Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

I 1959. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Miért nincs kongresszusi verseny az üprítógépgyárban Az „öreg“ tagjelöltek ügyében A Jászberényi Aprítógép­gyárban serényen dolgoznak a nagy csarnok munkásai. Az érqtörő, cement malom al­katrészek monumentális ten­gelyeit forgácsolják a kor­szerű gépek. A másik helyen a szerelők munkálkodnak. A Palásti-brigád tagjai egymás­nak adják a 15 kilós öreg kalapácsot. Nagy munkában vannak, a lengyel exportra készülő kúposérctörő excen- ter tengelyét ékelik a kúpos­fogaskerékbe. Mivel hidrau­likus sajtolójuk nincs, így a régi módszerhez, az öreg kalapácshoz fordultak. A másik munkasoron Szőke János szerelő-lakatos a 6-os törő főtengely ágyát illeszti. Az idős munkás jóformán se nem hall, se nem lát, úgy el van mélyedve a sok pontos­ságot és ügyességet igénylő munkában. Már majdnem n műszak vége van, de a Csomor-brigádból Palla Sándor és Szöllősi Mi­hály szerelő-lakatosok for­gatják a nagy kalapácsot, ék­telen zajt csinálva. Közel 20 méter hosszú acélhengerre — az úgynevezett 20 ezres for­gókemencére — a futógyűrűt szerelik fel. A TMK-sok sem tétlenked­nek. A gyár egyik büszkesé­gét, az új 8 méteres „Skoda” csúcstávú esztergapadot sze­relik. Az új gép automata meghajtású, síktárcsája két méter átmérőjével még fej- padnak is megtenné. Megol­dódik vele a nagy munka­darabok esztergályozása. — Most már a 8 méter hosszú, 2 méter átmérőjű és 60 ton­na súlyú munkadarabbal is megbirkóznak. Munkában, de munkakedv­ben nincs hiány a dolgozók­nál. Igazi versenylendületet mutat az üzem képe. A lá­tottak arra engednek követ­keztetni, hogy jó eredmé­nyek vannak a kongresszusi m u n ka verseny ben. Ha nem érdeklődnénk utána, talán megnyugodva távoznánk és nyugtáznánk is, hogy alaposan feldolgoz­ták a párt március 6-i ha­tározatát és a lakatosok, esz­tergályosok, tmk-sok annak végrehajtását szorgalmazzák ilyen lendülettel. Úgy véltük, szép eredmé­nyeik vannak a vetélkedés­ben és felkerestük az ÜB el­nökét. Akkor csodálkoztunk nagyon, amikor arról tájé­koztat bennünket, hogy ná­luk még nem szervezték meg a kongresszusi munkaver­senyt. Igen, akkor az üzem­ben tapasztalt lendület a fizikai dolgozók becsületes spontán igyekezete. Ez jelen­tős érték. Az viszont súlyos hiba, hogy olyan rejtett tar­talékot nem tár fel az üzem vezetősége, mint a verseny. Megyénk kisebb üzemeiben is megkezdődött a szocialista vetélkedés a pártkongresszus tiszteletére. Az Aprítóban is beszélgettek róla sőt el is készítették a válla­lásokat. A tervezett teljes termelési érték túlteljesíté­sére 4.2 millió forintot vál­laltak. A termelékenységet 3.2 százalékkal akarták javí­tani. önköltségcsökkentésre nem tettek vállalást, mert a Sztálinvárosban „Panelház” néven ismerik azt a főtéri kí­sérleti építkezést, ahol habo­sított kohósalakból előregyár­tott falelemekből raknak össze három, négyemeletes lakóházat. Az első négyeme­letes kísérleti lakóházat 302 előregyártott nagyelemből toronydaruk segítségével kö­rülbelül két hónap alatt rak­ták össze. A 20—25 mázsa súlyú paneleket a helyszínen készítik el. Ezekbe előre be­tervben előirányzott 6.7 szá­zalékos csökkenés magában is nagy feladatot rótt a vál­lalatra. Nem is volna hiba, ha mindezt felbontják a dolgo­zókig. s velük megbeszélve — esetleges javaslatokkal bő­vítve, kiegészítve — egyönte­tűig elkezdődik a