Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-20 / 143. szám

< r SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. június 20. Fokozódik a délafrikai feszültség (MTI) Durbanban, a Dél­afrikai Unió Indiai-óceáni ki­kötővárosában péntekre vir­radó éjszaka fokozódott a fe­szültség. Az egész napon át tartott tüntetések és összetű­zések miatt egyes városne­gyedekből ki kellett költöz­tetni a fehéreket. A rendőr­ség valóságos csatát vívott a tüntető afrikaiak ezreivel. Az összetűzések a késő esti órák­ban a felgyújtott szórakozó­helyek, üzletek és lakóházak lángjának fényénél folytatód­tak. Az összetűzések színhe­lye szinte csatatérre emlé­keztet: kiégett autóbuszok, gépkocsik roncsai hevernek szanaszét és több helyen fel­tépett kövezet állja útját az arra tévedt gépkocsiknak — írja összefoglaló jelentésében a Reuter-Iroda tudósítója. Az összetűzésekben három ren­dőr sebesült meg. Eddig 27 afrikait szállítottak kórház­ba, három pedig meghalt. Késő éjszaka érkezett Reuter- tudósítás szerint 15 épület égett le Schesterville város­negyedben. Mint Jenkins ez­redes, a durbani helyettes rendőrfőparancsnok kijelen­tette, a helyzet továbbra is rendkívül feszüli Brazzaville-ben, a Kongó- Köztársaság fővárosában csütörtökön este újabb ösz- szetűzések voltak az egymás­sal vetélkedő politikai cso­portosulások között, a sebe­sültek száma mintegy száz főre emelkedett. A rendőrség kimenő tilalmat rendelt eL A bécsi házíasszo nyott küldöttsége tiltakozott a húsárak állandó emelése ellen Becs. A bécsi háziasszonyok küldöttei felkeresték Thoma osztrák mező- és erdőgazda­sági miniszter és felkérték tegyen intézkedéseket a hús­árak szüntelen emelése ellen. A küldöttség hangsúlyozta, hogy Ausztriában a hús az utóbbi év folyamán 30—35 százalékkal drágult. A házi­asszonyok követelték, hogy a hús árát hozzák összhangba a munkások és alkalmazottak jövedelmével Thoma miniszter kijelen­tette, hogy minisztériuma a vágómarha- és sertéskivitel korlátozásával, valamint a behozatal növelésével igyek­szik befolyásolni a húsárak alakulását. HÍREK LATiN-AMERIKABOL Havana (MTI.) A domini­kai felszabadító mozgalom, amely vezeti a Trujillo dik­tatúrája elleni fegyveres har­cot, kedden Havanában is­mertette a leendő demokra­tikus kormány programját. A program széleskörű föld­reformot helyez kilátásba, szervezkedési szabadságot ígér a munkásosztálynak, célul tűzi ki a nemzeti ipar fejlesz­tését és támogatja a népek békés együttélésének elvét. A Havanában megjelenő Prensa Libre a dominikai felkelők rádiójának jelentésé­re hivatkozva közölte, hogy a Dominikai Köztársaság szívé­ben a Cositanza-völgy a felke­lők kezére került. A felkelők rádiója mint minimális kö­vetkeztetésként jelentette be Trujillo diktatúrájának meg­döntését, ideiglenes kormány alakítását két évre és alkot­mányozó nemzetgyűlés össze­hívását a földosztás megva­lósítására. Az AP jelenti: Fidel Castro szerdán este a havanai tele­vízióban bejelentette, hogy rövidesen egymillió földmű­ves rendez majd Havanában nagygyűlést a földreform tá­mogatására. Az Uj Kína havanai jelen­tése szerint Armando Ama­dor a Nicaraguái Szocialista Párt Országos Bizottságának tagja a Noticias de Hoy című lapban a nicaraguai esemé­nyeket ismertetve többek kö­zött rámutat, hogy a dikta­túraellenes Nemzeti Front pártállásra való tekintet nél­kül tömöríti az összes haza­fias erőket Nicaraguában a nemzeti törekvésekkel össz­hangban álló tömegmozgalom bontakozik ki a diktatúra megdöntésére. Haj tó vadászat a demokratákra Nyugat- Németországban Moszkva (TASZSZ). Té­nyek bizonyítják, hogy a nyugatnémet kormánypárt és a hatóságok durván