Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-17 / 114. szám

W » 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 17. Felvételi pályázat az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Matxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme 1959—60. tanévére Az MSZMP Szolnok me­GENF A nagyhatalmak külügymi­nisztereinek jelenlegi tanács­kozása sok diplomáciai küz­delem pozitív eredménye. Eb­ben tagadhatatlanul a Szov­jetunióé a fő érdem. De az utóbbi napokban Nyugaton is kezdték reálisabban értékel­ni a nemzetközi helyzet és az erőviszonyok alakulását. A genfi kormányfői tanácskozás óta Dulles veszélyes ösvénye­ken vezette a nyugati poli­tikát. A józanabb politika, Bonn kihívóan nyílt ellenke­zése dacára is, végül mégis a tárgyalóasztalhoz, Génihez vezetett. A genfi tárgyalások jó lég­körben indultak. Pesszimista jóslatok „véget nem érő” ügy­rendi vitákat vártak, de már szerdán azt telefonálták Genfből a nyugati tudósítók, hogy „az értekezlet harmadik ülése hozzálátott a tulajdon­képpeni problémák — a né­met kérdés, Berlin és az európai biztonság — megvi­tatásához1’. Gromiko szovjet külügymi­niszter előzetes hétfői tárgya­lásai a két német küldöttség részvétele ügyében meghoz­ták a szovjet diplomácia első komoly sikerét a konferen­cián. Egyúttal megszabta a tanácskozások tempóját is mert mind járt „a dolgok kö­zepébe vágtak”. Nyomban túl is jutottak az egyik leg­döntőbb vitaponton, vagyis, hogy a németek részvétele nélkül nem lehet megoldani a német kérdésit. A sajtókommentároknak napokig a két német delegá­ció részvétele volt a főtémá­ja, mindig hangoztatva a szovjet diplomácia sikerét, ami tulajdonképpen nem más, mint a józan ész diadala Bonn persze megpróbált mindent, hogy kisebbítse a németek részvételének jelen­tőségét. Egyes elvbarátok, megrögzött szovjetellenes publicisták segítségével azt próbálták „bedobni” a közvé­leménybe, hogy a nyugatné­met delegáció az amerikai küldöttség tanácsadója, a ke­letnémet küldöttség pedig a szovjet delegációé. A nyu­gatnémet küldöttség a német érdekek ellen dolgozva még azt is ellenezte, hogy a né­met nyelvet hivatalosnak fo­gadják el a tárgyalásokon. A nyugati hírügynökségek is sorban jelentették az NDK tulajdonképpeni elismerésé­nek hírét. Az Associated Press amerikai hírügynökség genfi tudósítója. Arthur Daw- shon ezt írja kommentárjá­ban: „Genfben egyetlen hiva­talos személyiség sem vállal­kozik annak megcáfolására hogy a Német Demokratikus Köztársaság megjelen* a nemzetközi diplomácia po­rondján”. A nyugatnémetek asztalánál egy szék napok óta üresen marad. Brentano külügyminiszter, aki nem tud belenyugodni a lllllllllllllllllllllllllllillllllllllinilllllllllllllllllllllllllllltp A dél-afrikai ható­ságok bestialitása LONDON (TASZSZ.) A londoni lapok capetowni je­lentéseket közölnek a Dél­afrikai Unió hatóságainak bennszülött lakosokkal szem­ben alkalmazott kegyetlen­kedéseiről. E jelentések sze­rint a rendőrök elfogtak há­rom lopással gyanúsított bennszülöttet és a követke­zőképpen „hallgatták ki” őket. Lábuknál fogva egy fára akasztották és kegyetle­nül megbotozták őket. majd az egyiket lábánál fogva odakötözték két ellentétes irányban állított rendőrautó­hoz és elindították a kocsi­kat. A szerencsétlen embert a két kocsi szétszakította. Német Demokratikus Köz­társaság képviselőinek jelen­létébe — távolmaradásával tüntet. A nyugatnémet kül­döttség szóvivője legutóbbi sajtókonferenciáján feltűnő kijelentést tett, közölte: le­hetséges, hogy Brentano kül­ügyminiszter módosítja állás­pontját és „bizonyos körül­mények között” részt vese majd az értekezlet ülésein .. . A Frankfurter Rundschau cí­mű nyugatnémet újság bonni keltezéssel első oldalán kö­zölte: lehet, hogy a Genfben tartózkodó két német kül­döttség felveszi majd a kap­csolatot egymással. Hozzáfűz­te, hogy a találkozás Genf­ben elkerülhetetlen, de csak akkor kerülhet sor erre, ha az NDK képviselője javasolja az érintkezés felvételét. Dr. Lothar Bolz, az NDK kül­ügyminisztere első genfi fel­szólalásában — amely igen kedvező hatást tett a köz­véleményre — kijelentette: „A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége kész a nyugatnémet küldöttséggel megtárgyalni a békeszerző­désre vonatkozó összes kér­déseket, valamint mindazo­kat a lépéseket, amelyek elősegíthetik az egységes, de­mokratikus és békeszerető német állam megteremtését. A nyugati külügyminiszterek egyelőre ellenállást tanúsíta­nak abban a kérdésben, hogy Lengyelország és Csehszlová­kia is résztvegyen a tanács­kozásokon. Érveik azonban nem meggyőzőek. Megkísé­relték például Lengyelország és Csehszlovákia mellé állí­tani Olaszországot, mint amelyet hasonló jogosultság­gal hívhatnának meg, holott közismert tény, Hogy ez az állam Hitler szövetségese volt a második világháború­ban, s Olaszország területén ma is atomfegyverek van­nak és rakéta-t'ámaszponto- kat építenek. Csütörtökön este Herter amerikai külügyminiszter ki­tette a kerékasztalra a nyu­gatiam. úgynevezett csomag tervét. Gromiko elvtárs rá­mutatott, hogy a külpolitikai kérdések egyetlen csomagba kötve gordiuszi csomót alkotnak amelyet a legjobb szándék­kal sem lehet kibogozni. A „csomag-tervnek” az a lé­nyege, hogy a már döntésre érett nemzetközi kérdéseket — német békeszerződés meg­kötését és Nyugat-Berlin helyzetének rendezését — összeköti a német újraegye­sítéssel, s ezzel a nemzetkö­zi feszültség legégetőbb kér­déseinek megoldását akarja elodázni. Még a nyugati új­ságok sem titkolják, hogy a „csomag” a Szovjetunió ré­szére elfogadhatatlan. A „csomag-terv” voltaképpen arra irányuló kísérlet, hogy szabadkezet adjon a revans- éhes nyugatnémet militaris- tjáknak. Nyomban egész Berlin NATO-frontvárossá változna, Nyugat-Németor- szág a NATO agresszió elő­készületeinek központja ma­radna, a nyugatnémet mili­taristák atomfelfegyverzése ellen pedig semmiféle korlá­tozást nem alkalmaznának. A világ közvéleménye tár­gyilagos és a valósággal szá­moló tárgyalásokat követel Genfben, tehát a „csomag­terv” eleve arra van ítélve, hogy ad acta tegyék. Az AP tudósítójának informáci­ója szerint a „csomag-terv” kibontásával egyidőben a Nyugat felkészül arra is, hogy átmeneti megállapodást kössenek Berlin jövőjéről, ha a Szovjetunió elutasítja a „csomag-tervét.” Ezt az ér­tesülést az angol küldöttség szóvivője is megerősítette. A külügyminiszterek, genfi, tanácskozása a fennálló, nem könnyen megoldható problémák ellenére sem in­dult rosszul. Mint tudjuk, ennek az értekezletnek az a feladata, hogy előkészítse a csúcstalálkozót. San Francis­co városából már megérke­zett a meghívás, de több más metropolis is örömmel vál­lalná a házigazda szerepét. Miért érkezett Norstad tábornok Kanadába OTTAWA (TASZSZ.) Nors­tad tábornok, a NATO fegy­veres erőinek főparancsnoka Kanadába érkezett. A kanadai sajtó kommen­tárjaiban