Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-17 / 114. szám
W » 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 17. Felvételi pályázat az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Matxizmus-Leninizmus Esti Egyeteme 1959—60. tanévére Az MSZMP Szolnok meGENF A nagyhatalmak külügyminisztereinek jelenlegi tanácskozása sok diplomáciai küzdelem pozitív eredménye. Ebben tagadhatatlanul a Szovjetunióé a fő érdem. De az utóbbi napokban Nyugaton is kezdték reálisabban értékelni a nemzetközi helyzet és az erőviszonyok alakulását. A genfi kormányfői tanácskozás óta Dulles veszélyes ösvényeken vezette a nyugati politikát. A józanabb politika, Bonn kihívóan nyílt ellenkezése dacára is, végül mégis a tárgyalóasztalhoz, Génihez vezetett. A genfi tárgyalások jó légkörben indultak. Pesszimista jóslatok „véget nem érő” ügyrendi vitákat vártak, de már szerdán azt telefonálták Genfből a nyugati tudósítók, hogy „az értekezlet harmadik ülése hozzálátott a tulajdonképpeni problémák — a német kérdés, Berlin és az európai biztonság — megvitatásához1’. Gromiko szovjet külügyminiszter előzetes hétfői tárgyalásai a két német küldöttség részvétele ügyében meghozták a szovjet diplomácia első komoly sikerét a konferencián. Egyúttal megszabta a tanácskozások tempóját is mert mind járt „a dolgok közepébe vágtak”. Nyomban túl is jutottak az egyik legdöntőbb vitaponton, vagyis, hogy a németek részvétele nélkül nem lehet megoldani a német kérdésit. A sajtókommentároknak napokig a két német delegáció részvétele volt a főtémája, mindig hangoztatva a szovjet diplomácia sikerét, ami tulajdonképpen nem más, mint a józan ész diadala Bonn persze megpróbált mindent, hogy kisebbítse a németek részvételének jelentőségét. Egyes elvbarátok, megrögzött szovjetellenes publicisták segítségével azt próbálták „bedobni” a közvéleménybe, hogy a nyugatnémet delegáció az amerikai küldöttség tanácsadója, a keletnémet küldöttség pedig a szovjet delegációé. A nyugatnémet küldöttség a német érdekek ellen dolgozva még azt is ellenezte, hogy a német nyelvet hivatalosnak fogadják el a tárgyalásokon. A nyugati hírügynökségek is sorban jelentették az NDK tulajdonképpeni elismerésének hírét. Az Associated Press amerikai hírügynökség genfi tudósítója. Arthur Daw- shon ezt írja kommentárjában: „Genfben egyetlen hivatalos személyiség sem vállalkozik annak megcáfolására hogy a Német Demokratikus Köztársaság megjelen* a nemzetközi diplomácia porondján”. A nyugatnémetek asztalánál egy szék napok óta üresen marad. Brentano külügyminiszter, aki nem tud belenyugodni a lllllllllllllllllllllllllllillllllllllinilllllllllllllllllllllllllllltp A dél-afrikai hatóságok bestialitása LONDON (TASZSZ.) A londoni lapok capetowni jelentéseket közölnek a Délafrikai Unió hatóságainak bennszülött lakosokkal szemben alkalmazott kegyetlenkedéseiről. E jelentések szerint a rendőrök elfogtak három lopással gyanúsított bennszülöttet és a következőképpen „hallgatták ki” őket. Lábuknál fogva egy fára akasztották és kegyetlenül megbotozták őket. majd az egyiket lábánál fogva odakötözték két ellentétes irányban állított rendőrautóhoz és elindították a kocsikat. A szerencsétlen embert a két kocsi szétszakította. Német Demokratikus Köztársaság képviselőinek jelenlétébe — távolmaradásával tüntet. A nyugatnémet küldöttség szóvivője legutóbbi sajtókonferenciáján feltűnő kijelentést tett, közölte: lehetséges, hogy Brentano külügyminiszter módosítja álláspontját és „bizonyos körülmények között” részt vese majd az értekezlet ülésein .. . A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet újság bonni keltezéssel első oldalán közölte: lehet, hogy a Genfben tartózkodó két német küldöttség felveszi majd a kapcsolatot egymással. Hozzáfűzte, hogy a találkozás Genfben elkerülhetetlen, de csak akkor kerülhet sor erre, ha az NDK képviselője javasolja az érintkezés felvételét. Dr. Lothar Bolz, az NDK külügyminisztere első genfi felszólalásában — amely igen kedvező hatást tett a közvéleményre — kijelentette: „A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége kész a nyugatnémet küldöttséggel megtárgyalni a békeszerződésre vonatkozó összes kérdéseket, valamint mindazokat a lépéseket, amelyek elősegíthetik az egységes, demokratikus és békeszerető német állam megteremtését. A nyugati külügyminiszterek egyelőre ellenállást tanúsítanak abban a kérdésben, hogy Lengyelország és Csehszlovákia is résztvegyen a tanácskozásokon. Érveik azonban nem meggyőzőek. Megkísérelték például Lengyelország és Csehszlovákia mellé állítani Olaszországot, mint amelyet hasonló jogosultsággal hívhatnának meg, holott közismert tény, Hogy ez az állam Hitler szövetségese volt a második világháborúban, s Olaszország területén ma is atomfegyverek vannak és rakéta-t'ámaszponto- kat építenek. Csütörtökön este Herter amerikai külügyminiszter kitette a kerékasztalra a nyugatiam. úgynevezett csomag tervét. Gromiko elvtárs rámutatott, hogy a külpolitikai kérdések egyetlen csomagba kötve gordiuszi csomót alkotnak amelyet a legjobb szándékkal sem lehet kibogozni. A „csomag-tervnek” az a lényege, hogy a már döntésre érett nemzetközi kérdéseket — német békeszerződés megkötését és Nyugat-Berlin helyzetének rendezését — összeköti a német újraegyesítéssel, s ezzel a nemzetközi feszültség legégetőbb kérdéseinek megoldását akarja elodázni. Még a nyugati újságok sem titkolják, hogy a „csomag” a Szovjetunió részére elfogadhatatlan. A „csomag-terv” voltaképpen arra irányuló kísérlet, hogy szabadkezet adjon a revans- éhes nyugatnémet militaris- tjáknak. Nyomban egész Berlin NATO-frontvárossá változna, Nyugat-Németor- szág a NATO agresszió előkészületeinek központja maradna, a nyugatnémet militaristák atomfelfegyverzése ellen pedig semmiféle korlátozást nem alkalmaznának. A világ közvéleménye tárgyilagos és a valósággal számoló tárgyalásokat követel Genfben, tehát a „csomagterv” eleve arra van ítélve, hogy ad acta tegyék. Az AP tudósítójának információja szerint a „csomag-terv” kibontásával egyidőben a Nyugat felkészül arra is, hogy átmeneti megállapodást kössenek Berlin jövőjéről, ha a Szovjetunió elutasítja a „csomag-tervét.” Ezt az értesülést az angol küldöttség szóvivője is megerősítette. A külügyminiszterek, genfi, tanácskozása a fennálló, nem könnyen megoldható problémák ellenére sem indult rosszul. Mint tudjuk, ennek az értekezletnek az a feladata, hogy előkészítse a csúcstalálkozót. San Francisco városából már megérkezett a meghívás, de több más metropolis is örömmel vállalná a házigazda szerepét. Miért érkezett Norstad tábornok Kanadába OTTAWA (TASZSZ.) Norstad tábornok, a NATO fegyveres erőinek főparancsnoka Kanadába érkezett. A kanadai sajtó kommentárjaiban hangsúlyozta, hogy Norstad követelni fogja a kanadai kormánytól, szereljék fel atomrakétafegyvérekkel az Európában állomásozó kanadai gyalogsági dandárt és légihadosztályt, továbbá lássák el új technikai felszereléssel az Európában állomásozó 12 kanadai repülőrajt. A rendszerint jól értesült Globe And Mail című lap szerint Norstad követelni lógja, hogy a kanadai kormány szerzzen be 200—300 új típusú repülőgépet 200—400 millió dollár értékben. Hétfőn kezdődik a szovjet írók III. kongresszusa Moszkva (MTI). Hétfőn Moszkvában megkezdődik a Szovjet írók Szövetségének III. kongresszusa. Az Irókongresszuson elsősorban a szocialista realizmus kérdéseit, a szovjet irodalom fejlődésének problémáit vitatják meg. A kongresszus beszámolóját a szövetség titkárra, Szurkov tartja. KAIRÓ (MTI.) Az algériai felszabadító hadsereg szóvivője, aki néhány napos tartózkodásra érkezett Kairóba, válaszolt az MTI tudósítójának kérdéseire. Egyebek közt elmondotta: felszabadítottuk és ellenőrizzük Algéria minden hegyvidékét. Jelenleg azon fáradozunk, hogy kiter- jeszük a hadsereg ellenőrzését néhány síkságra is. Nagyjából elmondhatjuk, hogy Algéria területének egyharmad része van ellenőrzésünkben. A városokban a francia köz- igazgatás az úr, de csak látgyei Bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemére való felvételre. A Marxizmus-Le- ninizmus Esti Egyetemének célja: szervezett marxista- leninista oktatás biztosítása a párt-, állami-, gazdasági vezetők, propagandisták, értelmiségiek számára — egyetemi szinten. Az egyetemen a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi eredményekről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088—1957. MT. rendelet biztosítja. A tanév szeptember 8-tól június 30-ig tart, hetenként egyszer, meghatározott napon, délután 2—6 óráig kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás), melyen a részvétel kötelező. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, szólag, mert a városi algériaiak nagy része is állandó érintkezésben áll a mi hatóságainkkal, s önkéntes adót is fizet a hadseregnek. Eddig gerilla-háborút folytattunk. de harcunkat magasabb színvonalra emeljük, amint megteszük a szükséges előkészületeket. A francia hadsereg minden esetre számolhat néhány meglepetéssel. De Gaulle egyik legutóbbi beszédében kijelentette, hogy az algériai háború hamarosan befejeződik. A háború nem fog befejevagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét az, aki más egyetem, iskola, stb. hallgatója. Az egyetem hallgatóinak a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 1088—1957. sz. (XI. 25.) határozat alapján a félévi vizsgák előtt 6 nap, az évvégi vizsgák előtt 12 nap és évközben szabad választás szerint 6 nap tanulmányi szabadság jár. A tandíj egy évre 150 forint. Mellékelni kell: 1 db. részletes önéletrajzot. Az illetékes pártszervezet ajánlását. A pályázat a városi, járási pártbizottságon beszerezhető kérdőív alapján történik. A pályázatot az illetékes pártbizottságra kell küldeni június hó 1-ig. A vállalat, intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA ződni a közeljövőben, hanem még hosszú ideig fog tartani. Mindazok a célok, amelyekértr a háborút elindítottuk, még "ma is előttünk állanak. De Gaulle nemésak fegyveres, hanem lélektani háborút is vív. A háború kezdete óta a francia államférfiak számtalanszor bejelentették az algériai háború közeli végét. Ugyanezt teszi De Gaulle. A francia államfőnek szüksége van arra, hogy ismételten felkeltse a reményeket országában, mert tudja, hogy a franciák már belefáradtak a háborúba. A ba.tát?mentén\ t n. £ Tiszakécskét elhagytuk, szőJ lók, kertek gyümölcsösök között í vezet a kövesút Lakitelek, Alpár « felé. Tőlünk jobbra másfél, két ♦ kilométerre a zöld füvesek között ♦ folyik a mi öreg Tiszánk. Azon ♦ túl még távolabb ismerős tiszazugi ♦ községek. Tiszakürt, Nagyrév, s ♦ lejjebb Tiszasas, Tiszaug. Tisza| zug? Húsz esztendővel ezelőtt a j magára hagyott magyar falvakat, ♦ a sötétséget, a tudatlanságot szim? bólizálta. És vádolt, lám, mivé { lett most. Világító fáklya, paraszt? sága tavasz óta a szövetkezeti utat | járja. Most a szimbólum. A felX emelkedés, a haladni akarás, az X új paraszti világ és a példamutaX tás szimbóluma. Kereszteztük a Kecskemétet Bé- | késcsabával összekötő betonutat. X Innét jól látjuk a Tisza hidat, | rajta pöfög naponta többször a X tiszazugi „express”. A két vidék X népét hosszú ideig a Tisza elváX lasztotta egymástól. Most évek óta t ez a vonat az összekötő. Jönnek Z is nap, mint nap Ide, innen meg t oda. Hozzák, viszik a tiszazugi í nagy átalakulás hírét. S milyen ♦ játékoskedvű, mennyire kiszámíthaj tatlan néha az élet. Az első győ? zelmünk Bács megyei hírvivője t nem paraszt ember volt, hanem ♦ útkaparó. Nevét feljegyeztük: Sepsi 2 Sándornak hívják. $ Mesélik, oly büszkén, dagadozó | kebellel állított be a lakitelki kis♦ kocsmába, mint valami győztes { hadvezér. Kisfröccsöt kért, megJ itta. Még egyet kért. azt is elfo$ gyasztotta. Majd szólt az emberekJ nek, hogy legyenek kissé csende♦ sebben, mert olyan nagy újságot mond, amilyet még soha senki nem hallott. És mondta: — Ma délben a túloldalon, meg itt fönt, Tiszajenőn és Vezsenyen befejeztük. így mondta, befejeztük. —Nem volt elég belépési nyilatkozat, Szolnokról kellett nozni. Mindenki aláírta a belépési nyilatkozatot, mindenki belépett a szövetkezetbe. Vezsenyen ott voltam, amikor kitettük a táblát, hogy: szövetkezeti község. Ne legyen Sepsi Sándor a nevem, ha nem mondok igazat. Az emberek körülfogták és fizettek neki, hogy beszélje el töviről hegyire az ottani eseményeket. De ő ennél többet nem mondott. Lakitelekhez 8 kilométerre van Alpár, estefelé már ott kötött ki, mivel út szempontjából az is hozzá tartozik. A kocsmában ott is kisfröccsöt kért. s ott is így jelentette be a hírt. — Ma délben a túloldalon, meg itt fönt Tiszajenőn és Vezsenyen befeleztük... Hát így jutott el Sepsi Sándor útkaparó révén a Szolnok megyei dolgozó parasztok nagyszerű, bátor elhatározásának a híre 1959 koratavaszán. Volt, aki hitte a nagy átalakulást, volt, aki nem. Aztán jöttek-mentek mások is. Az egyik sógor átballagott Tiszaugra a másik sógorhoz és napról-napra erősítették meg a hírt. igaz. amit az útkaparó mondott: Szolnok megyében gyertyával kell keresni egyéni gazdát. Mindezt egy szőlősgazda mesélte el az elmúlt hét csütörtökén Lakitelek határában, s szavait az alpári tanácsnál Molnár József VB elnök pontról-pontra megerősítette. Délután értünk ebbe a gazdag községbe, amely szinte összeér Ti- szaújfaluval és ha nem ott folyna a Tisza, ahol folyik, már összenőtt volna Tiszasassal is a kunszentmártoni járás egyik falucskájával. Ez a három, szinte egy- másbanyúló falu önkéntelenül azt juttatja az ember eszébe, hogy egy a sorsa, egy a boldogulása hazánk minden megyéjében a dolgozó parasztságnak. Alpár határában is sok a szőlő, a gyümölcsös. Az utcák, a szép nagyablakos házak, a cukrászda forgalma, a néhány televíziós antenna és még sok más tanúsítja itt is. csak úgy, mint Tiszakécskén sok a jómódú, szorgalmas gazda. Molnár József elvtársnak, a tanács VB elnökének megmondtuk, mi járatban vagyunk, honnét jöttünk és mi érdekelne bennünket. Szemmel láthatóan örült a Szolnok megyei vendégeknek. S nem kis büszkeséggel sorolta: — A mi községünk parasztsága érdeklődéssel figyeli a szomszédos Szolnok megyei községek szövetkezeti gazdáinak munkáját. Sokan járják: bár már mi is ott tartanánk. Itt nálunk is érik a szövetkezés gyümölcse. Az elnök elvtárs a térképre mutatott. — Látják, elvtársak, az ott Alpár és Tiszaújfalu határa. így néz majd ki a mezőgazdaság szocialista átszervezése után. A falu népével, a legjobb gazdákkal csináltuk. Jelenleg nem folytatunk semmiféle szervezést, viszont az a naivon érdekes, hogy a legjobb gazdák ennek ellenére saját maguk szervezkednek, hogy a kalászosok betakarítása után megalakítsák szövetkezetüket. — Azt mondják, hallották, hogy több tiszazugi községben így alakították a gazdák a tsz-t, hát ők is így akarják, maguktól. Alpáron ez év tavaszán nem volt olyan nagy előrehaladás, mint Szolnok megye községeiben, de volt. Abban az időben sokan aláírták a belépési nyilatkozatot és most Czinege István, Nagy József, Varga Vince, Balázs János és még több kiváló dolgozó paraszt már meggyőződéssel mondja: „Alpár, Tiszaújfalu őszre megpályázza a szövetkezeti címet”. Az is az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak a Szolnok megyei, hanem éppen a Bács-Kiskun megyei események voltak leginkább hatással az itteni gazdákra. A kettő együttvéve pedig Alpáron is elindította az egészséges erjedés folyamatát. Bács-Kiskun megye déli részén ugyanis a bajai, a bácsalmási járásban — akkor, amikor nálunk, ott is — szinte egyik napról a másikra alakultak át a községek tsz községgé. Jártuk Alpár utcáit, beszélgettünk az emberekkel és mindjobban meggyőződtünk arról, hogy a szövetkezeti eszme térhódítását ezen a környéken sem állíthatja meg semmiféle erő. A vidék egyébként megszólalásig hasonlít Tiszaföld- vár környékéhez. S érdekes, ami most az itteni embereket foglalkoztatja, az a mi számunkra nagyon ismerős. Nekünk, Szolnok megyeieknek egy kicsit az volt az érzésünk, mintha Í958 őszében ■járnánk, mert az idő tájt éppen ilven problémák, tervek, elgondolások foglalkoztatták Jászberény Tiszafőldvár és még számtalan város, község dolgozó parasztságát, mint amilyenek most az aloária- kat foglalkoztatják. A szövetkezés gondolata itt is megért és csak a döntő lépés van hátra. De hogyan vélekednek erről a legiHe+ékesebbek. az alpári gazdák? Erről következő riportunkban számolunk be. (Folytatása következik) Szekulity Péter. Nyilatkozott az algériai felszabadító hadsereg szóvivője