verseny. Nem így történt, mert a vál­lalást a KGM, mint felügye­leti szerv felülvizsgálta. De hogyan? Alaposan, mert ha igaz, hogy a jó munkának idő kell, akkor ennél a válla­lás felülvizsgálatánál nem sajnálták az időt. A KGM- nek majdnem két hónap kellett, míg eldöntötte, hogy az Aprítógépgyár a 4 2 millió helyett 1.2 milliót vállaljon, mert a tárca ehhez tud meg­felelő anyagellátást biztosí­tani. Lassan azért csak megér­kezett a vállalathoz a vég­leges, reálisnak mondható kongresszusi munkaverseny célkitűzés. A vállalat most azon rágódik, hogy le kelle­ne bontani ezt a célkitűzést A Budapesti Kénsavgyór- ban értékes, új műtrágyaíaj- tát állítottak elő. Az úgyne­vezett nyomelem-műtrágyát a borsavgyártás hulladék­anyagából, mellék-termék­ként nyerik. Az eddigi kísérletek azt bi­zonyítják, hogy a nyomelem­műtrágya az a növénynek, ami az emberi szervezetnek AZ országszerte kibonta kozó építési kedv szinte f mérhetetlen mennyiségű épí­tőanyagot: téglát, cserepet kíván. Az állami építkezése­ken, a családi házakon kívül ez évben új felhasználók, a most alakult termelőszövet­kezetek is jelentkeznek, ame­lyek mielőbb, de legkésőbb őszre saját istállóikban, ólaik­ban szeretnék elhelyezni a ma még sok helyen a tagok saját Istállóiban lévő közös állatállományt. Kell tehát az építőanyag: rossz, de már elfogadott ha­sonlat szerint úgy kell, — mint a cukor. E cikk kereté­ben megismertetjük az olva­sóval a Szolnok megyei épx- tőanyaggyártó vállalatok ed­digi eredményeit, hibáit. — Elöljáróban annyit, hogy a kezdet nem rossz, hiszen az Építésügyi Minisztérium Tég­laipari Igazgatóságának ki­értékelése szerint a Tégla­gyári Egyesülés országos vi­szonylatban az előkelő 2. he­lyen áll. De az április havi eredmények sem rosszak, a tervet nyerstéglából 125.1 szá­zalékra, égetett téglából 143.8 százalékra teljesítették. A legjobb eredményt a 1 karcagi téglagyár érte el, de építik a víz-, a villany-, a távfűtési és a gáczsöveket, valamint a szennyvizlevezetö csatornákat. A homlokzati elemeket úgy készítik el, hogy azokat kivülről nem kell vakolni, sem pedig fes­teni. A tervezők és az építők vé­leménye szerint a második panelházat az elsőnél szerzett tapasztalatok hasznosításával fele annyi idő alatt összeál­lítják (MTI), a dolgozókig. Az is helyes lenne, ha termelési tanácsko­záson megbeszélnék a mun­kásokkal. Elhatározás is szü­letett, hogy megcsinálják mindezt, mert így van rend­jén. A tapasztalt „lelkes hozzá­állás” arra enged következ­tetni, hogy a kongresszus előtt egy-két nappal az Aprí­tóban is elérkeznek oda, hogy ismertetik a célkitűzéseket a dolgozókkal. Persze, mindez kólákban iobb lenne A kongresszusi verseny ma minden dolgozónak szívügye. Biztosak vagyunk abban, hogy az Aprítógépgyár dolgozói is sókat várnak a kongresszus­tól és maguk is részesei akar­nak lenni annak a nagy, tár­sadalmat építő munkának, melynek ez évi szakaszában azért folyik a harc, hogy a 3 éves terv fontosabb terme­lési mutatóit elérjük. Az viszont érthetetlen, hogy az arra legilletékesebbek, az üzemi szakszervezet, a válla­latvezetés nem segíti elő a dolgozók egészséges törekvé­seinek felszínrekerülését. Andrási Béla a vitamin: erősít bizonyos életfolyamatokat, lelőlmozdít- ja a talaj táperőinek és a műtrágyák tápláló alkatré­szeinek hasznosítását. Külö- lönösen a virágzásban és a magképződésben segíti a növényt, ezenkívül bizonyos betegségeket