Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-05 / 156. szám
1959, július 5í SZOLNOK MEGYEI NErLAF s Ahol kétszer szerezték meg a „Kiváló földművesszövetkezet" címet Somodi Mihállyal, a kun- ' szentmártoni földművesszö- vetkezet fiatal, energikus ügyvezetőjével beszélgettünk a szövetkezeti napról. Arról érdeklődtünk, hogyan és milyen módon ünnepelnek. — Külsőségekben szerényebb a szokottnál, de tartalmában annál gazdagabb az idei szövetkezeti nap — kaptuk a választ. — Nem ülünk nagy tort, ehelyett inkább számot vetünk. Azt tesszük mérlegre, mit tettünk az elmúlt esztendő óta, munkánkkal hogyan támogattuk a párt- és a kormány politikáját. Számunkra az a legnagyobb ünnep, hogy ennek a kunsági községnek dolgozó, parasztjai is egyöntetűen a termelőszövetkezeti gazdálkodást választották ezév tavaszán. Követték az országos hírű Zalka Máté Tsz gazdáinak példáját. A kunszentmártoni föld- múvesszövetkezetet kétszer tüntették ki „Kiváló földművesszövetkezet” címmel. — Nemcsak a kereskedelemben elért eredményekért, hanem művesszövetkezet volt agro- nómusa a Ravasszal alakult öésödi Zöldmező Tsz-be lépett, s ott gyümölcsözteti mezőgazdasági szaktudását A könyvelő a számviteli munkákban segédkezett. Felkészültünk a kereskedelmi vonatkozású igények fokozott tabb ^kielégítésére is, — mondotta az ügyvezető elvtárs, majd így folytatta: — A műtrágyát, a növényvédőszereket és egyéb más eszközöket korlátlan mennyiségben és soron kívül beszerezzük. — Gondoskodunk a tsz-ek értékesítésre szánt terményeit felvásárlásáról, elhelyezéséről. Ezeken kívül a közeljövőben még sokmindent megvalósítanak. Évről-évre növelik a járási székhely kereskedelmének kulturáltságát. Megalakulásuk első évében mindössze egy boltegységgel kezdték. Jelenleg már 39 működik. Tizenkét modern szaküzlet várja a vevőket bőséges árukészlettel A nagyon szép divatüzletben kevés híján 1 millió forint az állandó árukészlet, s havonta félmillió forintot forgalmaznak. Az ízlésesen berendezett vendéglőben ötfajta kiváló minőségű étel között válogathtnak a vendégek. Ezévban 830 ezer forinttal tovább bővítik az üzlethálózatot. A négy önki- szolgáló boltot egy modern fűszerüzlettel gyarapítják. — Fejlesztik a könyvesboltot is. És végül néhány szám. A földművesszövetkezet felvásárlási részlege 250, a kiskereskedelmi hálózat 106, a vendéglátó egység 110 százalékra teljesítette II. negyedévi tervét íme, így ünnepük a nemzetközi szövetkezeti napot. E. S. Romantikus — és a földrajzban tájékozatlan — lelkek könnyen hegyvonulatnak vélhetnék az alkonyaiban sötétlő ormokat. Pedig a csúcsokat nem gránitból faragta a természet, hanem ládákból rakták össze a Gyümölcs-, Zöldség Göngyölegellátó Vállalat szajoli telepének dolgozói. Maguk máglyának hívják e hegyeket — s hogy ne váljanak valóban azzá éjjel-nappal éberen őrködnek. Mindegyik máglya tövén kétszáz-literes vashordó áll vízzel telten. Rajtuk egy-egy láda virág; az éjjeli őrök gondozottjai. Szeretik munkahelyüket ezek az emberek — ez szembeötlő. S hogy féltik isi, annak jellemző bizonyítéka: az idei hatalmas építkezéseket a két, egyéniként 50 köbméteres víztároló megvalósításával folytatták. A göngyölegesek — elnézést hosszú hivatalos nevük önkényes rövidítéséért! — igen elégedettek a szolnoki kútfúró vállalat munkájával. Néhány nap múlva sor kerül az átvételre — s természetesen a 150 ezer forint építési költség kifizetésére is. Abban, hogy nem csúszott hiba a határidő meg- tartásiába,. nem csekély része van Podráczki Ferenc brigád- vezetőnek. Akárha a maga házán, dolgozott volna, úgy igyekezett munkatársaival együtt. Még azt sem szegyeibe, hogy más vállalattól kérjen kölcsön építési anyagot addig, míg az Övék megérkezik. A szajoli telep tűzbiztonsága ma már kifogástalan. A kezdő lépés: a 90 méter mély