Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-11 / 161. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. július Ili »As ellenünk emelt vád igazságtalan és karnis^ — Manolisz Glezosz nyilatkozata az ADN küiöníudósitójának Berlin (TASZSZ). Mano­lisz Glezosz csütörtökön az athéni haditörvényszék tár­gyaló termében rövid nyilat­kozatot adott az NDK hírügy­nökség különtudósítójának. Ügy vélem — mondotta — hogy az ellenünk indított per szorosan összefügg az atom­fegyverkezési tervekkel. A per során még részletesen be­szélek majd erről. Nagyon örülök — mondot­ta Glezosz —, hogy ilyen nagy mozgalom indult kisza­badításunkért. Nem elsősor­ban rólam van szó, hanem a szabadságról, a demokráciá­ról és a békéről. Az ellenünk emelt vád igazságtalan és ha­mis. Ezért mindenki, aki vé­delmünkre kel, az igazságért küzd. — Őszinte köszönetét mondok az NDK-ban és vi­lágszerte mindazoknak, akik önfeláldozóan kiálltak nagy ügyünk védelmében. (MTI). Magyar turisták Egyiptomban Kairó (MTI). Kedden a Transylvánia nevű román ha­jó, fedélzetén szovjet, bolgár, román, lengyel, német és ma­gyar turistákkal Alexandriá­ba érkezett. A második vi­lágháború óta első ízben lá­togattak magyar turisták Egyiptomba. A 37 utas meg­tekintette Alexandria neveze­tességeit, majd autóbuszon kirándult Kairóba. „Csak csúcsír erzielen szülelii t végleges kelet- nyugati megállapodás“ London (AP). — Selwyn Lloyd angol külügyminiszter csütörtökön este kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy véleménye szerint csak csúcs- értekezleten születhet végle­ges kelet-nyugati megállapo­dás Berlin jövőjéről, nem tartja azonban kizártnak, hogy haladást ér el a genfi külügyminiszteri értekezlet. Arra a kérdésre, hogy véle­ménye szerint lesz-e kor­mányfői találkozó ebben az évben, Selwyn Lloyd így vá­laszolt: — „meggyőződésem, hogy lesz; Mindenesetre re­mélem’’. (MTI). Washington (MTI.) Herter amerikai külügyminiszter csütörtökön tartotta hivatal­ba lépése óta az első sajtó- értekezletét. A berlini kérdésről kije­lentette, véleménye szerint „van bizonyos lehetőség arra, hogy a nyugati szövetsége­sek megállapodjanak a Szov­jetunióval Berlin jövőjéről”. Hozzáfűzte azonban, hogy „nem derűlátó’1 a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet ki­menetelét illetően. Herter hangoztatta a kül­ügyminiszteri értekezlet hét­főn kezdődő második szaka­szában a nyugati külügymi­niszterek egyik legelső fel­adata az lesz, hogy kiderít­sék, „mit értett Gromiko ■ azon, hogy Moszkva nem ra- I gaszkodik a nyugati szövet­Jegyzetek a doboz iöld Egy A díszes dobozban, ame­lyet Sztálingrádban nyújtot­tak át Hailé Szelassziénak, Etiópia császárának, nem volt más, csak barna, porhanyos, omlós föld. Egy kevés a vá­ros véráztatta földjéből, a ta­lajból, amelyen tankok gör­dültek keresztül, amelyre bombák és lövedékek zuhan-- tak hónapokon keresztül, amelyen emberek kúsztak az ellenség felé, hogy a golyó le­terítse őket. Egy kis föld volt csak, semmi más. A négus — mert így neve­zik a császárt — jól tudja, hogy mit jelent ez a kis föld. A négus akkor, a véres, el­keseredett sztálingrádi csata' idején trón jafosztott uralkodó volt. Néhány évvel azelőtt, hogy Sztálingrád alá ért a háború tüze, Abesszínia föld­jén — igen, tulajdonképpen már itt — kezdődött a világ­háború. Mussolini fasiszta erői 1935 őszén kezdték meg Abesszinia meghódítását, ez­zel nyíltan is bevezetve az ököl jogot a nemzetközi poli tikába. Az afrikai országi gyenge hadserege hősiesen: védekezett, de néhány hó­napnál tovább nem bírt a kitűnően felfegyverzett