Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-23 / 145. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. júniuus 23. Nyilatkozatok a genfi értekezlet háromhetes szünetéről máshoz, a nyugati hatalmak és a Szovjetunió álláspontja akkor világos, hogy most már megvan az alap a megegye­zésre. Mégis mi akadályozza a megállapodást a berlini kér­désben? Erre a kérdésre vá­laszolva az Izvesztyija meg­állapítja: a nyugati hatalmak állandósítani akarják Nyu- gat-Berlin megszállását, pe­dig ez lehetetlen. Bizonyos körök, amelyeknek ér­dekük, hogy Nyugat-Berlin továbbra is puskaporos hordó maradjon, nem engedik, hogy az amerikai, az angol és a francia külügyminiszter po­zitív eredményre törekedjék Genfben. Ilyenformán a há­rom nyugati külügyminiszter olyan nehéz helyzetbe került, hogy inkább a tanácskozások megszakítását kérte. Ügy látszik, időre van szükségük, hogy további utasításokat kapjanak az álláspontok ösz- szeegyeztetésére. — Ahhoz azonban, hogy a tanácskozások folytatása eredményes legyen, a nyu­gati résztvevőknek meg kell szabadulniok a hidegháborús politika terhétől — írja az Izvesztyija. Bonn újabb ^ provokációjáról MOSZKVA (TASZSZ). A Pravda hétfői számában meg­állapítja: a hitlerizmus ide­jén felgyülemlett tapasztala­tokat alkalmazva Bonnban újabb provokációra szánták magukat, togy felszítsák a hidegháborút. A bonni szö­vetségi gyűlés elnöke elhatá­rozta, hogy július 1-én a Német Szövetségi Köztársa­ság új elnökét nem Nyugat- Németország területén vá­lasztják meg, hanem Nyugat- Berlinben. Mindenki világosan látja — írja a Pravda —, hogy az elnökválasztás áthelyezése Nyugat-Berlinbe provokáció a Német Demokratikus Köz­társasággal szemben. (MTI). Nincs bébe az olajfák alatt... Kerek két évtizede, 1939- ben folytotta vérbe a nem­zetközi fasizmus a spanyol nép szabadságharcát és dön­tötte meg a demokratikus köztársaságot. 1939-ben a temető némasá­ga borult az ezer sebből vér­ző Spanyolországra A pár­tokat betiltották, a munká­sok demokratikus szerveze­teit szétzúzták. Egy pártot en­gedélyeztek csupán: a fasisz­ta Falange-t és „Caudillo'- nak és híveinek nyugalmára csendőrök és katonák tízez­rei vigyáztak. Az elmúlt húsz év alatt csirájában fojtották el minden rendszer-ellenes megmozdulást. A nagy befo­lyással bíró egyházban hűsé­ges támogatóra találtak. És Spanyolország két évtizeden át lényegében néma maradt. Úgy látszott mintha a „kard és a kereszt” békét terem­tett volna az ibériai olaj­fák alat. És ebből a némaságból robbant ki és keltett világ­szerte nagy visszhangot az a hír, hogy a spanyol nép jú­nius 18-án 24 órás általános sztrájkkal tiltakozik a fasisz­ta diktatúra ellen. A Franco- kormány megremegett. Több­száz haladó személyiséget tartóztattak le a sztrájk elő­készítése miatt, az egész or­szágban készültségi állapotba helyezték a rendőrséget. A keresztény és szocialista irányzatú munkásvezetők szembefordultak a sztrájk­kai, s most a nyugat-európai jobboldali sajtó annak ku­darcáról ír* A spanyol ellenzéki erők, elsősorban a kommunisták sztrájkfelhívása nemcsak a demokratikus szabadságjo­gok védelmében hangzott el, tiltakozás volt egyben az országban uralkodó szinte középkori állapotok, a gyor­san romló gazdasági hely­zet miatt is, mert Spanyolor­szág, amelynek földje gaz­dag ásványkincsekben, — amelynek termőterülete bő­ven elegendő lenne még a viszonylag gyorsan