Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-20 / 143. szám

1959. június 20.

I

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

A pártmunka tapasztalatai

— új tsz párttilkárok számára

Elmondta: Ligárt Rudolf, a szanda- szöllősi Vörös Mező Tsz párttitkára

— Aki már több éve vezeti, irányítja egy termelő- szövetkezet pártéletéit, igen sok olyan tapasztalatra tesz szert, amellyel egy új párttitkár még nem rendelkezik. Ezért helyes dolognak tartom, hogy mi, a mozgalmi munkában jártasabb párttitkárok szóban és gyakorlatban is segítsünk tapasztalatlanabb harcostársainknak.

Elsőrendűen fontos, hogy az alapszervezet pártvezetősége kiváló kommunistákból álljon. Olyan kommunistákból, akik nemcsak az eszméhez hűek, hanem jó gazdák, jó szakemberek is. Meg kell nézni a vezetőségünket: Samu János, Fehér József és a többiek megbecsült szakemberek. Szükséges, hogy minden pártvezetőségi tag és végsősorban minden kommunista bele tudjon szólni a gazdálkodás menetébe, hasznos tanácsok, javaslatok kíséretében. Arra is gondoltam, hogy legyen a vezetőségben a különböző munkaterületek mindegyikéből. Így a pártvezetőség közvetlen értesülést szerez a nagyhatárú gazdaság minden részéről.

Kezdetben — de most is — igen hasznosnak véltük a jól működő pártcsoportokat. Azok valósítják meg a vezetőség határozatát, formálják az emberek hangulatát, s tartják legjobban a kapcsolatot a párttagokkal, de a pártonkívüli tsz-tagokkal is. A rendszeresen elkészített munkatervünkben mindig meghatározzuk a pártcsoportokra háruló feladatokat is, amelyek megvalósításáról a bizalmiakat beszámoltatjuk. Nem hagyjuk, hogy a pártcsoportok tevékenysége a tagbélyegek eladására zsugorodjon.

Azt hiszem, hogy minden régi párttitkár osztja véleményemet: jó pártmunkát a jó gazd~-ági eredményekkel lehet lemérni. Ezért szükséges, hogy kifogástalan összhang uralkodjon a gazdaság- vezetés és a pártvezetés között. A pártvezetés égi ülésen az elnök, Ruskó Ferenc, az igazgatósági ülésen én, vagy a pártvezetőség másik tagja jelenik meg. Minden igazgatósági ülésen tesz a pártvezetőség gazdálkodási jellegű javaslatot.

A közös gazdaság erősítésében pártpolitikai munkára is szükség van. Az emberek nem egy időben értik meg, hogy mi a különbség a közös és a magántulajdon között,

hogy mennyire fontos a becsületes és lelkiismeretes munka, hogy ami a köznek jó, mennyire érdeke az egyénnek is. A tagság állandó poli- tikai nevelésének sokrétű feladata nyugszik a pártszervezet vállán. Ha foglalkozunk a tagokkal, formálni lehet őket.

Még egyet akarok megjegyezni: a népszerűségről. Sok új párttitkár elmondja. Szeretne népszerű lenni. Keresik a hogyan nyitját. Erre is van válaszom. A népszerűség kettős dolog, mert van a könnyebb felfogású, a hanyag emberek szemszöge és van a rendes, becsületes emberek mércéje. Mindkettő előtt a magafajtája vezető a népszerű. Kevés a hanyag ember, de hangjuk annál nagyobb. Ne az ilyen emberek támogatását keressék a párttitkárok, hanem a rendet, fegyelmet, az alapszabály következetes betartását megkövetelve, a becsületes tsz- tagok elismerését vívják ki. Ez az igazi népszerűség.

