Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

< < 1959. június 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP, 5 Nyilvános tdmziás közv-ztítés Szombaton este ritka lát­ványosságban volt részük azoknak, akik a Szigligeti Színház előadását végignéz­ték. Ugyanis a televízió Szol­nok megyéből ekkor közve­títette első nyilvános adását. A színház épületét vastag drótkábelek vonták körül, s a nézőtéren pedig három kü­lönleges alakú felvevőkészü­léket helyeztek el. A szokás­tól eltérően több reflektor világította be a színpadot, s így folyt le az első nyilvános előadás. A színház művészei a „Hotel Nevada” című ope­rettet mutatták be. A színház épülete mellett mindössze csak ez a műsza­ki kocsi volt látható. Innen három vastag kábel veze­tett a Tiszaszálló tornyába, ahonnan a műsort sugározták a budapesti stúdió felé. Ezt lehetett látni a nézőtéren. Három ilyen kamerával ké­szült a felvétel, a készülék mögött a XV operatőre lát­ható. Karcagon rendezik meg a kisipari szövetke­zetek kulturális és sporíiesztiváljáf A megye kisipari szövetke­zeti dolgozóinak hagyomá­nyos kulturális és sporttalál­kozóját az idén Karcagon rendezik meg. Július 11-én a karcagi Déryné színházban 4 színjátszócsoport, kilem tánckar és 3 szavaló lép fel. A sporttalálkozó megren­dezésére július 12-én kerül sor. Nem kevesebb, mint 8 íutbal, 8 sakk, 4 tenisz, 4 röplabda, 3 teke és 3 asztali- tenisz csapat méri össze ere­jét és tudását. A fesztivál előkészületei már megkezdődtek. Minden remény megvan arra, hogy sikeresen zárul az idei talál­kozó is. IIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIMIIÍ KÖNYVESPOLC I. Kriveljov: „Könyv a Bibliáról” E hézagpótló könyv egy­ségbe foglalja a Biblia tu­dományos kutatásának eddi­gi eredményeit és a bibliai kutatások tudományos, marx­ista elemzését adja. Szembe­állítja a Biblia állításait a történelemtudomány, az ar­cheológia és etnográfia, a természettudományok és a materialista történetszemlé­let eredményeivel és tételei­vel, ezeknek a tudományok­nak az alapján sorra dönti meg a bibliai tételeket. Ha­talmas tényanyagra támasz­kodva bebizonyítja, hogy a marxizmus — leninizmusnak a vallás keletkezésével, lé­nyegével és társadalmi sze­repével kapcsolatban felál­lított elvi tételei, következte­tései helyesek, a valóságnak megfelelőek. Kriveljov foglalkozik a Biblia fogalmával, részeivel, eredetével, a bibliakutatás és bibliakritika történetével, a Biblia igazságértékével és erkölcsi tartalmával. Az ifjúság körében végzett tudományos ismeretterjesztésről Kétségtelen, hogy a TIT- nek jelentős szerep jutott a szocialista szellemű népokta­tás megszervezésében és le­bonyolításában, Az 1956-os esztendő ellenforradalmi megtorpanása után a tisztul- tabb, jobb módszerekkel ug­rásszerű fejlődés állt be az ismeretterjesztésben is. A társulatnak azonban még a legutóbbi időkiben is volt egy lényeges szemléleti hibá­ja. Ez pedig az, hogy az is­meretterjesztést főleg a fel­nőtt dolgozók körében kell végezni. A fiatalság oktatása ' és nevelése másodrendű fel­adattá süllyedt Különösen el­hanyagolták a 14—17 éves, iskolába nem járó fiatalok oktatását és nevelését. Ez ter­mészetesen nemcsak a TIT. hanem a KISZ szervezetek hibájául is felróható. Éppen ezért nagyon