kút megfúrása nélkül nem lenne az. A 120 ezer forintért készített kút vize nemcsak a dolgozók egészségét szolgálja, de a 360 víztároló hordó könnyű megtöltését is biztosítja. Nem is oly régen még a Tiszáról hordták fogattal a vizet Műgonddal készített, szeretettel ápolt kertecske mellett kalauzol Orszánczky Béla telepvezető az épülő új munkacsarnok felé. Pompás létesítménynek ígérkezik... — Ebben a tizenkétszer hatvan méteres teremben egyetlen oszlop sem akadályozza majd a közlekedést — mutatja . Orszánczky Béla. — Középütt kéziraktárt helyezünk el. Másít ne mondjuk: naponta 160 kilogramm szeget használunk fel. Láttam a terveiket: nappal széles ablakok, sötétedés után korszerű berendezés biztosítja a kifogástalan világítást. Egymillió nyolcszázezer forintból lehet nagyszerűt alkotni! A telep dolgozói örömmel látják, hogy az utóbbi hetekben milyen lendülettel dolgoznak az építők. Bíznak abban, hogy augusztus 20-án átvehetik új birodalmukat. S nemcsak a munkacsarnokra számítanak, de a kultúrteremre isi Arra, ami — eddig nem volt... Pedig a takaros lányok, sudár legények nemcsak a ládadeszkák körül, de a világot jelentő deszkákon is megállják helyüket. Alkotmányunk ünnepén — ha a munka lendülete nem csökken — munkacsarnokkal s egyidejűleg kultúrteremmel, fürdővel gazdagodnak a telep dolgozói. Szép ünnepre készülnek a szajoliak b. z. — Megkezdődött az átvétel főleg és elsősorban azért, mert segítője, támogatója volt a mostani nagy történelmi átalakulásnak. Érről Somodi Mihály így beszélt: — A földművesszövetkezet négyezer tagja sokat tett azért, hogy Kunszentmárton tsz-község legyen. Innét kerültek ki a kezdeményezők. Annakidején F. Szabó István, Vincze Mihály, Kanyarecz Márton,' Kovács István, Veréb István — hogy csak néhány nevet említsek — földművesszövetkezeti tagok alakították meg a Zalka Máté Tsz-t örvendetes, hogy jó a kapcsolat a tsz-ek és a földművesszövetkezet között. A földművesszövetkezet kiveszi részét az új és a területileg megnövekedett tsz-ek megszilárdításából is. — Szabó Mihály, a földellenkezőiig, inkább kevésnek. — Az egy tagra jutó terület csökkenése és ezáltal a belterjesebb gazdálkodás követelménye megkívánja a területegységre jutó nagyabb munkaráfordítást, amelynek az eredménye szükségszerűen megmutatkozik a tényleges munkavégzést i takaró, egy holdra jutó munkaegységek számának növekedésében. Az elmúlt évben ugyancsak az akkor meglevő termelőszövetkezetekben egy tagra 27.537 forint álló- és 13.400 forint forgó-vágyon jutott, ami egy kát holdra számítva 2579 álló- és 1255 forinr értékű f orgó-va gyónt jelent. Ez azit mutatja, hogy a régebbi termelő- szövetkezetek már rendelkeztek a közös gazdálkodáshoz szükséges anyagi feltételekkel. A szövetkezetek gyors felfejlődése és új szövetkezetek alakulása nyilvánvalóan azt eredményezte, hogy általában csökkent a közös gazdaságokban akár egy tagra, akár egy kát. hold-, ra jutó álló- és forgó-vágyon nagysága. Bizonyos anyagi eszközök azonban nélkülözhetetlenek a közös gazdálkodás céltudatos fejlesztéséhez. Ezért mindent el kell követni a szükséges termelési alapok biztosítása érdekében. Küiönösen fontos ez az újonnan alakult termelőszövetkezetekben, ahol még a nagyarányú állami segítség mellett is elsősorban a tagoknak, a szövetkezetek gazdáinak kell gondoskodni a szükséges álló- és forgóeszközök megteremtéséről. Helyesen határozták el sok helyen, hogy még az ősszel kezdő közös gazdaságok tagjai is aratáskor, Illetve terménybetakarításkor meghatározott mértékben összeadják a közös gazdálkodás megkezdéséhez legszükségesebb alapokat. Szolnok megye állatsűrűségére ez év március 1-én a következő adatok voltak jellemzők. A 100 kát. hold szántóra számított állatsűrűség az állami gazdaságokban 9.5, a közösen gazdálkodó termelőszövetkezetekben 