Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-26 / 148. szám

1359. június 26;

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

fi megsziiárdítási munka

néhány jó íapaszialala a kuahegyesi járásban

Az élettel együtt haladó határozott és célratörő a Kúnhegyesi Járási Pártbizottság tsz-eket megszilárdító munkája. Első és igen lényeges, hogy a különböző

tennivalók minden szálát kézben tartják. Nem általábantörténnek az intézkedések — semmit sem bíznak a véletlenre — mindig tudják mit miért és hogyan kell

csinálni. A járási pártbizottság munkamódszere jó, a nagy ügyet előre viszi, érdemes tőlük tanulni, a hasznos módszereket átvenni és más járásokban is alkalmazni. Az általános megállapítások után nézzük a tényeket;

A társadalmi munka

eloszlása

Csáki elvtárs a megyei pártbizottság titkára, a legutóbbi pártbizottsági illésen említést tett a kunhegyesiek néhány jó módszeréről; Az ottani elvtársak intézkedési tervet állítottak össze. Ebben rögzítették, hogy hol, mikor mit szükséges elvégezni, s a munkálatokért ki a felelős. Figyelemre méltó, hogy minek alapján készült el az intézkedési terv; A gondosan és a pontosan felmért jelenlegi helyzet alapján.

A kollektivizálás befejezése után a járási pártbizottság 3 brigádot hozott létre. A brigád élére a pártbizottság egy-egy munkatársa került. Ezen kívül egy pénzügyi, egy számviteli, egy építészeti és egy takarmány gazdálkodási szakember vett részt a brigád munkájában. A járás valamennyi termelőszövetkezetét felkeresték és hasznos felmérést végeztek,

Tövíről-hegyire megvizsgálták az új és a területileg megnövekedett termelőszövetkezetek helyzetét minden vonatkozásban. Pl. megállapították, milyen lesz a tsz jószágállománya számszerűen 1959 október 31-én. Ezt fi- gyelembevéve hány állati férőhelyről kell gondoskodni őszig, majd miből és milyen erővel hozhatják tető alá a szükséges férőhelyeket A brigádok mindent számokban rögzítettek. Ezen kívül a különböző szakemberek nyomban a helyszínen tájékoztatták a tsz-ek vezetőit a problémák megoldásának módjáról; Ennek alapján készült el az intézkedési terv;

A járási pártbizottság abból az elvből kiindulva, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész társadalom ügye, felhívással fordult a kunhegyes! járás állami szerveinek, vállalatainak, intézményeinek dolgozóihoz; Legyen társadalmi ügy a tsz-ek megszilárdítása is. A különböző szervek 4700 munkanapot ajánlottak feL

Az intézkedési terv megjelölte hol, milyenek az igények, mit bírnak elvégezni építkezések tekintetében a szövetkezeti gazdák; Adva volt a 4700 munkanap, amit most már a helyzet ismeretének birtokában használtak fel; A járási pártbizottság kiadta a jelszót, hogy a társadalmi munkások növény- ápolást nem végezhetnek, ez a szövetkezeti gazdák dolga. Az építkezést segítsék. Azt is meghatározták konkrétan, — hogy hol, mit és melyik szerv csinálja;

Tiszagyendán például a felajánlott munkanapok száma éppen annyi, hogy felépíthetnek egy 200 férőhelyes sertés szállást A társadalmi munkaerő tehát ne az udvart söprögesse, ne a házakat meszelje, hanem a 200 férőhelyes sertés szállást építse fel. A járási pártbizottságról erre kaptak megbízást A kenderes! társadalmi munkások, hogy a Vöröscsepel tsz-nél hozzák tető alá a 100 férőhelyes növendék istállót; De hogy a társadalmi munka ne folyjon szét, mindenütt kijelölték a brigádvezetőket, — Kenderesen Molnár László, a tanács VB. elnöke a brigádvezető. Kunmadarason a községi pártbizottság titkár«,

Érdemes még megjegyezni, hogy a járási pártbizottság előbb saját maga próbálta ki, mit lehet létrehozni. A járási pártbizottság, a járási tanács s még egy-két járási szerv a tiszaburai Lenin Tsz-ben 3 nap alatt 50 férőhelyes mag- tárpadlásos, takarmányossal ellátott lóistállót épített. Ezzel az okos elosztással őszig 6788 férőhely épül a kunhe- gyesi járás tsz-eiben társadalmi munkával.

