Szolnok Megyei Néplap, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

\ 1959. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Hatalmas fejlődés Sok-sok kísérlet — Építkezés saját erőből Virágzó termelőszövetkezetek Keresztes Mihály miniszterhelyettes csehszlovákiai tapasztalataiból Tallózás a tsz-építkezések statisztikájában Május hónapban Keresztes Mihály elvtórs, földművelés- ügyi miniszterhelyettes hat tagú küldöttség élén Cseh­szlovákiában járt. A szakem­berek olyan fontos kérdések­re kértek és kaptak választ barátainktól, aminő a mező- gazdasági nagyüzemek terv­készítése, a mezőgazdasági építkezések, szarvasmarha­tenyésztési problémák, nagy­üzemek elhelyezése. Több termelőszövetkezetet, állami gazdaságot tekintett meg a küldöttség, továbbá ellátoga­tott a hatalmas és korszerű brünni kísérleti telepre. Itt a legjobb előregyártott épület­elemek tervezési, előállítási módját kutatják. Kereszes Mihály miniszter- helyettes szívességéből mó­dunkban áll, hogy a küldött­ség néhány érdekes, hasznos tapasztalatával megismertes­sük olvasóinkat A csehszlovák nép a kom­munista párt vezetésével el akarja érni, hogy 1965-re a munka termelékenységét a mezőgazdaságban 60 száza­lékkal, a termelés színvona­lát pedig 40 százalékkal emelje. — Ennek érdekében nagy súlyt helyeznek mind az agrárközgazdasági és üze­mi kutatásokra, mind a he­lyes alapelvek kialakítására. A növénytermesztés és ál­lattenyésztés egymástól elvá­laszthatatlan fejlesztésének érdekében növelik a takar­mánynövények vetésterületé­nek százalékos arányát A szerkezeti arányok meg­változtatásán kívül a nö­vénytermelés fejlesztését el­sősorban a termésátlagok emelésével valósítják majd meg. Ezért talajjavítással, vízrendezéssel — s mind jobb szerves- és műtrágyá­zással — növelik a földek termőerejét. Az állam hatal­mas segítsége mellett mind több társadalmi erőt moz­dítanak meg ennek érdeké­ben. Csehszlovák barátaink az állattenyésztés fejlesztésének kulcsát a szarvasmarhate­nyésztésben találtók meg. Ez biztosítja a sertéshízlalás- hoz szükséges állati fehérjét, talajerővisszapótlást. Termé­szetesen nem közömbös a lakosság hússal, tejjel, tej­termékkel való ellátása te­kintetében sem. — Ezért a szarvasmarhaállományon be­lül a tehenek létszámát kü- ’önösképpen növelik. Az állattenyésztés színvo­nalának emelése érdekében már az elmúlt években is óriási erőket mozgósítottak. A tapasztalatok alapján igye­keznek a korszerű követel­ményeknek még megfelelőbb s nem utolsó sorban még ol­csóbb épületeket előállítani. A lehetőségekhez mérten fel­használják a már meglévő épületeket A csehszlovák szövetkezetek gazdái évről- évre nagyobb arányban moz­gósítják saját erőforrásaikat Az ipari munkásság komoly műszaki segítséget nyújt a tsz-brigádoknak. Csehszlová­kiában is igen értékes az ál­lami támogatás. A Csehszlovák Köztársa­ságban a mezőgazdasági te­rület több mint háromne­gyedrésze a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok tu­lajdonában van. A kispareellák egybeszán- tása még nem termelőszövet­kezet — ezt északi szomszé­daink is jól tudják. Egy-egy tsz megalakulását késedelem nélkül követi a földrende­zés: a nagyüzemi területek kialakítása. A miénkhez ha-* sonló módon folyik a föld- rendezés. Az új üzemek kialakításá­nál lelkiismeretesen megvizs­gálják a helyi, főként a ter­mészeti adottságokat, annak