Lehetne még nagyon sokmindent felsorolni, amire az új pártszervezetek vezetőinek figyélme ráirányulhat. De véleményem szerint e négy fontos dolog: a jó vezetőség kialakítása, a teremtő pártcsoportélet, a gazdaság- vezetés, a politikai vezetés gyümölcsöző kapcsolata, az emberek politikai nevelése magában foglalja a jó párt- munka legfőbb alapelemeit. Azt még megemlítem, hogy a helyi pártmunkához az új pártszervezet vezetőségeinek munkájához állandóan növekvő segítséget ad nemcsak a járási pártbizottság, hanem az „öregebb” alapszervezetek vezetősége is, hogy minél előbb teljes mértékben betölthessék azok is nagy feladataikat.

Ipari munkások a szövetkezetekért

500 férőhelyes baromfiólat építettek

A törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói városuk két termelőszövetkezetét patronálják, s a megkötött szerződés szerint nagy segítséget adnak a szövetkezeti gazdáknak.

A törökszentmiklósi Petőfi Tsz részére például elfekvő és bontási anyagból társadalmi munkában egy 500 férőhelyes baromfiólat építettek fel a tagsággal közösen, Az épület körülkerítéséhez szükséges drótháló is elkészült, amit a tsz-gazdák fognak már az oszlopokra felrakni.

Ebből a munkából mintegy hetven dolgozó vette ki részét és mintegy 30 ezer forint értékű munkát végeztek el, úgy, hogy a baromfiól csupán 6 ezer forintba került, melyen a bontási anyagot vásárolták meg a vállalattól a szövetkezetiek*

A Vízgépészeti Vállalat I. sz, kunhegyesi üzeme a helyi Vörös Csillag Termalő- szövetkezettel kötött patro- nálási szerződést. Ez a szerződés most az alapja annak a segítségnek, melyet a lakatosok, hegesztők, esztergályosok és más szakmák munkásai adnak;

jtevét a jászberényi elnökképző iskoláról

KEDVES ELVTARSAK!

Csupán a megszokás diktálta ezeket a szavakat, de szívesebbben írtam volna így: önfejű emberek. Ugyanis levelemet annak a hat jászfényszarui tsz-elnöknek címeztem, akik nem jelentek me" itt Jászberényben, az elnökképző tanfolyamon.

A jó vezető mindig tanul. Különösen vonatkozik ez az olyanokra, akik életükben először próbálják, hogy milyen érzés nagy csizmában járni. Mi itt — úgy hiszem, mind a negyvenen — szeretnénk jó vezetőkké válni, ha már egyszer az emberek bizalma erre a posztra állított.

így tehát valahol kell tanulni és erre való az iskola. — Maguknak derogált, hopv 40—50 éves fejjel jötte- nek tanulni, pedig hasznát vehetnék. Annál is inkább, mert amint hallom, Jász- fényszaruban egy kicsit akadozva mennek a dolgok, s ha egy kicsit több szakértelemmé] fognának egy-egy feladathoz, többre vinnék Természetesen két hét alatt nem lehet a tsz vezetés — mint tapasztalhatták — e'»g nehéz tudományát elsajátítani, de hogy az itt töltött idő nem múlik haszontalanul, az biztos.

Röviden elmondom, m? /el foglalkoztunk.

Először is megismertük a

mintaalapszabályzatot és a tsz-ekre vonatkozó kormány- határozatokat — Hallottunk előadást a hitel és pénzügyi gazdálkodás kérdéseirőljnun- kaegységszámításról, jövedelemelosztásról, tervkészítésről. A növénytermesztésről és az állattenyésztésről tartott ismertetés arról győzött meg bennünket, hogy földünkben valóságos aranybánya van, csak tudni kell kihasználni. Korszerű agrotechnikai módszerek — annyit hallottunk, olvastunk róluk eddig, de hogy mi is az a cifranevű „agrotechnika”, talán pontosan nem is tudtuk. Most már tudjuk, sőt azokat a bizonyos módszereket is megismertük. Tsz-ek jogvédelme, üzemszervezés, növényvédelem, takarmánybázis megteremtése, gépi munka szerződéskötés, ilyesmivel is foglalkoztunk^ Hogy milyen eredménnyel, azt majd a tsz fejlődésén lehet lemérni.

Kérdezzék meg az iskola résztvevőit, igen egyöntetű véleményt hallhatnak. Nagyon jó, nagyon hasznos, kár, hogy nem előbb csinálták néhány hónappal, Tóth Sándor bácsi, a tanfolyam legidősebb, 60 éves résztvevője és a legfiatalabb, talán 24 éves Herin- gei István, meg a többiek is mind azt vallják: érdemes volt eljönni.

Ezzel záram levelem, Még csak annyit szeretnék mondani, hogy tudomásom szerint szerveznek még egy tanfolyamot. Ez az utolsó lehetőség. Saját érdekükben ne mulasz- szák élj

A tanfolyam egyik résztvevője

Legutóbb a szövetkezet gépkocsiját javították meg a szerződés alapján; Az üzem 30 ezer forintos javításon belül nem számol fel vállalati hasznot a szövetkezetnek;

A javításon túlmenőleg minden szombaton tizenöt szakmunkás segít a szövetkezeti építkezéseknél; A KISZ fiatalok a szakmai munkán túl növényápolást is vállaltak; A közös munka már ezidáig is igen erős erkölcsi kapcsolatot teremtett a munkások és szövetkezetiek közötti

Hidrofor berendezést szeretnek a tsz-ben

A karcagi Rizshántoló dolgozói a városi Lenin Tsz-t segítik, A munkások 5—8

órás munkát vállaltak, mely összesen ezer munkaórát tesz ki,

A lakatosok a Lenin Tsz tanyaközpontjában a víztorony tetejét bádogozták be és az elkészített ötágú csillagot a napokban szerelik a tetejére. A központhoz kerítést, kaput készítettek díszes felirattal;

A karbantartók vállalták, hogy a szövetkezet magtisztító gépeit állandóan rendbe tartják és szükség esetén megjavítják társadalmi munkában; A tanyaközpontban megcsinálják a villanyszerelési munkákat és a bekapcsoláshoz előkészítik;

A November 7 Tsz-nek vállalták a dolgozók, hogy hidrofor berendezést szerelnek fel, mely 500—600 munkaórának megfelelő társadalmi munkát igényel. Ugyanakkor megépítik a 300 méteres vízvezetéket és a magas- nyomású víztartályt ia,

A karcagi Általános Szerelő- és Gépjavító KTSZ sem maradt tétlenül, ök a Május 1; Termelőszövetkezet gazdáinak segítenek; A tsz-tagokkal közösen a tehénistállókra és ,a juhhodályokra villámhárítókat szerelnek és így száz munkaórával segítik a szövetkezeti gazdákat;

i—■ ab. —

MINDENKI VERSENYBEN...

Erős gumiszagtól terhes a levegő a Tisza Cipőgyár gumiüzemében. A 44-es csizmakörön serényen dolgoznak a munkások. Az automata szalagon egy-egy munkafolyamattal segítik az új gumicsizmák elkészülését.

Egy fekete asszony szorgalmasan megy az egyik dolgozótól a másiki" Röviden magyaráz és nem egyszer meg is mutatja a munkát. Mikor megszólítjuk, látszik rajta nem szívesen tölti az időt a vendéggel. Persze...

— Versenyben van üzemrészünk a többivel — mondja. Azt is tudja, mi érdekli az újságírót. Célunk a terv teljesítésén túl, hogy az engedélyezett leértékelést egy pár csizmával csökkentsük. Ez nem is lett volna nehéz egy-két brigádnak a nyolc

közül, de nem így a többinek. Mert mit is ér az, ha a kollektívából egyesek kiug- ranak, a többi meg lemarad. A versenyt is az egész kollektívára értékeljük. Gyorsan cselekedtünk is. A legjobb brigádot szétosztottuk a többiekhez. Oda, ahol szükség volt rájuk, és megjavult a munka. Az első dekádban most júniusban Csató István brigádja nyerte el a vándor- zászlót — mondja egyszusz- ra Ürge Ferencné, akinek feladata a csizmaszár ragasztás, s mint műhelybizottsági elnök, a vetélkedés egyik irányítója.