tanulsá­gos ési örvendetes az a me­gyei elnökségi ülés, amely ép­pen ezt a kérdést tűzte napi­rendre. A kétségtelenül mu­tatkozó eredmények mellett bizony sok hiányosságot tár­tak itt fel Megállapíthattuk, hogy a megyei helyzet a mun­kásifjúság nevelésében nem kielégítő. Szolnokon például a Járműjavító Vállalat fiatal­jai részére az elmúlt évad­ban mindössze két ismeret- terjesztő előadás hangzott el. A többi üzemben sem különb a helyzet. Már nagyobb ered­ményt mutat fel a munkás- szállásokon folytatott isme­retterjesztés. Azonban itt is akadnak problémák, mert nem mindenütt a fiatalok hallgatják nagyobb számban az előadásokat. Nagyon el­gondolkoztató az a tény is, hogy a Tisza Cipő-gyárban kétezernyolszázhatvanhat 26 éven aluli fiatal közül több mint 60 százalékuk — ezer- hétszáz fő — még az általá­nos iskola nyolcadik osztá­lyáig sem jutott el. Az üzemi iskoláknak, ismeretterjesztő előadásoknak itt és a többi munkásfiatal között óriási je­lentősége lenne. A falusi fiatalok körében végzett ismeretterjesztő mun­ka jóformán csak az ezüst­kalászos tanfolyamokra, a kí­sérletképpen Indított népkö­zépiskolákra és egyéb mező- gazdasági szaktanfolyamokra korlátozódott; Bízvást el­mondhatjuk, hogy a falun élő 14—17 éves fiatalok az isme­retterjesztő munka számára jóformán elvesztek. Hogy van érdeklődés, azt bizonyítja a mezőgazdaság átszervezésé­nek szakaszában és azt kö­vetően a megyében elhang­zott kétezerkétszáz ismeret­terjesztő előadás. Ezeken az előadásokon igen nagy szám­ban vettek részt fiatalok. A TIT elnökségi ülésének éppen ez volt az egyik pozi­tív vonása, hogy kereste a lehetőségeket a többi tömeg­szervezettel, elsősorban a KISZ-szel való hatékony együttműködést ebben a kér­désiben. Számos jó javaslat is hangzott el és azt a KISZ Me­gyebizottság kiküldöttje örömmel tette a magáévá. A feladat fontosságát tük­rözte a hozott határozat is. Eszerint a megyei elnökség az ifjúság nevelését minden TIT szakosztály legfontosabb feladatává teszi. Kidolgozzák már jóelőre az 1959—60. évi ismeretterjesztő évadra az ifjúság körében végzendő munka programját. Az isme­retterjesztésre a legjobb elő­adókat, legképzettebb pedagó­gusokat jelölik ki. Különös figyelmet fordítanak a KISZ propagandistáinak, agitátorai­nak tudományos képzésére, nevelésére, abból az elvből kiindulva, hogy az ifjúság ve­zetőinek kell a legjobban képzett, ideológiailag legszi­lárdabb alapon álló fiatalok­nak lemniök. Ifjúságunk nevelése legfon­tosabb ügyünk. Reméljük hogy az elnökségi ülés és annak tanulságos megállapí­tásai, a bő és tartalmas jövő­évi program hatalmas, lépés­sel fogja előrevinni a fiata­lok, a szilárd, szocialista tu­dattal rendelkező, sokolda­lúan művelt ifjúság jó neve­lésének ügyét ■— hernádi — TÖBB, OLCSÓBB g SZ0|n0j(j ZÖldség, de szebb még lehetne A doktorok szerint a friss gyümölcs, friss zöldség egésszéges, Ez így igaz; s ha az egészséges áru bőségben és olcsón kapható — kettős az öröm. A szolnoki piacot, bol­tokat járva, úgy látszik: az öröm nem alaptalan. Többek­kel beszélgettünk körsétánk során; elöljáróban mondják el a megkérdezettek, milyennek látják Szolnok gyümölcs­ös zöldségellátását napjainkban.. Attila utcai flmsz-lboltba és Heller Gyuláné, a Fenyő étterem helyettes vezetője: — Az