12.6, az összes gazdaságok átlagában pedig 26.8. Miután ez a felvétel a szövetkezeti fejlesztés időpontjában történt, várható, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságokban a közös és háztáji állatállomány együttes sűrűsége körülbelül kiteszi a megye átlagos állatsűrűségét. Már pedig 25—27 számosállát ha nem is sok száz kát. holdanként, de túl kevésnek semmi esetre sem tekinthető. A feladat az, hogy ezen belül minél hamarabb kialakuljon és egészséges növekedésnek induljon a közös állatállomány. Az állátállo- mány minőségének fejlesztésében is jelentős tartalékok vannak. Például az elmúlt évben a termelőszövetkezetekben az egy tehénre jutó tejhozam 2355 liter volt, ugyanakkor a törzskönyvezett tehenek tejhozama 3745 liter. Nyilvánvaló, hogy minél több tehénnél kell ugyanezt a teljesítményt megközelíteni, illetve elérni. A régi termelőszövetkezetekben már igen jó volt a szaporulat arányszáma is, mert 100 tehénre 87 borjú, 100 kocára pedig 925 malacszaporulat jutott az elmúlt évben. Ezek az adatok már rendezett és jól fejlődő állatállományra mutattak. — Törekedni kell arra, hogy az új termelő- szövetkezetek is mielőbb elérjék ezt a színvonalat. Jelenleg a sertésállományJászágó szövetkezeti községben a földművesszövetkezet két hete megkezdte az uborka, zöldbab, főzőtök felvásárlását. Sok zöldárut és gyümölcsöt exportálnak innen. nak 60 százaléka mangalica, 40 százaléka pedig egyéb (fehér hús, Berkshiere, Cornwall). A fajtáknak ez az aránya Szolnok megye jelenlegi termelési és gazdasági viszonyai között általában megfelelő is. A fajták arányában lényeges változás cs§k akkor következhet be, ha a termelőszövetkezetek kellőképpen megerősödve felkészültek mind takarmánybázis, mind szakértelem, mind férőhely tekintetében az igényesebb fajták tartására. Gondolni kell mindenesetre arra, hogy az új termelő- szövetkezetekben Szolnok megyében éppen a sertéstenyésztés lesz az, ami a leggyorsabban megvalósítható, mint közös állattenyésztési ág. Szolnok megyében tradíciói vannak a sertéstenyésztésnek, éppen ezért tarthatatlan az az állapot, hogy még az elmúlt évben is 13 olyan termelőszövetkezet volt,- amely saját közös sertésállománnyal nem rendelkezett. Az elmúlt évben , a Szolnok megyei termelőszövetkezeti szektorban mér igen jelentős volt a műtrágya felhasználás és egy holdra vonatkozóan meghaladta a 190 kg-ot. Ez sokszorosa volt az egyéni gazdaságok műtrágya felhasználásának. Ez már mutatja, hogy a korábbi nagyüzemekben megtanulták a belterjesebb gazdálkodás egyes tényezőinek eredményes alkalmazását. Az elmúlt évben a termelőszövetkezetek szántó- területén e)f 12.7 százalékát, az egyéni gazdaságok 14,3 százalékát trágyázták meg. Mind a két arány rendkívül alacsony és feltétlenül szükséges, hogy a most már na7ubássüaüafá? A NAP LEMENŐBEN volt A szél elcsendesedett Csak ritkán borzolta a kutyatej le- yeleit, sárga virágait. A. juhász botjára támaszkodva, agyarán a cseresznyeszárú pipával mereven nézte az aludni térő napot. Gondolkodott. Azon, hogy újra elmúlt egy pap, s ennyivel megint öregebb lett. Múlik az idő. Csak úgy zargatják egymást a hónapok. Eh, mindegy! Az én fiatalságomnak már úgyis vége, — állapította meg elmerengve az öreg juhász, minden sajnálkozás nélkül. Aztán vidámítóbb dolgok jutattak az eszébe. Ma egy- gyel ismét szaporodott a munkaegység. Egy jár minden napra, se több, se kevesebb. Ezért őrzi a Béke Tsz I [ megtréfálom az öreget; Arról kezdtem példálózni, hogy ma ennél a juhászmesterségnél nincs könnyebb a világon. A juhász sétálgat, pipáz és éppen csak azt lesi; mikor megyen le a nap. Rámnéz az öreg és minden Indulat nélkül sorolja: — Az is nagy marha volt, aki ezt magának betanította. Csak egyszer fejne meg négyszáz anyabirkát kétszer naponta, csepegtetne ki belőlük 