gyógyít. így pél­dául igen hatásos a kukorica úgynevezett szívrothadásának leküzdésében. götte a kunszentmártoni, ti- szaföldvári és a mezőtúri téglagyárak sem. Az utolsó helyen a szolnokiak állnak, nekik nincs azonban szégyel- ni valójuk, hiszen nyerstég­lából 15.6 százalékkal, égetett téglából pedig 16.4 százalék­kal gyártottak többet a ter­vezettnél. Amíg a téglagyártásban szép eredmények születtek, a cserépgyártásnál lemaradás van. Az első negyedévben az Egyesülés ,a 12. helyen állt a cserépgyártók között 74.2 szá- lékos nyers és 70.7 százalé­kos égetett cserép tervtelje­sítésével. Április hónapban már javult a helyzet. — A nyersgyártást 103.2 százalék­ra, az égetett cserépgyártást 178.5 százalékra teljesítették. Megvan tehát a lehetőség, hogy az elmaradó telepek termelésének szervezettebbé tételével a második negyed­év végére ennél a nélkülöz­hetetlen tetőfedő anyag gyár­tásánál is kiküszöböljék a csorbát. A megyei téglagyárak a pártkongresszus tiszteletére igen komoly felajánlást tet­tek. Vállalták az év végéig terven felül 4 millió 200 ezer égetett tégla és 530 ezer ége­tett cserép gyártását. A ter­melés növelésén kívül a gaz­daságosságot sem tévesztet­ték szemeiül, 2 millió 372 ezer forinttal akarják csök­kenteni a költségeket. < A vállalt többlettermelés nem maradt paoírszagú fel­ajánlás. Eddig elkészült több mint 2 millió 38 ezer tégla Az élen a Kunszentmártoni Téu]qgvár iár, ahol a vállalt 450 ezer darab túlteljesítés­sel szemben április végéig 679 ezer téglát gyártottak Ugyancsak ió eredményt ér­tek el a tiszaföldváriak és a szolnokiak is. Karcagon ed­dig még csak a vállalás ÍR teljesítptték-. de fo­nem sokkal maradtak mö­Nagy dolog az ember éle­tében, amikor a Kommunista párt tagjai sorába lép. öreg koráig visszaemlékezik a fel­vétel körülményeire, az ott kapott tanácsokra, s vala­hogy önmaga szemében is nő saját értéke. Egy pártonkívüli példás munkával, a közösségi élet­ben tanúsított fedhetetlen életével tesz tanúbizonysá­got, hogy méltó a párttag­ságra. Még nagyobb megtisz­teltetés az, amikor a párttag­sági könyv kerül a zsebébe, amikor a tagjelöltsége idején végzett munka alapján mél­tónak találják a tagfelvé­telre. Sajnos, egyes alapszervezetekben túl hosszú az úgynevezett •.próbaidő ‘ a párttagjelölt­ség Ideje. Nem a felvételre jelentkezők miatt, mert azok általában igyekeznek jól dolgozni, teljesíteni a kapott pártfeladatot, hogy felvegye őket a taggyűlés a párttagok soraiba. Az alapszervezetek vezetői fe­ledkeznek meg a tagjelöl­tek ügyeinek intézéséről. Szolnok megyében jelenleg több mint háromszáz olyan „öreg” tagjelölt van, akinek lejárt a jelöltségi ideje. Ez fizikai munkásoknál, a Köz­ponti Bizottság határozata értelmében hat hónap és az egyéb nem fizikai munkásnál egy év. Van olyan üzemi dol­gozó vagy tsz tag, akinek az egy évet is meghaladta a tagjelöltségi ideje. S a tag­gyűlés még most sem dön­tött felvétele ügyéiben. Mi­lyen kedvvel dolgozhat az ilyen ember? Nem tudja, hogy érdemes-e a párttag­ságra, s ha nem, hát miért nem határoznak felette? De a pártszervezetek nem élnek a tagjelöltségi idő meghosz- szabbításával — ami eseten­ként indokolt — így tehát a gadkoznak, hogy náluk sem lesz hiba. Ugyancsak a tar­solyban van a karcagiak 400 ezer darab cserepéről is az ígéret, de még a terv teljesí­tésén fáradoznak. Hogy a tervenfelül vállalt tégla mennyiségéről némi fogalma legyen az olvasó­nak: a 4 millió 200 ezer tég­lából 120 családi házat, egész kis városrészt lehetne épí­teni. Á Téglagyári Egyesülés ve­zetői az anyagi ösztönzésre is gondoltak. A termelés nö­velésében és a minőség javí­tásában legjobb eredményt elérő brigádok között negyed­évenként 10 ezer forintot osztanak szét. A legjobb ön­költséget elérő, a leggazdasá­gosabban termelő vállalatok ugyancsak 10 ezer forintnyi jutalmat kapnak. De jut a tartalékból a kimagasló egyé­ni eredményt elérő és a mun­kafegyelemben példát mutató dolgozóknak is forint. A verseny szervezése, nyil­vánossága, a máshol bevált módszerek alkalmazása terén az üzemi pártszervezetnek, de különösen a szakszerve­zeti bizottságnak nagy fel­adat jut. A karcagi tégla­gyárban már megalakultak azok a brigádok, melyek a ..szocialista rrmnkabrinádok" címért vetélkednek. Más gyá­rakban is folyik szervezésük Segítsék, támogassák a szak- szervezeti bizottságok ezeket a brigádokat. Kísérje figyelemmel a szak- szervezeti bizottság a mun­kafeltételeket, a biztonsági intézkedéseket is. Van itt is mit javítani. Amíg 1958 első negyedévében 20 munkás szenvedett balesetet és 259 munkanap esett ki a terme­lésből, addig az év első ne­gyedében már 28 volt a bal­esetek száma, s 354 a kieső munkanap. Ezek a számok srra figyelmeztetnek, hogy nincs minden rendién. Papp Péter pártélet hibájából fakad a tagjelöltségi idő húzása. Néhány példát az ..öreg’’ tagjelöltekre. A szolnoki já­rásban negyvenhat olyan tag­jelölt van, akinek jelöltségi ideje hat hónap, de már jócs­kám túlléptek a félévem. Húsz tagjelölt egy évnél hosszabb jelöltségre tekint vissza. A jászapáti járásban összesen hatvanhárom olyan felvétel­re jelentkező van, akiknek lejárt a tagjelöltségi ideje. Mezőtúr városban negyven­öt, Szolnok városban hatvan­öt azok száma, akiknek párt- tagfelvétele már a megsza­bott határidőin túl húzódik. Az „öreg’1 tagjelöltekért elsősorban is az alapszer­vezetek vezetőit terheli fe­lelősség. A hat hónap, vagy nem fizikai dolgozóknál az egy év eltelte után a tag­gyűlésnek kötelessége, hogy döntsön a felvételről. Vagy elfogadják párttagnak a jelentkezőt vagy meghosz- szabbítják jelöltség! idejét, esetleg elutasítják, de min­denképpen döntendök kell. Sajnos, általános tapasztalat, hO'gy könnyein elfeledkeznek a tagjelöltek nyilvántartásá­ról és még a tagjelöltbélyeg kiosztásánál sem veszik fi­gyelembe, hogy ki hány hó­napja tagjelölt. Amennyiben hibáztatni le­het az alapszervezet vezető­ségét, úgyannyira meg lehet említeni azt is, hogy a tag­jelölt ajánlói, a tagjelöltfel­vételi párttaggyűlés után ke­veset törődnek az általuk ja­vasolt ember további helyze­tével. Nem volna pedig rossz dolog, ha az ajánlók is figye­lemmel kísérnék a tagjelölt munkáját és ha eltelik a hat hónap, figyelmeztetnék az alapszervezet vezetőségét, hogy érdemes az általuk ja­vasolt ember a tagfelvételre. Azt a rendszert is helyes volna bevezetni az alap- szervezetekben, hogy a tag­jelöltek ajánlóit beszámol­tatná a vezetőség: miként dolgozik, fejlődik az aján­lottuk. A községi egységes vezető­ségek és a pártbizottságok nem tartják nyilván a hoz­zájuk tartozó alapszerveze­tekben lévő tagjelölteket, így kevésbé tudják figyelmeztet­ni az alapszervezeteket. De azt már meg tudják tenni, hogy megbíznak egy-egy pártvezetőségi tagot, hogy vizsgálja felül az alapszerve­zetekben a párttagjelöltek helyzetét, állapítsa meg, hogy kik az elmaradott tagjelöl­tek és ezek felvételét szor­galmazza. A kisújszállási Ady Tsz egész Szolnok megyében visszhangot keltett az MSZMP kongresszusának tiszteletére tett vállalásával. Egy sor új agrotechnikai el­járás bevezetésével akarják emelni valamennyi termény­Az elmaradott tagjelöltek felvételét a járási pártbizott­ságoknak módjuk volna szor­galmazni. A járási pártbizott­ságok nyilvántartásában ugyanis pontosan fel van tüntetve, hogy mikor jelent­kezett egy tagjelölt felvé­telre. A párt- és tömegszervezeti osztálv vizsgálja meg, hogy kik a járásban az elmara­dott párttagok, értesítse ezekről az alapszervezete­ket és egyben utasítsa azo­kat: rendezzék a régi tag­jelöltek ügyét. Van olyan városi, illetve járási pártbizottság, ahol al­kalmazzák ezt a módszert, ahol figyelmeztetik az alap­szervezeteket a régebbi tag­jelöltek felvételére. így a törökszentmiklósi városi, a kisújszállási városi és a tö­rökszentmiklósi járási párt- bizottság területén is. Itt alig van olyan tagjelölt, akinek lejárt a felvételi határideje, mert időben döntenek a fel­vételről. Bár ezeken a helye­ken ez az eredmény csak egyoldalú, mert a tagjelöl­tekkel való foglalkozás itt sem kielégítő. A megye területén a párt- alapszervezetek és a pártbi­zottságok nem a legmegfele­lőbb módon foglalkoznak a tagjelöltekkel Helyes volna, egy község­ben, vagy ha lehet járá­sonként, üzemenként idő­szakonként megbeszélésre hívni a tagjelölteket, ahol elmondanák problémá­ikat és másrészt a vezetőség a Szervezeti Szabályzatot, a párttagok jogait, kötelessége­it, a pártmegbizatás jelentő­ségét, a tagdíjfizetés fontos­ságát szóba hozná előttük. Az ilyen tagjelölt megbeszé­lések előbbre vinnék a fel­vétel ügyét is, mert feltétlen elmondanák az elmaradott tagjelöltek sérelemként: mi­ért nem dönt ügyükben a pártvezetőség. A tagjelöltfelvétel növek­szik megyénkben. Az elmúlt négy hónapban több tagjelöl­tet vettek fel, az elmúlt esz­tendőben felvett tagjelöltek felénél. Egyre több egysze­rű munkásember, tsz tag vagy értelmiségi bizonyítja be, hogy méltó a párt sorai­ba és tagjelöltnek jelentke­zik. A párthoz való ilyen kö­zeledés arra kötelezi az alap­szervezetek vezetőit, hogy ér­dem szerint foglalkozzanak a tagjelöltek ügyével és a tag­jelöltségi idő lejárta után mindenkor döntsön az alap­szervezet a tagjelöltfelvéte! ügyében. féleség átlagát. Nagyszabású talajjavítási munkákba kez­denek, mert tovább akarják növelni a kukorica vetéste­rületét is. Hozzávetőleges számítások szerint a felaján­lással több, mint félmillió forinttal növelik a szövetke­zet idei jövedelmét; CTxirxirximmrximmiximmrommtxinciixirjnix Néhány nappal ezelőtt állványozni kezdtek a fegyverneki malom körül, s utána a törökszentmiklósi Építőipari KTSZ Pataki Károly brigádja hozzákezdett a malom kül­sejének javításához. A munkálatok körübelül 50 ezer fo­rintba kerülnek. iiiiiiMiiiiHiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiHiHinimiiiiiiiiiiiMMiiiimmiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiii Háromszázkét előregyártóit elemből négyemeletes lakóház Nyomelem-műtrágyát állít elő a Budapesti Kénsavgyár Az adott szó valóraváltásáért A vállalás: 4 millió 200 ezer tégla, a teljesítés eddig: 2 millió 38 ezer drb. Tóth József kkkkAkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkkk félmillió forint értékű munka felajánlás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents