Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-28 / 150. szám

1959. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megyei tapasztalatok a Kolbai-kukorica termesztéséről fi köfetki Ezüstkalász Tsz a Mezőgazdasági Lexikon Szolnok megyéről? A szövetkezet építőbrigádja egy 52 férőhelyes nyári sza­badszállást épít. Fele vályogból van, tetejét nád fedi, így az összköltség 45 ezer forint lesz. ízzel egyidőben készül el a sertéshizlalda is, amely szín­én saját, meglévő anyag felhasználásával készült. Már a kövezésnél tartanak. Kőtelken is komoly károkat okoztak a növényi kártevők. Ezért Vajon István lófogattal vegyszeres védekezésre in­dul a cukorrépatáblára. Legyünk kissé lokálpatrió­ták, nyissuk úgy. a Mezőgaz­dasági Könyvkiadó nemrég megjelent kétkötetes Mező­gazdasági Lexikonját, vajon mit írnak rólunk. Nos, -hát nincs okunk csalódásra, a tudományos meghatározások­ban bőven találkozunk ma­gunkkal. Kezdjük azzal, mit ír a megyéről: Szolnok megye a Tisza két partján, az Alföld köze­pén terül el. Központja Szol­nok. Területe 5576 négyzet- kilométer, ebből 73.3 száza­lék szántó, 10.5 százalék le­gelő. Lakosainak száma 450 ezer.” Most pedig lapozzuk fel, keit tájegységükről mit tud a tudományos világ? „Nagykunság. A Tisza és a Hortobágy között fekvő te­rület, a Tiszántúl északnyu- gati része. Lakói főleg szán­tóföldi termelést folytatnak, mely elsősorban az évről- évre bővülő öntözési lehető­ségek (rizstermesztés) rövém jelentősen fejlődik. Nagykunsági Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet, Kar­cag. Mint Állami Növény­nemesítő Telep 1947-ben 12 kát. hold földön kezdte meg működését Karcagon. Jelen­legi formájában 1955-ben aJaikult ki, többszöri átszer­vezés után. Kísérleti gazda­ság tartozik hozzá. Feladata a táj mezőgazdasági terme­lési kérdéseinek, de főleg a kötött szikes és réti agyag­talajok agrotechnikájának kutatása. Foglalkozik a ta­lajművelés, javítás, legelő- gazdálkodás, a taíajerőpót- lás, az öntözéses növényter­mesztés. továbbá az üzem­szervezés egyes problémái­nak megoldásával. Nemesíti a szegletes ledneket, az őszi búzát, lucernát, több fűfajt és a takarmányrépát. — Ön­tözéses kísérleti telepei: Kis­újszállás és Kunhegyes’,. Na, és a Jászság? »Jászság. A Duna—Tisza köze északi részén, a Tisza vonalától nyugatra, Szolnok­tól északra és a Mátra hegy­ségtől délre terül el. Egykori lakóiról, a jászokról kapta nevét. A szántóföldi terme­lésén kívül viszonylag fej­lett állattenyésztést folytató terület. Jászsági tájfajta a magyar tarka marhának Szolnok megye nyugati felében és a hozzá csatlakozó részeken ki­alakult tájfajtája. Ezen a te­rületen sok volt a lefejő te­henészet, amelyek bőven te­jelő teheneket jó áron vá­sároltak. Ennek hatására a köztenyésztésben fokozott súlyt helyeztek a tejelőké­pességre és Dunántúlról is sok tehenet hoztak erre a vi­dékre. A J. a magyar tarka fajta többi fajtáitól főként abban különbözik, hogy ben­ne több a magyar szürke marha vére. Nagyrészt ez magyarázza, hogy ebben a tájfajtában gyakoribb a kül­lem! hiba. Gyakori a kör­mök, a szutyak stb. fekete pigmentáltsága. A dunántúli rrrgyar tarka anyagnál ke­vésbé igényes. Nem kiegyen­lített, nem egységes tájfajta. Jász-szél (jász eső, kun eső) a Jászságban, Kunságban aszályos időben fellépő, por­viharral járó északnj ugati szél. Jászvadóka, magyar szár­mazású alma tájfajtá. Igen jól tárolható és szállítható. Legmegfelelőbben a homo­kos vagy mélyrétegű iszapos talajban fejlődik. A gyümöl­csök kicsisége miatt termesz­tése nem gazdaságos, így csak gyűjteményes fajtánk. Alakja szabálytalan gömb, vagy kúpos gömb; héja vas­tag, fényes, citromsárga, gyengén pirossal mosott”. Egyéb mezőgazdasági hírességeink »Karcagi 21 őszi búza. Ne­mesíti Vezekényi Ernő Kar­cagon, az Alcsúti 21-ből egyedkiválasztássaL Levele keskeny, sötétzöld, szalmája vékony, megdőlésre hajla­mos. Szálkája és a polyva vége érés előtt füstszínű, ami túlérésben rendszerint kifehéredik. Szemtermése jellegzetesen hosszú, barnás­piros, üveges törésű. Ezer- szemsúlya 34—35 g. Liszt­minősége közepes. Télállósá­ga jó, bokrosodása közepes, de sűrű állományt nevel. Érése középkorai. Igényte­len, a külterjes viszonyokat tűri. Rozsdafogékony. Kis területen terjedt el. Forga- lombahozatalra engedélye­zett szabad fajta. Szikes, ho­mokos vidékekre ajánlható. Karcagi szegletes lednek. „Vezekényi E., Nagy B. és Csontos I. a szabolcsi gazd. populációból tömegszelekció­val nemesítették. Szára la­pított páovélű, levele lándzsa alakú, szürkészöld színű. Vi­rága tiszta fehér, hüvelye ívesen görbült, a felső kettős szárnyú. A mag lapított, tompán szegletes, finomhéjú, sárgafehér. Államilag elis­mert: nemesített fajta.” ^Tiszántúli magyar lucer­na." Békés megye, továbbá Szolnok és Csongiád megyék tisztámtól! területe a földmű­velésügyi miniszter rende­leté értelmében a lucerna- mag termesztés szempontjá­ból 1951 óta zárt terület. A rendelet szerint „T” megje­löléssel csak ezen a terüle­ten termelt lucemavetómag hozható forgalomba. A zárt területre lucemavetőmagot máshonnan bevinni vagy ott máshonnan származó lucer- navetőmagot forgalombahoz- nd tilos.” S ennyit nekünk is illik tudná magunkról. B. L. Az első illem előtt A megyei Állami Építőipa­ri Vállalat ez évben a terme­lőszövetkezetiek megszilárdí­tásáért nem egy esetben ka­pacitását meghaladó építke­zéseket is elvállalt. Összesen 40 istállót építenek 98 és 52 férőhellyel. Ezen felül egy 500-as juhhodály is szerepel tervükben. A szerződések megkötésénél már figyelem­be vették a munkaverseny le­hetőségeit, amit a párt már­ciusi határozata alapján szé­lesítettek ki. A vezetők és dolgozók lelkes munkájának következtében elérték azt, hogy az első ütemben terve­zett épülőt átadást augusz­tus 20. helyett már július el­ső hetében elkezdik. Ez bi­zonyítja, hogy a párthatáro­zat feldolgozásánál helyesen tűzték ki feladatként az építkezések határidejének csökkentését. A 16 istálló átadása a jövő­héten veszi kezdetét. Először a jászágói Kókai Tsz 52 fé­rőhelyes, majd a tiszafüredi Úttörő és a tiszaderzsi Sza­badság Tsz-ek 52 férőhelyes istállóin kezdik a sort. A kö­vetkező napokban Jászbol- dogházán az Aranykalász Tsz istállója kerül átadásra. A második ütemben át­adandó istállók is mind tető alatt vannak, sőt a harmadik ütem épületei is kész fal- egyénnél állnak, ami azt je­lenti, hogy az építők »lapo­san dolgoztak az első félév­ben és az adott szónak is eleget tettek. Újabb istálló készült el... KOLBAI KÁROLY pro­fesszor cikkének