utóbbi hónapokban határozott, javulást észleltem. Több és szebb a zöldségféle, mint tavaly ilyenkor. Magam legtöbbször a KISKER Vál­lalat 4. sz. boltjában s a Te­mető úti fmsz-boltbam vásá­rolok; tapasztalataim ezekre az üzletekre vonatkoznak. Véleményem szerint elég gyakran előfordul, hogy az áru későn érkezik, ezért nem elég szép. Jobb lehetne a gyü­mölcsellátás! Eddig csak egy­szer kaptam — például — ep­ret a 4. sz. boltban. Váraljai János cukorgyári raktáros feleségének a bevá­sárlásban is segít; mégpedig rendszeresen. így — néze­tünk szerint — teljes joggal szól az „asszonyt problémá­hoz”: — Idejárunk a lakótelep melletti KISKER- üzletbe. Mióta az új vezető dolgozik itt, lényegesen jobb az ellá­tás. Friss a hagyma, a kara­lábé, a káposzta. Igaz, hogy az áru olykor csak kilenc-tíz felé érkezik.; -. Ügy vettem észre, javult a burgonyaellá­tás is. Míg akadozott, rizzsel pótoltuk a hiányt. Zakar Zoltánná férje is­kolaigazgató. A Thököly úton lakó háziasszony a József utcai a piacra jár vásárolni. — Észrevettem, hogy a szö­vetkezetek áruja sokkal szebb idén, mint tavaly volt. Olcsóbb is, ami nem utolsó szempont! Minap 3,80-ért vet­tem zöldborsót a földműves­szövetkezeti boltban; a kofák ugyanaznap öt forintért vesz­tegették portékájukat. Drá- gállom a gyümölcsöt! Több cseresznyére és eperre lenne szükség, akkor bizonyára nem öt, illetve tizenkét forintba kerülne kilogrammja. ,■» Nagy Gézát, a KISKER Vállalat 4. sz. boltjának ve­zetőjét is meghallgattuk, —‘‘igazuk van vevőimnek: sajnos előfordul, hogy ki­lenc óra tájt érkezik az áru. Meggyőződésem, hogy ez nem a szállítók hibája, hiszen ők — ha kell — éjszaka is dol­goznak. — Talán, ha több te­hergépkocsink lenne, előbb észlelnénk javulást. Sokan kerestek nálunk epret; ‘ a bolt csak egyszer kapott, ho­lott naponta igényelek, ügy látszik, ma még kevés a kí­nálat. Sándor Géza, a KISKER Vállalat áruforgalmi előadója tud arról, hogy az áru nem éppen hajnalban érkezik ren­deltetési helyére. — Előre láthatólag igen Színpompás lovasbemutató A Belügyminisztérium Orszá­gos Rendőrfőkapitánysága Lovas és Lókiképző Iskola Parancsnok­sága és á Szolnok megyei Ren­dőrfőkapitányság Szolnokon, jú-. tiiúá Kő 2P-5ti, szombaton és lil­én vasárnap délután 3 órai kez­dettel a Vidámpark melletti — Szandai (szajoli elágazásnál) ré­ten ünnepélyes szórakoztató lo­vas és sport bemutatót rendez. A bemutatón résztvesznek: Bel­ügyminisztérium Országos Ren­dőrfőkapitányság Lovas és Ló­kiképző Iskola, az Újpesti Dózsa női és férfi lovasai, Belügymi­nisztérium Szolnok megyei Fő- kapitányság beosztottal, Belügy­minisztérium Határőr Lovas Is­kola, Belügyminisztérium Kutya­képző Iskola parancsnoksága, — Szolnok megyei állami gazdasá­gok és tsz-ek, Jászberényi Mén­telep lovasai és versenyzői. Műsor: Mindkét nap parádés loyasf elvonul ás, bravúros lovas- játékok, ügyességi gyakorlatok, díjugratás, -korlátttgratás, lovas síkverseny, lovas futball, kutya­bemutató, kutyaverseny, gyalo­gosok, kerékpárosok, motorke­rékpárosok és lovasok kombi­nált stafétája, fogatbemutató, fo­ga tverseny, stb. Közreműködik a budapesti rendőrzenekar. Jegyek közönségszervezőknél és a helyszínen kaphatók. Cso­portos jegyigénylés, vállalatok, iskolák, üzemek dolgozói részé­re Szolnok