megsér­tik a demokratikus elveket. Módszereik sokban emlékez­tetnek a hitleristák módsze­reire, ami mély aggodalmat kelt, mindenkiben, akinek drága a demokrácia, a béke és a haladás ügye — írja a Trud „Hajtóvadászat a de­mokratákra a Német Szövet­ségi Köztársaságban’' című cikkében; A tömeges letartóztatások és a bírósági eljárások meg­szokott jelenséggé váltak. Dr. Güde nyugatnémet főállam- ügyész távolról sem teljes adatai szerint a Német Szö­vetségi Köztársaságban éven­te átlagosan nyolcezer bíró­sági eljárás folyik a NATO- politíka ellenfeleivel szem­ben, 1952-től 1958 végéig kö­rülbelül 56 ezer bírósági el­járást tákoltak össze, s ezek több mnt 200.090 embert iimiiMiiiimiiimimimiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiin Magyarországi vendégjátékra indul a Moszkvai Sztanyisz- lavszkij—Nyemirovics— Dancsenko Színház Moszkva (MTI). A sze­gedi ünnepi játékok egyik legjelentősebb eseménye lesz a nyáron a Moszkvai Szta- nyiszlavszkij—Nyerni rovics— Dancsenko Színház balett­együttesének fellépése. A színház a szovjet főváros második legjelentősebb ope­ra- és balett központja: mű­során orosz és külföldi szer­zők operái, klasszikus operet­tek, egész estét betöltő klasz- szikus és a mai balettek sze­repelnek. A magyarországi vendégjá­ték tervének részletes kidol­gozására a jövő héten Bu­dapestre utazik J. I. Szoszin, a színház helyettes igazgató­ik és A. F. Lusin főtervező, érintettek. Náci példára 18 városban külön bíróságokat alapítottak, nagyszámú bün­tető tanáccsal. Az utóbbi idő­ben különösen üldözik azo­kat a németeket, kik sókra- szállnak a két Németország kapcsolatainak megteremtése mellett. A Német Szövetségi Köz­társaságban felszámolják a bonni alkotmányban rögzített burzsoá-demikratikus szabad­ságjogokat — állapítja meg a Trud. (MTI.) San Jósé. Mint a lap je­lenti, szerdán Costa Rica déli partvidékén fegyveresek egy csoportja partra szállt, hogy Nicaraguába induljon. Á cso­port hír szerint három repülő­géppel rendelkezik. Ugyancsak az AFP jelen­tette, hogy Mario Echangi, Costa Rica köztársasági el­nöke újból kinyilvánította or­szága semlegességét és meg­tiltotta minden repülőgépnek Costa Rica átrepülósét, * Míntevideo. A TASZSZ je­lenti: Uruguay fővárosának egyik legnagyobb filmszínhá­zában csütörtökön tömeggyű­lés volt, amelyen Enrique Rodrigüz és Rodney Aris- mendi, az Uruguay-i Kommu­nista Párt vezetői számoltak be az ország helyzetéről. — Arismendi elmondotta, hogy a nemzetközi valuta-alap olyan hitel egyezményeket akar az országra kényszerí­teni, amelyek súlyos terheket jelentenének. Az ilyen ala­pon nyújtandó kölcsönök fel­tételéül pedig a demokratikus szabadságjogok, különösen pe­dig a szakszervezeti mozga­lom elfojtását szabnák meg. Az amerikai monopóliumok Uruguay természeti kincseit szeretnék megszerezni. Az Uruguay-i nép azon­ban egységes összefogással meg tudja védeni a demok- tikus szabadságjogokat és az ország alkotmányát. Az amerikai irányítás alatt álló nemzetközi valuta-alap Braziliában is hasonló módon próbálkozik. Kubitschek, Bra­zília elnöke éppen a napok­ban szakította félbe a tár­gyalásokat a valutaalappal. Kulturáltabb kereskedelmet! AZ ELMÚLT NÉHÁNY’ ESZTENDŐ tapasztalatai alapján kijelenthetjük: ke­reskedelmünk szervezetében a kereskedelmi munka szín­vonalában szinte nagyot fej­lődött. Különösen vonatkozik ez a falusi kereskedelemre, ahol a régi, kultúrálatlan sza­tócsboltok helyén korszerű kisáruházak, várositól alig különböző választéka között válogathat a vásárló kedvé­nek, igényének, anyagi hely­zetének megfelelő cikkeket. Nagy út volt ez, s ha fi­gyelembe vesszük, hogy a fej­lődés nagyobb része az utób­bi öt évre vezethető vissza, méginkább növekszik jelen­tősége. Természetesen a ke­reskedelem nem önmagában fejlődött. A megváltozott életkörülmények, a napról napra emelkedő életszínvo­nal sürgetőleg vetette fel a kereskedelem fejlesztését, mert ami megfelelt tíz éve, az már nem megfelelő ma. Az igénynövekedés hatott bizo­nyos értelemben a tervekre, melyek végrehajtása során dolgozóink áldozatos munká­ja eredményeképpen millió­kat fordíthattunk szocialista kereskedelmünk fejlesztésé­re. Nézzük ezt a számok tük­rében: amíg öt évvel ezelőtt megyénkben 1107 bolt 1200 millió forint körül forgalma­zott, addig például tavaly 1781 egységben kétezer mil­lió forint értékű árut vásá­roltak megyénk dolgozói. Ez a „felfutás” függött a kereskedelmi munka színvo­nalától is. Attól, hogy keres­kedelmi dolgozóink többsége megértette: mit vár a fo­gyasztó szocialista kereske­delmünktől. Nem keveseb­bet, mint, hogy hivatalos áron jóminőségű árut kapjon, szé­les választékot tárjanak elé­je, hogy ízlésének, szükség­letének megfelelő árut vásá­rolhasson. A kereskedelmi dolgozóktól pedig szakmai tanácsadást, segítséget és ud­variasságot igényel. Szeret tiszta, rendezett üzletben vá­sárolni, nyugodt körülmények között, és a vásárlás után jó érzéssel távozni. EZEK ISMERETÉBEN vizsgálhatjuk kereskedel­münk munkáját. Megtettek-e mindent az e területen dol­gozók a szocialista kereske­delem fentebb körvonalazott ismérveinek maradéktalan teljesítése érdekében? Az eredmények ellenére sem mondhatjuk, hogy igen, hi­szen nem egy panasszal ta­lálkozik az ember. Többen kifogásol iák néidául, hogy jóval kevesebb kedvességet, előzékenységet tapasztalnak az úgynevezett forintos áruk vásárlásánál. Gyakoriak a választék­problémák is. Ezek ugyan már nem hasonlítanak a né­hány évvel ezelőttihez, ami­kor az volt, hogy ez sincs, az sincs. Most inkább úgy vetődik fel, hogy van, de nem a megfelelő fazonban, szín­ben, vagy méretben. Hogy példával is érzékeltessük: gyermekruhából lehet kapni Szolnokon többféléit csak éppenséggel azok távoznak dolgavégezetlenül a boltok­ból, akik mondjuk hármas méretet keresnek. Ezekkel egy sorban vető­dik fel az is, hogy a vásárlók ma már külsőségekben sem elégszenek meg a szatócs­boltok színvonalával. Többet, korszerű üzleteket kérnek. Példázza ezt a jászberényi üveg- és edénybolt. Amíg egy szatócsboltnak sem megfele­lő zugban volt elhelyezve, ahol nem látták: mit is lehet kapni, alig volt forgalom. Mióta a boltot átépítették, más helyiségbe költöztették, a polcokon elhelyezett üveg­áruk között egyre többen vá­logatnak és a forgalom is többezer forinttal emelke­dett. Röviden tehát: kultu­ráltabb kereskedelmet kíván mindenki. S ez megszívle­lendő kívánság. MIT TEHETNEK a keres­kedelem dolgozói, hogy tel­jesíteni tudják a jogos és megalapozott igényeket? Egy mondatban ezt így lehetne megfogalmazni: mindent kö­vessenek el területükön, hogy maradéktalanul telje­sítsék a munkásosztály hely­zetének javításáról szóló párthatározat rájuk eső ré­szét. Ezen belül elsősorban tö­rekedjenek a bolti munka színvonalának emelésére, mi­vel a megnövekedett forgal­mat kulturáltabb formában lebonyolítani jobb munka- szervezés nélkül lehetetlen. Szükséges tehát olyan mód­szerek kialakítása, amely a boltok áteresztőképességét növeli, a kiszolgálásra fordí­tott időt viszont csökkenti. E tekintetben jelentősen a kül­földön már komoly sikerrel alkalmazott új kereskedelmi formák, az önkiszolgálás, a gyors- és félönkiszolgálás, valamint az önkiválasztó bol­tok rendszere. Karcagon va­lamikor sok panasz hangzott el a fűszer- és csemegebolt­tal kapcsolatban. Gyakori