Utunk tovább vezet. Az egyik cinőkörre látogatunk el, a 39/b műhelybe. A munkaterem homlokfalán kis szekrényben a kongresszusi versenyzászló. Igen, ez a műhely az elsőnegyedéves eredményei alapján érdemelte ki ezt a magas kitüntetést.

Szabó Margit mellett állunk meg. Érdekel bennünket, mit tud a kongresszusi versenyről.

— Én a KISZ export brigád tagja vagyok és közösen vállalta a brigád, hogy a megengedett 2 pár leértékelést 50 százalékkal csökkentjük a kongresszus tiszteletére. Ezen túl gondoltunk az anyagtakarékosságra is. Ügy véljük sikerülni is fog válFEGYVERNEK.I LÁNYOK

ami

ezer

lalásunk teljesítése, ég nem kevesebb, mint 5 méter cérna megtakarítása havonta. Azt is kikötöttük, hogy a versenyben nem lesz igazolatlan hiányzó a brigádban. r

— És ha lesz? — tesszük fel a kérdést.

— De nem lesz — hangzik a határozott válasz —, mert mi amit megfogadunk, azt meg is tartjuk, és bízunk

egymásban.

A brigádvezető Mikola Margittól a jó eredmény „titkáról’’ érdeklődünk. — Ez pedig az — mondja —■, versenyben vagyunk, és amit vállaltunk, teljesítjük is. Olyan kollektívánk van, amelyik már nem egyszer bebizonyította, eleget tesz az adott szónak.

A szomszéd munkateremből tompa puffanások hallatszanak át. A felsőrész szabászat is a munka javában van. Az első gépnél Németh Gé- záné szabja a felsőrészt. Szinte látszik, hogy a gyors munkája mellett minden milliméter anyagra ügyel.

— Vigyázunk — mondja kérdezősködésünkre —, mert azt vállaltuk a kongresszusi versenyben, hegy a minőség javítása mellett az anyagból 0,2 százalékot megtakarítunk, és az export tervünket is teljesítjük.

Uj módszer

a gumicsizma gyártásban

Budapest

— Moszkva

Majd a szórakozásról beszélgettünk. Moziba mind-: annyian járnak és szinte kivétel nélkül munka után olvasgatnak is. Még többet sze-j retnének színházba járni —; és utazni.

— Hová?

— Én repülőgéppel Moszk-] vába. A filmen láttam, nagyon szép város. Azt a nagy egyetemet szeretném közelről megnézni. (A Lomonoszov egyetemről van szó — szerk.).

— Mindegy hová, csak vi-\ lúgot látni, de ha lesz pén-\ zem, akkor 2—3 év múlva) jelentkezek társasutazásra.

És még sok-sokmindenről. bes-’"Inettünk a fegyverneki] Vörös Csillag Tsz lányaival.': Arról, hogy Jancsó István, az. agronómus, a legtöbb fiú\ példaképe. Olyanok szeretné-I nek lenni, úgy élni, mint: Jancsó elvtárs, aki nagyon\ szereti a családját, munkájá-l nak él és a faluban minden-: ki becsüli. A lányok egyik\ példaképe Rézsó Jánosné, a: szövetkezet egyik legszorgal-i masabb tagja. I

Vágyak, álmok. Lám, ott él] minden lány szívében a szép-' re való törekvés. S a mi ha-] iánkban minden azért történik, hogy a szép vágyak, a szép álmok megvalósuljanak.

Szekulity Péter .

került szóba a házasság, a férjhezmenés.

— Én akkor mondhatnám el, ho"v boldog vagyok, ha : rendes fiú lenne a férjem — jelentette ki piros arccal az egyik kislány. S elsorolták, milyennek képzelik az ideá- . lis fériet.

I

— Ne csalja meg a felesé- , gét.

— Szeresse a munkát, hogy , becsüljék.

— És ne legyen olyan, mint j a tsz egyik-másik fiatalem- . bér tagja, akik sokszor le- ' isszák magukat, otthon há- ' borgatják családjukat és . mindig szomorúságot, bána- ] tot okoznak feleségüknek, gyermekeiknek.

Megkérdeztem a lányoktól, hogy ezen túl más, mondjuk ] a foglalkozás, a vagyon nem jutott eszükbe? Kinevettek. \

— A vagyon? Hát a mun- ' kaszeretet nem vagyon, elv- '■ társ? — jelentette ki meg- ' pyőződéssel Csiga Magdolna. ; S elsorolták, hogy a föld, a ] varrton az ő felfogásuk szerint már nem jön számításba. Az is teljesen mindegy, i hogy kinek mi a foglalkozá- \ ia, csak hozzájuk való, hoz- . zájuk illő lecken. S az is jó ' lenne, ha a jövendőbeli szeretne olvasni, tanulgatni, 1 okos ember lenne.

érdekes dolog, amiről beszélgetünk.

—- Mi az élet célja? — ez volt az első kérdés. Meglepődve egymásra néztek. Az élet célja? Valóban, micsoda? Marsi Anna szólalt meg először, kissé bátortalanul.

— Nálam most az, hogy bútort szeretnék — és mondták utána a többiek is. Első helyen mindegyik a bútort említette, saját keresetükből

'' vásárolják majd meg őszre, vagy jövő őszre. S ez olyan természetes, magától értetődő ' dolo- Ma igen. Az is, hogy szén divatos ruhákat vásá- 1 rolnak. Valamelyikük megjegyezte:

— Ez mind csak úgy lehet, hogy itt a termelőszövetke, zetben dolgozunk. Ügy gon- : dolom, a rendes, tisztessé- : ges, becsületes dolgos élet : mindegyikünk célja, — társai , bizonyították, hogy igen, ez.

r

Almok, vágyak

— S miért oly fontos az új bútor? — kérdeztem tőlük. Nevetés volt a válasz. És suttogás. Egymáshoz hajolva kuncogva mondták, hogy miért. Csiga Magdolna volt a,- bátrabb.

i ■— Minden lány férjhez > akar menni ,— mondtn. Inni

Fiatalok, izmosak, szépek. Arcukat egészséges barnára süti a nap, tavasztól őszig övék a határ. Kapálnak, a borsót szedik, s aratás idején a kombájn mellett vannak, vagy az aratógép után járnak és csomóznak. Erősek, edzettek, talán soha nincs rossz kedvük. Egyik délután a Vörös Csillag Tsz székházában találkoztam velük. Ráértek, mert az eső miatt abba kellett hagyni a kapálást; bejöttek hát leme- zezni. S akkor jutott eszembe, érdekes lenne megkérdezni tőlük: milyen álmokat dédelgetnek, mik a vágyaik.

Az élet célja

Körülállták a lemezjátszót, „csiviteltek”. Majd derékon kapták egymást és táncra perdültek. Csiga Magdolna Kocsmár Katalinnal, Kurucz Piroska Marsi Annával, Koncz Piroska Basticz Erzsébettel, ki-kivel. Kértem őket, ültük körül a rádiót és beszélgessünk. Olyan dolgokról, amit eddig csak négy- szemközt, a legjobb barátnőnek suttogtak el a dűlő végén Jél-íhenőben, a fák hűvösében. Belee-'-eztek és kicsit komolykodó, kiváncs| A martfűi Tisza Cipőgyárban jelenleg érdekes kísérlet fo | lyik. A gumicsizmát amit eddig részekből állítottak ősz | sze, most egyszerre öntik ki. Ha a kísérlet beválik át \ térnek c gyártási módra, ami lényegesen olcsóbb és gyor • sabb. A kísérletet az Ivanics Lajos újító-brigádja végzi

Minden szombaton tizenöt ipari munkás megy a tsz-be