Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-04 / 129. szám

Y 1959. június 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MEGÉRI A FÁRADSÁGOT Adódik úgy, hogy az em­ber akkor is lát, sőt meglát, mikor csak nézelődni indul I valahová. A szandaszöllősi Vörös Mező Tsz birtokán nem állítják meg az arra.'á- rót; megszokták. hegy hol ez, hol az érdeklődik mun­kájuk után. így lehet, hogy a nézelődő nyugodtan szem­ügyre veheti a három hol­das öntözéses kukoricatáblát s amellett a három holdas kontroli-parcellát is. Már így nyárelőn is megmutatkozik a különbség — nem nehéz kitalálni, melyik javára. Ami a bőséget ígérő ter­mésnél, gonddal permetezett, szakértelemmel kapált kony­hakertészetnél szebb:' az em­berek szorgalma, munkaiked­ve. Olykor a megszokás, oly­kor a helyszűke okozza, hogy ilyesmi kerül a lapba: „X tsz éves tervét 112 száza­lékra teljesítette”. így kerül az oda, holott még soha a világon semmiféle nagyüzem nem teljesített semmiféle tervet — annál inkább a benne dolgozók ... Ilyen — ha szabad így ne­veznünk — „személyes terv­teljesítő ’ itt Szandán FÖLDI MIHÁLY sertésgondozó. Februárban került a jószág mellé. A számadások tanúskodnak ar­ról, hogy egy gramm nem sok, de annyival sem adott többet elébük — az állatok mégis sosem remélt fejlődés­nek indultak. Okául csak a jószágszeretetet, tisztaságot, szakszerű gondozást vallhat­juk. Szőke István és Lecskó fajos gulyás sem marad az imént említett mögött. Tehe­neik — különösen, mióta zöl­det is vetnek elébük — na­ponta egy—másfél literrel több tejet adnak. A birkalegelőn kétszáz­negyven juhot számolhat ossz'', aki bele nem zavaro­dik az olvasásba s nem kény­telen élőiről kezdeni.;. TÁRKÁNY PÁL juhásszal bizonyára nem tör­ténik eféle baleset. Egy idő­ben némelyik szövetkezeti ember csúnyán nézett rá, mikor jobb takarmányt kö­vetelt a juhok részére. Ad- dig-addig hajtogatta: „Szá­jától szép a jószág!” — míg­nem elérte, amit kívánt. A jószág meghálálta a gondos­kodást: 5,2 kilogrammról 5,3 kilogrammra emelkedett a nyírási átlag. . Messziről is megismerni a kertészetben hajladozó idősb GECSE IMRÉT. No, róla sem mondhatni, hO'gy annak idején előretola­kodott a belépési nyilatkoza­tot aláírók között... Inkább az a valóság, hogy legalább két hétig jártak hozzá a szö­vetkezetiek, mígnem „beadta a derekát”. Nem bánta meg, hegy tíznél több holdját hoz­zácsatolta a nagy táblához. Tisztes kora ellenére is szor­galmasan dolgozik — eseten­ként szépen gyarapszik neve mellett a teljesített munka­egységet mutató szám. Ha nem is versenytársa, de mél­tó segítője lett a javakora­beli Ondók Józsefnek és Sa­mu Jánosnak, kik eszten­dőnként 450—500 munkaegy­ség körül teljesítenek. LIGÁRT RUDOLF elnökhelyettes hol itt, hol ott tűnik fel az 1900 holdra nő­ni, nevelni, mint Domonkos- né teszi — az már közeljár a művészethez. Ügy hírlik, Ruskó Ferenc elnök nem kis részben az ügyes asszony munkájának láttán örven­dezett, mikor a tagság meg­szavazta, hogy a tavalyi két­ezerről ennyire szaporítsák az aprójószágot. Az irodában sem henyél senki. IVANICS JÓZSEF pénztárost sem tartja illőnek hosszabb időre háborítani a kíváncsiskodó, mint néhány másodpercre: — Mennyire tervezték a munkaegységet? — Negyvenhat forintra. — Tavaly 35,40 volt; — Meglesz? ■— Nézzen körül a birto­kon ... Az időjárástól is függ valami; de a java az embe­rektől. Azokon bizonyára nem múlik. Szorgalmas, munka­szerető emberek a szanda­szöllősi Vörös Mező Tsz ter­veinek teljesítői. B. Z. K özel húsz állami gazda­ság ■ működik megyénk­ben; évről évre több és szebb árut adva át a bel- és kül­kereskedelemnek. Szinte ha- vo-hként érkeznek oda új gé­pek, megkönnyítve az emljeri munkát. 