volt a sorbaállás, állandóan zsúfolt volt az üzlet. Mióta félönkiszolgálóvá alakították az üzletet, 20—40 százalékkal több vásárlót tudnak kiszol­gálni anélkül, hogy várakoz­ni kellene. Ugyanez vonatko­zik a szolnoki 61-es gyors- kiszolgáló boltra is, ahol ha­vi 600—700 ezer forintos for­galmat zsúfoltság nélkül bo­nyolítanak le. Legalább ennyire fontos az üzletek technikai színvona­lának fejlesztése. E munka középpontjában jelenleg a hűtés, az áruk tortósításának megszervezése, frissességük megőrzése áll. És ehhez szo­rosan kapcsolódik a megfe­lelő árukészletek kialakítá­sa. Űjabb raktárakat építeni nem megy máról-holnapra. Az egyetlen járható út az, amit a 121-es csemegebolt követ, ahol körültekintő ren­delésekkel, az igények fel­kutatásával alakítják ki a készleteket. NEM LEHET SZŐ NÉLKÜL elmenni a szocialista keres­kedelem egyik fontos ismér­ve, az előzékenység, udvari­asság és a szakismeretből származó tanácsadás mellett sem. Ez úgy hozzátartozik a kereskedelmi dolgozók mun­kájához, mint kabáthoz a gomb. Eléréséhez egyedül ke­vés az általános emberi ked­vesség. Az kell, amit a szol­noki Kiskereskedelmi Válla­lat tett és tesz. Szakmai tan­folyamokon segíti hozzá a dolgozókat, hogy elsajátítsák mindazokat az ismereteket, melyek valóban kereskedővé avatják őket. Megyénk kereskedelmi dol­gozóinak az általános felada­tok mellett még egy sajátos tennivalója is jelentkezik. A koratavaszi nagy ugrás ered­ményeképpen megyénk ter­melőszövetkezeti megye lett. Ez feltételezi, hogy hamaro­san ránkköszöntő nagy me­zőgazdasági munkák idején ezrek dolgoznak a határban. S hogy elkerüljük a munka­kiesést, könnyítsünk az ellá­tás gondjain, szükséges moz­góboltok és idényárudák szer­vezése. A tervek szerint kö­zel száz ilyen áruda segít az ellátásban. Ezek áruválaszté­kának összeállítása igen nagy figyelmet követel. Egyebek mellett azt, hogy szinte az élet ütőerén tartsák kezüket a kereskedelem dolgozói hogy minden tekintetben ki­elégítsék a jelentkező igénye­ket és ne merüljön fel válasz­tékhiány. TISZASASI | mére|keverők. A Néplap riportsnrorn 1a a csendőr. Náluk kezdődött az em­ber. S á szolgasorsban élőkbe azt nevelték, hogy ez a világ rendje, szegénynek és gazdagnak mindig lenni kell. Az úr arra született, hogy parancsoljon, a szegény pedig dolgozzon. Majd a túlvilágon más­ként lesz, mert „boldogok a tűrök, övéké a mennyek országa” — bizo­nyították a bibliával; A zóta a tűrök megelégelték a tűrést s itt a földön keresik a boldogulást, a főszolgabírók, a csendőrök és az egész gyökeréig rothadt, korrupt, bűnös horthy- rendszer vezető rétege nélkül, Tű­nőben a sötétség. Ez év tavaszán egy hosszú érési folyamat befejezé­seként a Tiszazug dolgozó paraszt­sága, a félemelkedést ígérő és biz­tosító új útra, a szövetkezeti útra lépett, amelyen még áz írmagja is kivész a kizsákmányolásnak. A néhány holdak gazdái közös cél érdekében egyesítették földjei­ket, szorgalmukat, erejüket. Nagy­rév, Tiszakürt, Tiszaug, Tiszasas szövetkezeti község lett a megye többi falvaihoz hasonlóan. Nagy hittel és bizakodással formálják az újat, alapozzák a jövőt, a szövetke­zeti gazdaságokat. A régi világ itt­maradt képviselői érzik, látják, hogy ezzel a nagy lépéssel az ő ide­jük végkép lejárt. S éppen ezért, ahol csak tudnak, ártanak. Minden eszközt felhasználnak, ki­használják az itt-ott még megtalál­ható szolgalelkűséget, vad rémhíre­ket terjesztenek. Hintik a mételyt azok között, akik sok vívódás után döntöttek az új, a haladó mellett. Kihasználják a tájékozatlanságot és megfélemlítik az embereket. Tő­két kovácsolnak a Szabád-Európa álhíreiből és mindenből, amit egy­általán ki lehet forgatni. Vak gyű­lölettel próbálják akadályozni a keletkező új erősödését. Méregkeve- rők ők! p zért hintik a konkolyt, mérge­•*-* zik a lelkeket, mert nem bír­nak belenyugodni, hogy a hajdani kisemberek. végre igazi urai lettek a földnek, hogy nem lehet dolog­talanul élni, hogy nem függ tőlük senki, hogy nem ők a falu első em­berei, nem ők az urak. A Tiszazug egyik kis községéi­ben, Tiszasason is ez a helyzet A dolgozó parasztok összefogtak. Két nagy termelőszövetkezet működik a községben; a Béke Tsz idén tava­szon alakult. A Rákóczi pedig meg­erősödött. Nincs olyan erő, ame­lyik a fejlődés útjába állhatna és megakadályozhatná, hogy előrébb lépjenek a tegnapnál. A kulákok, a falu alja mégis próbálkozik ... Duzzad az élet. A tiszasasd határ most nem is termést, hanem ara­nyat érlel. Hihetetlen szorgalom­mal munkálkodnak a földeken, «ző- lő'ikertekben a sokdolgú gazdák. És mikor leszáll az alkony a „régi neves házaiéban” lehúzott re­dőnyök mögött jönnek össze a múl­tat siratók, hogy kidolgozzák a másnap taktikáját S másnap, a legképtelenebb ostobaságok kelnek szárnyra a „fekete hadseregről”, amelyik majd jön, arról, hogy nem lesz háztáji föld, hogy a cséplőgép­től mindent az állami raktárakba szállítanak és ki győzné felsorolni, mi mindenről. Kerül, aki hitelt ad szavuknak, persze óvatosak, nem beszélnek mindenkinek, titkos csa­tornákon át továbbítják az álhíre­ket. Látszólag tehát megfoghatat­lan a munkálkodásuk; A felszabadulástól eltelt tizenöt esztendő sokukról elfeledtette, hogy kik voltak. Most egyik-másik úgy él közülük a faluban, a falusi em­berek előtt mint szorgalmas kö­zépparaszt Ilyen az egykori főnyi­las, a falu első asszonya vagy a nyugdíjat követelő „szegénysorsú” főjegyző, akinek csak úgy melléke­sen tavaly is 76 hektoliter bort ter­melt — a harmados. Igaz, ő még egy szalmaszálat sem tesz kereszt­ben. Hát van mit siratniok. Eddig még lehetett, de ezután már nem lehet dologtalanul élni. /"V lvasóinknak a közeli napok- ban bemutatjuk az egész dí­szes kompániát. Azt, hogy kicsodák is ők, mit takar a sokszor kegyes álarc s miért állna érdekükben a szövetkezeti mozgalom erősödését akadályozni. S mementóul nem árt újból felidézni a régi közmondást: Kutyából nem lesz szalonna. Olvasóinknak holnap arról szá­molunk be, miből él a főjegyző úr. Szekutíty Péter—Nagy István (Folytatása következik^ ii fi K evés híján három évtizede É i az egész ország a tiszazug H méregkeverőkről beszélt. A bul || vársajtó első oldalon szenzációs cí I I mek alatt tálalta az arzénes asz \ szonyok cselekményeit. Gsemegé f?i jelentett egy-egy ismeretlen részle H kiszínezése. A kor nagy írója, Mó H ricz Zsá gmond megdöbbenést kelti II riportsorozatában fellebbentette i j§ fátylat és leleplezte, mi húzódik i H felfújt szenzáció mögött. !§ Bebizonyította: a borzalmas üg; H hátterében a magántulajdonból táp 1 lálkozó kapzsiság, a társadalmi el maradottság, a szinte felmérhetet § len szellemi sötétség áll. S hogy a: A igazi bűnös, a rendszer, amelyil j§ alkotmánnyal szentesítette a ki Íj zsákmányolás jogát. Az a vezeti 1 réteg, amelyik mások verítékéből tj sőt sokszor véréből táplálkozv; 1 mérges pók módjára élősködött V szívta, harácsolta a vagyont. Ér P deke volt ennek a rétegnek szel­! lemi sötétségben tartani a falvai úgynevezett kisemberét, hogy mé| gátlástalanabbnál szerezhessen. S ha valaki a néhány holdasol vagy a még szegényebbek közü || szólni mert, lebbent a kakastoll A villant a csendőrszurony. Mert mé; H az istennél is nagyobb úr volt : s főeaolgabíró, a főjegyző, a kulák és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents