Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-20 / 143. szám

* > VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI ^ienlan A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A. MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 143. szám. Ara 50 fillér 1959- Június 20- s*0“1»*­Tissasasi méregkeverők o bt férfi kezében a szerencse * Fegyvemeki lányok * Rádió és televízió műsor KÖZÜGY E mlékszünk rá, vala­hányszor visszaérkeztek megyénkbe a Bulgáriában járt küldöttek, érdeklődéssel vettük körül őket — Arról beszéltek, hogy a Bol­gár Népköztársaságban — a textilkombinát igazgatójának, a cipőgyári munkásnak, a honvédelmi miniszternek egy­aránt —* az egész bolgár tár­sadalomnak szívügye a me­zőgazdaság fellendítése, szin­te hitetlenül hallgattunk. Ma már jócskán benne élünk a magyar mezőgazda­ság átszervezésének leghősibb napjaiban. Anélkül, hogy észrevennénk történelmet for­málunk, új képekkel gazda­gítjuk tájainkat. S ezt mind­annyian tesszük. A dolgozó társadalom egésze foglalkozá­si csoportokra való tekintet nélkül. Mennyire nagyszerű moz­galom születésének vagyunk tanúi és alkotói is egyben. Nemrég vette tudomásul a megye: a budapesti XIV. ke­rület negyven ipari üzeme s egyéb közületei száztíz Szol­nok megyei termelőszövetke­zet patronálását vállalta, — pontosabban azóta már száz­tíz tsz-be járnak a munkások szabadnapjukon, vasárnapjai­kon. Az ottani kalapgyár az abádszalóki Ezüstkalász Ter­melőszövetkezetben augusztus 1-től húsz fővel segédkezik az építkezésekben, A Közü­leti Gépállátó Vállalat a sze- levényi Uj Élet gazdáinak segít szivattyúhoz jutni. A Fonálkikészítő munkásai a tiszabői Búzakalósz bedugult artézikútját javítják meg. Sorolhatnánk a példákat to­vább. Segítenek az új istálló alapozásánál, a sertéshizlal­dák világításbevezetésében, szórófejek öntözőberendezé­sek szerelésébe«; Ünnepre lejönnek kultúrcsoportjaik, s mint a Közületi Gépellátó Vállalat párttitkára is. részt vesznek a tsz pártnapokom A munkásosztály, a mun­kások példamutatása magá­val ragadta a társadalom más rétegeit is. Felhők gyü­lekeztek Szolnok felett egy szombaton, esőt jósolt a me­teorológia, a MÉSZÖV dol­gozói járműre pattantak, s még mielőtt az esőzések be­álltak. összegyűjtötték a be- senyszögi tsz-ek szénáját, — akik más munkával voltak elfoglalva éppen akkor. A törökszentmiklósi járási párt­ós KISZ bizottság a szolnoki kiszesekkel egyetemben két istállót épített a kengyeli Mező Imre Termelőszövetke­zetben. M i történt itt? Az, hogy pártunk nevelőmun- ká'a, célkitűzései által kitá­gult a látóhatár. Az egyéni 'röek eggyé vál’k a közösség óhajával, sorsával. Nem egyéb ez, mint á mühkás- naraszt szövetség elvének gyakorlati megvalósulása; — Budapesten nemrég megbe­szélést tartottak az említett XIV. kerületben. Az egyet- Vn napirend, melyre össze­hívták a práttitkárokat. az volt: hogyan tehetnek még többet a termelőszövetkezeti mozgalomért? Pártunk szavát sokezren értik e hazában. Tíz- és száz­ezrek tették magukévá a ma­gyar mezőgazdaság fellendí­tésének ügyét. S most is, mint annyiszor már, a mun­kásosztály jár az élen. A szolnoki vasipari munkások járták annakidején a török­szentmiklósi tanyákat, a Jár­műjavítósok a kétpói határt, s világosították fel az egyé­ni parasztokat; csak összefo­gott, tervszerű nagyüzemi termeléssel adhatnak többet. S a munkásosztály volt az első, amely részt vállalt a termelőszövetkezeti mozga­lom közüggyé tevésében. A Tisza Cipőgyár száz férőhe­lyes istállót létesít a tisza- földvári Aranykalász Tsz- ben, s az üzemben az idős szakmunkástól a fiatal ipari tanulókig mindenki gondján vá lett az építkezés. A MÁV Hídépítő Vállalat munkásai szóvátették: a ti­szafüredi Hámán Kató Ter­melőszövetkezetben nagy a rendetlenség. Egy tiszazugi tsz-községben azt észrevéte­lezték: szemben áll a két tsz egymással. S erre is szük­ség van. Nemcsak az anyagi juttatás a segítség, hanem az elvi iránymutatás is. Ép­pen az a döntő, hogy a nem mezőgazdasági foglalkozású társadalmi rétegeik is észre­vették, mindannyiunknak több jut, ha egyöntetűen részt veszünk a falu szocia­lista átalakításában, a mező- gazdaság termelésének kor­szerűsítésében. A kereskedő, s a tanítónő épp úgy tudja, mint a munkás, vagy mér­nök: akkor élhetünk gazda­gabban, ha többet termelünk. S miután a mi társadal­munkban a termelés és az elosztás is társadalmi, mind- annyiunik érdekévé lett a ter­melőszövetkezeti mozgalom mielőbbi megvalósulása. A mezőgazdaság közüggyé válásának ünneplését még az sem ronthatja, ha világo­san megmondjuk: vannak még emberek, akik közöm­bösek. Vannak még, akik nem értik meg pártunk politiká­ját, nemzetünk érdekeit. — Mindez elenyésző az óriási anyagi és erkölcsi erőhöz, amely javát szolgálja ter­melőszövetkezeteinknek, siet­teti a fejlődést; S miután mindannyiunk érdeke, mindannyiun­kon is múlik, hogy mielőbb a nagy többséghez csatlakoz­zanak a kívülrekedtek, a kö­zömbösek is. Olyan légkör van kialakulóban, s ehhez kell segítenünk az embere­ket, amikor egy-egy új ku­koricafajta elterjesztése töb­bet jelent minden kispolgári szenzációnál. A falun érik a vetés, a párt magvetése dús kalászba szö­kött. S az aratásnál, még előbb a vetés ápolásában szükség van a munkáskézre. Vár a búzatábla, hív a közös érdek, a termelőszövetkezeti mozgalom: álljunk sorba mindannyian; B. L; A bolgár parlamenti küldöttség Karcagon A karcagi Dimitrov Ter­melőszövetkezetben kedves vendégek jártok tegnap. A hazánkban tartózkodó bolgár parlamenti küldöttség ejtette útjába a Nagykunság híres termelőszövetkezetét. A dél­előtt 10 óra tájban érkező bolgár „honatyákat’’ Szilvása István, a termelőszövetkezet elnöke fogadta. A vendégek megtekintették a Dimitrov központjában a szarvasmar­haistállót, a csibenevelőt. — majd a határba látogattak el. A szövetkezet dolgozóival a székházban és a városi ifjú­sági otthonban találkoztak; Összehívták a KISZ Megyebizottság ülését Június 26-án, pénteken ki­bővített ülést tart a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Szol­nok Megyei Bizottsága. Az ülésen Verbai Lajos, a KISZ MB. ágit. prop, titkára tart előadást az ifjúság eszmei­politikai neveléséről a KISZ Központi Bizottsága határo­zata alapján. Ma kezdik az aratást a tiszafüredi járásban A gépállomások felkészültek a gépi aratásra Sárgulnak a gabonatáblák, földrehajtott kalászokkal jel­zik: elvégezték küldetésüket, s az emberi kéz beavatkozá­sa koronát tehet tenyészéle- tük végére. Kombájnt, ara­tógépet, kaszát kér a határi Tiszafüreden ma kezdik A Tiszafüredi Gépállomás nagyhasznú újítással kísérle­tezik. A kombájnok, arató­gépek csupán oda vonulnak, ahol a termelőszövetkezet Je­lenti: kezdődhet az aratás. — így elkerülik, hogy egy-egy brigádszálláson két-három kombájn vesztegel (mivel ott még nem érett a gabona), míg a másik brigádnál géphiány van, pedig ott már akadna munka; így az aratás megkezdésé­nek sorrendjében vonulnak