Az új Isz-ekben kijelölték a traktorosokat

A sokoldalú munka minden részletét lehetetlen felsorolni. Beszélni lehetne arról, hogy a felesleges és kihasználatlan állami épületeket hogyan hasznosítják;

Ügyesen irányítják a 8 új tsz őszre való felkészülését. Most az aratási munkák előtt a traktorosokkal tanácskoznak, azokkal, akik majd részt vesznek a gabona betakarításában. Mindegyik traktoros tudja, hol, milyen feladat vár rá, melyik területen kell aratnia, s a szövetkezeti vezetők ezzel párhuzamosan gondoskodnak a kisegítő személyzetről. Ezt a tsz elnökök és a gépállomási dolgozók közös találkozásán beszélték, illetve beszélik meg.

Különös gonddal segítik a járás 8 új tsz-ének első lépéseit. A pártbizottság vezető munkatársai rendszeresen tartják a kapcsolatot az új tsz-ek elnökeivel, párttitkáraival és ami igen lényeges, a tagokkal is.

Az új tsz-ekben kijelölték a traktorosokat Meghatározták a nyáron és az ősszel elvégzendő gépi munkát a tsz- ek igénye és a lehetőségek szerint A meglévő gépparkra támaszkodnak, nem pedig azokra a gépekre, amelyeket később kapnak. Előfordult, a kunmadarasi gépállomáson, hogy a tsz-nek adandó gép csak papíron létezett, a járási pártbizottság közbeszólt Az új tsz-ek ne papíron, hanem a valóságban kapják meg a gépeket

Gondosság, sokoldalú politikai és gazdasági felkészültség jellemzi a traktorosok kijelölését. A kunmadarasi Hunyadi Tsz szintén új közös gazdaság. Mind a termelőszövetkezet, mind pedig a kijelölt traktoros brigád ismeri feladatát A tsz vezetői tudják, hogy Vágó József a traktoros brigádvezető, a Vágó József már ismeri az elvégzendő nyári és őszi munkák mennyiségét Egyébként mindenütt névszerint kijelölték a

brigádvezetőket

A traktorosok elosztását úgy végezték, hogy minden brigádban kommunisták is dolgoznak. A tiszaburai Rákóczi Tsz traktoros brigádvezetője Suszter Mihály. Ebben a közös gazdaságban pl. nyáron 280 normál hold, őszszel 2631 normál hold talajmunkát kell elvégezni;

Bíznak

az emberekben

A járási pártbizottság vezetői nem idegeskednek, nem kapkodnak, munkájukban magabiztosak, a helyzetet tökéletesen ismerik; Ez adja a magabiztosságot Nagyon bíznak az emberekben. Jól tudják, hogy azok a szövetkezeti gazdák, akik most aratás után kezdik a közös munkát, még mindent jól és gondosan akarnak elvégezni a kisparcellán.

A járási pártbizottság felhívta az új tsz-ek vezetőinek figyelmét hogy erre hagyjanak időt, feleslegesen ne zaklassák az embereket. Gondosan válasszák ki azokat a napokat, amikor egy- egy ember a tsz-ben részt- vehet a közös munkában;

Ennek a bizalomnak van azután másik oldala Az, hogy az új belépők a bizalomra bizalommal válaszolnak. Kérik, igénylik a járás kommunistáinak segítségét, mert látják, hogy a párt tagjai és vezetői jó úton segítik őket a boldogulás felé.

Szabó Ernő—Szekulity Péter NmimiiiiiiimiimimmiimiiiiiimiiHUMiiii

Félmillió forint értékű árukészlet az ű] kölcsönzőboltban

Régi kívánságuk teljesült tegnap a szolnoki vásárlóknak. A Kiskereskedelmi Vállalat a Ságvári úti új városrészben megnyitotta kölcsönzőboltját. Az új boltban kiszélesítették a kölcsönzött cikkek választékát; majdnem korlátlanul kielégítik az — igényt mosógépből, porszívókból, padlókefélőgépből, csecsemőmérlegből és még' körülbelül tizenötféle házlar- í tási cikkből. Az új bolt ren- < dezvényekre, esküvőkre közel félmillió forintos raktár- készletéből poharakat, tányérokat, főzőedényeket is kölcsönöz.

ARATOK

A KALÁSZOSOK összesúgtak egy estén, s másnapra az összeesküvés eredményeképpen valamennyien földre szegzett fejjel, besárgult szemekkel bízták ringa- tásukat a kuncsorbai határ szellőjére. Mindez oly ihlető látványt nyújtott, de Balogh Gyurka, a főagronómus, aki kevésbé lírai egyén, csupán annyit mondott a tábla szélén:

— Gépi aratásra beérett, szólhatunk a gépállomásnak.

A Fegyvemeki Gépállomás brigádvezetője még aznap szólt a két traktorosnak: Németh Istvánnak, Borhi Gábornak.

— Indulás a Vörös Október'

13-as dűlőjébe.

Megállt a két traktor a kis tanya udvarán, ahol már várta Szűcs István bácsi és Tassd János. Innen vagyunk a Vörös Októbertől, mi lennénk a gépkezelők — mondták, s már fel is kapaszkodtak a mosonmagyaróvári arató-kévekötő ülőkéjére.

A két traktor neki a táblának.

— Zzzz, zzz.:. — sírtak a kalászok, s megadóan dűltek rá a szállító szalagra. A terelő vitorla telhetetlenül, kérlelhetetlenül hajtotta őket az éles későiek, s az elvonuló gélek után takaros kévékkel telt meg a tarló.

Gömbölyű, nagy kévék az aranyszínű tarlón, hogy megdobbantották Kocsis József brigádvezető szívét. Ujongva állt oda embered elé déliben. Délelőtt szénát gyűjtött a Lenin-brigád. Az is szép munka, de attól felderültek azon, amit Kocsi« József mondott:

— Délutánra átmegyünk

keresztelni.

A TANYA innenső része jól rendezett csata képét mutatta. Gabona egy szál áe talpon, ölelésre kívánatos kévék szép sorban egymás mellett A lányok hát nem kérették magukat, átkarolták őket: hármat-négyet egyszer * •

it j iskolát kapnak a kunmadarasi gyerekek

mm

Megyénkben szeptemberre 15 új iskolát adnak át. Egyike az épülő iskoláknak a kunmadarasi, melyet felvételünk éppen akkor mutat be, amikor Tőkés Sándor és Kiss Zsigmond az utolsó cserepeket rakják tetejére, 1

re, s hordták össze kupacokba. Utánuk a keresztezők következtek.

Ezen a nyáron az első keresztet Murányiók rakták, a másodikat Pásztor István bácsi Varga Józseffel. A keresztezés szakértelmet kívánó művelet;

— Vigyázni kell, a szél meg ne húzathassa, esőben b« ne ázzon — világosítanak feL

A fiataljai inkább a kéve- hordást végzik. Az könnyebb valamivel, különösképpen az első napon. Mertihát olyan szép az aratás. S pláne a közös aratás. Murányi Eszti, a munkacsapat vezető jókedvűen rákezdi, míg a kévékért szalad, hogy:

„Kiszedném, de megszúrja a kezemet,

Kit szeretek, az az enyém nem lehet.’’

A többiek a Mészárig Margitka munkacsapata is átveszi, s egy hangversenyterem az egész tarló. A gépek zenélnek, dohognak, a kalászok zöngicsélnek, a lányok pedig dalolnak jókedvűen.

Mert nem igaz, akinek a szája jár, lassabban mozog a keze. Ügy futnak a fiatalok, mint a nyulafc. Nem győzik őket a keresztelők; S még heocelődnek is.

— Állnék egy korsó sört, ha utolérnének, Pista bácsi;

Orosz Gyurka, a sportve. zér, a futballcsapat kapitánya a tréfálkozó. Ebben ugyan van bizonyos nyúlugratás. Az egyik kislány ki is mondja.

— Siessenek moziba szeretnénk menni.

— Aratás van, nem mozizás! — Incselkednek vissza az idősebbek. Azért jobban igyekvőire fogják a dolgot, szívük mélyén örülnek is, hogy hadd járjanak csak moziba a lányok, fiúk. Nem mentek ők, mikor az uraságnak arattak. Pedig korán kezdték, Varga bácsi 17 éves volt, hogy először fogott kaszát a más földjén.

— Juj, féléik tődé — sikolt fél valaki.

Fehér Lajos egeret fogott, s azzal ijesztgeti a lányokat. Elterelve a ml figyelmünket is a keserű, régi aratások fel- IdézgetósérőL

MINEK IS hajtanánk viszsza a felhőket, ez így sóikkal szebb! Bukóban a nyugati égbolton az öreg napocska, fényben fürdik a tarló, s a kévehordó lányok, meg a ke- resztezőík, a traktorosok és valamennyien az aratók; l Borzák Lajos

Új falu — új ember eh

hold? Aztán megértem: ez az asszony már nem azt a hat és fél holdat tekinti magáénak, amiről idén még betakarítja a termést, hanem azt a nagy, egybefüggő tengert, amely itt hullámzik majd a Kőrös-laposon, a Kossuth Termelőszövetkezet birodalmaként.

Ez az asszony egyedül nevel ma is négy kiskorú gyereket és már hetet nevelt fel a négy mostohagyerekkel együtt (azok apja, második férje, a múlt nyáron halt meg gyomorrákban). — És mégis, a családfenntartás nehéz gondja mellett jut ideje arra, hogy dolgozzon a nőtanácsban, részt vegyen a falu társadalmi életében, sőt arra is, hogy most a Kossuth Tsz vezetőségi tagjaként dől- gozzon az őszi indulás elő- készítésén.

•

Üj embereket kerestem az új faluban. De akiket megszólaltattam, tulajdonképpen nem is új emberek, hanem olyanok, akik megértik korukat és harcolnak azért itt Szelevényen, hogy a jövő generációkra itt szebb élet várjon.

Ha valóban új emberekről akartam volna írni itt Sze- levónyen, akkor tán Horváth József kislányáról kellett volna írnom, aki vasárnap született, most pillantotta csak meg a mi változó világunkat.

Bar act Dé at*

A község mellett oly álmosan, oly nyugodtan ballag a Kőrös, mintha semmi, de semmi a világon nem változott volna az elmúlt időkben Szelevényen. A bágyadt napsugár megcsillan a habokon, a fák könnyedén hajladoznak az enyhe szélben, a !főutca üres. csak néha-néha jkaptat végig rajta ember.

I Embereket keresek én is.

;Tudom, hogy a falu arca megváltozott. Ott van előttem a kimutatás, hogy Idén itavasszal négyszázan választották a közös gazdálkodás útját: valaminek tehát változnia kellett. Vajon hol vannak az új falu új embered? Aztán felötlik bennem a gondolat, hogy őket — a régiek között kell megtalálnom! Ilyen új emberek az öreg 19-esek, mint Kovács János, Kiss Ferenc, meg a többi szövetkezetért élő-haló gazda: Dányi Mihály, Cser- csinszki Ferenc, Tóth István. Sokmindent megértek ők és sokmindent meg is értettek, ök voltak a magvetők és itt nagyon találó volt a Szikra név: a szikrából lobbant a láng.

S A Szikra már tíz éves, de az Üj Élet csak 1957 tavaszán alakult. Az elnökkel jóformán a véletlen hozott össze a tanácaházán. Fiatal

erős, határozott ember. Naptól barnított az arca és szög- i letes, az alakja tömzsi, a né- ( zése pedig egyenes és derűs, c és mindössze 29 esztendős. i

— Hogy miért alakul- e

tünk? Elmondhatom én azt ' könnyen. Ügy kezdődött, hogy 1 vagy hatan-nyolcan, fiatal ( legények, bejártuk az orszá- ( got. No, persze nem sétaút ' volt ez, dolgozni mentünk és ( kubikoltunk is keményen. ' Dehát csak csavargó élet az, ' s ha valaki megnősül, foly- * * tatai már nemigen lehet. 1 Márpedig hazaruccantunk néha és — nevet a szeme— , megtetszett egy-egy falubeli ( kislány, mivel hogy ilyen takarosak, csinosak sehol ’ sem akadnak másutt a mi 1 szívünknek. Aztán együtt ösz- szefogtunk és egy állami területen megkezdtük a gaz- I dálkodást. Most sem vagyunk 1 húsznál többen, de őszre 1 még jön hozzánk vagy ennyi i ember. Mert tudja, nem fél- t tünk a munkától. 1

Ahogy az arcára tekintek, * látom, különben sem ijedős ' fajta legény. Kérdem: dől- < gozák-e ő is a földeken? \

— Nem is nagyon szeretek 1

én hivatalos ügyekben sza- { ladgálni: ha csak egy percre szabadulok, én is megfogom j a kapanyelet i

Fiatalok: a formákkal még nem nagyon törődtek. Az első évben még mindenki csak munkanap alapján kapta a részesedést, de megbíztak egymásban *— „hajtottak’’ valamennyien. Persze, most már alapszabály szerint gazdálkodnak. Azt mondja az elnök, hogy szerényre tervezték a munkaegységet. — Csak 38 forint lesz. De tavaly — és ez nem túlzottan indokolja a pesszimizmust — egy emberre jutott 20 ezer forint is.

— Nem is vagyunk mi borúlátók — mondja a fiatal elnök. — De jobb, ha több van, mint kevesebb. Nem igaz?

A párttitkár viszont valóban új ember a községben. R. Nagy Mihály Tiszasasról került ide, a Rákóczi Termelőszövetkezet vezetőségi tagjából lett párttitkár Szelevényen. Sötéthajú, vékony, középkorú ember, nyugodt, csendes beszédű. A szövetkezetben száztízen dolgoztak, Szelevénynek viszont van vagy kétezerhétszáz lakója. Nagy gond?

— Igen nagy gond, nehéz feladat, de szép.

Harc folyik Szelevényen is. Két erő csap össze, bűjkál- va, suttogva emelgeti fejét a

reakció és velük szemben ott áll a nép hatalma.

Minden nap akadnak kisebb győzelmek vagy néha balsikerek is. Egy asszony például a réti részen vitában áll a testvéreivel: egy földdarabon vitáznak, meg egy tanyán, ö már belépett volna, de a testvérei megfenyegették: lebontják a feje fölül a rájuk eső tanyarészt, ha megteszi. Az asszony még töpreng, fél, a párttitkár megnyugtatja. Tudja, hogy az újnak győznie kell. Szövetségese az idő.

Hatvanhét kommunista és vagy száz kiszes van a faluban. Azt mondja R. Nagy Mihály, hogy ez kevés, hiszen ebben a faluban sokkal több a lehetőség. Vannak itt emberek, csak meg kell találni őket

•

Határ Jánosnéra a földeken találtunk rá. Olyan szép a kukoricája, hogy nemigen maradna senki másé mögött. Jó gazda, megvan hozzá az a bizonyos gazdta-tartása, is.

— Az én árpám nem volt több félköblösnél — mondja kihúzva magát —, de megadta a nyolc mázsát. Huszonöt keresztem fekszik belőle a szomszéd dűlőben, de nem olyan akármilyenek, hanem fáin, jó keresztek.

Kérdem, mennyi földje van?

— Van vagy hatszáz hold — mondja komolyan. — Fel- kapón a fejem: batezfe