hódí­tókkal; Az egész haladó Európa döbbenten figyelt:; senki sem emel gátat az ag resszor útjába? Semmi sem történt. Pedig lett volna mód segíteni az ál dozatokon. Ha Anglia lezár-i ja a Szuezi-csatornát az ola­szok elől, akkor az utánpót­lás lehetetlenné vált volna: ehelyett felháborodottan til­takoztak, olajszáxlítási szánk-; ciókat. büntetéseket szabtak meg és Olaszország közben; zavartalanul lerohanta Abesz- színiát; A „demokratikus országok” később is hívek maradtak a „felháborodott tiltakozás po­litikájához”, utat nyitottak az agresszornak. Abesszínia így egy óriási világégés vészt- jelző előhírnökévé vált. A négus tudta tehát,' mit jelent az a föld. Az ő népé­ből is sokan haltak meg a fasiszták elleni harcban. Etiópia gazdag ország, van földje elég. De az a kevés sztálingrádi föld azért jó he­lyen lesz. Azon a földön is harcoltak Etiópia, és minden, a fasiszták által leigázott nép szabadságáért **- baracs — Imit egy új tsz pártszervezete tehet rB'úlzás nélkül mondhat- juk: az ezévben kez­dő termelőszövetkezetek­ben most már a vezetéstől függ a legtöbb. Attól, hogyan vonják, s hogyan avatják be az embereket a közös „tit­kaiba”, mennyire kérik tőlük számon a belépési nyilatko­zat aláírásával vállalt köte­lezettségeket. És a másik oldalról: a jó vezetés az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy töretlen legyen az előrehaladás, hogy min­den tag előtt meglegyen a holnap körvonala, amelyért tudja, mit kell ma tennie. A kunmadarasi Hunyadi Tsz-ben az alakuló közgyű­lés óta határozott irányvona­lat követnek a vezetők. A tervismertető közgyűlésen például többen így érveltek: minek az a sok jószág, nem lesz neki takarmány. Addig nyújtózkodjunk csak, amed­dig a takarónk ér. A vezetők ugyanis azt javallták, hogy a tagok vitte 120 szarvasmar­hát mind megtartsák a kö­zösben. Legnagyobb kifogás volt ez ellen a takarmány- hiány. „De ha most túladunk a jószágokon, nehéz lesz azo­kat visszavásárolni”, — len­dültek át az érvelésbe a kom­munisták, akik már előzőleg tanácskoztak erről a gazda­sági vezetőkkel. „Inkább a takarmány biztosításának ke­ressük meg az útját”. Hosszas viták, csatározások követték a közgyűlést. A győztesek végülis azok let­tek, akik az állomány meg­tartása mellett szavaztak. — Hogyan történt? Mem egy­szerű hatalmi Szóval, annak úgy sem lett volna jó vége, hanem a párttagok, a gazda­sági vezetők pontról-pontra vették a kétkedők érveit, egyre hangoztatva, hogy már ezévben kell azt biztosítani, amiből jövőre „harapni” le­het. Inkább a kitartás, elhe­lyezés gondján töprengjenek. Lett is megoldás: A Horto­bágyon kaszált 680 mázsa finom széna ott illatozik a közös udvarán, várva, hogy rákerüljön a sor. Rá is fog kerülni, mert a tehénistálló, ahová a jószá­gokat bekötik, már felépült. Amik voltak épületek, azo­kat kijavítják, rendbehozzák. Most már senki nem mon­daná, hogy ne nyújtózkod­junk tovább, mint a takaró ér. Ami még azon felül kell szálastakarmány, abból 150— 160 mázsányit szintén össze­hordok. A Hortobágyra úgy jártak el kaszálni, minden tag néhány napot, ahogyan a munka kívánta. Mert végül is úgy döntöttek: 241 kát. hold földön a közös vetőma­got és közös takarmányt ter­mesztik. Mégpedig úgy, hogy mindenki a bevitt föld hold­számai arányában három munkaegységet köteles ezév­ben dolgozni a 214 holdon, mumkaegységjóváírás nélkül. S kire mikor kerül sor, kö­teles azt a szövetkezet veze­tőinek felszólítására ledol­gozni. A z állatok megtartása után az elosztás, a ve­lük való gazdálkodás gondja is felmerült. Hogyan, hogy minden a leggazdaságosabb legyen. A