Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

1959. .‘énius 17, ilfö. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÜZEMEKBŐL Jl—V A—✓ X a. m—j A ». a—^ A—y .miiiiiiiimiiiimiiiiimiiiiimuiiin A Fémnyomó műszaki fejlesztéséről A Jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár műszaki fejlesztési tervében új gyárt­mányok, gépek és tökélete­sebb gyártási módszerek al­kalmazása szerepel. A terv valóraváltásaként került sor a múlt hónapban a 60 literes, abszorpciós hűtőszekrény pro­totípusának elkészítésére. „0" szériájának gyártása év vé­géig megtörténik. Az új hűtőszekrény villany­nyal, gázzal és petróleummal egyaránt működtethető lesz, s ára az eddig gyártott­nak alig felét teszi ki. A hűtőszekrény prototípusának elkészítése mellett új gyárt mányok — baromfi- és üveg szállító ládák — készítését kezdték meg. A közelmúltban kikísérlele- zett „Alufa'1 (alumíniumra ra­gasztott falemez) gyártásához +00 tonnás hidraulikus prést készítettek. Ugyanakkor tö­kéletesítették az alumínium eloxálását is, Ifik az élen a Tisza Cipőgyárban A martfűi Tisza Cipőgyár­ban általában fiatalok dolgoz­nak, a 39/b műhelyben külö­nösen. Az ottani munkások hetven százaléka tavaly ke­rült ki az üzem tanintézeté­ből. Munkájuk tehát lényegé­ben vizsgája a tanintézetnek. Eddig nem is vallottak szé­gyent Az első negyedévben a 23 konfekcióé rósz közül el­sők lettek a Versenyben s ezért 6500 forint jutalmat kaptak. Tűződéjük az egyik elmaradt körnek besegített. Az ezért járó pénzt kirándu­lásra tették félre. Három autóbuszt béreltek, a szomba­ti napot előre „ledolgozzák”, s így a hót végén kétnapos kirándulásra mennek Eger környékére. A második negyedévben sem akarnak lemaradni. Áp­rilisi tervüket túlteljesítették, s a múlt hónapban az elő­irányzott 21 500 pár szandál helyett 24 400-at készítettek. Emellett jutott idejük arra hogy a termelőszövetkezei ék­ben segítkezzenek. Munká­jukért a tsz-tagok már kö- szömetüket és elismerésüket fejezték ki az üzem vezetésé gének. Szénszállítóberendezések készülnek Szolnokon A szolnoki Vasipari Válla­lat lakatos és fémforgácsoló részlegében néhány hónappal ezelőtt készült el az ajkai erőmű.40 méteres szénszállitó berendezése. Szerelése most van folyamatban. A kezdeti tapasztalatok megszerzése után újabb fel­adatokra vállalkoztak: Vár­palotára és a Soproni Posztó­gyárnak készítenek — mint­egy 60 méter hosszú —szén- szállító berendezéseket. A ve­zetők valószínűnek tartják, hogy lakatos részlegüket pro­filírozzák ilyen jellegű szer­kezetek gyártására. A gazdaságos termeléséri A mezőtúri Villamos és Géptechnikai Cikkek Gyárá­ban sokféle módon töreksze­nek a gazdaságos termelésre. Rátértek például a betétes szerszámok gyártására. A ré­gebbi gyakorlattól eltérően nem az egész szerszámot, — hanem annak csak erősen igénybevett részét készítik szerszámacélból, a többit ol­csóbb, könnyebben beszerez­hető anyagokból. Az üzemfejlesztésnél amit lehet, házilag készítenek el. A galvanizáló szellőzőberen­dezését például más vállalat 30 ezer forintért készítené el, — házilag 18—20 ezer fo­rintba kerül. A főmérnök most tervezi hozzá a komp­resszort Ez is a pártkong­resszus tiszteletére tett fel­ajánlásban szerepel. Ugyan­így öt prototípus elkészítése. Közülük kettő — a kétirá­nyú elektromos melegítő és a négy duplás kávéfőző — már meg is valósult. Ésszerűbb munkaszervezést vezettek be. Ennek következ­tében például a „T” dugók gyártásához a tavalyi 15 fő helyett csak kilenc kell. — Mindezek eredményeként a tavalyi veszteséges vállalat 1959 első negyedévében kb. 70 ezer forint hasznot ért el. Az első cellulózexport szállítására készülnek a Papírgyárban A Szolnoki Papírgyár szal­macellulóz üzemének termé­kei iránt nagy érdeklődés tapasztalható. Nemcsak a ha­zai papírgyárak igénylik ter­mékeit, hanem a külföldi üzemek is. Az osztrák gaz­dasági körökkel kötött egyez­ség értelmében néhány na­pon belül kigördül Szolnok­ról az első cellulóz-export szállítmány, melyet majd követ a többi. Ez a tény fokozott fele­lősséget ró a Papírgyár dol­gozóira. Nagy gondot kell fordítaniok a minőségre, hogy a külföldi piacot ne csak megtartsák, hanem bővítsék is. A kongresszusi vállalás teljesitéséér A jászberényi Vasipari Vállalat dolgozói megfogad­ták, hogy a pártkongresszus tiszteletére termelési tervü­ket — a termelékenység nö­velésével — öt százalékkal túlteljesítik. Ennek érdeké­ben célul tűzték ki a szak­mai színvonal növelését. He­tenként rajzolvasást, számo­lást, — a hegesztők szaktu­dásának emelésére tovább­képzést tartanak. iiiiiiHimimiiiiimiiiiiMiiiiMiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiimiiiiimiiiiimii A nagyrévi Új Élet Tsz-ben nem lesznek takarmánygondok A nagyrévi Űj Élet Ter­melőszövetkezetet máris úgy emlegetik a kunszentmártoni járásban, mint az egyik leg­jobb közös gazdaságot. Ezév tavaszán szorgalmas dolgozó parasztok fogtak össze s mindannyiójuknak egy volt a véleménye: „Erős, szilárd termelőszövetkezetet létesí­tünk”. — Ilyen szellemben munkálkodnak. Koratavasz- szal idejében elvetették a szükséges takarmányfélesé­geket. Most pedig a szénát hordják össze. Máris bizo­nyos, hogy az Üj Élet Tsz állattenyészetében nem lesz­nek takarmánygondok a jövő gazdasági évben. • Import vona'ba- túróval gyarapodott a Gsp avitó A szolnoki Mezőgazdaság; Gépjavító Vállalat Diesel üzemében drága pénzen be­szerzett, modern gépek dol­goznak. Üzemeltetésük nem­csak meggyorsítja a terme­lést, hanem a minőségi mun­kát is jelentős mértékben elősegíti, A napokban ismét új gép­pel, importból származó vo- nalbafuróval gyarapodott a Gépjavító. A német gyártmá­nyú célgép munkábaállításá- val speciális feladatokat is Kutat (áriak, hagy építkezzenek Ezév tavaszán Kungyalu községben a dolgozó parasz­tok Uj Élet néven új mező- gazdasági tsz-t alakítottak. A szövetkezet gazdái készülnek az őszi munkákra. Pár nap­pal ezelőtt megkezdték a szé­na behordását a közösbe. Száz métermázsa jóminőségü szénát már be is kazlaztak. Mindenképpen biztosítani akarják a közös állatállo­mány részére a téli takar­mányszükségletet. A tsz alakulása után a ta­gok nyomban elhatározták, hogy építkeznek. Kijelölték az istálló helyét, de akadá­lyozta a munka megkezdését, hogy nem volt a közelben kút. A közelmúltban kun­szentmártoni szakemberek segítségével hozzá láttak a kútfúráshoz, s hamarosan be is fejezik a munkát. Utána nyomban megkezdik a 48 fé­rőhelyes tehénistálló alapozá­sát. Mert erre senki más nem alkalmas megoldhatnak. iiiiitiiitiniiiiiiiiiiiimitiMiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii idén elmaradt a „zöldár“ Kisebb árhullám várható a Tiszán Lapjelentések szerint a Duna felső szakaszán jelentős vízszintemelkedést mértek az utóbbi néhány napban. Mi több, a megáradt folyó Auszt­riában már jelentős károkat is okozott. — Várható-e a Tiszán na­gyabb árhullám? — kérdez­tük a Vízügyi Igazgatóság szakembereitől. — Az idei tavasz szokatla­nul esős volt — válaszolták. — Május hónapban jelenlős esőzések jártak igazgató há­gunk területén, S júniusban ’’smét komoly esők hullottak. A hónap közepéig, jelenté­seink szerint, eddig már 84 milliméter eső esett. Ez azon­ban nem jelenti, hogy na­gyobb áradással kellene szá­molnunk mivel az eső az Alföldön hullott és nem a forrásvidékeken. Ha fenn a Mátrában, vagy a Kárpátok­ban ejett volna több. akkor inkább számíthatnánk ára­dásra. így a felső szakaszon csak egy egész kiesd, becslé­sünk szerint 1 méteres szint- különbséget előidéző árhul­lám várható. Ez pedig anél­kül vonul le, hogy különö­sebb kártétellel kellene svá­molni, ha több eső nem lesz. 1 — Sok problémát okozott már az úgynevezett ’ „zöld- ár”. Mi a helyzet most ezzel? — A zöld-árt általában a késő tavasz hozza magával, mikor a hegyekben a kemény tél után teljes az olvadás. Ez idén, mivel nem volt zord, túlságosan havas telünk, el­maradt. S ha az időjárás így marad, akkor már nem is kell zöld-árral számolni. — A Tisza mellékfolyói kö­zül gyakran okoz károkat a Zagyva. Várható-e most je­lentősebb árhullám? — A mellékfolyók vize is nyugodt — válaszolták. — A Tárnán ugyan vonult végig egy árhullám, de 230 centi­méterrel tetőzött s így e-ső- fokú készültséget sem kellett elrendelni. Ez is apadóban van. A Zagyván minimális vízszint-különbséget eredmé­nyezett a bő tavaszi esőzés. Nagyobb áradástól vagy ép­penséggel áradástól itt sem kell félni és a Ködösöknél sem. — Azt jelenti-e ez, hogy a hullámterekben elhelyezkedő szántóföldek gazdái nyugod­tak lehetnek? — Különösebb ok az aggo­dalomra nincsen. Különösen vonatkozik ez a Tiszára, aho1 a vízállás jelenleg szaknyel­ven szólva plusz 51, vagyi körülbelül 310 centiméter a null-pont felett. Ahhoz vi­szont, hogy a Tisza kilépjen medréből és elöntse a hul­lámtereket legalább 7 méte­res szintemelkedés szükséges. Tehát még ha arról szólnak a jelentések, hogy Szolnoknál a Tisza 6 méterrel tetőzött, ak­kor is megmenthetők a ter­mények, mivel a nyári gátak még egy méternyi áradást fel­tartóztatnak. Ha tehát az időjárás így marad, a most levonuló kisebb árhullámon kívül jelentősebb áradásra nincs okunk számítani. Karcagon megalakult a t>drosi tűzvédelmi bizottság. Ez biztos, semmi kétség nem fér hozzá. Ahhoz sem, hogy a bizottság létezése feltétlenül szükséges és hasznos. Elöljáróban eny. nyit, mégegyszer aláhúzva, hogy senki nem vonja és nem is vonhatja kétségbe e hasznos bizottság fontossá­gát. Jön az aratás, s ez az az időszak, amikor az élet megóvása érdekében nem szabad fáradságot sajnálni Mégis. Van egy olyan do­log, illetőleg olyan körül­mény, amit nem hagyha­tunk szó nélkül. A városi tűzvédelmi bizottságban ugyanis helyet foglalnak a párt, a tanács, a tömegszer­vezetek, stb. képviselői, va­lamint a termelőszövetkeze­tek elnökei. Ügylehet, nem­csak Karcagon, hanem min­denütt a párt, a tanács, a tömegszervezetek stb., vala­mint a tsz-ek elnökei fog­lalnak helyet ebben a hasz­nos bizottságban, amely szervezi a tűzfigyelő- és készültségi szolgálatot, va­lamint gondoskodik a meg­előző tűzvédelemről. De... Miért éppen atsz- elnököket tartják alkalmas­nak arra, hogy ebben a bi­zottságban is munkálkodja­nak, annyi rengeteg más bizottság mellett? Nincs ta­lán más „megbízható” sze­mély a közös gazdaság sok­száz tagja között? A tsz-ek elnökeinek ugyanis — ezt mindenki tudja — éppen a gabonabetakarítás idején rengeteg mástermészetű el­foglaltsága van. Nomár- most, vagy azt a rengeteg mást csinálják és ezeseiben akarva-akaratlanul elmu­lasztják a tűzvédelmi bi­zottságban való munkálko­dást, vagy pedig a tűzvédel­mi bizottságban való mun­kálkodásuk rovására elha­nyagolják a rengeteg más egyikét, mondjuk a gabona tárolásának ellenőrzését, s akkor ott a baj. Erről lenne szó. Azzal a tanulsággal, hogy azért másképpen is lehet. Olyan törvény nincs, ami előírná, hogy különböző rengeteg és szükséges bizottságban a tsz képviseletében csak az el­nök munkálkodhat. Olyan törvény nincs, amely meg­tiltaná egy-egy rátermett tsz-tag delegálását a -tűzvé­delmi bizottságba-, vagy akármilyen más bizottsá­gokba. Találkozunk olyan tsz- elnökkel, aki annyiféle tisztségei visel, hogy azokat sem a láb-, sem a kézujjain nem képes felsorolni. Nos, ezért tettük szóvá ezt a karcagi dolgot, ami egyébként — sajnos — egy­általán nem karcagi sajá­tosság. — szp — Nyolc megye könyvelőadóinak tanácskozása Szolnokon Kedden délelőtt Bács, Bé­kés, Heves, Hajdú, Borsod, Csongirád, Szabolcs és Szol­nok megye MÉSZÖV könyv­előadói tanácskoztak Szolno­kon. A szakemberek értékel­ték az ünnepi könyvhét ered­ményeit és megállapították, hogy termelőszövetkezeti központokban egyre több könyvet vásárolnak a tsz pa­rasztok. Javaslatokat tettek a könvvterjesztés további javítására. Megyénk példája nyomán, a mezőgazdasági jellegű megyékben bővítik a könyvbizományosi hálózatot. A termelőszövetkezeti tanya- központokban, gépállomáso­kon és egyéb mezőgazdasági helyeken egy-egy tsz-tagnak. vagy gépállomási dolgozó­nak bizományba adják ki a könyveket. A könyvtérjesz- tésnek ez a módszere eddig jó tapasztalatokat hozott és megyénkben már 330 könyv­bizományos működik. A jö­vőben előzetes felmérések alapján megszüntetik az ed­dig tapasztalt tankönyvhiá­nyokat is. Fokozatosan átépítik a meglévő könyvüzleteket ön­kiválasztó boltokká, Turke- vén, Kunszentmártonban, Kunhegyesen, Tiszafüreden és még a megye öt termelőszö­vetkezeti községében jelen­tősen emelkedett az új mód­szer bevezetése után a köny­vesboltok forgalma. JSvedelem-béli kilátások A községi tanács egyik he­lyiségében Papp Sándor lé­pett be. Mint mondá, „hiva­talos papír” megszerzése ügyében. A papíros mibenlé­téről akkurátusán kifejtette, hogy gyermeke Szegeden ta­nulná az orvosi mesterséget — tandíjdologban kellene a,, írás. Mármint arról, hogy né­ki mennyi a jövedelme. — No, mennyi? — mártot­Szaporodnak a szénakazlak A kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai most gyűjtik össze az első ka- szálású szénát. Mint a képen is látható, két kazal már készen áll, a harmadik mod készül. Mint a kazalrakók mondották, az első kaszálású szénából őt hatalmas széna­kazalra futja. ta meg tollát az adminiszt­rátor. — Semmi! — sóhajtott na­gyot a 19 holdas Papp Sán­dor. s úgy pillantott körül, mintha az egész Tiszaszent- imre együttes sajnálkozását kívánná kiérdemelni. — ősz­re már magam is a csoport­ban dolgozom: hogyan is lenne nékem jövedelmem? A „mitsem keresést” igazo­ló dokumentumot persze nem kapta meg a maga szán­tó gazda. Annyit azonban elért, hogy a Búzakalász Tsz tagsága amúgy tisztaszívből megnevetette. Tudnivaló, — hogy ennek gazdái ősszel kezdenek; ősszel, de csak — papíron. A valóságban már javarészük munkaegységre szorgoskodik. Végh Gyulát, Dudás Imrét, Menyhért Gé­zát s a hugáti tanyasor gaz­dáit emlegetik errefelé a ka­szasok, rendforgatók élén. Az ő fejükben az jár, hogy hánv munkaegységet szerez­nek már addig is, míg kissé egyéninek számítanak. Nem egyikük neve mögött a kora- nyár ellenére is a húszas szám hivalkodik, őszre bizo­nyára még jobban megszapo­rítják. Ezekből ítélve: a gazda komor jóslata tehát csak ak­kor válik valóra, ha — ősz­től kezdve is viszolyog a kö­zös munkától. Reméljük, no, nagy a tanácsházán csak tré­fálkozott, s a jövőre elkövet­kező zárszámadáson a leg­több munkaegységgel büsz- kélkedők között olvashatni majd Papp Sándor szövet­kezeti gazda nevét. o- b z — k

Next

/
Thumbnails
Contents