megfelelően alakítják ki a nagyüzemi táblákat Egy község (kisebb közsé­gek), egy tsz; ez az elv mind­inkább tért hódít a gyakor­latban. A legtöbb — régen kisebb — tsz gazdái így lát­ták: Kevesek összefogása is nagy erő; még sokkalta na­gyobb erő a sokak szövetke­zése. Szépen keresnek, jól élnek a csehszlovák szövetkezeti emberek. Idén munkaegysé­genként — például a brünm megyében — 25.5 koronát terveztek. Egy gazdára itt évi átlagban 285 munkaegy­ség jut. E számok értékelé­sénél figyelembe kell ven­nünk, hogy a korona maga­sabb vásárlóerejű a forint­nál; s hogy Csehszlovákiá­ban az iparcikkek olcsóbbak, mint nálunk. A tsz-tagok munkaegységirészesedésük 80 százalékát készpénzben, a maradékot terményben ké­rik és kapják. Csehszlovákia egész terü­letén nagyarányú építkezések folynak. A küldöttség tagjai minden második-harmadik községben egy-egy százas marhaistálló építkezését, ré­gi épületek felújítását látták. Ezidőszerint egyforma kedv­vel építik a hagyományos zártrendszerű és nyitott, sza- badtartásos istállókat; az utóbbiakat főleg növendék­marhák részére. Tavaly 20 ezen növendék-szarvasmarha részére építettek ilyen istál­lót. Ezekben a súlygyarapo­dás jelentős, a bőrápolás fe­lesleges, tbc-megbetegedés csak szórványosan fordul elő. A magyar küldöttség Ob- zani község tsz-ében járva tanulmányozta a 2 ezer 300 tojó részére épült — nevez­hetjük bátran így! — „to­jásgyárat”. Az etetés, itatás, trágyakihordás, sőt a tojások összegyűjtése, válogatása is teljesen automatikus. Cseh­szlovákiában keresni kell — de nem könnyű találni! — olyan termelőszövetkezetet, ahol még nincs korszerű, ha­talmas baromfitelep. Barátaink sokat és szíve­sen kísérleteznek. Számunkra érdekes, hogy még mindig termékeny vitákat folytatnak arról, — vájjon a kül- —, vagy belterjes sertéstenyész­tése-e a jövő. A silóépítkezéseknél a to­rony és ároksilót alkalmaz­zák; az utóbbiak kedvelteb­bek. Helyenként az ároksiló­kat nemcsak rétegesen terí­tett takarmánymésszel, pely­vával és arra vetett zabbal borítják, hanem — műanya­gokkal is. Törekvésük arra irányul, hogy számosállaton­ként 120 mázsa szilázst biz­tosítsanak. A tsz-központokat lehető­leg a falvak közelében helye­zik el. A község és az üzemi központok távolsága 50—300 méter között váltakozik. — Ezen- belül a kellemetlen szag, a légy ártalom kivédése érdekében védő-erdősáv okát telepítenek. Keresztes Mihály elvtárs és utitársai a Mezőgazdasági Tudományos Akadémián ér­dekes módszerrel ismerked­tek meg. Az új üzemközpon­tok elhelyezése előtt fény- képfelvétel készül a kisze­melt területről. A fényképbe pedig berajzolják, — esetleg belefestik — a létesítendő épületeket. így könnyebben mérlegelik a táj és termé­szetvédelmi szempontokat s olcsóbbá teszik a tervezést. A magyar küldöttség tizen­hét féle értékes tervdoku­mentációt hozott magával a baráti Csehszlovákiából. — Ezeket a Földművelésügyi Minisztérium tervező válla­latánál tekinthetik meg az érdeklődők. Mezőgazdasági szakembe­reink'tapasztalatokban, élmé­nyekben gazdag heteket töl­töttek a Csehszlovák Köz­társaságban, Igaz, elvtársi öröm volt számukra látni: szomszédaink szorgalommal, igyekezettel, jelentős eredmé­nyekkel haladnak azon az úton, melyen magunk: a szocializmus útján. Három-három és fél hó­nap. Ennyi idő áll még az új tsz-ek rendelkezésére. — Akkorra itt az ősz, s