megyei Rendőrfőka­pitányság Közrendvédelmi Osz­tályán; Rendező Bizottság rövid időn belül ezen a téren is javulás várható. Igen sok árut hoz Szolnokra a he­lyi Szabadság Tse és a Me- zőhéki Állami Gazdaság ál- csiiszigeti üzemegysége; ma még mindkét nagyüzem fo­gattal szállít. ügy hallom, az állami gazdaság nemsoká­ra teherautófuvarozásra tér át. A Szabadság Tsz fejlőoé- sét ismerve nem tartom va­lószínűtlennek, hogy előbb- utóbb a szövetkezeti gazdák is tehergépkocsival járnak majd. Mindennek a háziasz- szonyok látják hasznát; előbb s még frissebben kapják az árut. Valamennyi szolnoki házi­asszonyt — s a háztartásba „bedolgozó" férjet —■ nem kérdezhettünk meg Helyet­tük belepülamtottunk a sta­tisztikába, mely gyakran szá­raznak mondott számaival so­kat elárult Szolnok gyü­mölcs- és zöldségellátásának alakulásáról. Adataink május hónapra vonatkoznak. Tavaly Szolnokon 3 ezer 183 kg karalábé fogyott 4 fo­rintos átlagáron egy hónap alatt; idén 2,60-as átlagáron 20 ezer 205 kg. A zöldborsó mindkét esztendőben 6 forin­tos átlagáron kelt el; tavaly 8 ezer 125 kg, idén már 10 ezer 858 kg. Átmeneti — s reméljük: jövőre elő nem for­duló — hanyatlás mutatko­zott a burgonyánál Tavaly 2 forintos átlagárért 36 ezer 815 kg-ot vásároltak meg; idén 3,50-ével 32 ezer 526 kg- ot. Örvendetesen esett a cse­resznye ára. Idén 4,50-es át­lagáron 17 ezer 790 kg ke­rült a kosarakba; tavaly 8 fo­rintjával csak 637 kg. Ta­valy 13 ezer 911 kg 5 forintos saláta kelt el; idén 21 ezer 517 kg — 3,60-as átlagáron, Lényegesen javult egy esz­tendő leforgása alatt Szolnok — s ezen belül is a munkás­kerületek — ellátottsága. Nem jósolunk, hanem követ­keztetünk, ha ezt állítjuk; Immár termelőszövetkezeti megyénk közös gazdaságai jövőre még több, még szebb és — nem utolsó sorban — még olcsóbb zöldséget, gyü­mölcsöt szállítanak majd u szolnoki boltokba. & 6. Z, “» Egy délután a jászszentandrási rendelőben Világos színűre festett, — tiszta padló jú várószoba, fe­hér padok, fehér falak. A fa­lakon különböző színes, egészségügyi plakátok, a sa­rokban egy használaton kí­vüli kályha. Tipikus falusi orvosi rendelő előszobája. — Ezelőtt egy évvel is ugyan­ez volt, talán még a bete­gek is ugyanazok, csakhogy akkor nem a tsz igazolványt, hanem a pénztárcájukat hoz­ták magukkal, mert fizetni kellett a vizsgálatért. A betegek — ezúttal csak asszonyt látni — csendes tü­relemmel üldögélnek a pado­kon. Arcukon némi szoron­gás látszik. Nem a kezeléstől félnek, hanem a bizonytalan­ságtól. Ki tudja, mit állapít meg az orvos? André Józsefné idősebb, fejkendős asszony is csak csendes hangon, szinte sut­togva Válaszol kérdésemre. Derekát, karját fájlalja, ezzel jött az orvoshoz. — Bizony, lelkem csak nagy könnyebbség az, hogy most nem kell fizetni. Emlékszem, az én uramat 1943-ban operálták, Hatszáz pengőt fizettünk érte. Egy te­hén ára ki se futotta. — Nekem tavasszal operál­ták a férjemet öt napig volt a kórházban és nem kellett fizetni semmit — te­szi hozzá Nagy Béláné. Kö­zépkorú, csinosan öltözött asszony, aki szintén vizsgá­latra vár; Néha nyílik a rendelő s egy pillanatra, míg a követ­kezőt szólítja, kilép a fehér­köpenyes fiatal doktornő. — Lassan fogynak a betegek, utoljára engem szólít Amikor megtudja, hogy nem beteg