Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-04 / 129. szám
2 ZPLNOK MEGVET NÉPLAP 1959. június 4. Kicserélték a magyar-bolgár konzuli egyezmény megerősítő okiratait Sebes István külügyminiszterhe.vettes és Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szerdán Budapesten kicserélte a Magyar Népköztársaság és a Eolgár Népköz- társaság között Szófiában, 1958. június 27-én aláírt konzuli egyezményt, továbbá a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezésére Szófiában ugyanakkor aláírt egyezmény megerősítő okiratait és aláírta az erről szóló jegyzőkönyveket. A konzuli egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésének napján, az állampolgársági egyezmény az okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép életbe. (MTI) Vita a francia parlament jogköréről PÁRIZS (MTI). A francia parlament jogköre körüli vita továbbra is szembeállítja a Debré-kormányt a szenátussal és a nemzetgyűlés kisebbségével. Debré miniszterelnök kedden kijelentette a szenátusban : a kormány jogaiból egy jottányit sem enged, a kormány nem hajlandó belemenni, hogy az interpellációk vitáját szavazással zárják le, Jacques Duclos szót emelt a kormánynak az ellen a szándéka ellen, hogy a parlament jogkörét még a megyei tanácsoknál is kisebbre szűkíti. Hiszen a megyei tanácsoknak is joguk van indítványokat tenni: éppen csak a parlament ne fejezhetné ki így akaratát? A nemzetgyűlésben kedden tovább folyt a házszabályok vitája. Robert Ballanger kommunista képviselő tiltakozott az ellen, hogy az alkotmány „vasfűzője” után most a háziszabályok „nyakvasát” rakják a nemzetgyűlésre. (MTI), A görög közvélemény tiltakozik Heusinger volt hitlerista tábornok látogatása ellen ATHÉN (MTI.) Hétfőn Athénbe érkezett Heusinger volt hitlerista nyugatnémet tábornok. Mint a TASZSZ jelenti, a sajtó tudósítóinak kijelentette, hogy a görög fővárosban folytatandó tárgyalásainak célja Nyugat- Németország és Görögország katonai együttműködésének fokozása a „Keletről fenyegető veszéllyel” szemben. — Görög sajtókörök véleménye szerint Heusinger fő célja, hogy rábírja a görög kormányt, létesítsen rakétatámaszpontokat (lörögország- ban. A görög közvélemény tiltakozik a volt hitlerista tábornok látogatása ellen.. Az Avgi kiemeli, hogy annakidején Heusinger, mint Hitler vezérkarának egyik osztályvezetője állította össze a Görögország elleni támadás tervét. Látogatása merész kihívás a görög néppel szemben. — Még a kövek is megmozdulnak — írja a lap, hogy a kormány hitlerista tábornokokat hív meg az országba, és azt kívánja, hogy a hadsereget a tábornokok ellenőrzése alá helyezzék.” — Ennek nem szabad megtörténnie. Olyan szövetségesekkel, mint Heusinger az ország csak az öngyilkosság szélére kerülhet. (MTI). A „nagy ugrás" a szocialista fejlődés törvénye Kínában A kínai népgazdaság fejlődésének tényei meggyőzően bizonyítják, hogy az ugrásszerű fejlődés a kínai szocialista építés teljesen törvényszerű jelenségévé vált. Felvetődik a kérdés, miért van szükség e rendkívül gyors fejlődés folytatására és mi biztosítja ezt? Erre a következőkben válaszolhatunk: 1. Mindenekelőtt azért, mert ez az ütem megfelel a kínai termelési viszonyok és termelő erők fejlődésének. Meg kell mondani, hogy Kínában ellentét, bár nem antagonisz- tikus ellentét van a termelési viszonyok és a termelő erők között. Ezt az ellentétet, vagyis a termelőerők viszonylagos lemaradását ^ a termelési viszonyok mögött, legeredményesebben úgy szüntethetjük meg, ha fokozzuk a termelő erők fejlődésének ütemét, ha kitartunk az ugrásszerű fejlődés helyes politikája mellett. Jó példa erre a mezőgazdaság. 1957- ben ellentét mutatkozott a mezőgazdaságban a termelési viszonyok és a termelőerők között. A kis szövetkezetek már nem feleltek meg a társadalmi fejlődés eredményeként bekövetkezett változásoknak. Erre rájöttek a paraszti tömegek, s rájött a Kínai Kommunista Párt is. Ezért megszületett a határozat a társas gazdálkodás egy lényegesen magasabbrendü formájának meghonosításáról, a népi kommunák megalakításáról. Mihelyt ez a határozat valósággá vált, újabb ugrás következett be a kínai mezőgazdaságban, nagyot lendültek előre a termelő erők, csökkent az ellentmondás a falusi termelési viszonyok és a termelő erők között, 2. A kínai nép munkalelkesedése végtelen. Ez igen fontos feltétele és biztosítéka az ugrásszerű fejlődés folytatásának. A történelem arra tanít, hogy a tömegeik az előrehaladás motorjai. — Mindannak virágoznia kell tehát, ami hasznos a néptömegek számára. De sikereink nem feledtethetik el velünk, hogy még mindig elmaradot- taik vagyunk, hogy még nagyon sokat kell tenni, ha fel akarunk zárkózni az iparilag fejlett, élenjáró nemzetek sorába. • 3. Az ugrásszerű fejlődés fontos biztosítéka a Kínai Kommunista Párt reális és bölcs vezetése. E vezetés nélkül nem lehetne szó Kínában ilyen csodálatos ütemű felemelkedésről. KÜLFÖLDI UbtU ERHARD A CSÚCSÉRTEKEZLETRŐL NEW YORK (MTI). Ludwig Erhard nyugatnémet gazdaságügyi miniszter — a bonni kancellári tisztség első számú jelöltje — kedden New Yorkba érkezett, ahol — mint az AP közli — kijelentette: véleménye szerint megtartják a négy nagyhatalom csúcsértekezletét, mert ezt Hruscsov szovjet miniszterelnök kívánja és Berlin kérdése is valószínűleg megoldást nyer majd. Erhard megjegyezte, hogy ő a bérli ni kérdést tartja a legsürgősebben megoldandó fel ■ adatnak. NEHRU A LAOSZI NEMZETKÖZI FEL ÜGYELŐ ÉS ELLEN ÖRZÖ BIZOTTSÁG UJ BÓLI ÖSSZEHÍVÁSÁT KÍVÁNJA UJ DELHI (Uj Kína). Neh ru indiai miniszterelnök le velet intézett Genfbe Selwv Lloyd angol és Gromiko szovjet külügyminiszterhez. A levélben — amelyet a Genfben működő indiai főkonzul nyújtott át — Nehru a Laoszi Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottság újbóli összehívását sürgeti, tekintettel a legutóbbi laoszi eseményekre. NEMZETKÖZI SAJTÓ- ÉRTEKEZLET Ä NYUGATI KÉMSZERVEZETEK NYUGAT-BERLINI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BERLIN (MTI). Kedden Kurt Blecha, az NDK kormányának sajtófőnöke sajtóértekezletet rendezett Be imben. Az értekezlet tényekkel leplezte le a Nyugat-Berlin területén működő amerikai, angol, francia és nyugatnémet kémszervezetek tevékenységét. A sajtó képvisel >1 között kiosztották azt az jkmány- gyűjteményt, amelyet a Német Egységűizottság állmot: össze a nyugat-berlini kémszervezetek működéséről, 4. Ugyancsak a gyors fejlődést szolgálja a kínai technika forradalma, amely immár a termelés minden ágára kiterjedt. Mindezek a tényezők együttesen hatnak és lehetővé teszik, hogy az idén még a tavalyinál is nagyobb ugrást tegyen a kínai népgazdaság. (A Guanming Ribaó~ból.) BÁTRAN, megállás nélkül kezdeményezni \f egkérdeztem Koós And* * rás elvtárstól, a tisza- gyendai Vörös Csillag Tsz párttitkárától, hogy félévtizedes munkálkodásának tapasztalata alapján mit tart legfontosabbnak, mi az, amit a most kezdő tsz