'Hol az egyikből, hol a másikból érkezik a hír: rádiót, televíziót kaptak a dolgozók, új lakások épültek részükre. A tiszafüred—kó- csiak — például — el nem engednék anélkül a látogatót, hogy kultúrtermükkel el ne dicsekednének, a bánhal­miak, tfczasülyiek, mezőhé- kiek pedig anélkül, hogy konyhájuk főztjét meg ne ízleltették volna. Állami gaz­daságainkban még azok is örömest vállalnak munkát, kik koruknál fogva csak a népi demokratikus rendszer teremtette munkaviszonyokat ismerik s csupán hallottak az örökre eltemetett zsellérsors­ról. • • Ö námító optimizmus vol­na azonban azt állíta­nunk, hegy megyénk állami gazdaságaiban immár minden a legjobb úton, szinte nem is jó kerékvágásban, hanem va­lósággal betonúton halad. Ha tárgyilagosak akarunk lenni — s annak kell lennünk — Jövedelmező-e a nagyüzemi sertéshizlalás? A Szolnok megyei Nép­lapban Tresser Pál elvtárs, a mezőhéki Táncsics Tsz fő- agronómusa cikket írt a ser- téshízlalás jövedelmezőségé­ről. Később más tsz-ek me­zőgazdászai, vezetői ugyan­csak a lapban kiegészítették Tresser elvtárs írását. Mind­annyian bebizonyították, hogy a sertéshízlalás közös gazda­ságaink nélkülözhetetlen és jövedelmező üzemága. Egyszóval a vita résztve­vői egyértelműen a sertés­hízlalás jövedelmezőségéről írtak, de minden- alkalom­mal hozzátették, hogy ez alatt a nagyüzemi módon folytatott korszerű sertéshíz- lalásra gondolnak. — Ezzel mintegy választ is adtak azoknak, akik vitatják ezen üzemág jövedelmezőségét. Néhány ilyen tsz vezető van a mi megyénkben is. Náluk kevés sertést hizlalnak, sok az elhullás, a takarmány ösz- szetétele rossz, nem kielégítő a takarmányértékesítés és hosszú a hízlalási idő, stb. Nos, ezekben a közös gazda­ságokban, ahol a felsorolt mulasztások jelentkeznek, a sertéshízlalás valóban nem jövedelmező. Ezekben a tsz- ekben keveslik a sertés fel- vásárlási árát. Ahol így gondolkodnak és így vélekednek, ott hiányzik az úgynevezett realitás. Szá­mos tsz példájával bizonyít­hatjuk ugyanis, hogy a ser­téshízlalás — ahol erre meg­felelő gondot fordítanak — igen is jövedelmező. Nézzük és egyben adjunk választ a kétkedőknek. — A turkevei Táncsics Tsz gazdái tavaly 898 hízottsertést adtak az államnak, 1200 mázsa súly­ban. Ebből a bevételük 2 millió 155.656 forint volt. A ráfordítás értéke 1 millió 732 ezer 788 forint. Ebben minden benne foglaltatik. Ennek megfelelően tehát a szövetkezeti gazdák tiszta haszna 422.868 forint. A fo­lyamatos sertéshízlalás elő­segítette a zavartalan pénz­ellátást és, ami igen lénye­ges, biztosították rendszere­sen havonként a munkaegy­ségelőleget. Ez a tsz az idei gazdasági Üívennégy képzőművész vidéki gazdaságokban allot A MEDOSZ-nak és a Képzőművészeti Szakszervezet­nek megállapodása szerint a MEDOSZ 54 festő-, grafikus- és szobrászművésznek teremti meg az alkotó munka lehetőségeit vidéken a nyári és az őszi hónapokban, A mű­vészek harmincnál több állami gazdaság, gépállomás és erdőgazdaság közül választhatnak. Ezek között szerepel például az ohati, a borsóst, a szentegáti, a