vagyok, kedvesen megkér: halasszuk el negyed-* órával a beszélgetést, mert már régen az egészség­házban kellene lennie. Egyedül vagyok orvos a községben. A csecsemő- és terhesren­delést is én látom el. Ne vá­rassuk sokáig a babákat és kismamákat A szocialista egészségügy feladata a gyógyítás mellett egyre inkább a megelőzésre irányul. Ezért és nem a helyi doktornő indítványára ren­delik el a kötelező oltásokat és a kötelező vizsgálatokat. Államunk sokszázezer fo­rintot fordít a betegségek megelőzését célzó ingyenes védőoltásokra. Ezt a nagy­szerű, azelőtt soha nem ta­pasztalható gondoskodást a végrehajtó orvos elleni agi- tációval viszonozni enyhén szólva furcsa dolog. Erről beszélgettünk dr. Janka Máriával, aki megyénkben az egyetlen körzeti orvosnő. Egy hatezer lakosú közsé­get egyedül ellátni, ahol sok­szor 6—8 kilométerre kell rekkenő hőségben, vagy zu­hogó esőben a betegeket fel­keresni, — férfinak sem je­lent kis feladatot. De hogy mégis teljesíthető, azt ép­pen dr. Janka Mária példá­ja bizonyítja. Aztán előkerül a tavalyi és az idei betegnapló; — Nézze csak, — mondja a doktornő —, tavaly hason­ló időszakban milyen más volt a forgalom, huszonöt­harminc beteg jelentkezett egy nap, most meg száz- százhúsz. — Hogyan, az idén négy­szer annyi beteg lenne, — mint tavaly? — Nem egészen azt Jelen­ti, hanem inkább azt, hogy igényesebbek az emberek. — Jászszentandrás az idén ter­melőszövetkezeti község lett, tehát úgyszólván mindenki SZTK biztosított. Nem kerül pénzbe az orvosi, vagy kór­házi kezelés, így nem is ha­nyagolják el a betegségeket, hanem már az első tünetre jelentkeznek; Aztán laikus számára fur­csa, de az orvosi praxisban úgy látszik gyakori' esetet is megemlít. Sokan úgy rende­lik meg a gyógyszert, mint a népboltban az élesztőt. — írjon nekem májinjek­ciót, mert az jót tesz ta­vasszal. Vagy pedig: — írjon ki ne­kem karilt; — Nem azzal jönnek, hogy ml a panaszuk, hanem csak a gyógyszert kérik. Termé­szetesen vizsgálat nélkül nem írok ki semmit, ez aztán megint nem tetszik. Sokan nem bíznak az SZTK orvos­ban, inkább magán orvoshoz mennek. — Aztán még egy: valósá­gos röntgen-őrület van. A múltkor egyik páciensemnél hólyaghurutot állapítottam meg. Néhány egyszerű gyógy­szer, pár nap diétázás és rendbe jön. De ö erösködött, hogy írjam ki röntgenre, — mert én nem láthatok bele. Nem írtam ki, hiszen ezeset- ben a röntgen teljesen feles­leges. Erre elment, mint ma­gán beteg. Fizetett nem tu­dom mennyit és útiköltséget nem sajnálva bejár injekci­ózásra, amit az ottani orvos írt ki neki. Sajnos, az a helyzet, hogy a magánorvo­sok, különösen a Heves me­gyeiek, elkapatják a betege­ket. Röntgenezik, injekcióz­zák, vagy kell, vagy se, mert ez pénzt jelent nekik; Az eltérő kezelés, — bár semmivel se jobb, mégis a magánorvosok malmára hajt­ja a vizet és nem egy eset­ben megingatja az SZTK-or- vosokba vetett bizalmat. Sza­bad legyen felhívnunk erre az illetékes szervek figyel­mét, annál is inkább, mert az orvoshiány miatt a vidé­ki orvosi állás amúgy is elég nehéz, felelősségteljes posz­tot jelent. A fiatal orvosok részben talán a bizalmatlanság miatt nem szívesen mennek vidék­re, — becsüljük meg azokat, akik vállalják ezt a felada­tot; 1 Patkóé Mihály 0

Next

/
Thumbnails
Contents