ki a gépek körzetükbe a Ti­szafüredi Gépállomásról. A mai napon a nagyiváni Uj Utón, a Tisizafüred-kócsi, Pe­tőfi, a tiszaőrsi Rákóczi Ter­melőszövetkezetekben kezdő­dik az ősziárpa aratása. Az első kaszavágásokat ezen a nyáron a kocsi Petőfi Ter­melőszövetkezetben végzi a kombájn negyven-holdas ősziárpa-táblán; A jelenlegi 15 kombájnhoz még hármat várnak, 17 ara­tógépjükből viszont más gépáRomásoknak kölcsönöz­nek. A traktoristák jól fel­készültek a megnövekedett feladatokra, vasárnap terme­lési értekezleten úgy hatá­roztak, hogy Tiszaszöllösön, Tiszaörvényen és Tiszaszent- imrén az ősszel kezdődő ter­melőszövetkezeteknek is gépi segítséget nyújtanak az ara­tásban; Ugyanezen a napon a bal­esetvédelmi- és tűzelhárítási oktatásban is részt vettek a traktorosok« Egy kombájnra 210 hold fnf Karcagon A Karcagi Gépállomáson június 8-án tartották a gép­szemlét, s ettől a naptól kezdve folyamatosan meg­kezdték a gépek kivonultatá- sát. Az öt nagy termelőszö­vetkezetben hét brigádköz­pontba vonultak ki a gépek: a 28 kombájn, a 38 aratógép, amelyek 13 ezer holdon vég­zik el a gabona aratását; A karcagi határban összesen Senki sem térhet ki a megérett kérdések megoldása elől — A Pravda cikke a genfi értekezletről — Moszkva (TASZSZ.) A világ közvéleményét felháborítja a szabotázs és a huzavona ama politikája, amelyet a nyugati hatalmak alkalmaznak a genfi értekezleten, — írja Borov- szkij a Pravdában. A nyugati propaganda úgy igyekszik a dolgot beállítani, Hagy sikere ven a poznani nemzetközi vá­sár magyar pavilonjának Úgyszólván az összes kül­földi kiállítók és küldöttsé­gek meglátogatták a poznani nemzetközi vásár magyar pa­vilonját és elismerésüket fe­jezték ki a magyar ipar ki­tűnő termékei iránt. A kiál­lítás irodáiban, ahol 19 kül­kereskedelmi vállalat képvi­selete dolgozik, egymást érik a látogatók. Nagyon sok kül­földi üzletember érdeklődik az egyes kiállított termékek, a gyártás kapacitás, a szál­lítási feltételek és különböző rekompenzációs üzletkötések lehetősége iránt. A magyar külkereskedelmi vállalatok már eddig is több nagyobb üzletet kötöttek. (MTI.) hogy az értekezleten a szov­jet küldöttség „ultimátumai­val” akadályozza az előreha­ladást. Csaknem minden szov­jet javaslatot ők utlimátum- nak neveznek. Felmerül a kérdés: a nyu­gati hatalmak, amikor Genfbe mentek, nem ismerték a Szov­jetunió álláspontját a berlini kérdésben? És minek lehet nevezni azt a követelést, hogy rögzítsék Nyugat-Beriin örö­kös megszállásának „jogát?" Mert ez az ő egyetlen gya­korlati „javaslatuk” a genfi tanácskozáson. — Ha nem fo­gadják el követelésünket — jelenti ki a nyugati propa-_ ganda —, nem lesz legmaga-§§ sabb színtű értekezlet. Mi azg ultimátum, ha nem ez? A legmagasabb színtű érte-g kéziét összehívásának gondo-g lata a világ minden országé-H ban bevésődött a milliók = agyába. Ezzel mindenkinek g számolnia kell. Senki sem H térhet ki a megérett kérdé-g sek megoldása elől, amely g csökkentené a nemzetközi fe-g szültséget erősítené a bé- = két; A nyugati sajtó igyekszik g pesszimizmust sugalmazni az értekezlet kimenetelét ille­tően. A nyugati propaganda nem egy Ízben harsogott a genfi „krízisről” éa „zsákut­cáról”, mos* pedig fokozott erővel harsognak erről. Jogos a kérdés: mit forgatnak a fe­jükben azok, akik ennyire makacsul készítik elő a köz­véleményt az értekezlet ku­darcára? A cikkíró befejezésül annak a reményének ad hangot, hogy a külügyminiszteri érte­kezlet sikerrel