párttagok és a tsz vezetősége itt is a leghatáro­zottabb álláspontot képvi­selte: Ha már megtartjuk azokat, úgy csináljuk, hogy ne csak jövőre, már az idén is pénzeljünk belőle. Hisz ha nyerünk, magunknak nye­rünk, ha vesztünk, a ma­gunk jövedelméből veszítünk — magyarázták újból. — Most már mindenki tudja, s helyesli, hogy 40 sertést, 20 szarvasmarhát még ezév­ben hízásra fognak. A pártszervezet és a tsz gazdasági vezetőinek határo­zott állásfoglalása, a biztos­kezű vezetés mindenkor meg­Pakísztáni csapatok katonai provokációi India ellen Delhi (TASZSZ). Mint a Delhi-i rádió közölte, a pakisz­táni csapatok mind nagyobb területeket tartanak tűz alatt Asszam indiai állam határ­vidéken. A lövöldözés kisebb megszakításokkal immár há­Az első közös aratás As ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Váll. azonnal felvesz kőműves szakmunkásoka t! Jelentkezés: Szolnok, Iro­daház, Kossuth tér, II. em Munkaügyi Osztály. A vezetőségi ülésnek egyet­len megbeszélnivaló témája volt: hogyan készüljünk fel az aratásra? Haris Bálint, az elnök vázolta a helyzetet. — A betakarításhoz ka­punk aratógépet és kombájnt is, de a gabona egyrészét kis- kaszával kell levágnunk. Van § ugyanis jócskán dőlt és ku­li szált gabonánk, amit nem t bízhatunk a gépre. Meg az­tán az ősszel még mindenki II külön vetette el azt a pár­száz négyszögöl búzát, s most |az aranyszínű hajladozó ka­ll lászosok beékelősávok, ame­lyek a kukorica, cukorrépa vagy éppen a mák táblákat I szabdalják szét. Némelyik folyan keskeny, hogy rá sem férne a gép. Ennek a leara- itása is a kézikaszásokra vár. t össze kell szedni minden erőt, hogy lehetőleg egy szem |se peregjen el feleslegesen, í, Minden erőt a betakarításra kell most fordítani, s azért § kértem a vezetőséget, együtt || beszéljük meg, mit hogyan csináljunk, s ne legyen sem­mi fennakadás. — Lajkó Mátyás brigád­éi vezető mindjárt előállt egy 1 javaslattal: számoljuk össze, H kikre számíthatunk az ara- IItásnál, s osszuk be a munka­icsapatokat. Már írják is, me­ll lyik kaszásnak ki legyen a 'markosa. I — Számítsuk bele a csa­ládtagokat is — indítványoz­na Kispál Lajos. Azok is áaratnak, sőt azokat a katona­ifiúkat is munkába állítjuk, akik az aratás idejére kaptak szabadságot. — Csakhogy egész nap a kaszát húzni, vagy a teltka- lászú kévék után hajladozni, ahhoz erő kell, meg jó koszt. Ez a véleménye Balogh Pé­ternek, mikor azt javasolja, hogy legalább hetenként vág­janak le egy disznót és osz- szák ki a tagoknak. Ez is be­lekerül a gyűlés jegyzőköny­vébe. Az ivóvízről sem sza­bad megfeledkezni. Erre meg Hegedűs Feri bácsi figyel­meztet. A nagy melegben vízből is sok fogy. Kijelölik hát azt a fogatost, aki lajttal hordja a vizet az aratóknak. Sőt még egy üveg szódavizet is megszavaznak minden napra. Így megy a megbeszélés csaknem éjfélig, ötlet ötle-, tét, javaslat javaslatot vált, mert a sok szem sokat lát. Ki hitte volna, hogy ilyen sokminden tartozik egy ara­tás jó megszervezéséhez. * Megpendülnek a kaszák, s dől a rend, szaporodnak a ké­vék, majd a keresztsorok. Egy-egy táblába hat ember áll be. Két kaszás, két mar­kos, kettő, aki kötelet csinál és beköti a kévéket. A brigádvezető egész nap kerékpáron járja a határt, azt figyeli, hogy haladnak a munkacsapatok. Ha valahol fennakadás van. azonnal in­tézkedik. Ha egy sávval vé­geznek, kijelöli az újat. Bi­zony nem könnyű vezényelni a munkát a szétszórt parcel­CIPŐIPARI TANINTÉZET. Martfű, pályázatot hir det egy férfi kollégiumi nevelői állásra Pályázhatnak: okleveles nőtlen pedagógusok. - A pályázathoz mellékelni kell: 1) oklevélmásolatot. 2) önéletrajzot. Határidő: augusztus 1. rom hete tart. A környék la­kossága biztonságosabb he­lyekre költözött. Asszam ál­lam kormánya az incidensek miatt erélyesen tiltakozott a kelet-pakisztáni kormánynál. (MTI). Iákon. Olyan ez kicsit, mint egy karmester, vagy egy had­sereget irányító hadvezér munkája. S valóban hadsereg ez, a munka hadserege, amely a holnapi kenyérért indul harcba. Százfelé kell itt fi­gyelni a parancsnoknak, s ezer felé intézkedni. — Levágtuk az őszi árpát a Kukás-tanyán. Hová men­jünk utána Matyi bácsi? — kérdezi egy kaszás-sarlós csa­pat. — Menjetek a felsőföldre, ott a második dűlőben már kaszaérett a búza is. Azt vág­játok. S már rohan is, mert a má­sik csapat a disznókútban az utolsó rendet vágja, őket meg a gólyái részre irányítja. De nemcsak a gabonaföl­deken van nagy sürgés-for­gás, a kertészetben is akad dolga. Érik már a paradi­csom, szedik az uborkát és a kelvirágot. Azt is meg kell nézni. Az ő gondját szaporít­ják a fogatosok is, akik ha­talmasan megrakott szekere­ken hordják a szénát. Az „út­törő brigád”, az iskolások je­lentkeztek munkára a szün­időben a tsz-nél. őket is meg­látogatja körútja során, a répát és kukoricát kapálják. A gyermekcsapat munkájára az idős Balogh bácsi ügyel. Nagyon ért már a nyelvü­kön. Vidáman, játékosan dol­goznak a gyerekek. A pihe­nőben pedig János bácsi ki­kérdezi a nebulókat, mit tud­nak a történelemből, földrajz­ból. S ha valaki nem készüli fel eléggé Mátyás király ko­rából, vagy nem tudja, mi­lyen ásványkincsekben gaz­dag az Ural hegység, kész- t séggel (és elég bőbeszédűen ■ elmondja. Mert órákhosszat tud ezekről beszélni. 5 — No, de most már hajrá ' gyerünk a munkával — riac i fel egy-egy hosszúra nyúlt ■ történelem órának sikerült, pihenő után. Amint a harmat felszikkad t munkához lát az aratógép is • Gyorsan halad a hajlongó bú­■ zakalászok között s egymás­■ után szakítja ki a nagy táb­lából a kévéket. Jókedvű , sokbeszédű asszonycsapal : rakja keresztbe a kévesoro­• kát. Igyekeznek nagyon, meri szégyen az ám, ha a szétha­. gyott kévéket megpaskolja . a nyári zápor, ha „medvéi t fognak”. . Néhány nap múlva a kom- . bájn is megkezdheti a mui>- . kát. Kipróbálták már, s a I legakadékoskodóbbak is meg- . állapították: szépen dolgozik í a masina. Előkészítik a kom­bájnszérűt, a szelektort. Há- . rom ember pedig a mesgye- . karókat szedi ki a vetések- . bői, nehogy a gépet össze- . törje az egyénieskedés emlé- . ke. A betakarításhoz készen . áll már a raktár is, kimeszel­ve, fertőtlenítve várja az új gabonát, a kenyeret jelentő ( új életet. S a termelőszövetkezet min- . den tagja szorgalmasan dol- . gozik, hogy a gabona károso- . dás, veszteség nélkül raktár- . ba kerülhessen. Bácsi Sándor Szajol, Vörös Csepel Tsz. hozta eredményét: A tagság rövid idő alatt megtanulta, megszokta, hogy a fő, és első mindenkor a közös. Manap­ság is mindenki tartja ma­gát pédául ahhoz a május­ban elfogadott határozathoz, amelyben rögzítik: azok a ta­gok, akik a kötelezőként el­fogadott munkaegységet és a takarmányhozzájárulást csép­lésig nem teljesítik legalább 30—40 százalékban, azoktól a cséplőgéptől a földjük arányá­ban járó vetőmagot a tsz el­szállítja, s mindaddig vissza­tartja, míg a kötelezettségen csorba lesz. Ezt sem ilyen szárazon in­tézik azért. A munkacsapat­vezetők, a brigádvezetők, de főleg a pártalapszervezet tag­jai felkeresik időnként a ta­gokat, megbeszélni velük: mikor tudiák a kötelező egy­séget ledolgozni, vagy a meg­szabott takarmányt összehor­dani. Megértik, ha a tagok­nak esetleg pillanatnyi ne­hézsége van, csak azt nem tűrik, ha valaki számításból húzza ki magát a kötelesség alól. Ha a mára vonatkozó dol­gok most már viszonylag rendjén vannak is, megállás akkor sincs. A szarvasmar­hák mellett a juhok fölé is fedél kell. Lehetne is építeni még ezévben állami hitelből ezt is, meg sertéshízlalót is, de vannak, akik ellenzik. — Duzs Ferencné így mondja például: Én a hitelt soha nem szerettem, várjunk a hodály- lyal, meg a hizlalóval. Hogy miért? Azt nem tudja meg­indokolni. — De Metzinger Ádám és a többi párttagok, s a vezetők igenis meg, hogy ők miért kardoskodnak a mostani építkezés mellett. 17gyszóval: a Hunyadi Tsz pártszervezete és igaz­gatósága — bár nemrég kezdték a közös gazdálko­dást, s így nem is mutathat­nak fel annyit, mint a .régi tsz-ek — az eddig végzett munkájukkal beigazolták: kö­vetkezetesen, megalkuvás nélkül képviselik a közös érdekeket. S ez az ingadozás nélküli tevékenykedés na­gyon sokkal felér, ez az, amit egy új tsz pártszervezet legelsősorban tehet a szövet­kezet megszilárdításáért, ami­ben legjobban segítheti a gazdaságvezetést. A keménykezűség mellett . mindenkor ott az okos, a bi- |zalomkeltő szó is. A gazda­gsági számonkéréssel párhu- Izamosan arról is beszélnek, I milyen jövő vár a tsz-tagok- Ira, ha szorgalmasan gazdál- I kodnak. Határozatban fogad- Iták el nemrég, hogy például fázok, akik kétéves tsz-tag­sággal rendelkeznek, férjhez- I menéskor, vagy nősüléskor fáz előző gazdasági évben tel- Ijesített munkaegységeikre |2—2 forint házassági segélyt I kapnak. Vagy: az olyan idős ftsz-tagot, aki egy évet meg- .haladó időt tölt a szövetke­zetben, munkaképtelensége I esetén 3 mázsa búzával, 2 ko- Icsi szalmával segítik. Ugyan­iakkor a szövetkezet magára fvállalja a biztosítási díjat, s 1.800 négyszögöl háztájit mér |talajmunkadíj felszámolása Inélkül. Fiúknak bevonulási, lidőseknek temetkezési se- Igélyt juttatnak majd, stb. \ ¥iy egész hát a kép, ha I megmutatja: Ebben a I kunmadaras! termel őszövet- I kezet ben meg kell fogni a |munka végét. De nemcsak I "azért, mert manapság nálunk munka hélkül senki sem él­het meg. Hanem azért is. ímert a jövőt körvonalazni, f megfesteni csak ott lehet, (ahol van mire. B. E. Herter sajtóértekezlete ségesek berlini jogaival kap­csolatos határidőhöz”. Az amerikai külügyminisz­ter megismételte azt a már ismert álláspontot, amely szerint Eisenhower csak ak­kor lesz hajlandó csúcsérte­kezleten részt venni, ha ala­csonyabb szinten haladás történik a feszültség enyhí­tésében. Nem volt hajlandó azonban megmondani, hogy milyen mérvű haladást tart szükségesnek Eisenhower részvételéhez. A negyven perces sajtóér­tekezleten Herter kijelentet­te, meggyőződése, hogy „a Szovjetunió őszintén tö­rekszik megállapodásra a há­rom nyugati nagyhatalom­mal a Németországra vonat­kozó kérdésekben”. Herter bejelentette, hogy a külügyminiszteri értekezlet befejeztével Brandt polgár- mester meghívására Nyugat- Berlinbe látogat, majd kife­jezte reményét, hogy a kül­ügyminiszteri értekezlet má­sodik és záró szakasza nem tart tovább három hétnél. Az amerikai külügyminisz­ter a továbbiakban hangoz­tatta „minden bizonnyal megfontolást érdemel” az a javaslat, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök láto­gasson az Egyesült Államok­ba. Más kérdésekről, így a kö­zépkeleti helyzetről szólva, az amerikai külügyminiszter derűlátóan nyilatkozott és azt állította, hogy javulás történt, „különösen az Egye­sült Államoknak Irakhoz és az Egyesült Arab Köztársa­sághoz fűződő kapcsolatai­ban”.

Next

/
Thumbnails
Contents