pusztaszabolcsi, a sinatelepi, a balatonnagy- bereki, a dánszentmiklósi állami gazdaság, s a mezőföldi és a nagvatádi erdőgazdaság, a velencei és a sárbogárdi gépállomás, . évben már" mintegy meg­duplázta a hízók számát, mert 1576-ra kötött szerződést. A huncsorbaf Vörös Október Tsz az elmúlt gaz­dasági évben viszonylag ke­vés sertést hizlalt. A szövet­kezet gazdái rájöttek, hogy saját magukat károsítják, ha nem változtatnak a tavalyi állapotokon. Ez évben már 598 sertésre kötöttek hízla- lási szerződést. Úgyannyira, hogy minden 100 holdra 22 jut. Az átadott hízók után a tiszta haszon eddig kilo­grammonként 2.96. forint, És így sorolhatnánk a többi pél­dákat is. Érdemes még meg­említeni a kisújszállási Ady Tsz-t. Itt az eddig átadott hízott- sertések minden kilogramm­jára 3.10 forint tiszta haszon jut. Itt minden 100 hold szántóterületre az üzemterv alapján 43 hízottsertés van. A költségeket elszámolási áron számították ki. Ez azt jelenti, hogy például a hízó­ba állított süldő kilogramm­ját 16.58 forintba értékelték, holott a vállalat kb. 2 fo­rinttal olcsóbban adta a tsz- nek. A takarmány elszámo­lási ára általában 2—300 fo­rinttal magasabb, mint a tényleges ár. Ezeket a ténye­zőket figyelembe véve a tisz­ta haszon még nagyobb. Érdemes arra is kitérni, hogy a felsorolt tsz-ek ho­gyan érték el ezeket az ered­ményeket. Első és leglénye­gesebb szempont: sok ser­tést hizlalnak és ez lehetővé Rövidesen megnyílik a poznani vásár Az idei poznani nemzetközi vásáron több kiállító ország vesz részt, mint eddig bár­mikor. 47 államból sok-sok kiállító jelentette be rész­vételét. A nyugati orszá­gokból több mint 900 cég készül Poznanba. 27 ország üzletemberei államuk hiva­talos képviselőiként vesznek részt a vásáron. A lengyel kiállítás terüle­te az idén 11 százalékkal megnövekedett. A kiállított lengyel áru 50 százaléka ne­hézipari gyártmány. Nagy súlyt helyeznek a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari cikkek bemutatására is. A külföldi államok kiállí­tási területének 70.6 száza­lékát az európai országok, 18.7 százalékát a két Ameri­ka, 7.2 százalékát Ázsia, 3,2 százalékát Afrika és 0.3 szá­zalékát Ausztrália foglalja el. A június 7-én megnyitó vásár mind a kiállítók szá­mát, mind az előkészülete­ket tekintve kiemelkedik az eddigi poznani nemzetközi vásárok közülj teszi az állandó költségek csökkentését. Azután: az ál­lomány beállításánál figye­lemmel vannak a megfelelő egyedek kiválasztására. Nö­velik a tőke hús-sertés ará­nyát, mert ezért többet kap­nak. A falkákat úgy alakít­ják ki, hogy elérjék a falká- sítási prémiumot. Az állatok megfelelő egészségügyi ellá­tásával az elhullást, a kény­szervágást minimálisra csök­kentik. Nagy mennyiségű, olcsóbb melléktakarmányról gondos­kodnak, fölözött tejről, -Író­ról; ■ savóról, ipart abrakról, stb. Csökkentik a -hízlalási időt és növelik a forgási se­bességet, Ezek a leglényege­sebbek. Mindent összefoglalva: ha­zánkban a húsfogyasztás az elmúlt években nagymérték­ben megnőtt és az igények fokozódnak. Az igények ki­elégítésének egyik legfőbb eszköze a sertéshízlalás fo­kozása. A Szolnok megyei tsz-ek többségében a lehető­ség adva van. S mint a té­nyek bizonyítják, haszonnal jár. • Csorna János Élm. Min. Felvásárlási Kirendeltség vezetője. nem hallgathatjuk el, hogy helyenként baj mutatkozik a legfontosabb követelmények egyike: az emberekről való gondoskodás, az elvtársi sze­retet körül. A vezetők némelyike — té­vesen — úgy véli, hogy a magasabb termésátlagok el­érésével, a gazdaságosabb termelés biztosításával már eleget tett feladatának. Ho­lott a legnagyszerűbb ered­mények sem szolgálhatnak pajzsul a szociális hiányossá­gok felett gyakorolt jószán­dékú kritika visszaverésére. Állami gazdaságainkban a leggyakoribb panaszok egyi­ke az időszaki dolgozók munkaviszonyával kapcsola­tos. A mezőgazdasági mun­kák szükségessé teszik, hogy tavasztól őszig két-háromhe- tes időszakokra létszámban megerősítsék a munkásgár- dát. Gyakori hiányosság hogy ezeknek a dolgozóknak munkakönyvét erre az időre be sem veszi a gazdaság; avagy néhány heti munka után szó nélkül kiadja. Ez a gyakorlat jogellenest A Szenttamási Állami Gaz­daságban előfordult, hogy 8— 10 éve ott dolgozókat decem­ber 31-ével szó nélkül elbo­csátottak. Már januárban kö­zölték velük, hogy szerződé­sük lejárt. Ez az eljárás sza­bálytalan. Több éven keresz­tül foglalkoztatott dolgozók­kal nem szabad évről évre új szerződést kötni; őket annak kell tekinteni, ak^s a való­ságban és a gyakorlatban: ál­landó munkaviszonyban lévő dolgozóknak, a megkülönböz­tetés — például — a fizetett szabadság kiadásának idő­pontja tekintetében egyálta­lán nem közömbös. Ebben a gazdaságban az egyeztető bi­zottság és a MEDOSZ mun­kájának eredményeként töb­beket visszavettek eredeti munkakörükbe, kiesett kere­setükért pedig térítést fizet­tek;' í ! . -- . .',w K ■ 1 ’ anulságos eséj történt f ugyancsak a Szehttá- mási Állami Gazdaságban. A legelő erősen fertőzött kútjá- ból a vizet kiszivattyúzták ugyan, de az iszap eltávolítá­sát elmulasztották. Tehát — mint mondani szokás — nem végeztek semmit. A rossz kút változatlanul veszélyeztette az állatállomány gyarapodá­sát. Ez okozta, hogy három dolgozó — közülük ketten több mint tíz éve ugyanab­ban a gazdaságban — nem vállalta a legeltetési munkát. A körülményekből ítélve nem egészen alaptalanul tartott attól, hogy új munkakörében lényegesen kevesebbet keres­het majd, mint a régiben. Ekkor történt, hogy az 'gazgató — feltehetően hirte­len támadt haragjában — a három dolgozót fegyelmileg elbocsátotta: anélkül, hogy fegyelmi tárgyalást tartott volna. A MEDOSZ vizsgála­tát követően Sári elvtárs be­látta hibáját, a dolgozókat visszavette s intézkedett, hogy fejadagjukat, háztáji földjüket, kiesett keresetük 50 százalékát megkapják, to­vábbá, hogy ne zárják ki őket a premizálásiból. Ebben az esetben — mely ugyan a méltányosság követelményei­nek megfelelően végződött — a dolgozóknak keserűséget, az államnak fölösleges kiadást okozott az Indulatossá g. B osszúság származhat a tájékozatlanságból is. A Vízügyi Igazgatóság szol­noki gépműhelyének munka­ügyi'előadója — sokéves szol­gálat mellett — a segédmun­kásokat kéthetes próbaidőre vette fel. Nem tudta, hogy a próbaidő jogszabály szerint ebben a munkakörben leg­feljebb hét nap lehet, de azt is írásban kell kikötni. Több állami gazdasági üzemegységben kevés az ivó­pohár, a mosdótál — annak ellenére, hogy rendelkezésre áll a megvásárlásukhoz szük­séges összeg. Kívánatos, hogy mielőbb szerezzék be a meg­felelő méretű és számú mos­dótálakat ; felső- és alsóíest mosására természetesen kü- lön-külön. A gazdaságilag szakszerű é3 elvtársi szellemű vezetést nem--kelr egyíná?sai- össze­egyeztetni — éppen azért nem, mert a kettő társadal­munkban elválaszthatatlan. Ezért azt meg kell terem­teniük állami gazdaságaink vezetőinek. Munkájukban tá­maszkodjanak bátran a dol­gozók őszinte véleményére, a pártszervezet tanácsára, a szakszervezetiek segítségére. Boldog, szorgalmas, derűsar­cú dolgozókat látnak majd maguk körüL Megéri a fá­radságot. Borváró Zoltán íúéUes UtzdtmÍKfyczéS'tk A Központi Bizottság tel­jes ülésének összehívásáról szóló közlemény újabb hatal­mas politikai és gazdasági fellendülést eredményezett. A moszkvai dolgozók vállal­ták, hogy a teljes ülés meg­nyitásának napjáig, tehát ha­táridő előtt teljesítik a fél­évi tervet. Ukrajna Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága támogatja egyes iparvállalatok kezdeményezé­sét, hogy az idén 1 millió tonna vas­ércet, 400 ezer tonna kok­szolható szenet, körülbelül 300 ezer tonna nyersvasat, 460 ezer tonna acélt, 442.6 ezer tonna hengereltárut termelnek terven felül. A hazafias kezdeménye­zések méltó követőkre ta­lálnak az ország minden ré­szében. Az első félévi terv határidő előtti teljesítéséért indult mozgalmat az jellem­zi, hogy a munkások és a műszaki dolgozók fontos in­tézkedéseket tesznek a ter­melési folyamatok gépesítése és automatizálása érdeké­ben. A pártszervezetek a Köz­ponti Bizottság teljes ülésé­re készülődve konkrét intéz­kedéseket tesznek a műsza­ki haladás meggyorsítására. A leningrádi pártszervezetek­ben például taggyűléseken összegezik a tervteljesítés so­rán szerzett munkatapaszta­latokat, feltárják a hibákat és megjelölik kiküszöbölésük útjait. Sok bakui üzemben és építkezésen a kommunisták kezdemé­nyezésére százan és szá­zan kutatják a termelés automatizálásának és gé­pesítésének kibővítéséhez szükséges tartalékokat. A sztálinoi terület kohá­szati üzemeiben és bányái­ban a pártszervezetek ellen­őrzik, hogyan hajtják végre a termelési folyamatok gé­pesítését és automatizálását, az ipari és építőipari beren­dezések korszerűsítését szol­gáló intézkedéseket, Ezekben a napokban a munkások, mérnökök, technikusok rengeteg ér­tékes javaslatot tesznek, feltárják a hibákat, felku­tatják a tartalékokat, az automatizálás és gépesí­tés mielőbbi bevezetésének módjait. Kisújszálláson a Kinizsi Termelőszövetkezetben lebont­ják a régi, évtizedes omladozó istállót, s helyére ré­szint a használható, bontásból kikerülő építőanyag fel* ^ ____ használásával újat, modernebbet építenek. EM BEREK, a termelési tervek teljesítői vekedett közös birtokon. Ta­nácsot ád, felvilágosító mun­kát is végez „amúgy menet közben”, de attól sem tart. hogy a kalapácsnyél feltöri a tenyerét. „Civilben” ko­vácsmester. Nem restelli hát, hogy a műhely felé jár­va beköszöntsön, sőt belese­gítsen a szapora munkába, Az úthajlatban FÖLDI JÁNOS a községi tanács VB elnöke szaporázza. Csak nem csa­pott fel szövetkezeti gazdá­nak? Igen is — nem is. Fon­tos posztját nem adta át másnak — a Vörös Mezőbe viszont úgy jön, mint ki ha­zatér. Most éppen munkaér­tekezletet tart. Munkatársai ezalatt a szövetkezeti gazdák adóvallomását készítik el — barátságból. — „Köszönöm' szóért, mint földi a földinek; falubeli a falubelinek. Irigy ember belesárgulás nélkül meg nem állhat a DOMONKOS IMRÉNÉ nevelte-gondozta baromfiak mellett, ötezer csirke — még kimondani is szép. így ápol-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents