szívesen mennének üdülni. Néhány üzemben érdeklődtünk. A ta­pasztalat: szűnőben az idegenkedés, meg­szerették az üdülést a munkások. S akik ezután mennek még, kellemes pihenést kívánunk, a testet-lelket üdítő tájak mellé.

Next

/
Thumbnails
Contents