180 liter tejet, tudom, eszébe jutna, amig kétszárú nadrágba jár! A kezét mutatta: «— Nézze, csupa bütyök a kezem. Gyűröm. Mert ha nem tudná, már 'többször megdicsértek a tisztaságért, meg a zsírszázalékért. A tejet 4.70- ért, a sajtot 26 forintért veszik át tőlünk. Na, ha akarja tudni! — ezzel láthatóan befejezte a magáét. De én faggattam, hogy neki van-e mit aprítani a tejbe? — Arra sose legyen magának gondja. De ha éppen tudni akarja, minden nap egy munkaegység és minden hetedik liter tej az enyém: ELAKADT ISMÉT a szószekér; — Olyan raktárt építünk, hogy még a szeme is felakadna, ha meglátná. Két tanyát meg bontunk, abból lesz a kultúrház, — nézte a birkákat, mintha nem is lenne olyan különös az egész. Aztán megtömte a pipát és kijelentette: most már eleget pihentünk. Elbúcsúztam hát tőié, ő még a fejét sem fordította utánam. — Öcsöd! —-- - .. > '... - ..... .. . gyártottak a törökszentmiklósi Mezőgépgyárban terven felül a kongresszusi verseny eddigi szakaszában. Galsi Gábor, Újlakán István, és Vasas László az utolsó palánta-, ültetőt készítik elő szállításra, A cfiH%yöle%ue.k, tetejét* gyobb arányúvá vált szőve kezeti szektorban a korábl egyéni gazdákat is meghalt dó mértékben részesítse szervestrágyázásban a földi két. Az elmúlt évben zárszárr adást készített termelőszövel kezetekben a készpénzrészi sedés aránya az összrészesc désen bSiül 46,6 százalék vol Ez nemcsak azt mutatja, hog sok volt a természetbeni ősz tás, hanem sokkal inkáb mutatja azt, hogy még _ner volt kielégítő a termelősző vetkezetek árutermelése, hol ott könnyen megérthető, hog csak az árutermelés növelés biztosíthatja a közös jövede lem fokozását és a munka egységre jutó részesedés ne v elését is. A felsorolt legfőbb problí mákon túlmenően különös je lentősége van ebben a me gyében az öntözés fejlesztésé nek, továbbá a tanyák kér dósének és általában a szí vetkezeti nagyüzemek terv leti rendezésének és a majc rok telepítésének. Mindez« két a kérdéseket körültekint megítélés alapján, a gyakor lati tapasztalatok és a tudc mányos vizsgálatokból le szűrhető következtetések fél használásával lehet helyese, megoldani. Szolnok megye már eddi is felmutathat bizonyos erec ményeket a szocialista meze gazdaság építésében, a je lenlegi feltételek között, pe dig új és nagyobb lehetősé gekkel rendelkezik, mint bál mikor eddig. E lehetősége felismerésében és felhaszná lásában igyekszünk segítse get nyújtani az üzemszerve zési tudomány részéről is. 430 birkáját. A Béke Tsz-ét' Nem is úgy. Mindannyióju- két, A többiek megbízásából 5 a felelős és állja a sarat becsülettel; Meglepődött, mikor ráköszöntem. Felémfordította arcát, szájából kivette a pipát, végignézett rajtam tetőtől- talpig és csak utána mondta: — Jóestét! — és utána mintha misem történt volna, visszakönyökölt botjára, szívta tovább a pipát. Talán arra gondolt: aki akar valamit, az majd megszólal. — De sok szép birka! — próbálkoztam a bizalmába férkőzni, s a fogamat szívtam, mert az öreg juhász annakidején onnét meglógott, ahol a barátkozást osztogatták. De mégse! Mert a birkák, I dicsérésére felém fordult, — megenyhülve. — Maga is ért hozzájuk? | — Nem — vallottam meg »őszintén. S ez tetszett az én \ juhászomnak. Abból vettem ki, hogy most már ő kérde- (zősködött. I _Hol jár ebbe az estébe? j— kérdezte, s végre megindult a szószekér; | — Rékasra mennék, de elfáradtam. Gondoltam, pihe- jnek egy csöppet, meg beszél- ígeftünk. 9 | _ üljön csak le nyugodtan, Pihenjen. Ha már itt jván, én is leülök — és lejült velem szembe az öreg ju- jhász, úgy, hogy félszemmel jazért a birkákat is lássa._ j — Termelőszövetkezeti? i .— Az. A mienk lenne. A Jbesenyszögi Békéé, j ISMÉT EGY KIS csönd ült közénk, arra gondoltam, — ' .............■■■■■>■■■11111111111111111111111 74 palántaültetőt
