Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-26 / 148. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. Június 26. „Kis-Edison” — a Nagykunságban Hatéves terv kicsiben — Találmány vagy újítás? A három szenvedély — Műhely a lakószobában Kevés üzemről lehet elmondani Magyarországon, hogy hatéves terv alapján dolgozik, ami teljesen érthető. Amikor H. Tóth István, a karcagi Általános Szerelő- és Gépjavító Ktsz dolgozója három évvel ezelőtt idekerült dolgozni — 6 sem sejtette bizonyára, hogy 1959-ben ezt is elmondhatja majd a ktsz-éről. * Egy karcsú, áramvonalas oxilálós asztali ventillátort szerelt éppen, amikor beszéltünk vele. — Nem is hiszik, menynyire vigyázni kell, hogy tökéletes legyen a tekercselés és milyen fontos a ventillátorlapátok jó kiegyensúlyozása is — jegyezte meg, amikor csodálattal figyeltük keze ügyes járásait. — Hány darab ventillátort készített eddig életében? — kérdeztük. — Ezt igazán nem árulhatom el — húzta össze hamiskásan szemöldökét — mert egyszerűen nem tudom. — Csak jó párezer lehetett. Még pontosabban: amennyit csak tudtam. Mert volt és van kinek. Szovjet, egyiptomi és más külföldi megrendelésünk van — egészen 1965-ig. — Sok külföldi hajó éppen a mi ktsz-ünkben készüli hírberendezéssel úszik az óceánokon már évek óta, de még egyetlen reklamáció nem érkezett. Az erősítő- és relészerelőműhely másik részében egy újabb tolóhajó hírberendezést szerelnek. Szovjet exportra készül. A sok-sok millió forint értékű, nagy szaktudást, ügyességet igénylő munkákat egy alig huszonegynéhány éves középmagas barna fiatalember irányítása alatt végzik. — Mihály Lajos technikus vagyok — mutatkozott be. Ahogy másoktól értesültünk, a műhelyben folyó munka lelke, irányítója ő. De egyáltalán nem elégszik meg azzal, hogy szervezetten, tervszerűen dolgozzék az üzem. Ez csak kisebb részét teszi ki a mukájának. Mert ő elsősorban technikus, méghozzá a javából. A „javából” jelző azt kívánja kiemelni, hogy Mihály Lajos alkotó technikus. — Nem szerelmese, „bolondja” vagyok a szakmának, a költő nem tud aludni, míg meg nem írta versét. Én attól nem tudok aludni, ha a technikai problémának nem járok a végére. S mivél sok ilyen problémám van, soksok héten keresztül alig alszom pár órát, — magyarázza Mihály Lajos. — Sokáig izgatott — folytatja — például az, hogyan tartson a hajón összeköttetést a kapitány, a csörlős és a kormányos. Végre sikerült egy olyan diszpécseri erősítő berendezést készíteni, ami nem más, mint egy hangszóró, mely gombnyomásra mikrofonra változik át, s ez az új szerkezet bevált. Már ezt is exportra gyártjuk. — Ez újítás, vagy találmány? — Nem tudom. Nem adtam be sem újításként, sem találmányként, mivel a technikai kutatás napi munkámhoz tartozik — nem tartottam szükségesnek. Sok-sok újítása van már Mihály Lajosnak, amit bevezettek a ktsz-ben, de szerintünk helytelen, hogy ezeket nem adja be az illetékes újítási szerveknek. De milyen munkát végzett az újításokon kívül, amióta itt dolgozik, amióta befejezte a Híradása Technikumot Mihály Lajos? Három év alatt összesen 30 hajó híradóberendezését szerelte ösz- sze az általa állandóan fejlesztett technikai fogásokkal. Most is végzi ezt a munkát. S amikor hazamegy? Bezárkózik házi fotólaboratóriumába és műhelyébe, melynek felszerelését sok politechnikai oktatást folytató iskola megirigyelhetné és fúr-farag, kísérletezik. Jelenleg például egy 8+2 csöves szuper rádiót készít; áldoz három nagy szenvedélyének, a rádió-, motorkerék- párszerelé&nek és a fotózásnak. S benn a ktsz műhelyében Fodor Sándor munkatársával egyre több szót vált arról: hogyan fogják majd tanítani azokat az új, technikumot végzett fiatal kollégákat, hogy ők is ügyes, alkotó technikusi munkát végezzenek, ha idekerülnek a karcagi Általános Szerelő- és Gépjavító Ktsz-be dolgozni iskoláik befejezése után... ■— Bubor Gyula —■ Háromszáz tizenötezer forintot takarítottak meg a fiatalok A Szolnoki Erdőgazdaság a közelmúltban értékelte a fiatalok fásítási munkáját. Az értékelés szerint megyénkben az idei fásítások során a KISZ-fiatalok 122 ezer su- hángot és közel 100 ezer csemetét ültettek el társadalmi munkában, és mintegy 315 ezer forint megtakarítást értek él. A társadalmi munkában a tsz-fiatalak között a kisújszállási Ady Termelőszövetkezet ifjai az elsők: 12 ezer suhángot ültettek el. A KISZ bizottságok közül a megyei tanács vándorzászlajának őrzője a mezőtúri városi KISZ bizottság fiataljai kerültek ismét az élre; 47 ezer suhángot és 15 ezer csemetét ültettek. Az üzemi KISZ szervezetek közül a Tisza Cipőgyár KISZ szervezete végezte a legjobb munkát: 5 ezer suháng 'és 1000 csemete elültetésével. A középiskolák versenyében a Jászapáti Gimnázium KISZ szervezete került az élre. Tagjai 4000 svihámggai és 1000 csemetével szaporították a faállományt. Nyári korúira indul az MSZBT kulturális autója A Szovjet—Magyar Baráti Társaság tavaly novemberben filmvetítőberendezéssel és áramfejlesztő agregátorral felszerelt kulturális autót ajándékozott a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak. Az autó decembertől járja az országot. Eddigi 1900 kilométeres útján 11 megyében 75 községet keresett fel. A falvak lakói szeretettel fogadták az MSZBT munkatársait, akik előadásokat tartottak a Szovjetunióról, majd különböző dokumentum- és játékfilmeket vetítettek. Több mint tizenhatezren vettek részt ezeken az előadásokon. A nyárra kibővítik, még váltom zatosabbá teszik az előadások műsorát. A filmeken kívül kis kiállításokat is visznek a falvakba. Az MSZBT tervei szerint a meglátogatott'községekben az autóval leutazó szakemberek elbeszélgetnek a termelőszövetkezeti elnökökkel, agromómusoktoai, parasztokkal. Ezeket a beszélgetéseket magnetofon szalagra veszik és tapasztalat átadás céljából más községekben közvetítik. A falvaikat a nyári dologidőben általában csak vasárnaponként keresd fel az MSZBT autója. (MTI), Könnyelmű ígéret — nehéz ügyben A súlyemelő szakosztály tagjai Kunmadarason méltatlankodnak. És nem éppen a legudvariasabb hangon beszélnek a megyei sportvezetés illetékeseiről. Bár túlzás, mégis azt állítják, hogy a falusi sport támogatása, segítése csak papíron létezik. Mondom, ez túlzás. Annyi azonban bizonyos, hogy o kunmadarasnak méltatlankodása jogos. A súlyemelő szakosztály lelkes, fiatal tagjai jobb híján ugyanis csillekocsi kerekeivel végzik az edzést. Azt emelgetik s olykor emlegetik a már szóban lévő megyei illetékeseket. Mi az oka felháborodásuknak? Megígérték nekik, hogy megkapják a megyétől az edzéshez szükséges súlyozókat. Volt is nagy öröm. A Kossuth Tsz gépkocsiját elküldték Szolnokra — és a teherautó üresen tért vissza. Nem kaptak semmit. Nem sokkal később ismét az ígéret. A gépkocsi újból elindult Szolnokra és ismét üresen tért vissza Kunmadarasra. Ehhez nem szükséges kommentár. Intézkedés árnál inkább. er- Sz. P.— A Nap kel: 3.48 h-kor, nyugszik: 19.45 h-kor. A Hold kél: 23.06 h-kor, nyugszik: 10.19 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: nappali felhőképződés, néhány helyen záporeső, zivatar, mérsékelt, változó irányú szél, a hőmérséklet kissé emelkedik. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 2—26 fok között. HENTESÁRU kiállítást rendez vasárnap reggel 7 órától 12 óráig a Szolnok megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó, valamint a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat a Beloiannisz-úti 1-s számú üzletben. A vásárlással egybekötött bemutatón ugyanakkor borkóstolót is rendeznek Kecskemét környéki borfajtákból. — TÁRSADALMI munkával segítik a Szolnoki Gépállomás besenyszögi üzemegységének, az Alcsiszigeti Állami Gazdaság dolgozói, valamint az Erdei és Béke Termelőszövetkezetek gazdái a Besenyszög Fokoru-pusztai két tantermes nevelői lakásos iskola építését. Az új iskolát szeptemberben avatják. ANDERSEN NEXO: KejnyeR Kilencven évvel ezelőtt, 1869-ben ezen a napon látta meg a napvilágot a dániai Köbenhavnban Martin Andersen Nexő, a dán irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Szegény munkás gyermeke volt. Hosszú és küzdelmes tanulóévek után tanító lett. 1901- ig Fredriksbergben tanítósko- dott. Nagy szeretettel fordult a gyermekek és az öregemberek felé, akiket mély rokonérzéssel és humorral rajzolt meg műveiben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején — mint a kor többi nagy írója — 5 is a forradalom híve lett. Stílusát epikus nyugodtság és biztonság jellemzi. A Hódító Pelle című regényében nyomorúságos gyermekéveinek emlékét írja meg. Főbb művel még a Szürke fény, a Frank család, Kék ég alatt. A nagy dán író születésének évfordulóján a Kenyér című elbeszélését közöljük, a nálunk is megjelent novellásköte- téből. Mikor az ása'tó nagyságák a piacra értek szatyraikkal, hogy bevásárolják a napi eledelt, a parasztok már rég ott jártak és beszállították az árusoknak a gyümölcsöt és a zöldséget Január közepe volt, az éjszaka erősen fagyott, az emberek dideregtek. Az árusok kedvetlenek voltak és a kevés vevő sietve szedte össze a vásárolni valót. De délfelé kisütött a nap és a piac megélénkült. Az árusok zsibongtak és kiabáltak, a vevők kontráztak, tolongott és lökdöste egymást a nép. Mezítlábas gyerekek szaladtak a tömegen keresztül: — Húsz hagymát egy schillingórt —• kiáltották. — Nálam három citromot kaphat egy schillingért — Igyekezett az árus magához csalogatni a vevőket: A munkátlanok is ellepték már a piacot. Egész nap ott törték magukat, hogy megkeressék az egy darab kenyérre valót. Nem azért vannak itt ezek a szerencsétlen teremtmények. hogy vásároljanak, hanem azt nézik, hogy hol esik le valami számukra. És naponta visszatérnek, szürkén a hidegtől és soványan az éhezéstől és szemükben a halhatatlan fénnyel — a reménységgel; A bejáratnál ott áll az egyik egy rossz citromot kínálgatva. Megragadja egy jól öltözött nő kabátszárnyát : — Vegye meg, kérem! Akkor vehetek magamnak egy kenyeret, olyan éhes vagyok. — Ne fogdossa a ruhámat — sipít a nő — azt veszek, amit jónak látok. A piac végén a halasok előtt ott áll egy ember, két nagy kosár kenyérrel Étvágygerjesztőén rakja ki fehér papírra. Majd két kenyeret a hóna alá vesz és beleveti magát a tömegbe: — Kenyeret! Két schillingért egy nagy kenyeret! Ki akar kenyeret venni? Ki akar;,. — Szalagot vegyenek — harsogja túl a szalagárus. — Lányok, kössétek magatokhoz szalaggal szerelmeseteket. Szép, fényes, selyem- szalaggal! — Jobb a kenyér! A kenyér a szegények áldása! Két sohill,Ingért egy nagy kenyeret! Az áradaton át testes asszony közeledik a kenyérárushoz. — Milyen vidám ma, Jimmy! — szólította meg. — Talán nyert * sorsjegy? — Majdnem — szólt az árus és a kenyérrel telt kosárra mutatott. — Mi van az asszonnyal és a gyerekekkel? Jól vannak? — Még jobban lesznek, ha mindezt kiárusítom. — Zálogpénzből vette? — kíváncsiskodott az asszony, A férti bólintott.— Nem volt könnyű, de most már legalább túl vagyunk a nehezén. — És elégedetten nevetett — A legjobbakat kívánom — szólt az asszony, kivett két kenyeret éa letette a pénzt A férfi továbbálltj — Kenyeret! Vegyenek kenyeret! Kenyér a szegények áldása! Déliben ebédet hozott a felesége. Bableves volt kis kolbásszal. Leült a kosár szélére, lába közé vette a lábast, úgy falatozott. Majd előhalászott egy kést, kérdőn nézett az asszonyra, az igenlően bólintott. Kettészelt egy kenyeret, a felét az asszonynak nyújtotta. — Nem is ragadós — szólt az asszony. — Nagyon ízletes — felelte a férfi. — Azt hiszem, most jól kezdtük. — Bár úgy lenne, nehéz idők ezek. — Nem olyan nehéz annak, akinek van akarata; — Jó érzés, ha az ember a saját kenyerét eszi — szólt az asszony elgondolkozva. — Különösen, ha maga is sütötte. Ez az a bizonyos kenyér — tette hozzá bölcselkedve —, ami kenyeret hoz számunkra. Befejezte az evést, már újra ott volt a tömegben és még hangosabban kínálgatta, mint az imént. Két rendőr közeledett feléje az egyik mérleget vett ki a zsebéből — Megvan a teljes súlya a kenyérnek? — kérdezte. A kenyérárus helyet csinált a rendőrnek és az szórakozottan kezdte mérni a kenyeret. De hirtelen meghökkent képpel bámul- az emberre és az asszonyra. Aztán még egyszer mérni kezdte, most már kínos pontossággal. Két deka hiányzott. Kenyeret kenyér után mért, rosszat sejtető arckifejezcs- sel. A kenyérárus először értelmetlenül. majd a félelemtől megkövültén bámulta. Minden kenyér az előírt súlyon alul volt. — Mennyit adott el? — kérdezte a rendőr, olyan hangon, amitől az asszonynak könnyek szöktek a szemébe. A kenyérárus remegő kézzel nyújtotta feléje az agyagkorsót, amibe . a pénzt rakosgatta. A rendőr megszámolta és a zsebébe ürítette. Az eladott kenyereket nem lehetett már előteremteni, de az eljárás, az eljárás. Odahivatott egy hordárt és elvitette a kenyereket, A kenyeres kiszolgáltatottan állt ott. Meg sem mozdult. Előredűlt és a rendőrre bámult üres, fáradt szemmel mintha a lelke is eltűnt volna a drága kenyérrel együtt. Az árusok odamentek és rázogatták, meg sem mozdult. De lassanként felfogta az asszony panaszait visszaszállt belé az élet. És ő is folytatta a panaszt, csendben, könnyek között. Ügy hangzott, mint egy verklinóta, dal a szerencsétlenségről, senki sem figyelt már föl rá annyira elcsépelték. Nyomorról volt benne szó, éhezésről, különösen télvíz idején és akkor koldulni kezdett, a gyerekek is koldultak és természetesen az asszony is. Nem volt kifogás ellene, csupán néni adtak semmit. Túl sokan űzték miár ezt a mesterséget. És akkor tovább éheztek. Ezt a művészetet is többen folytatják, egészen addig, míg bele nem halnak. De ők nem akartak meghalni, hanem támadt egy ötletük. Elzálogosították utolsó holmijukat és lisztet vettek rajta és az erdőben összeszedték a rozsét és kenyeret sütöttek. De a súlyveszteségről megfeledkeztek és most jött a hatóság és elvitte az egészet. Itt nem Volt sok tennivaló, a