ér majd véget, amit üdvözölne az egész béke­szerető emberiség (MTI.) 15.500 hold a kalászosvetés, s ha az időjárás megengedi, — alig marad kézikaszálás ara­tásra tábla; Elsőnek a Május 1. Terme­lőszövetkezet 280 holdas őszi árpa-tábláján kezdik meg az aratást, folytatják a Lenin­ben, s a többi tsz-ekben, Aratás után azonnal farlóhánta- nak a jászklsériek A Jászkiséri Gépállomás gépállománya jelenleg nem fedezi a járás kombájn- és aratógépszükségletétj Tizen­nyolc k jmbájnjuk, huszon­öt aratógépjük van jelenleg, s harminckét termelőszövet­kezetben tizenháromezer hold a gépi aratásra szerződött területük. Várnak még húsz kombájnt, s úgy tudják, az alattyáni és a hevesi gépállo­más aratogépekkei segítik őket; Csak a pontos szervezéssel tudnak helytállni a nagy munkában. Máris kész az aratás terve, miszerint a kombájnok, aratógépek után nyomban megjelennek * a traktorok, s kezdik a tarlór hántást. S hogy az ősz;i mélyszántásnál se legyenek lemaradva, a tarlóhántássál egyidőben — a lehetőségek­hez mérten — nyári mély­szántást is végeznek« Kuncsorbán, örményesen arainak elsőnek a fegyvernekiek A Fegyverneki Gépállomás nem tartozik a legnagyob­bak közé. A gépi aratásban is mindössze tíz kombájnnal, huszonhat aratógéppel vesz részt ezen a nyáron; A kom- jájnokra ezerötszázhúsz hold, az aratógépekre négyezerkét- százkilencvenkét hold szer­ződött terület aratásra vár. A kuncsorbai Vörös Október százötven-holdas ősziárpáján és az örményesi Uj Élet ki- lencven-holdas területén arat­nak először a fegyvernekiek. Elkészült az új kazánház ma A kétpói Szabadság Termelőszövetkezet | több csibét nevei fel ezévben, mint 1958-banj a törökszentmiklósi járás tsz-ei A kétpói Szabadság Ter­melőszövetkezetben úgy ha­tároztak a termelési tervek elkészítésekor: hatezer ba­romfit nevelnek fel ebben az évben. Február 19-én meg is érkezett az első szállítmány a törökszentmiklósi BARNE- VÁL-tól. A gondos és hozzá­értő munka eredményekép­pen olyan kevés volt az el­hullás, hogy kedvet kaptak a tsz-tagok a további napos­csibe rendeléshez. Eddig már nyolcezerötszáz naposbarom­fit szállított a BARNEVÁL, s előreláthatólag még hatez­ret várnak. Úgyhogy a kétpói Szabadság Termelőszövetke­zet ebben az évben több ba­146 százalékra teljesítették kongresszusi vállalásukat A törökszentmiklósi Mező- gazdasági Gépgyár kiszistái az üzemben vállalt kongresz- szusi versenyen felül felaján­lották, hogy 50 mázsa hulla­dékvasat gyűjtenek« Vállalá­sukat ezidáig 146 százalékra teljesítették, mert 73 mázsa ócskavasat gyűjtöttek össze. Ezen felül 20 kiló papírhul­ladékot is átadtak. romfit nevel fel, mint 1958- =j ban a törökszentmiklósi já-g rás termelőszövetkezetei ösz-g szesen. g A Szabadság tagjainak ba-g romfiszeretetét elsősorban az = anyagiak hozták meg. Május g 16-án megkezdték a szállítást g s eddig 1540 csirkét adtak át}| a vállalatnak, 14 mázsa 37 g kg súlyban. A vállalat 30 fo-g rintot fizet a baromfi kilo- M grammjáért, míg az előállt-1 tási költség 22 forint a Sza-E Az állandóan fejlődő, bővülő martfűi Tisza Cipőgyárat badságban. S tapasztalataik! már nem bú-!» kielégíteni a régi kazán. Ez évben új ka- azt mutatják: ennél jóval ala-1 fnbazat és teljes berendezést készítenek a régi mellé, , , . , = ami ötször olyan kapacitású, mint elődje. A kazánház csonvabbra is korlátozhatják = már elkészült s a belső szereléseket kb. az év végén fe- a termelési költséget — jezik be.

Next

/
Thumbnails
Contents