hangsúlyozta, hogy Norstad követelni fogja a kanadai kormánytól, szerel­jék fel atomrakétafegyvérek­kel az Európában állomásozó kanadai gyalogsági dandárt és légihadosztályt, továbbá lássák el új technikai felsze­reléssel az Európában állo­másozó 12 kanadai repülő­rajt. A rendszerint jól érte­sült Globe And Mail című lap szerint Norstad követelni lógja, hogy a kanadai kor­mány szerzzen be 200—300 új típusú repülőgépet 200—400 millió dollár értékben. Hétfőn kezdődik a szovjet írók III. kongresszusa Moszkva (MTI). Hétfőn Moszkvában megkezdődik a Szovjet írók Szövetségének III. kongresszusa. Az Irókongresszuson első­sorban a szocialista realizmus kérdéseit, a szovjet irodalom fejlődésének problémáit vitat­ják meg. A kongresszus be­számolóját a szövetség titkár­ra, Szurkov tartja. KAIRÓ (MTI.) Az algériai felszabadító hadsereg szóvi­vője, aki néhány napos tar­tózkodásra érkezett Kairóba, válaszolt az MTI tudósítójá­nak kérdéseire. Egyebek közt elmondotta: felszabadítottuk és ellenőrizzük Algéria min­den hegyvidékét. Jelenleg azon fáradozunk, hogy kiter- jeszük a hadsereg ellenőrzé­sét néhány síkságra is. Nagy­jából elmondhatjuk, hogy Al­géria területének egyharmad része van ellenőrzésünkben. A városokban a francia köz- igazgatás az úr, de csak lát­gyei Bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemére való felvételre. A Marxizmus-Le- ninizmus Esti Egyetemének célja: szervezett marxista- leninista oktatás biztosítása a párt-, állami-, gazdasági vezetők, propagandisták, ér­telmiségiek számára — egye­temi szinten. Az egyetemen a tanulmá­nyi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a máso­dik évben politikai gazdaság­tant, a harmadik évben nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetet ta­nulnak. A tantárgyakból fél­évenként vizsgáznak és a ta­nulmányi eredményekről bi­zonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088—1957. MT. rendelet biz­tosítja. A tanév szeptember 8-tól június 30-ig tart, hetenként egyszer, meghatározott na­pon, délután 2—6 óráig kö­tött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. Az egyetemre való felvé­tel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, szólag, mert a városi algé­riaiak nagy része is állandó érintkezésben áll a mi hatósá­gainkkal, s önkéntes adót is fizet a hadseregnek. Eddig gerilla-háborút foly­tattunk. de harcunkat maga­sabb színvonalra emeljük, amint megteszük a szükséges előkészületeket. A francia hadsereg minden esetre szá­molhat néhány meglepetés­sel. De Gaulle egyik legutóbbi beszédében kijelentette, hogy az algériai háború hamaro­san befejeződik. A háború nem fog befeje­vagy ennek megfelelő álta­lános műveltséggel rendel­keznek és a tanuláshoz szük­séges marxista ismereteket már megszerezték. Az egye­temre pártonkívüliek is kér­hetik felvételüket. Nem kér­heti felvételét az, aki más egyetem, iskola, stb. hallga­tója. Az egyetem hallgatóinak a Forradalmi Munkás- Pa­raszt Kormány 1088—1957. sz. (XI. 25.) határozat alap­ján a félévi vizsgák előtt 6 nap, az évvégi vizsgák előtt 12 nap és évközben szabad választás szerint 6 nap ta­nulmányi szabadság jár. A tandíj egy évre 150 fo­rint. Mellékelni kell: 1 db. rész­letes önéletrajzot. Az illetékes pártszervezet ajánlását. A pályázat a városi, járá­si pártbizottságon beszerez­hető kérdőív alapján törté­nik. A pályázatot az illetékes pártbizottságra kell küldeni június hó 1-ig. A vállalat, intézmény iga­zolását jelenlegi munkaköré­ről. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA ződni a közeljövőben, hanem még hosszú ideig fog tartani. Mindazok a célok, amelyekértr a háborút elindí­tottuk, még "ma is előttünk állanak. De Gaulle nemésak fegyveres, hanem lélektani háborút is vív. A háború kez­dete óta a francia államfér­fiak számtalanszor bejelen­tették az algériai háború kö­zeli végét. Ugyanezt teszi De Gaulle. A francia állam­főnek szüksége van arra, hogy ismételten felkeltse a reményeket országában, mert tudja, hogy a franciák már belefáradtak a háborúba. A ba.tát?mentén\ t n. £ Tiszakécskét elhagytuk, sző­J lók, kertek gyümölcsösök között í vezet a kövesút Lakitelek, Alpár « felé. Tőlünk jobbra másfél, két ♦ kilométerre a zöld füvesek között ♦ folyik a mi öreg Tiszánk. Azon ♦ túl még távolabb ismerős tiszazugi ♦ községek. Tiszakürt, Nagyrév, s ♦ lejjebb Tiszasas, Tiszaug. Tisza­| zug? Húsz esztendővel ezelőtt a j magára hagyott magyar falvakat, ♦ a sötétséget, a tudatlanságot szim­? bólizálta. És vádolt, lám, mivé { lett most. Világító fáklya, paraszt­? sága tavasz óta a szövetkezeti utat | járja. Most a szimbólum. A fel­X emelkedés, a haladni akarás, az X új paraszti világ és a példamuta­X tás szimbóluma. Kereszteztük a Kecskemétet Bé- | késcsabával összekötő betonutat. X Innét jól látjuk a Tisza hidat, | rajta pöfög naponta többször a X tiszazugi „express”. A két vidék X népét hosszú ideig a Tisza elvá­X lasztotta egymástól. Most évek óta t ez a vonat az összekötő. Jönnek Z is nap, mint nap Ide, innen meg t oda. Hozzák, viszik a tiszazugi í nagy átalakulás hírét. S milyen ♦ játékoskedvű, mennyire kiszámítha­j tatlan néha az élet. Az első győ­? zelmünk Bács megyei hírvivője t nem paraszt ember volt, hanem ♦ útkaparó. Nevét feljegyeztük: Sepsi 2 Sándornak hívják. $ Mesélik, oly büszkén, dagadozó | kebellel állított be a lakitelki kis­♦ kocsmába, mint valami győztes { hadvezér. Kisfröccsöt kért, meg­J itta. Még egyet kért. azt is elfo­$ gyasztotta. Majd szólt az emberek­J nek, hogy legyenek kissé csende­♦ sebben, mert olyan nagy újságot mond, amilyet még soha senki nem hallott. És mondta: — Ma délben a túloldalon, meg itt fönt, Tiszajenőn és Vezsenyen befejeztük. így mondta, befejeztük. —Nem volt elég belépési nyi­latkozat, Szolnokról kellett nozni. Mindenki aláírta a belépési nyi­latkozatot, mindenki belépett a szövetkezetbe. Vezsenyen ott vol­tam, amikor kitettük a táblát, hogy: szövetkezeti község. Ne le­gyen Sepsi Sándor a nevem, ha nem mondok igazat. Az emberek körülfogták és fi­zettek neki, hogy beszélje el tövi­ről hegyire az ottani eseményeket. De ő ennél többet nem mondott. Lakitelekhez 8 kilométerre van Alpár, estefelé már ott kötött ki, mivel út szempontjából az is hozzá tartozik. A kocsmában ott is kis­fröccsöt kért. s ott is így jelentette be a hírt. — Ma délben a túloldalon, meg itt fönt Tiszajenőn és Vezsenyen befeleztük... Hát így jutott el Sepsi Sán­dor útkaparó révén a Szolnok me­gyei dolgozó parasztok nagyszerű, bátor elhatározásának a híre 1959 koratavaszán. Volt, aki hitte a nagy átalakulást, volt, aki nem. Aztán jöttek-mentek mások is. Az egyik sógor átballagott Tiszaugra a másik sógorhoz és napról-napra erősítették meg a hírt. igaz. amit az útkaparó mondott: Szolnok megyében gyertyával kell keresni egyéni gazdát. Mindezt egy szőlősgazda me­sélte el az elmúlt hét csütörtökén Lakitelek határában, s szavait az alpári tanácsnál Molnár József VB elnök pontról-pontra megerősítette. Délután értünk ebbe a gazdag községbe, amely szinte összeér Ti- szaújfaluval és ha nem ott folyna a Tisza, ahol folyik, már össze­nőtt volna Tiszasassal is a kun­szentmártoni járás egyik falucská­jával. Ez a három, szinte egy- másbanyúló falu önkéntelenül azt juttatja az ember eszébe, hogy egy a sorsa, egy a boldogulása ha­zánk minden megyéjében a dol­gozó parasztságnak. Alpár határában is sok a szőlő, a gyümölcsös. Az utcák, a szép nagyablakos házak, a cukrászda forgalma, a néhány televíziós an­tenna és még sok más tanúsítja itt is. csak úgy, mint Tiszakécskén sok a jómódú, szorgalmas gazda. Molnár József elvtársnak, a ta­nács VB elnökének megmondtuk, mi járatban vagyunk, honnét jöt­tünk és mi érdekelne bennünket. Szemmel láthatóan örült a Szol­nok megyei vendégeknek. S nem kis büszkeséggel sorolta: — A mi községünk parasztsá­ga érdeklődéssel figyeli a szomszé­dos Szolnok megyei községek szö­vetkezeti gazdáinak munkáját. So­kan járják: bár már mi is ott tartanánk. Itt nálunk is érik a szövetkezés gyümölcse. Az elnök elvtárs a térképre mutatott. — Látják, elvtársak, az ott Al­pár és Tiszaújfalu határa. így néz majd ki a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése után. A falu né­pével, a legjobb gazdákkal csinál­tuk. Jelenleg nem folytatunk sem­miféle szervezést, viszont az a na­ivon érdekes, hogy a legjobb gaz­dák ennek ellenére saját maguk szervezkednek, hogy a kalászosok betakarítása után megalakítsák szövetkezetüket. — Azt mondják, hallották, hogy több tiszazugi köz­ségben így alakították a gazdák a tsz-t, hát ők is így akarják, ma­guktól. Alpáron ez év tavaszán nem volt olyan nagy előrehaladás, mint Szolnok megye községeiben, de volt. Abban az időben sokan alá­írták a belépési nyilatkozatot és most Czinege István, Nagy József, Varga Vince, Balázs János és még több kiváló dolgozó paraszt már meggyőződéssel mondja: „Alpár, Tiszaújfalu őszre megpályázza a szövetkezeti címet”. Az is az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak a Szolnok megyei, hanem éppen a Bács-Kiskun me­gyei események voltak leginkább hatással az itteni gazdákra. A kettő együttvéve pedig Alpáron is elindította az egészséges erjedés folyamatát. Bács-Kiskun megye déli részén ugyanis a bajai, a bács­almási járásban — akkor, amikor nálunk, ott is — szinte egyik nap­ról a másikra alakultak át a köz­ségek tsz községgé. Jártuk Alpár utcáit, beszélget­tünk az emberekkel és mindjobban meggyőződtünk arról, hogy a szö­vetkezeti eszme térhódítását ezen a környéken sem állíthatja meg semmiféle erő. A vidék egyébként megszólalásig hasonlít Tiszaföld- vár környékéhez. S érdekes, ami most az itteni embereket foglal­koztatja, az a mi számunkra na­gyon ismerős. Nekünk, Szolnok megyeieknek egy kicsit az volt az érzésünk, mintha Í958 őszében ■járnánk, mert az idő tájt éppen ilven problémák, tervek, elgondo­lások foglalkoztatták Jászberény Tiszafőldvár és még számtalan vá­ros, község dolgozó parasztságát, mint amilyenek most az aloária- kat foglalkoztatják. A szövetke­zés gondolata itt is megért és csak a döntő lépés van hátra. De hogyan vélekednek erről a legiHe+ékesebbek. az alpári gaz­dák? Erről következő riportunk­ban számolunk be. (Folytatása következik) Szekulity Péter. Nyilatkozott az algériai felszabadító hadsereg szóvivője

Next

/
Thumbnails
Contents