Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-17 / 114. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 17. Sokrétű munka Igaz, nem új termelőszö tkezet a tiszagyendai Vő* rös Csillag Tsz. de tagsága az elmúlt hónapokban igen megszaporodott. Most, hogy ben vannak, többféle mun* ka végzésére képesek. így például a szövetkezet egyik tagja, Zsíros Sándor méhészettel foglalkozik. A termelőszövetkezetnek 32 család méhe van, de mint mondották, a jövő évre 100—120 család lesz. Eddig szőlőtermesztéssel se m foglalkoztak a Vörös Csillag Tsz tagjai. Most ellenben bővebb lehetőség van erre is. A múlt évről meglévő 6 és fél holdas szőlő mellé újabb 7 és fél hold szőlőt telepítettek. Oláh Pál, Apostol János, Jámbor András, Oláh Lajos, ötvös Mihály és Deák József a múlt héten befejezték a szóló karó zását. Itt meg hídmérleget építenek, id. Cselő János, Munkácsi István és Nagy István szövetkezeti gazdák. Ezáltal köny- nyebb lesz a takarmány elosztás, s azt is meg tudják állapítani, hogy akár holdanként hány mázsa takarmány termelt. A hídmérleget saját erejükből építik. nmmmmiTimirimmEammiTimiTimmmn Továbbra is ingyen adja az állam a sertéspestis elleni védőanyagot „MILYEN LEGYEN AZ ESZMÉNYI FALU?“ A földművelésügyi miniszter utasítása értelmében az idén is érvényben marad az a tavaly kiadott rendelkezés, amely szerint a termelőszövetkezetek sertéstörzsállományának és malacszaporulatának sertéspestis elleni megelőző védőoltásához az állam ingyen ad oltóanyagot. Az oltóanyag megrendelésénél, kiszolgáltatásánál, elszámolásánál, s az oltóanyag, rendeltetésszerű felhasználásánál tehát a tavalyi rendelkezések szerint kell eljárni, A z újságíró, ki a változó, az átalakuló falu krónikása, e napokban anélkül irogat a gyakorlatban létező szocialista közösségekről, hogy közben elméleteket gyártana arról, hogy „milyen legyen az eszményi falu.” Ezért is ragadta meg figyelmem egy 1923-ban kiadott falunaptár. S ebben az idézett címet viselő többhasábon át megeresztett, kibicsaklott szóvirágokkal fogalmazott álteoria. A ma embere számára sem érdektelen, hogyan vélekedett az akkori, a Keresztény Kisgazda és Földműves Párt szócsövének elismeri sajtó, íme: „Két forrása van ennek. Egyik a valláserkölcsi alapot nyújtó vallásos hit, amely a templom Istenhez emelő áhítatából buzog és táplálkozik. A másik a Faluszövetség népakadémiája, ahol az iskolán kívüli oktatást és nevelést végzik avatott fa hivatott vezetők.” Erről a két formáról, a templomról és a népakadé- miáról áradoz a Falu Naptára. s úgy véli, ha megvan a templom, ahonnan ; az égi harmat a lelkek frissítő tápláléka bőségesen hull alá”, s ha megvan a Faluszövetség népakadémiája, ahol a nép szellemi, lelki művelődését előmozdító tudnivalókat ráérő időben az iskolában, vagy a népházban előadják, ismertetik”, máris megvan az eszményi falu. Az eszményi falu, melyet így képzel el a tudatlanságból naív, vagy célzatosan vak publicista: „A pacsirta énekének hangulatát nem rontja durva emberi káromkodás, hanem vidám emberi nóta vagy nyugodt kacagás egészíti ki, kiséri azt, mert a munka ott nem teher. Vasárnap pedig szinte gyönyörűség az utcán templombamenet az illedelmes gyerekhadat, a szemérmes fiatalságot s a tisztes öregeket szemlélni.” Nahát, nahát. Nem lett volna másról írni valójában? 1923-ban a feudál nagybirtok legalább úgy tombolt Magyarországon, mint a XIV. századi „Csák Máté” oligar- hák. Négy évvel a Tanács- köztársaság leverése után visszaszállt a legsötétebb középkor. Az ország feltartóztathatatlanul rohant az újabb gazdasági válság felé, noha Horthyék polgári stabilizációról szónokoltak magabiztosan. Akkor, amikor a falvakban évente 48 ezer csecsemő halálozott el, olyanyA Szolnak Megyei Néplap 1950. május 10-i számában megjelent vitaindító cikk kiegészítéseként mindenek előtt néhány gazdasági tényezőre szeretném a cikk-sorozat olvasóinak figyelmét felhívni. A cikkben megjelent gazdaságossági számítások a valóságnak megfelelnek és azt ismétlésbe bocsájtkozás nélkül elismerésre ajánlom. Nem lehet teljes értékű megállapításnak venni azt, hogy nem érdemes sertésbiz- lalással foglalkozni, mert olcsó az átvételi ár fa drága a takarmány. Egyéni gazdaságokra vonatkoztatva, a megállapítás "helyén való, mert kis területen nagyobb meny- nyiségű állatot csak vásárolt takarmányon lehet felnevelni, amit szintén kisterületű de kevesebb állatot tartó paraszti, vagy félparaszti eladótól kell megvenni az állami árakat messze felülmúlva A tsz-ek esetében más a helyzet. Meg tudjuk termelni a szükséges takarmányt, ugyanakkor nagy létszámú hízóállomány beállítására vagyunk képesek szocialista jellegüknél fogva. A nagy létszám pedig azt jelenti, hogy a 14 forint kilogrammonkénti árra plusz két forint fáik ásít isi felárat kapunk, összesen tenyira, hogy az a szólás járta a gyermekhalálozással: bim- bóhullás-magyar sors. Mint ahogy magyar betegségnek ismerték körül Európában a nálunk pusztító tüdőbajt akkoriban. A rosszul táplált, rongyosan öltöztetett falusi gyerekek az egyházi falusi iskolákba se jutottak el nemhogy a népakadémiát igényelték volna felnőtt korukban. S ezekről egyetlen szót sem ejt a Falu Naptára. Anélkül, hogy szándékomban lenne egyetlen vallásos érzületű embert is megsérteni, azt hiszem mindenki igazat ad abban, a templom- bajárástól, a népakadémia szorgalmazásától még egyetlen gazdasági probléma meg nem oldódott soha. Az eszményi falu hiányát abban látják a falu szegénységét, keservét nagydioptriás szemüveggel felszínesen vizsgáló szerzők: az élet nem eszményi, mert kevés az eszményi ember.” E ltekintve ettől a hamisítástól, miszerint nem gazdasági élet határozná meg az emberek tudatát, szembeötlő a Falu NaptáráEste 9 órakor a villany-1 lámpa gyér sugarai elvesznek a májusra levelet bontott fák sötét árnyékában, így aztán nem is látom az arcokat, amikor a kis csoporttól Lázár doktor iránt érdeklődöm. — Két Lázár doktor van — hallatszik a sötétből, — Melyiket keresi? — A körzeti orvost, A sötétből egy kéz nyúlik ki: — Én vagyok, A körzeti orvos 33 éve él Karcagon — de soha annyi betege nem volt. mint manapság. Betegebbek az emberek? — Nem, az emberek nem betegebbek. De igényesebbek. Itt van például egy asz- szomy, szövetkezeti tag, a nevét nem mondom meg: orvosi titok. Kérem, az utolsó három évben kigyógyítottam fejfájásból, derékfájásból, — gyomorbajból és még legalább húszféle nyavalyából. Végül megkérdeztem, ezelőtt miért nem járt el az orvoshoz? „Ó kérem. — mondotta — az sok pénzbe került volna. című cikkhez hát tizenhat forintot kilogrammonként, Mindemellett figyelembe kell venni azt, hogy országunk határain belül a mező- gazdaság területén megindult a szocializmus gazdálkodási formáinak erőteljes fejlődése. Ennek következtében mindinkább érvényre jut a népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye, mely a szocializmus alaptörvénye és a követelményeknek megfelelően szabályozza a termelést. így eleve kizárt dolog, hogy a gazdasági életünknek olyan mércéi legyenek, mint a piaci árak, a spontaneitás és az automatizmus. Ebből kiindulva szükséges az, hogy minden gazdaság, különösen a szemes terményt termelő grzA mezőgazdasági újítómozgalom az ellenforradalom következtében visszaesett. A hanyatlást azonban rövid idő alatt kiheverte, sőt túlhaladta az előző éveket. Különösen eredményes volt az elmúlt esztendő. Amíg 1957- ben a benyújtott újítások száma 1458 volt, s ebből 602 nak cseppfolyékony jámborsága. Hogyan hihető ekkora vakság róluk? Hát ott van egyszer a citált szóöklendezés dekorálása. Közük az akkori „földműves társadalom vezéralakjainak” fotográfiáit: Gróf Bethlen István, Gaál Gasz- ton, Mayer János földbirtokosok. Bizony sokkal hálá- sabb téma volt a templomba járást, a népakadémiát propagálni, mint esetleg a földbirtokmegoszlást netalán szó- bahozni. Elvégre kevés az eszményi ember, kevés aki önmagának rosszakarója lenne. H árom fa fél évtized pergett le azóta, hogy ez az időszaki sajtóorgánum napvilágot látott. S milyen jó, hogy összehasonlíthatjuk jelen életünkkel, amikor népakadémiák nélkül, a föld közös birtoklásával, állami, gazdasági segítséggel, agrotechnikával, a falusi művelődés előfeltételeinek biztosításával, a mezőgazdasági termelés fellendítésével nagy szónoklatok hiányában is megvalósítjuk az eszményi faluit. vei ott van a fia, aki szintén orvos, szülészorvos abban a szülőotthonban, amelyet az apja hozott létre. — És ott ülnek a feleségek is. Most valamennyi«! helyeslőén bólogatnak. — Az elmúlt években rendszeresen kijártam a Dózsa Termelőszövetkezetbe — minden héten egy napon a szövetkezet irodájában rendeltem a tsz tagok számára. Most öt szövetkezet egyesült — négyen beolvadtak a Dózsába. Tízezerholdas hatalmas gazdaság alakult ki többszáz taggal. Az orvos feladatai is megnőttek. De azt hiszem kevés helyen csinálják azt, amire a Dimitrov- ban lehetőség nyílik. Minden héten kétszer a szövetkezet székházában rendelek: hétfőn és pénteken. Ezenkívül a szövetkezet egészségügyi felelőst nevezett ki, egy szövetkezeti tagot. Barna Irénnek hívják, munkájáért naponta egy munkaegységet kap. A* Orvos táskájáért nyúl fa előhalász egy gépelt ívet, amelyen nem is tudom hány pontban felsorolja. — az daságok a bel- és külföldi fogyasztás (szükséglet) megfelelő részét állandó jelleggel tartsák fenn a termelésben, mert a megfelelő jövedelmezőség mellett nem fenyegetés nem érhet mélyreható gazdasági arányváltozás. Tehát az állandó és biztos jövedelem többszörösen megtéríti az időszakosan jelentkező kiugró bevételeket. A sertéshizlalással kapcsolatban végezzenek az illetékes vezetők számításokat a gazdaságosság mutatóival és akkor saját maguk győződnek meg annak jövedelme- ’őségéről. Tiszatenyő „November 7” Mezőgazdasági Tsz Kovács Pál mg. mérnök került megvalósításra, addig 1958-ban 1692 féle újítást adtak be és 936-ot valósítottak meg. Az újítások nagyjelentőségét a forintban kifejezett értékük is mutatja. Az elmúlt évben a mezőgazdasági újítások eredménye mintegy 30 millió forint volt, Kik vehetik Igénybe a TEFU-gépkocsikal A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak az Autóközlekedési Igazgatósághoz intézett főosztályi rendelkezése alapján a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok Baranya, Fejér, Heves, Győr-Sopron, Komárom, Somogy, Szolnok, Tolna, Vas és Veszprém me- gyékban — további intézkedésig — a gépállomások által felszámítható kedvezményes díjért vehetik igénybe a TEFU-gépkocsikat. A felsorolt megyékben a fuvardíj-kedvezmény a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok részére történő valamennyi fuvarra vonatkozik. A TEFU gépkocsik azonban csak abban az esetben vehetők igénybe, ha a termelőszövetkezetnek vagy a termelőszövetkezeti csoportnak a megrendelt fuvarfeladat lebonyolításához sem saját, sem gépállomás! fuvareszköz nem áll rendekezésre. egészségügyi felelős kötelességeit. Van annyi, hogy megjegyezni is sok, nemhogy csinálni. Felelős a brigádszállá- sofc tisztaságáért (itt aztán felsorolva: legyen megfelelő ülő, fekvőhely, polc, fogas, mosdási lehetőség, ivóvíz kanna, pohár, mentőláda, tűzhely stb.), nyilvántartást vezet a fejőkről, tejkezelőkről. juhászokról, ellenőrzi megjelennek-e az oltásokon, rendben van-e az egészségügyi könyvecskéjük, megvan-e a lehetőségük a kézmosásra és élnek-e vele, felügyel a tej kezelésének tisztaságára, gondoskodik az ár- tézi kút karbantartásáról és nyáron, az aratási munkák idején megszervezi a lajttal történő vízszállítást. Már a hiányzás első napján meglátogatja a betegeket, elsősegélyt nyújt, társadalmi munkát szervez — soroljam-e tovább? Az orvos leteszi a papírlapot fa elégedetten mosolyog. — Remélem, ezt sokan fogják utánunk csinálni; Aztán egy kis egészségügyi filozófia következik. — Sok a beteg? — Annyi baj legyen. Az a fő, hogy meggyógyuljanak. Ha nem kezeltetik magukat, akkor csak súlyosbodik a baj. Ré- gente csak akkor jöttek, ha már a „part szakadt". Én azt mondom) jöjjenek akkor, amikor még egy ujjal el lehet fojtani a veszélyt. Egy pillanat csend: formába kell önteni a gondolatokat. — Meg kell változtatni az emberek felfogását — ez a legfontosabb. Amikor rendelek a szövetkezetben, mindig felhasználom az alkalmat, hogy néhány szót szóljak az emberekhez, felhívjam figyelmüket a tisztaság fontosságára. Nemrég például megszólták az egyik asz- szcnyt, mert mindig nagyon helyesen, tisztán járt. Azt mondta a másik: ne urizál- jon, ne kisasszonyoskodjón, mert ő ezzel nem tud lépést tartani. Én aztán igenis elmondottam, nagyon jő, ha tisztán, szépen járnak, hiszen a munkájuk is tisztaságot követel, a paraszti munka jellege is megváltozott. Nemcsak ünnepnapon lehet felvenni a szép ruhát. Tíz óra felé jár már, a beszélgetés a befejezéshez közeledik. Lázár doktor széttárja a kezét: — Hát ennyi. De azt hiszem, ezen az úton tovább lehet haladni. El kell jutnunk oda, hogy valóságos üzemi orvosa legyen a szövetkezetnek, akár a gyáraknak. i— baracs — Jövedelmező-e a szerződéses hizlalás Borzák Lajos A szövetkezet „üzemi" orvosa Ölen beszélgetünk, miFejlődik a mezőgazdasági újítómozgalom