pártszervezeteknek legsürgősebben tenniük kell azért, hogy mielőbb hatékony segítői legyenek a szövetkezet életének. Röviden így foglalta össze mondanivalóját: Bátran, megállás nélkül kezdeményezni. Véleményében benne van egy tíz éves tsz pezsgő, forrongó élete, több mint kétszáz ember énjének, gondolkodásának lassan haladó, de minden bizonnyal eredményre vezető formálása, öt év sűrített tapasztalata. S hogy ez a mindennapi életben, a gyakorlatban mit jelentett, azt már most nemcsak maga a párttitkár látja, hanem az alapszervezet, a tsz többi tagjai is. Elismeréssel emlegetik a pártszervezetnek azt a tevékenységét, amit például a szőlő és gyümölcsös telepítése érdekében végzett. Ma már nem tűnik az nagy dolognak, de akkor sokan belekötöttek: Ha beültetjük azt a földet, évekig nem ad termést: nem való az a föld csak búzának; nincs hozzáértő ember — és hasonlóképpen érveltek. Azóta eltelt néhány év. A fák termésével beérett a oártmunka gyümölcse is. — Tavaly 70 ezer forint értéket termett az idén már 50 holdasra növelt gyümölcsös, 66 hektó bort pedig a tagok között osztottak szét. S a tavasszal már senkinek nem lutott eszébe, hogv ellenezze a 8 kát. hold szőlő és a 15 kát. holdas gyümölcsös ültetését. Az alapszervezetben a pártvezetőség rendesen ülésezik és ezalkalommal mindig kiválasztják a következő idők legfontosabb tennivalóját. Azt a feladatot, aminek megoldásától a legtöbb függ Egykori Hitlerisia tábornokok az NSZK hadiflottájának élén Számtalan tény bizonyítja, hogy az NSZK haditengerészeti flottájának parancsnoki állományában túlsúlyban vannak az egykori hitlerista tengernagyok és tisztek. — Ugyanazok az emberek tartják kezükben az irányítást, akik tevékenyen résztvettek a második világháború ki- robbantásában és az európai államok leigázásában. így például Gerlach tengernagy a nyugatnémet Balti-Flotia parancsnoka a Norvégia elleni agresszió egyik szervezője volt. Nemsokkal a háború befejezése előtt Dönitz tengernagy vezérkari főnökévé nevezték ki. Ruge náci tengernagy jelenleg a nyugatnémet haditengerészeti erők felügyelője. Egy másik hitlerista tiszt, Johannson tengernagy tevékenyen résztvett Lengyelország és Norvégia megszállásában. 1943—1944 években egy torpedóromboló flotilla parancsnoka volt, később pedig Észak-Norvégiában vezette a német megszálló alakulatokat. Most a nyugatnémet haditengerészeti flotta ellentengernagya. Zenker nyugatnémet tengernagy a Dánia, Norvégia és Hollandia elleni agressziós tervek egyik megteremtője. A háború idején haditengerészeti egységeket irányított. Jelenleg az Északitenger déli részén állomásozó NATO haditengerészeti erők parancsnoka. Erhard nyugatnémet ellentengernagy, a második világháborúban előkelő helyet foglalt el a hitlerista flotta parancsnokságában. Wolf tengernagy Norvégia megszállásában tűnt ki, s most a Wilhelmshafen-i nyugatnémet haditengerészeti bázis parancsnoka. Rogge, Bartel, Keller Meier, Tienemcnn, Wagner Wangenheim nyugatnémet tengernagyok szintén a náci flotta irányításában és a hitlerista agressziókban tették hírhedtté nevüket. Most ugyanezek a tábornokok a nyugatrémet tengeri erők irányítását tartják kezükben. a tsz boldogulásában. ilyen célkitűzés volt régebben az állattenyésztés helyzetének megjavítása a kommunisták segítségével. Itt még több, állhatatosabb nevelömunka kellett, mint a szőlőtelepítésnél. Sokan voltak, akik az állattenyésztést csak a jószágok etetésében, tisztántartásában, szaporulatuk