kenyeres nem igyekezett segíteni magán, csak asszonyának sírta el bánatát, De hirtelen akkorát kiáltott, hogy az egész piactér visszhangzott bele. Az öklét rázta, ártatlanságára és szegénységére hivatkozott, megfogadta, hogy ezentúl csak teljes súlyú kenyeret árul és megtéríti a vevői kárát. Kiáltozott, hogy felgyújtja az egész várost, ha nem adják vissza a kenyereit, majd mintegy villámsúj- tottan, elvágódon. Az asszony hangos jajveszékeléssel borult föléje. az emberek köréjük csoportosultak. — Mi történt? — kérdezgették. — Be akarta csapni a szegényeket! Olyan kenyeret árult, aminek hiányzott a súlyából — felelték. — Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát — rikácsolta egy vénasszony, aki a pók kenyerét árulta. — Mit kontárkodott a mesterségünkbe! És végig kiáltotta a piacot. — Kenyeret! Két schilling egy nagy darab! A szegények áldása! Hihihi. Itt teljes súlyú kenyeret kpgaakj t — KIRÄNDUL0VONATOT indít július 5-én Egerbe az IBUSZ Szolnoki Irodája. Az utazás résztvevői Idegenvezetővel megtekintik a város nevezetességeit. Részvételi díj 29.30 forint; indulás 4.25 h-kor, visszaérkezés este 11 órakor. Jelentkezni lehet július 1-ig. «= HÉTFŐN, június 29-én délután 3 órai kezdettel a Hazafias Népfront székházában ülést tart a Hazafias Népfront Szolnok városi elnöksége. Az ülésen a népfront és a tanács kapcsolatáról, a mezőgazdasági szakbizottság munkájáról tanácskoznak a bizottság tagjai. — ÁLLATORVOSI gyakorlat és minden engedély nélkül kezelt több alkalommal jószágokat Takács Géza jászberényi lakos. Állategészségügyi szabálysértésért 2000 forintra bírságolták, — EDDIG 417 EZER forint értékű társadalmi munkával segítették az idei községfejlesztési tervek megvalósítását megyénk lakóL «- EBBEN A HÓNAPBAN már próbaüzemei a Szolnoki Patyolat Vállalat NDK-ból vásárolt nagyteljesítményű vegytisztító gépe. Előzetes felmérések szerint az új gép több mint ötszörösét tudja teljesíteni, mint elődje. — HÉTFŐN, június 29-én | ülést tart a jászberényi Vá- irosi Tanács Végrehajtó Bi- | zottsága; Ezalkalommal a I Terményforgalmi Vállalat } helyi kirendeltségének gabo- |naátvétellel kapcsolatos f problémáiról, a szabálysértési eljárásokról, valamint a íVB. III. negyedéves munkaÍ| í tervéről tanácskoznak és döntenek, — SZEPTEMBERBEN nyitják meg a forgalom számára a 32-es Szolnok—Hatvani műút felülkezelt 24 kiloméI i teres szakaszát. Az első 1? : kilométeres útszakaszt már jegy hónap múlva átadják a {forgalomnak. 1 =* MÁR A KÜLSŐ falát Üpucolják a közel 2 millió fo- || rínt költséggel épült négy- k tantermes új fegyvemeki is- gkólának. — Az új iskolában II szeptemberben már beindul- mhat a tanítás. N — VASÁRNAP újra lesz {.sétahajózás Szolnokon. A «MAHART szolnoki ügynöksége 9 és 16 óra között köz- Pjlekedleti a sétahajót. I — ÚJABB NÉGYES TA- LÁT,AT megyénkben. Szabó fi Jenő, a Tahi gőzös fedélzet- mmestere a Szolnokon rende- \!fzett 25. heti lottósorsolás al- Ukalrnával négyes találatot ért mii. Az 50 ezer forintos nye- IIreményt július 2-ám veszi fel Éa 240-es szolnoki totózóban. 1 |f Ma Párádon sorsolják a lottót M A hónap utolsó lottósorso- k lását, a 26. játékhét nyerő- H számainak húzását, ma dél- S alőtt 10 órai kezdettel Pará- |pon, az Államd Gyógyfürdőül telepen tartja a Sportfogadási II és Lottó Igazgatóság; a Ezúttal eldöntik azt is, «hogy a június 23., 24., 25. és É26. játékhét közül melyik hét H ■szelvényei vesznek részt a f§ következő heti tárgynyere.