ami­ről eddig csak beszéltünk, közös istállóba kerülnek az állatok. Megyénkben ebben az év­ben mintegy ezer különböző létesít­ményt kell tető alá hozni. Ez csupán a legszüksége­sebb igényeket fedezi, neve­zetesen az új tsz-ekben meg­indulhat, a régieknél pedig a növekedés mértékének megfelelő szintre hozható a közös állattenyésztési Legfontosabb a szarvas­marhaistállók építése. Mag- tárpadlásosból épül legtöbb, számszerint száztíz. Ezekben közel hétezer állatnak biz­tosítanak férőhelyet. Építé­sükhöz a hitelt mindenütt megnyitották; ötvennégy épületnek még csak a falait húzíták fel, húsz már tető alatt van, s kettőt átadtak. A többieknél most folyik az alapozás, illetve a falazás. Tiszasülyön kettő, Jászivá- nyon kettő, Jászladányon szintén kettő az átmenettel kezdő tsz-ek száma. Az új be­lépők a kalászosok 97 szá­zalékát learatták, pár nap múlva befejezik a gabonafé­lék betakarítását. Mind a hat tsz-ben kijelölték a kö­zös szérűi, ahová a vetőmag­nak való gabonát hordják. Jásziványon a Szabadság és a Béke Tsz gazdái a közös szérűn mái a cséplést is meg­kezdték. A vezetők mutattak példát. Kökény István, a Szabadság Tsz elnöke első­nek teljesítette az e téren rá­háruló kötelezettséget. Példá­ját követték a többi tagok is. Ügyesen szervezték meg a ve- tőmagcséplést. Beosztották, kikre mikor kerül a sor, s ki mikor vigye a szérűre a részét. A brigádvezetők és a munkacsapatvezetők értesí­tik erről a szövetkezet gaz­dáit; A tiszasülyi Kossuth Tsz- ben, — ahol Luzsi József az elnök, Nagy István a párttit- kár —, a jászladányi Ezüst­kalász Tsz-ben, az ottani Kossuth Tsz-ben a jásziványi- hoz hasonlóan rendben halad a vetőmagról való gondos­kodás. A birtokbaadás mindenütt megtörtént, az új tsz-ek ve­zetői, tagjai tudják, hol van Padlás nélküli, illetve nö- vendékmarhaisitállót az ed­digi adatok szerint ötven­nyolcat építenek. Építésük folyamatban van, nyolc el­készült; Újabb nyolc közvet­len átadás előtt áll, tizen­kettőnél pedig csak a teteje- zés és a belső munkák hiá­nyoznak. Jó ütemben halad a sertés- fiaztatók-, szállások és hiz­laldák építése is. Hatvanöt épületben több mint nyolc­ezer sertést tudnak majd el- he/lyezni. öt fiaztató és ti­zennégy serfésszálláa máj- készen van. Közel tizennégyezerrel gya­rapodik idén a tsz-ek juh­állománya. Számukra össze­sen harminchat hodály épül, jórészt saját erőből. Eddig hetet fejeztek be az építők. Épülnek a baromfiólak is, hi­szen a baromfinevelés az ál­lattenyésztés egyik jövedel­mező ága. 46.930 szárnyast tudnak majd elhelyezni az épülő negyvenkét ólban. — Nagyobb részük fűthető, csi­a földterületük, s ennek meg­felelően készülnek a vetés­tervek. A tiszasülyi Kossuth Népe Tsz vezetői a táblák ki­jelölése után a mezőgazdász- szal bejárták a területet. — Ásóval a kézben keresztül­haladtak a tegnapi parcellá­kon, megnézték, milyen mély volt a szántás eddig. Ebből állapították meg, hogy mi­lyen mély legyen most, az el­ső esztendőben, hogy a trak­tor ne forgassan fel nagyon sok vadföldet; így azután megjelölték, hogy a gépállomás hol, mi­lyen mélységű szántást vé­gezhet; Uj tsz-eink napról-napra gyarapszanak. A szövetkeze­ti gazdák mindenütt meg­kezdték a szálastakarmány összehordását. Legtöbb köz­pontban már állnak a kazlak. A két jásziványi új tsz tag­jai eddig már mintegy ezer métermázsa szénát hordtak össze. Jászladányon 