megjelené­sét követően több mezőgaz­dasági szakember hívta fel szerkesztőségünket s tapasz­talataira hivatkozva tett hitet a gödöllői ikersoros kuko­rica termesztésének eredmé­nyessége mellett. TRESSER PÁL, az orszá­goshírű mezőhéki Táncsics Tsz vezető mezőgazdásza. így nyilatkozott: —. Szövetkezetünk vala­mennyi közös kukoricáját Kolbai professzor módszeré­vel vehettük. Az előző évek­ben ugyanis ez a kultúra 12 százalékkal magasabb ter­mést adott, mint a soros művelésű 70 százalékos ké- zierő-megtakarítást, az utó- veteményként alkalmazott őszi búzánál pedig másfél­két mázsás terméstöbbletet értünk el holdanként. KOLOP ANTAL, az öcsödi Szabadság Tsz agronómusa, tavaly vetett először GIK-et. Akkor nem érték el a várt eredményt — mindössze a hagyományos kultúráéval azonos termést takarították be. Idén már helyesen al­kalmazták a vetési előirány­zatokat. Máris megbizonyo­sodtak arról, hogy a gödöl­lői ikersoros szebbet ígérő a sorosnál. Természetesen gaz­dagabb termést takarítanak majd be az ikersoros táb­lákról. Ezeken 18.000 nö­vény jut egy holdra, a soros táblákon csak 11.700. FENYVES PÉTER, a sza- joli Előre Tsz brigádvezetője szintén kedvező tapasztala­tokra emlékezik: — Tavaly négyzetes és ikersoros kultúrákkal kísér­leteztünk a soros művelési táblák mellett. A Kolbai professzor útmutatásával ve­tett és művelt táblák kilenc mázsás csövesterméssel fi­zettek gazdagabban, mint a négyzetesek. így azonnal ért­hető, hogy a tavalyi CIK- vetésünket idén 70 holdra növeltük. Az Előre Tsz gaz­dái úgy tapasztalták, hogy a gödöllői • ikersoros kukorica minden általunk ismert mód­szer között a legeredménye­sebb, legkifizetőbb. - ■, QmmmmrammmiziixiiziiziizimmmiziiziQri Állami gazdaságod és termelőszövetkezeted, FIGYELEM! f • Lzemi edények, íefszál­lító kannák, tejmérők, víz­tárolók, tűzoltóvedrek, eresz- és lefolyócsatornák, valamint egyéb gazdasági vasáruk és felszerelések minden mennyiségben be­szerezhetők a SZOLNOK MEGYEI VAS ES MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI V. Szolnok, Vöröshadsereg útja 4. sz. alatti telepén. Telefon: 12—72. aisracaramraraiaiararammisraGDGS]izux> A besenyszögi Béke Tsz-ben néhány napja adták át a legutóbb elkészült 52 férőhelyes tehénistállót, amelynek a padlása 14 vagonos magtár.­........—— ■ ■ 11 ■unww—■ Sz őlőtermelők figyelmébe! A Pest-Szolnok megyei Ál­lami Pincegazdaság felhívja a szőlőtermelők figyelmét, hogy a fennálló rendelkezé­sek értelmében az állami gaz­daság pincészetei és átvevő helyei JULIUS ELSEJÉTŐL csak azoktól a termelőktől vehetik át az eladásra felkí­nált must- és borféleségeket, »kik ÉRVÉNYES SZEMLE- ÍVVEL, illetve ennek hiá­nyában a tulajdonukban lé­vő készletre vonatkozóan PÉNZÜGYI IGAZOLÁSSAL rendelkeznek. Július elsejétől tehát az állami pincegazdaságok pin­cészeteihez az eladásra fel­kínált szőlő, must és bor be­szállítása alkalmával a ter­melők MINDEN ESETBEN VIGYÉK MAGUKKAL érvé­nyes szemleivüket, illetve pénzügyőri igazolásukat, mert ennek hiányában a pincészet a beszállított árut NEM VE­HETI AT, Az érett gabonatáblák őre Szilágyi Károly tűzfigyelő, a tö­rökszentmiklósi határban. A dombtetőről messze ellát s' ha niikgége«, rbwztja a mezőn dolgozókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents