Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

2 ZPLNOK MEGVET NÉPLAP 1959. június 4. Kicserélték a magyar-bolgár konzuli egyezmény megerősítő okiratait Sebes István külügyminiszterhe.vettes és Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete szerdán Budapesten kicserélte a Magyar Népköztársaság és a Eolgár Népköz- társaság között Szófiában, 1958. június 27-én aláírt kon­zuli egyezményt, továbbá a kettős állampolgárságú sze­mélyek állampolgárságának rendezésére Szófiában ugyan­akkor aláírt egyezmény megerősítő okiratait és aláírta az erről szóló jegyzőkönyveket. A konzuli egyezmény a megerősítő okiratok kicseré­lésének napján, az állampolgársági egyezmény az okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép életbe. (MTI) Vita a francia parlament jogköréről PÁRIZS (MTI). A francia parlament jogköre körüli vi­ta továbbra is szembeállít­ja a Debré-kormányt a sze­nátussal és a nemzetgyűlés kisebbségével. Debré miniszterelnök ked­den kijelentette a szenátus­ban : a kormány jogaiból egy jottányit sem enged, a kor­mány nem hajlandó bele­menni, hogy az interpellá­ciók vitáját szavazással zár­ják le, Jacques Duclos szót emelt a kormánynak az ellen a szándéka ellen, hogy a par­lament jogkörét még a me­gyei tanácsoknál is kisebbre szűkíti. Hiszen a megyei ta­nácsoknak is joguk van in­dítványokat tenni: éppen csak a parlament ne fejez­hetné ki így akaratát? A nemzetgyűlésben ked­den tovább folyt a házsza­bályok vitája. Robert Bal­langer kommunista képviselő tiltakozott az ellen, hogy az alkotmány „vasfűzője” után most a háziszabályok „nyakvasát” rakják a nem­zetgyűlésre. (MTI), A görög közvélemény tiltako­zik Heusinger volt hitlerista tábornok látogatása ellen ATHÉN (MTI.) Hétfőn Athénbe érkezett Heusinger volt hitlerista nyugatnémet tábornok. Mint a TASZSZ jelenti, a sajtó tudósítóinak kijelentette, hogy a görög fővárosban folytatandó tár­gyalásainak célja Nyugat- Németország és Görögország katonai együttműködésének fokozása a „Keletről fenye­gető veszéllyel” szemben. — Görög sajtókörök véleménye szerint Heusinger fő célja, hogy rábírja a görög kor­mányt, létesítsen rakétatá­maszpontokat (lörögország- ban. A görög közvélemény til­takozik a volt hitlerista tá­bornok látogatása ellen.. Az Avgi kiemeli, hogy annak­idején Heusinger, mint Hit­ler vezérkarának egyik osz­tályvezetője állította össze a Görögország elleni támadás tervét. Látogatása merész kihívás a görög néppel szem­ben. — Még a kövek is meg­mozdulnak — írja a lap, hogy a kormány hitlerista tábornokokat hív meg az or­szágba, és azt kívánja, hogy a hadsereget a tábornokok ellenőrzése alá helyezzék.” — Ennek nem szabad megtör­ténnie. Olyan szövetségesek­kel, mint Heusinger az ország csak az öngyilkosság szélé­re kerülhet. (MTI). A „nagy ugrás" a szocialista fejlődés törvénye Kínában A kínai népgazdaság fejlő­désének tényei meggyőzően bizonyítják, hogy az ugrás­szerű fejlődés a kínai szo­cialista építés teljesen tör­vényszerű jelenségévé vált. Felvetődik a kérdés, miért van szükség e rendkívül gyors fejlődés folytatására és mi biztosítja ezt? Erre a következőkben válaszolha­tunk: 1. Mindenekelőtt azért, mert ez az ütem megfelel a kínai termelési viszonyok és ter­melő erők fejlődésének. Meg kell mondani, hogy Kínában ellentét, bár nem antagonisz- tikus ellentét van a termelési viszonyok és a termelő erők között. Ezt az ellentétet, vagyis a termelőerők vi­szonylagos lemaradását ^ a termelési viszonyok mögött, legeredményesebben úgy szüntethetjük meg, ha fokoz­zuk a termelő erők fejlődé­sének ütemét, ha kitartunk az ugrásszerű fejlődés helyes politikája mellett. Jó példa erre a mezőgazdaság. 1957- ben ellentét mutatkozott a mezőgazdaságban a termelési viszonyok és a termelőerők között. A kis szövetkezetek már nem feleltek meg a tár­sadalmi fejlődés eredménye­ként bekövetkezett változá­soknak. Erre rájöttek a pa­raszti tömegek, s rájött a Kínai Kommunista Párt is. Ezért megszületett a határo­zat a társas gazdálkodás egy lényegesen magasabbrendü formájának meghonosításá­ról, a népi kommunák meg­alakításáról. Mihelyt ez a határozat valósággá vált, újabb ugrás következett be a kínai mezőgazdaságban, nagyot lendültek előre a ter­melő erők, csökkent az el­lentmondás a falusi terme­lési viszonyok és a termelő erők között, 2. A kínai nép munkalel­kesedése végtelen. Ez igen fontos feltétele és biztosíté­ka az ugrásszerű fejlődés folytatásának. A történelem arra tanít, hogy a tömegeik az előrehaladás motorjai. — Mindannak virágoznia kell tehát, ami hasznos a néptö­megek számára. De sikereink nem feledtethetik el velünk, hogy még mindig elmaradot- taik vagyunk, hogy még na­gyon sokat kell tenni, ha fel akarunk zárkózni az iparilag fejlett, élenjáró nemzetek sorába. • 3. Az ugrásszerű fejlődés fontos biztosítéka a Kínai Kommunista Párt reális és bölcs vezetése. E vezetés nél­kül nem lehetne szó Kíná­ban ilyen csodálatos ütemű felemelkedésről. KÜLFÖLDI UbtU ERHARD A CSÚCSÉRTEKEZLET­RŐL NEW YORK (MTI). Lud­wig Erhard nyugatnémet gazdaságügyi miniszter — a bonni kancellári tisztség el­ső számú jelöltje — kedden New Yorkba érkezett, ahol — mint az AP közli — ki­jelentette: véleménye szerint megtartják a négy nagyhata­lom csúcsértekezletét, mert ezt Hruscsov szovjet minisz­terelnök kívánja és Berlin kérdése is valószínűleg meg­oldást nyer majd. Erhard megjegyezte, hogy ő a bérli ni kérdést tartja a legsür­gősebben megoldandó fel ■ adatnak. NEHRU A LAOSZI NEMZETKÖZI FEL ÜGYELŐ ÉS ELLEN ÖRZÖ BIZOTTSÁG UJ BÓLI ÖSSZEHÍVÁSÁT KÍVÁNJA UJ DELHI (Uj Kína). Neh ru indiai miniszterelnök le velet intézett Genfbe Selwv Lloyd angol és Gromiko szovjet külügyminiszterhez. A levélben — amelyet a Genfben működő indiai fő­konzul nyújtott át — Nehru a Laoszi Nemzetközi Felü­gyelő és Ellenőrző Bizott­ság újbóli összehívását sür­geti, tekintettel a legutóbbi laoszi eseményekre. NEMZETKÖZI SAJTÓ- ÉRTEKEZLET Ä NYU­GATI KÉMSZERVEZE­TEK NYUGAT-BERLI­NI TEVÉKENYSÉGÉ­RŐL BERLIN (MTI). Kedden Kurt Blecha, az NDK kormá­nyának sajtófőnöke sajtóér­tekezletet rendezett Be im­ben. Az értekezlet tényekkel leplezte le a Nyugat-Berlin területén működő amerikai, angol, francia és nyugatné­met kémszervezetek tevé­kenységét. A sajtó képvisel >1 között kiosztották azt az jkmány- gyűjteményt, amelyet a Né­met Egységűizottság állmot: össze a nyugat-berlini kém­szervezetek működéséről, 4. Ugyancsak a gyors fej­lődést szolgálja a kínai tech­nika forradalma, amely im­már a termelés minden ágá­ra kiterjedt. Mindezek a té­nyezők együttesen hatnak és lehetővé teszik, hogy az idén még a tavalyinál is nagyobb ugrást tegyen a kínai nép­gazdaság. (A Guanming Ribaó~ból.) BÁTRAN, megállás nélkül kezdeményezni \f egkérdeztem Koós And­* * rás elvtárstól, a tisza- gyendai Vörös Csillag Tsz párttitkárától, hogy félévtize­des munkálkodásának tapasz­talata alapján mit tart leg­fontosabbnak, mi az, amit a most kezdő tsz pártszerve­zeteknek legsürgősebben ten­niük kell azért, hogy mielőbb hatékony segítői legyenek a szövetkezet életének. Rövi­den így foglalta össze mon­danivalóját: Bátran, megál­lás nélkül kezdeményezni. Véleményében benne van egy tíz éves tsz pezsgő, for­rongó élete, több mint két­száz ember énjének, gondol­kodásának lassan haladó, de minden bizonnyal eredmény­re vezető formálása, öt év sűrített tapasztalata. S hogy ez a mindennapi életben, a gyakorlatban mit jelentett, azt már most nemcsak maga a párttitkár látja, hanem az alapszervezet, a tsz többi tagjai is. Elismeréssel emle­getik a pártszervezetnek azt a tevékenységét, amit pél­dául a szőlő és gyümölcsös telepítése érdekében végzett. Ma már nem tűnik az nagy dolognak, de akkor sokan belekötöttek: Ha beültetjük azt a földet, évekig nem ad termést: nem való az a föld csak búzának; nincs hozzá­értő ember — és hasonló­képpen érveltek. Azóta eltelt néhány év. A fák termésével beérett a oártmunka gyümölcse is. — Tavaly 70 ezer forint érté­ket termett az idén már 50 holdasra növelt gyümölcsös, 66 hektó bort pedig a tagok között osztottak szét. S a ta­vasszal már senkinek nem lutott eszébe, hogv ellenezze a 8 kát. hold szőlő és a 15 kát. holdas gyümölcsös ülte­tését. Az alapszervezetben a párt­vezetőség rendesen ülésezik és ezalkalommal mindig ki­választják a következő idők legfontosabb tennivalóját. Azt a feladatot, aminek megoldásától a legtöbb függ Egykori Hitlerisia tábornokok az NSZK hadiflottájának élén Számtalan tény bizonyítja, hogy az NSZK haditengeré­szeti flottájának parancsno­ki állományában túlsúlyban vannak az egykori hitlerista tengernagyok és tisztek. — Ugyanazok az emberek tart­ják kezükben az irányítást, akik tevékenyen résztvettek a második világháború ki- robbantásában és az európai államok leigázásában. így például Gerlach tengernagy a nyugatnémet Balti-Flotia parancsnoka a Norvégia el­leni agresszió egyik szerve­zője volt. Nemsokkal a há­ború befejezése előtt Dönitz tengernagy vezérkari főnö­kévé nevezték ki. Ruge náci tengernagy je­lenleg a nyugatnémet hadi­tengerészeti erők felügyelő­je. Egy másik hitlerista tiszt, Johannson tengernagy tevé­kenyen résztvett Lengyelor­szág és Norvégia megszállá­sában. 1943—1944 években egy torpedóromboló flotilla parancsnoka volt, később pe­dig Észak-Norvégiában vezet­te a német megszálló alaku­latokat. Most a nyugatnémet haditengerészeti flotta ellen­tengernagya. Zenker nyugatnémet ten­gernagy a Dánia, Norvégia és Hollandia elleni agressziós tervek egyik megteremtője. A háború idején haditenge­részeti egységeket irányított. Jelenleg az Északitenger dé­li részén állomásozó NATO haditengerészeti erők pa­rancsnoka. Erhard nyugatnémet ellen­tengernagy, a második vi­lágháborúban előkelő helyet foglalt el a hitlerista flotta parancsnokságában. Wolf tengernagy Norvégia meg­szállásában tűnt ki, s most a Wilhelmshafen-i nyugatné­met haditengerészeti bázis parancsnoka. Rogge, Bartel, Keller Meier, Tienemcnn, Wagner Wangenheim nyugatnémet tengernagyok szintén a náci flotta irányításában és a hitlerista agressziókban tet­ték hírhedtté nevüket. Most ugyanezek a tábornokok a nyugatrémet tengeri erők irányítását tartják kezük­ben. a tsz boldogulásában. ilyen célkitűzés volt régebben az állattenyésztés helyzetének megjavítása a kommunisták segítségével. Itt még több, állhatatosabb nevelömunka kellett, mint a szőlőtelepítés­nél. Sokan voltak, akik az állattenyésztést csak a jószá­gok etetésében, tisztántartá­sában, szaporulatuk felneve­lésében látták. Nem volt könnyű munka, míg eljutot­tak a jelenlegi helyzetig. Ad­dig. hogy most már az egye- dek megválasztását, a takar­mány-termesztést, a takar­mány szakszerű gondozását és felhasználását, stb. az ál­lattenyésztés épp oly szük­séges kellékének tartják, mint az előbbieket. S míg meghonosították azt a véle­ményt, hogy a tsz jövedel­mének nagyobb százalékát az állattenyésztéstől várják, nem egy állatgondozóval, takar- mányossal kellett hosszan beszélni. Az állandó jellegű, pers­pektívát nyújtó feladatok megjelölése mellett az alap­szervezetben az időszerű kér­désekkel is idejében foglal­koznak. Májusban példáid az esős időjárás miatt megfe­szített munkát kellett vé­gezni. A pártszervezet, ami­kor látta, hogy az elmara­dás elkerülése érdekében cselekedni kell; a taggyűlé­sen napirendre tűzte a pil­lanatnyi helyzetet. „A fő, — mondták ki egyértelműen —, hogy az első kapálással egy naDot se késsünk. Ha ké­sünk, kapkodás, itt-ott fejet­lenség léphet fel. Ez viszont kihat a további munka egé­szére”. „Emlékezzünk csak — monták aztán a tsz-tagok közt — tavaly a kapálás el­hanyagolásán műit, hogy 20 holdon átlag csak 50 mázsa cukorrépánk termett”. A z alapszervezet politikai munkájának egyik leg­főbb célkitűzése, hogy az em­berek vérévé váljon az elv; minden a munkánkon alap­szik. Nemcsak hangoztatják ezt, hanem keresztül vitték például, hogy kizárják a munkaegységhígítás lehető­ségét. Ez sem volt olyan egyszerű. De mivel a tagság döntő hányada hamarosan belátta, hogy helytelen dolog lenne egymás rovására, egy­más. vagy a közös terhére jogtalan előnyökhöz jutni, a néhány méltatlankodót ma­ga a közhangulat szerelte le. I Az eddigiek is igazolják Koós elvtárs szavait. Az I ben. újonnan alakult tsz-ek párt- szervezetei is csak úgy vé­gezhetnek gyümölcsöző mun­kát, ha merészen kezdemé­nyeznek, ha vonakodás nél­kül, de alapos körültekintés­sel bekapcsolódnak a gazda­ságszervezésbe, az emberek gondolkodásmódjának formá­lásába. Nem egy eset adód­hat, amikor a siker csak hosszas kitartás után szü­letik meg. De egy bizonyos: Jól megalapozott a szövet­kezet s a közösből eredően az egyének érdekeit képvi­selő elgondolások mindenkor meghozzák az eredményt. M it tegyenek az alap- szervezetek, hogy min­den esetben követendő ja­vaslatokkal állhassanak a szövetkezetiek egésze elé? A Vörös Csillagban erre is a gyakorlat ad legmegbízha­tóbb választ. Mindenek előtt azt, hogy a párttagok soha­sem lépnek fel a teljes csal- hatatlanság igényével. Soha­sem ragaszikodnak görcsösen olyan állításokhoz, amit eset­leg a gyakorlat megcáfol. De fő erősségük abban van, hogy a helyzet legjobb isme­rői. Mindannyian a felelősök szemével nézik, bírálják az eseményeket. — Ugyanakkor egymás közt is megosztották a munkát. Az állattenyész­tésért például a vezetőség egyik tagja, Tóth István elv­társ személy szerint is fele­lős a párttagság előtt. Ha er­re külön nem is kérik fel. tájékoztat, beszámol az otta­ni eseményekről. A mára és a jövőre vonat­kozó gondok között ebben a tsz-ben jelentős helyet foglal el az új tagokkal való foglal­kozás. A párttagok épp olyan fontosnak tartják azt, hogy megismerkedjenek a szövet­kezeti elvekkel, mint azt, hogy mielőbb otthon érez­zék magukat a közösben. Meghatározott időközökben tartanak számukra ismertető előadásokat a tsz alapsza­bályról, a nyugdíjtörvényről és egyéb fontos dolgokról. Ugyanakkor apróbb esetek ben sem hagyják magukra őket. Nagy és kicsi esetek soka­sága. Lényegében azonban mindenik egy nagy cél érde­kében zajlik a tiszagyendai Vörös Csillag pártszervezeté­SÍ RÁÜSS UR ABC-JE Minden idők ma is élő legnagyobb hadvezére, Strauss Ferenc József, egy idő óta gyanúsan érdeklődik az sholák iránt. Már nem csupán tóborzójára, Baudissin grófra bízza, hogy pedagógiai szakkörök­ben a német militarizmus dobját verje, hanem maga is a katedrára lép, hogy a pedagógusokból kiűzze a német militariz- mustól való — tapasztalatok által jól meg­alapozott — félelmet. Straws május 20-án résztvett egy be­szélgetésen a Bundeswehr tisztjei és a pedagógusok között, amelynek témája: „Az állampolgárok nevelése az iskolában és a Bundeswehrben'’. Mit akart elérni Strauss hadügyminisz­ter? Természetesen nem azt, hogy a bonni NATO-hadsereg lemondjon az atomfel­fegyverzésről, s mammut-költségvetését csökkentse a népművelés javára. Nem. Semmi sem változik azon a téren, hogy a nyilvános iskolákra szánt költségvetés Nyugat-Németországban az 1913. évi szint alatt áll, azaz 4 százalékkal kevesebb, mint az egyébként is művelődés-ellenes császári Németországban. Nem is azért jött StrauSs, hogy szót emeljen a nyugat­német iskolák alacsony oktatási színvo­nala ellen. Pedig ez átkozottul szükséges lett volna, miután a hesseni televízió nem­régiben két adásban is riadójeleket adott le a nyugatnémet tanulók képzetlensége miatt. (A tanulók javarésze nem tudott a fasiszták gaztetteiről, Ludendorffot anti­fasiszta ellenálló hősként ismerték, sőt, egyesek Németország fővárosát Sem is­merték) Ferenc József tehát n~m azért jött el a tanítókhoz, hogy a képzetlenséget fel­számolja, hanem, hogy azt. kihasználja A NATO-vak ug'janis felkészült, „sivatagi harcosokra” van szüksége, akiknek értel­mét a csizmasarok pótolja. A német is­kola feladata, hogy előállítsa az emberi nyersanyagot a következő csatákhoz (az Uráli an). A hesseni kultuszminiszter, Schütte professzor (Nyugatnémet Szociál­demokrata Párt) fegyverbaráti segítséget nyújtott „Strausis hadvezérnek” e fárado­zásaiban. A miniszter az iskola és a Bun­deswehr közös nevelési feladatai mel­lett foglalt állást, mert ma már „nem fenyeget a veszély, hogy a katonák szem­be kerülhetnének az állami szervekkel". Tekintettel arra, hogy valamennyi bonni hivatalos szervnél már újra a régi fasiszták és militaristák töltik be az állá­sokat, valójában nincsen többé különbség a NATO-hadsereg és az állami szervek között. A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt eléggé gyakran utalt az ezzel kapcso­latos veszélyre. Figyelmeztetett arra, mi­lyen veszélyes hatást gyakorol a mi'ita- rizmus az oktatásra. Érdekes, hogy egy szociáldemokrata miniszter nem a pártja által kitűzött irányvonalhoz tartja magát. Pedig ha már nem képes arra, hogy el­hárítsa a Strauss és Adenauer által foly­tatott atompolitika következményeit, leg­alább ne kísérelné meg az erőszakol a tisztességes és humanista módon gondol­kodó tanítók ezreinek lelkiismeretén, ölük­nek emlékezetében még élénken él a fasiszta iskolapolitika rettenetes kudarca. Milyen kínos lenne Schütte számára, ha egy napon a tanítók a szülőkkel együtt a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt né­met-tervének szellemében megadnák az egyetlen helyes választ Strauss-nak: félre a rakétákkal — ide a békeszerződéssel! Kár lenne gyermekeinket, az ABC katonáit Straussnak áldozni, hiszen ő az ÁBC-t nem krétával, hanem atom-, bioló­giai és vegyi fegyverekkel írja.

Next

/
Thumbnails
Contents