800 mé­termázsánál többet. Mindenütt tapasztalom, hogy a szövetkezeti gazdák biztatják a vezetőket, külö­nösei) az építkezések gyors befejezésére. Hozzá is járul­nak ehhez a munkához. Se- gítkeznek az építőanyagok szállításánál és más munká­latoknál. Megítélésem szerint szorgalomban, igyekezetben nincs hiány; benevelésre is alkalmas. Ke­rek egyharmadán, számsze­rint tizenkettőn máris befe­jezték a munkákat; A gépek nagyarányú tér­hódítását mutatja az, hogy mindössze háromszáznyolc ló részére kell új férőhelyet biztosítani. Számukra hat is­tállót építenek. Ketiőbe már be is kötötték az állatokat. A felsoroltakon kívül akad még jónéhány istálló, vagy más állatférőhely építés, — amelyik a Statisztikában nem is szerepel, mert vagy a hi­tel kérdéses, vagy ha az meg is van, de még a terve­zését sem kezdték meg. Az építkezések helyzetének járá­si összesítői ilymódon még nem teljesek. Annyi viszont máris meg­állapítható, hogy legjobban ti törökszentmiklósi já­rásban halad a munka. A rendelkezésre álló 14 millió forintos hitelkeretből 2 millió 765 ezer forint érték­nek megfelelő épületet már átadtak rendeltetésének, a többi építése folyamatban van és csak 1.6 millió forint hitelt nem vettek igénybe. Nem sokkal marad le a jászberényi járás sem. Itt az állami építkezések hatvan százalékra, a saját erőkből történők pedig ötven száza­lékra állnak, Az építkezé­sek befejezésének határide­jéül október elsejét tűzték ki. A termelőszövetkezetek kongresszusi felajánlásukban vállalták, hogy a saját erő­ből történő építkezéseket már augusztus 20-ra befeje­zik; Egészen más képet mutat a jászapáti járás. Itt a félév végén az építkezések 36—40 százalékra álltak, Vörös Ist­ván tsz építési előadó szerint azért, mert észszerűden az anyagelosztás. Nagyon hát­ráltatja a munkát az, hogy 80—100 kilométeres távolság­ról, Kisújszállásról, Kende­resről kell cementet és fa­anyagot szállítani. Remélhe­tőleg azonban, az általuk ki­tűzött határidőre, október 31-re elkészülnek. Három hónap. Ha azt néz­zük, hogy a rendelkezésre álló idő nagyobb része, négy és fél hónán már eltelt, ak­kor kevés. De ha azt számítjuk, hogy három hónap alatt mennyit lehet elvégezni, akkor ele­gendő. Megyei átlagban az épít­kezéseknek kb. a felénél, — vagy még ott sem tartunk. A növényápolás, az aratás ed­dig sok munkaerőt lekötött. Aratás után ennek nagy ré­sze felszabadul. Meg lesz a reális lehetősége annak, hogy tervszerű munkaerőátcsopor- tosítássál meggyorsítsuk és befejezzük az építkezéseket. Patkós A jászapáti járás új tsz-einek életéből Elmondta: Cseh József, a Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetője Rédei István, a tsz elnöke a kukorica öntözését mutatja Mezőtúri képek Néhány nappal ezelőtt öntözési bemutatót tartottak a me­zőtúri határban, az Ady Tsz területén. A termelőszövet­kezeti szakemberek gyakorlatban láthatták, hogyan kell megvalósítani és használni a a barázdás öntözést. A be­mutatót a szarvasi ÖRKI öntözési szakemberei készí­tették elő. Szemléltették a kukorica barázdás Öntözését, s a fűveshere vagy hasonló növényzet esőszerű öntözését, sőt ami új dolognak számít, bemutattak olyan öntözőbe­rendezést, amely éjjeli műszakban is Alkalmazható. íme, az éjjeli műszakra berendezkedett öntözőberendezés Ezzel a szórófejjel esőszerű cn öltözhető a füveshere.

Next

/
Thumbnails
Contents