szaporodó lakosság ellátására is — Eu­rópa egyik legszegényebb, legelmaradottabb országának számít. Mezőgazdaságának fejlődését megakadályozzák a feudális tulajdonviszonyok. Az összes gazdaságok 77 szá­zalékát kitevő 5 hektáron aluli földterülettel rendel­kező paraszti bérlők és bir­tokosok az összes földterü­letnek csupán 28.2 százalé­kán gazdálkodnak. Az 50 hektáron felüli egyházi és vi­lági nagybirtokosok viszont az összes földterület 52.8 szá­zalékát mondhatják magu­kénak. Az iparban a külföldi tőke: az angol, francia, — újabban pedig az amerikai és a nyugatnémet tőke az uralkodó A munkások kere­sete mélyen a létminimum alatt van. A nemzeti jöve­delemnek csupán 30 százalé­ka jut a lakosság 83 százaié­kát kitevő dolgozó osztályok­ra. 70 százaléka a fennmara­dó 7 százaléknyi kizsákmá- nyolóé. A szociális helyzet szintén ijesztő 908 lakosra 1 orvos jut az országban. A nép 17.3 százaléka analfabé­ta. Spanyolország költségveté­sének csaknem egyharmadát katonai célra használja fel Noha formálisan még nem tagja a NATO-nak, az ame­rikai haditengerészeti és lé­gitámaszpontok egész sorát létesítették a területén. A Spanyol Kommunista Párt, amikor a szabadságjo­gok visszaállításáért, a gaz­dasági élet stabilizálásáért, a dolgozók életszínvonalának emeléséért sikraszáll, egy­idejűleg követeli az imperi­alista függőség felszámolá­sát, a semlegesség! politiká­hoz való visszatérést is. 1959. június 18-a, noha még nem jelentette a rend­szer megrendülését' — ko­moly figyelmeztetés volt. Fi­gyelmeztetett arra, hogy a spanyol nép újra ébredezik s talán nincs már messze az idő, amikor lerázza magáról a fasiszta katonai diktatúrát, az egyházi és világi mono­póliumok, a hazai és külföl­di elnyomók uralmát. • 0 Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti meg nem támadási szerződés tervezete BERLIN (MTI). Mint már jelentettük, Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminisztere le­velet intézett Brentanohoz, a Német Szövetségi Köztársa­ság külügyminiszteréhez és meg nem támadási szerződés megkötését javasolta. Szom­baton a berlini lapok közöl­ték a szerződés tervezetét. A nyolc pontból álló ter­vezet szerint — mint a TASZSZ közli — a két né­met állam lemondana az erőszak alkalmazásáról, il­letve az azzal való fenyege­tőzésről: kölcsönös tisztelet­ben tartaná egymás szuvere­nitását és területi épségét s csak békés eszközökkel tö- rtekednék Németország egy­ségének helyreállítására; — megakadályozná, hogy terü­letéről erőszakos cselekmé­nyeket készítsenek elő és hajtsanak végre a másik szerződő fél ellen; kötelez­né magát, hogy nem hajlan­dó segíteni valamelyik har­madik országnak a szerződő felek bármelyike ellen irá­nyuló ellenséges tevékenysé­gét, még akkor sem, ha a támadóval segélynyújtási, vagy más szerződése van; az egymás kört felmerülő vi­tás kérdéseket a kölcsönös megértés szellemében békés tárgyalásokkal rendezné. A szerződés nem érintené a partnerek katonai koaliciók- hoz való tartozását. A szer­ződés az egységes demokra­tikus német állam megterem­téséig maradna érvényben. (MTI)* Tántoríthatatlan hűséggel sorakozunk a zászló alá E1SZ zászlóavatási ünnepség Eunszentmártonban Hármas ünnepség zajlott le a napokban a kunszentmár­toni gimnáziumban. Felavat­ták a KISZ zászlaját, letet­ték az esküt a fiatalok és az egész évi szorgalmas tanu­lás befejező része; az ünne­pélyes évzáró is ezalkalom- mal zajlott le. A legnagyobb készülődés, a zászlóavatást előzte meg. Igen nagy esemény ugyanis egy KISZ szervezet életében a zászló felavatása és nem csoda, ha a kunszentmártoni fiatalok is várták e napot. Jenei József igazgató meg­nyitója után az iskolai ének­kar, zenekar szerepelt, majd fehér ruhába öltözött fiatalok hozták be a zászlót. Minden szem a gyönyörű nemzeti­színű, s másik oldalán a KISZ jelvénnyel díszített zászlón függött. Tigyi Károlyné, a Szülői Munkaközösség elnöke, mint zászlóanya tűzte fel az első szalagot a zászló hegyére, majd néhány szóban kérte a fiatalokat, hogy őrizzék meg a zászló tisztaságát, s vigyáz­zanak rá, mint szemük fé­nyére. Vincze Mihály a községi pártbizottság nevében tűzte szalagját a zászlóra. Meleg szavakkal köszöntötte a fia­talokat az ünnepség alkalmá­ból. Utána még igen sok sza­lag felkerült a zászlóra. Az avatás után a zászló előtt felsorakozó kiszesek es­küvel fogadták meg, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövet­séghez mindig hűek marad­nak, kommunista módom él­nek, és erejükhöz mérten min­dent megtesznek a KISZ prog­ramjának megvalósulásáért. A fogadalomtétel után az ünnepélyes évzáró követke­zett, ahol az iskola igazgatója értékelte az elmúlt tanévet és jutalmakat osztott ki a legjobb tanulóknak. TISZASASI mére£keverők. A Néplap riportsorozata Mit keres Bakos Sandi lisxasason? szövetkeztekbe tömörültek, s ez érthetően nem tetszik nekik. Kü­lönben nézzenek körül az elvtár­siak a faluban. Sók érdekeset meg­tudnak majd. Elindultunk hát a csendes, dél­előtti napfényben fürdő utcán a tiszasasi alvilág nyomába. Mert alvilág. Megbújik, lapul. De ahol csak tud, árt. Az egyik nádtetős ház végéhon. az eperfa alatt idősebb ember szösz- mötöl. A régi deszkakerítést újí­totta. Köszönésünket kelletlenül, foghegyről fogadta, — Javítgatja? — kérdeztük tőle. — Még az enyém, hát csinálom. — Eladó talán a ház? — Nem eladó, de a jófene tudja, hogy lesz holnap. Egyre-másra aztán kiderült, miért oly paprikás a kedve Kollár László szövetkezeti gazdának. Mert az a neve. Ez év tavaszán lépett ő is a Béke Tsz-be. Saját szájából hallottuk, hogy meggyőződésből, hittel, akarással ment. Tudta, hogy nem lehet a haladás elé állni, s voltak kétségei is, de még nagyobb volt benne a bizalom. Nekünk is elsorolta. — Tudják, nagyon bíztam hozzá. Nemcsak én, mindenki. De most valahogy elment a kedvem. Félre­vezettek a népnevelők. Azt mond­ták: kapunk háztájit. Most meg azt beszélik a faluban: nem ad­nak háztájit, sőt még a gabonát is be kell vinni egy szemig. Ezen rá­gódok .; | Megkérdeztük tőle. kitől halloíta ezt a sok ostobaságot. Ki az a kö­tözni való gazember, aki ilyen ha­zugságokat híreaztel? Bizakodva ránknézett. — Hazugság? — kérdezte. Meg­mondtuk neki, hogy az. A háztáji föld jár és megkapja mindenki. Gabonából pedig csak azt kell bevinni, ami a közös gazdálkodás beindításához kell. Ismét kétkedve ingatta a fejét. Láttuk, nem nagyon hisz nekünk, — Lehet, majd elválik — mondta és nagy buzgalommal szegezte a léceket; Elköszöntünk tőle. ö is egyike azoknak a becsületes, dolgos, de tájékozatlan embereknek, akik hi­telt adnak az alvilág híresztelései­nek. Egyike azoknak, akikből nem veszett még ki a szolgalelkűség. Félrevezetett, megtévesztett ember. De kik a megtévesztői? Az össze­függéseket keresve, mindezt vi­szonylag könnyű volt megtudni. Kí­sérjük