felnevelésében látták. Nem volt könnyű munka, míg eljutottak a jelenlegi helyzetig. Addig. hogy most már az egye- dek megválasztását, a takarmány-termesztést, a takarmány szakszerű gondozását és felhasználását, stb. az állattenyésztés épp oly szükséges kellékének tartják, mint az előbbieket. S míg meghonosították azt a véleményt, hogy a tsz jövedelmének nagyobb százalékát az állattenyésztéstől várják, nem egy állatgondozóval, takar- mányossal kellett hosszan beszélni. Az állandó jellegű, perspektívát nyújtó feladatok megjelölése mellett az alapszervezetben az időszerű kérdésekkel is idejében foglalkoznak. Májusban példáid az esős időjárás miatt megfeszített munkát kellett végezni. A pártszervezet, amikor látta, hogy az elmaradás elkerülése érdekében cselekedni kell; a taggyűlésen napirendre tűzte a pillanatnyi helyzetet. „A fő, — mondták ki egyértelműen —, hogy az első kapálással egy naDot se késsünk. Ha késünk, kapkodás, itt-ott fejetlenség léphet fel. Ez viszont kihat a további munka egészére”. „Emlékezzünk csak — monták aztán a tsz-tagok közt — tavaly a kapálás elhanyagolásán műit, hogy 20 holdon átlag csak 50 mázsa cukorrépánk termett”. A z alapszervezet politikai munkájának egyik legfőbb célkitűzése, hogy az emberek vérévé váljon az elv; minden a munkánkon alapszik. Nemcsak hangoztatják ezt, hanem keresztül vitték például, hogy kizárják a munkaegységhígítás lehetőségét. Ez sem volt olyan egyszerű. De mivel a tagság döntő hányada hamarosan belátta, hogy helytelen dolog lenne egymás rovására, egymás. vagy a közös terhére jogtalan előnyökhöz jutni, a néhány méltatlankodót maga a közhangulat szerelte le. I Az eddigiek is igazolják Koós elvtárs szavait. Az I ben. újonnan alakult tsz-ek párt- szervezetei is csak úgy végezhetnek gyümölcsöző munkát, ha merészen kezdeményeznek, ha vonakodás nélkül, de alapos körültekintéssel bekapcsolódnak a gazdaságszervezésbe, az emberek gondolkodásmódjának formálásába. Nem egy eset adódhat, amikor a siker csak hosszas kitartás után születik meg. De egy bizonyos: Jól megalapozott a szövetkezet s a közösből eredően az egyének érdekeit képviselő elgondolások mindenkor meghozzák az eredményt. M it tegyenek az alap- szervezetek, hogy minden esetben követendő javaslatokkal állhassanak a szövetkezetiek egésze elé? A Vörös Csillagban erre is a gyakorlat ad legmegbízhatóbb választ. Mindenek előtt azt, hogy a párttagok sohasem lépnek fel a teljes csal- hatatlanság igényével. Sohasem ragaszikodnak görcsösen olyan állításokhoz, amit esetleg a gyakorlat megcáfol. De fő erősségük abban van, hogy a helyzet legjobb ismerői. Mindannyian a felelősök szemével nézik, bírálják az eseményeket. — Ugyanakkor egymás közt is megosztották a munkát. Az állattenyésztésért például a vezetőség egyik tagja, Tóth István elvtárs személy szerint is felelős a párttagság előtt. Ha erre külön nem is kérik fel. tájékoztat, beszámol az ottani eseményekről. A mára és a jövőre vonatkozó gondok között ebben a tsz-ben jelentős helyet foglal el az új tagokkal való foglalkozás. A párttagok épp olyan fontosnak tartják azt, hogy megismerkedjenek a szövetkezeti elvekkel, mint azt, hogy mielőbb otthon érezzék magukat a közösben. Meghatározott időközökben tartanak számukra ismertető előadásokat a tsz alapszabályról, a nyugdíjtörvényről és egyéb fontos dolgokról. Ugyanakkor apróbb esetek ben sem hagyják magukra őket. Nagy és kicsi esetek sokasága. Lényegében azonban mindenik egy nagy cél érdekében zajlik a tiszagyendai Vörös Csillag pártszervezetéSÍ RÁÜSS UR ABC-JE Minden idők ma is élő legnagyobb hadvezére, Strauss Ferenc József, egy idő óta gyanúsan érdeklődik az sholák iránt. Már nem csupán tóborzójára, Baudissin grófra bízza, hogy pedagógiai szakkörökben a német militarizmus dobját verje, hanem maga is a katedrára lép, hogy a pedagógusokból kiűzze a német militariz- mustól való — tapasztalatok által jól megalapozott — félelmet. Straws május 20-án résztvett egy beszélgetésen a Bundeswehr tisztjei és a pedagógusok között, amelynek témája: „Az állampolgárok nevelése az iskolában és a Bundeswehrben'’. Mit akart elérni Strauss hadügyminiszter? Természetesen nem azt, hogy a bonni NATO-hadsereg lemondjon az atomfelfegyverzésről, s mammut-költségvetését csökkentse a népművelés javára. Nem. Semmi sem változik azon a téren, hogy a nyilvános iskolákra szánt költségvetés Nyugat-Németországban az 1913. évi szint alatt áll, azaz 4 százalékkal kevesebb, mint az egyébként is művelődés-ellenes császári Németországban. Nem is azért jött StrauSs, hogy szót emeljen a nyugatnémet iskolák alacsony oktatási színvonala ellen. Pedig ez átkozottul szükséges lett volna, miután a hesseni televízió nemrégiben két adásban is riadójeleket adott le a nyugatnémet tanulók képzetlensége miatt. (A tanulók javarésze nem tudott a fasiszták gaztetteiről, Ludendorffot antifasiszta ellenálló hősként ismerték, sőt, egyesek Németország fővárosát Sem ismerték) Ferenc József tehát n~m azért jött el a tanítókhoz, hogy a képzetlenséget felszámolja, hanem, hogy azt. kihasználja A NATO-vak ug'janis felkészült, „sivatagi harcosokra” van szüksége, akiknek értelmét a csizmasarok pótolja. A német iskola feladata, hogy előállítsa az emberi nyersanyagot a következő csatákhoz (az Uráli an). A hesseni kultuszminiszter, Schütte professzor (Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt) fegyverbaráti segítséget nyújtott „Strausis hadvezérnek” e fáradozásaiban. A miniszter az iskola és a Bundeswehr közös nevelési feladatai mellett foglalt állást, mert ma már „nem fenyeget a veszély, hogy a katonák szembe kerülhetnének az állami szervekkel". Tekintettel arra, hogy valamennyi bonni hivatalos szervnél már újra a régi fasiszták és militaristák töltik be az állásokat, valójában nincsen többé különbség a NATO-hadsereg és az állami szervek között. A Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt eléggé gyakran utalt az ezzel kapcsolatos veszélyre. Figyelmeztetett arra, milyen veszélyes hatást gyakorol a mi'ita- rizmus az oktatásra. Érdekes, hogy egy szociáldemokrata miniszter nem a pártja által kitűzött irányvonalhoz tartja magát. Pedig ha már nem képes arra, hogy elhárítsa a Strauss és Adenauer által folytatott atompolitika következményeit, legalább ne kísérelné meg az erőszakol a tisztességes és humanista módon gondolkodó tanítók ezreinek lelkiismeretén, ölüknek emlékezetében még élénken él a fasiszta iskolapolitika rettenetes kudarca. Milyen kínos lenne Schütte számára, ha egy napon a tanítók a szülőkkel együtt a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt német-tervének szellemében megadnák az egyetlen helyes választ Strauss-nak: félre a rakétákkal — ide a békeszerződéssel! Kár lenne gyermekeinket, az ABC katonáit Straussnak áldozni, hiszen ő az ÁBC-t nem krétával, hanem atom-, biológiai és vegyi fegyverekkel írja.