csak figyelemmel Bakos Sandi útját és kapcsolatait Ki ez a Bakos Sandi? Tiszasasról származott át Csépára. Egészen az ellen,forradalomig a tiszasasiak nem látták, akkor tűnt fel ismét motor- kerékpáron. Izgatott a rendszer el­len, Csépán is ő szervezte az el­lenforradalmat. Bűnös ügyködéséért felelősségre vonták, de csak nem tanult Még röviden talán annyit róla, hogy mind a mai napig napszámo­sokat tart. Persze ravasz fifikával, mert maga is permetes nadrágban járja szőlőjét, s ezért úgy tűnik, mintha serényen dolgozna egész nap. Pedig dehogy dolgozik. Nyomják helyette a permetezőt a napszámosok, ő pedig ott sétál, el­lenőriz mögöttük, körülöttük zseb- redugott kézzel. Etet egyébként mindenki tudja róla azon a vi­déken. Ez év tavaszán, amikor befeje­ződött Tiazasason a kollektivizálás* Bakos Sandi újra megjelent Igen, mert Tiszasas határában még min­dig van neki vagyona, s mi lesz ezután? Itt már csak az él meg, aki dolgozik. Neki pedig — mi ta­gadás — büdös a munka. Nos, elő­ször egy éjszaka jött. A csépai úton maga köré gyűjtötte a hiszékenye­ket és tartotta nekik az előadást imigyen: — Mindent elvesznek. Pontosan tudom, hogy cséplés után be kell szállítani az állami raktárakba az összes gabonát, háztáji föld nem lesz. Azt csak azért mondták, hogy könnyebb legyen a szervezés — dugta az égő taplót az emberek fülébe; Ez az éjszakai út volt az első jelentősebb ténykedése. Majd ezt követte a többi Susztáknénál, az egykori kocsmárosnál jönnek össze, onnan szórják szét a faluba a rém­híreket. Megtévesztik, félrevezetik az olyan rendes, becsületes embe­reket, mint amilyen Kollár László szövetkezeti gazda is. Bakó® Sandi nem tanult. Nem méltányolja, hogy rendszerünk sok­sok egykori nagyobb gazdának le­hetővé tette a becsületes emberek társadalmába való beleilleszkedést. Azok, akik egyetértenek a haladás­sal, még a termelőszövetkezetnek is tagjai lehettek. S ha ott becsülete­sen munkálkodnak, nem bolygatja nem zavarja nyugalmukat senki. S ilyen emberek élnek Tiszasason is. Elég csak megemlíteni Gálfi bácsit, az egykori főbírót, akinek a véle­ménye sok dologban eltér a miénk­től De becsületes ember és a ma­gyar nép boldogulását mindenek­előtt valónak tartja. Egyetért a ha­ladással, nem fékezi, ellenkezőleg, segíti a szövetkezet megerősödését. Maga is szövetkezeti gazda; Gálfi bácsiról még szólunk. Leg­közelebb arról számolunk be ol­vasóinknak, hol aludjanak Tisza­sason a „jobb emberek”; Szekulity Péter—Nag^ István LONDON (MTI). A Reuter jelenti,-hogy Selwyn Lloyd angol külügyminiszter szom­baton este Géniből visszaér­kezett Londonba. A repülő­téren Selwyn Lloyd kijelen­tette: úgy gondolom, rendkí­vül fontos, hogy mindenki megértse: a genfi értekezle­tet csak elnapoltuk. A tár­gyalást nem adtuk fel. Az AP londoni tudósítója szerint Macmillan még min­dig el van szánva arra, hogy a külügyminiszteri értekezlet eddigi eredménytelensége el­lenére résztvegyen a kelet­nyugati csúcsértekezleten. A New York Times bonni tudósítója szerint Nyugat- Németország nyugati csúcs- értekezletet szeretne, az Egye­sült Államok, Anglia, Fran­ciaország és Nyugat-Német- ország részvételével, még mi­előtt a genfi külügyminisz­teri értekezlet a jövő hónap­ban folytatná munkáját. Ez az elgondolás — állapítja meg a tudósító —, Adenauer ál­láspontját tükrözi. • GENF (MTI.) Gromiko szovjet külügyminiszter és a genfi értekezleten résztvevő szovjet kormányküldöttség tagjai vasárnap 14 órakor külön repülőgéppel vissza­utaztak Moszkvába. Az elindulás előtt Gromiko szovjet külügyminiszter rö­vid nyilatkozatot tett. Egy nappal a genfi külügy­miniszteri értekezlet elnapo­lása előtt olyan javaslatokat terjesztettünk elő — mondta —-, amelyek a szovjet kül­döttség mélységes meggyőző­dése szerint jó alapot nyújta­nak a megegyezésre. Szeret­ném kifejezni azt a reménye­met, hogy a nyugati hatalmak kormányai tárgyilagosan meg­fontolják majd javaslatain­kat és nem gördítenek aka­dályt a megegyezés elé. • WASHINGTON (MTI.) — Herter amerikai külügymi­niszter vasárnap visszaérke­zett Washingtonba. A repülőtéren elhangzott rövid nyilatkozatában az amerikai külügyminiszter „sajnálkozását fejezte ki”, hogy nem jött létre megálla­podás Genfben. * MOSZKVA (TASZSZ.) A nézeteltérések ellenére —írja az Izvesztyija — a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet ed­dig végzett munkája a szov­jet kormány véleménye sze­rint bizonyos mértékig pozi­tív jelentőségű. A lap hangsúlyozza: ha figyelembe vesszük, hogy a berlini probléma több vonat­kozásban a genfi tárgyalások során közelebb jutott egy­4% ■ ■ ■ ­Glesosst Athénbe sxállítják ATHÉN (TASZSZ). Az Av- gi jelentés szerint a legkö­zelebbi napokban Kréta szi­getéről az athéni börtönbe szállítják Manolisz Glezoszt és a többi fogvatartott haza­fit Ez bizonyítja, hogy lá­zasan folynak az előkészü­letek Glezosz és a többi ha­zafi ügyének tárgyalására, — amely — egyes értesülé­sek szerint — az athéni ka­tonai törvényszéken lesz jú­lius első felébem Az etiópiai császár a Szovjetunióban ADDISZ—ABEBA: Mint 32 AFP jelenti Hailé Szelasszié, Etiópia uralkodója június 24- től nagyobb körútra indul amelynek során legelőször a! Egyesült Arab Köztársaság­ba látogat. Nasszer elnök hi­vatalos meghívására öt na­pot tölt itt. A TASZSZ idézi Hailé Szelassziénak a Jorna'c d’Ethiopie című folyóiratbar megjelent nyilatkozatát, — amelyből kitűnik, hogy a csá­szár körútja során a szovjel kormány meghívására — a Szovjetunióba is ellátogat, — — III. — jj Az utcák csendesek, a szövetke­lj zeti kocsma üres. Elgondolkodva = támaszkodik a pultra Nemes kocs- | máros. Valamikor borbély volt, H kommenciós borbély, s most a = múltról beszél. 1 — A kulákok minden nap meg­j aláztak bennünket. Egyszer, úgy s szeptember végén, a búziajárandó- g Ságomért mentem. Azt mondja az | egyik zsírosparaszt: nem adja ki H az egész esztendei részt, csak azt, .1 amire már rádolgoztam. Újévkor § mehetek. Égett az arcom a szó­ig gyentől. ö nem bízott bennem, én H bízzak benne, hiszen januártól szep- g temberig előlegben borotváltam. H Mondtam is neki. Gőgösen a sze­li mem közé vágta: „Mester úr, en- I gém ne hasonlítson magához.” g Nemes elvtárs arcán elmélyülnek ,= a ráncok. Az emlékezés ismét fel- ’ = tépte emberi méltóságán ejtett régi . I sebeket. De hány, meg hány ilyen .= sebet gyógyít be a mi új világunk, itt ebben a tiszamentá kisközség- -I ben is. Azóta, amióta a nép az úr. ■1 Dehát sokan felejtenek, A kocsmá- -f ros sóhajt. | — így volt az. kérem. Csak mú­-1 lik az idő. Nemigen jut már eszünk­ül be, hányszor gázolt önérzetünkbe 'i vigyorgó ábrázattai a Bakos, vagy ■| ez, vagy az a kulák. .| És most? A kocsmáros széttárja ,| karját. • § — Már nem ők az urak. A köz­li ség becsületes dolgozó parasztjai ♦

Next

/
Thumbnails
Contents