Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-12 / 109. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 12. A nyugati külügyminiszterek taktikai megbeszélése A nyugati külügyminiszte­rek a hétfőn kezdődött kelet­nyugati értekezletet megelő­zően taktikai megbeszélése­ket tartottak Géniben. A többi között tanulmányozták Hruscsov szovjet miniszterel­nök legutóbbi nyilatkozatait is. A tárgyaláson jelen volt WWW WWWWWWWW WWWWWWWWWWWW'T'wV Szovjet tudós a világűr nyújtotta lehetőségekről Moszkva (TASZSZ). Vla­gyimir Sziforov, a Szovjet Tudományos Akadémia le­velező tagja kijelentette, hegy elvben már megoldódott a bolygóközi közlekedés tech­nikai problémája. A harma­dik szovjet mesterséges hold súlya és terjedelme akkora, hogy nyugodtan elhelyezked­hetett volna benne egy ember minden szükséges felszerelés­sel. Sziforov professzor úgy vé­li, hogy a közeljövőben való­színűleg már készítenek úgy­nevezett örök-szputnyikokat, amelyek igen nagy magasság­ban keringenek a föld kö­rül. Lehetséges, hogy boly­góközi állomás is létesül, vagyis olyan szputnyik. amellyel a földről különleges rakéta tartja fenn a kapcso­latot. Innen űrhajók indul­hatnak majd a Marsra és a Vénuszra. Á szovjet tudósoknak — hangsúlyozta Sziforov pro­fesszor — közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy a világ­űr használata békés irány­ban fejlődjék. (MTI) ... . Pella olasz külügyminiszter is. A nap folyamán Herter amerikai és Selwyn Lloyd an­gol külügyminiszter Ham- maräkjöld-del, az ENSZ főtit­kárával is találkozott. (MTD GENFI HÍREK Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára vasárnap délelőtt látogatást tett Gromiko szov­jet külügyminiszternél és megbeszélést folytatott vele. A- megbeszélésen Zorin tzcvjet külügy miniszteri.e­lyettes is részt vett. Brentano nyugat-rémet iiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiHiHiiiiiiiiiiiiiitiiiiitiuiiiiHiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiniiiiiiiimiiiii Gomulkn beszéde a lengyel kohászat jö váj érő Varsó (MTI.) Mint a Len­gyel Távirati Iroda jelenti, a lengyel kohászok napja al- alkalmából szombaton Kato- vice-ben ünnepi ülést tartot­tak. Ezen jelen volt Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a lengyel kohá­szati ipar nagy érdemeket szerzett dolgozói, valamint a Magyarországról és Cseh­szlovákiából érkezett kohász­küldöttség tagjai. Az ünnepi ülésen Gomulka beszédet mondott. Gomulka többek között megállapította, hogy a szov­jet szakemberek technikai se­gítsége és a Szovjetuniótól kapott felszerelések nélkül a lengyel kohászati ipar nem érte volna el jelenlegi fej­lettségét — A jelenleg rendelkezésre álló kohászati bázisra tá­maszkodva — mondotta ez­után Gomulka — bővítettük iparunkat, új iparágakat lé­tesítettünk. amilyenek nem voltak azelőtt Lengyelország­ban. A felszabadulás óta el­telt tizennégy év alatt ipa­runk teljes termelése öt és félszeresére növekedett. — Mindamellett még sokat kell dolgoznunk, hogy felépítsünk olyan termelési bázist, amely külügyminiszter vasárnap reggel Bonnból Genf be érke­zett. s még ma részt vesz a négy nyugati külügyminisz­ternek a genfi kelet-nyugati értekezletet megelőző meg­beszélésén. A nyugatnémet külügymi­niszter tegnap jelen volt Adenauer kancellár és Herter amerikai külgyminiszter ta­nácskozásán. ''fTTTVTfTfflfTTTTTTflTfTTT?'* Washingtonban főbb a néger, mint a fehér Az Egyesült Államok fő­városa, Washington az első olyan nagyváros Ameriká­ban. ahol a néger lakosok száma meghaladta a fehére­két. Az amerikai egészség­ügyi minisztérium legutóbbi adatai szerint Washington­ban a négerek száma 433.000, a fehéreké pedig 387.000, tehát csak a lakosság 47 szá­zaléka. 1940-ben Washington lakosságának még csak 28 százaléka -volt néger. Felvételi pályázat az M'sZMP Szolnok meg\ei Bizottsága Mai xizmus-Leninizmu* Esti Egyeteme 1959—60 tanívére Az 1959. évi magyar-lengyel árucsereforgalmí egyezményről Varsó (MTI). Szombaton aláírták Varsóban az 1959. évi magyar—lengyel árucsere­egyezmény kibővítésére vo­natkozó jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1938. évi egyezményhez képest a két ország árucsereforgalmában 25 százalékos emelkedést irá­nyoz elő. Lengyel részről a jegyző­könyv alapján Warszawa tí­pusú személykocsikat, mező- gazdasági gépeket, bányafel­szerelést és más gépeket, sze­net. kokszot és más árukat szállítanak Magyarországnak. Magyarország textilipari, épí­tőipari gépeket, vegyipari be­rendezéseket, rádiólámpákat, dömpereket, vízierőműfelsze- relést, búzát, húskonzervet, vegyianyagokat, stb. szállít Lengyelországnak. Moszkva (TASZSZ.) A hi­degháború sugalmazóit és szószólóit nem lelkesíti az a lehetőség, hogy megjavulhat a nemzetközi helyzet — írja az Izvesztyija vasárnapi szá­mának vezércikke, amely a küszöbönálló genfi külügy­miniszteri találkozóval fog­lalkozik. Kedvelt módszerük, hogy összekapcsolják az egyik nemzetközi problémát a másikkal, egy csomagba gyömöszölik a kérdéseket, hogy ilymódon meghiúsítsák akár az egyik, akár a másik kérdés megoldását. — Különösen egyes bonni politikusok és amerikai dip­lomaták buzgólkodnak ezen. így például olyan halasztha­tatlan kérdések megvitatását, mint a német kékeszerződés megkötése és a nyugat-ber­lini megszállási rendszer megszüntetése, hol a német egység helyreállításának problémájával, hol az euró­pai biztonság kérdésével igyekeznek összekapcsolni. — Az efféle politikai ma­nőverekre azonban már eleve Az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottsága pályázatot hirdet a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemére való felvételre. A Marxiznius-Le- ninizmus Esti Egyetemének célja: szervezett marxista- leninista oktatás biztosítása a párt-, állami-, gazdasági vezetők, propagandisták, ér­telmiségiek számára — egye­temi szinten. Az egyetemen a tanulmá­nyi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a máso­dik évben politikai gazdaság­tant, a harmadik évben nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetet ta­nulnak. A tantárgyakból fél­evenként vizsgáznak és a ta­nulmányi eredményekről bi­zonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088—1957. MT. rendelet biz­tosítja. A tanév szeptember 8-tól június 30-ig tart, hetenkénl egyszer, meghatározott na­pon, délután 2—6 óráig kö­tött foglalkozás van (előadás, osztály fog laikozás), melyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 150 fo­rint. Az egyetem hallgatóinak a Forradalmi Munkás- Pa­raszt Kormány 1088—1957. sz. (XI. 25.) határozat alap­ján a félévi vizsgák előtt 6 nap. az évvégi vizsgák előtt 12 nap és évközben szabad választás szerint 6 nap ta­nulmányi szabadság jár. Az egyetemre való felvé­tel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő álta­lános műveltséggel rendel­keznek és a tanuláshoz szük­séges marxista ismeretekét már megszerezték. Az egye­temre pártonkívüliek is kér­hetik felvételüket. Nem kér­heti ■ felvételét az, aki más egyetem, iskola, stb. hallga­tója. A pályázat a városi, járá­si pártbizottságon beszerez­hető kérdőív alapján törté­nik. A pályázatot az illetékes pártbizottságra kell küldeni június hó 1-ig. Mellékelni kell: 1 db. rész­letes önéletrajzot. Az illetékes pártszervezet ajánlását. A vállalat, intézmény Iga­zolását jelenlegi munkaköré­ről. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA Tizenkilenc mp a Nemet Demokratikus Köztársaságban Kurucz István, a Me­gyei Tanács népművelési cso­portvezetője a Művelődési Minisztérium küldöttségének tagjaként háromhetes tanul­mányúton vett részt a Német Demokratikus Köztársaság­ban. a látogatás célja az volt, hegy a küldöttség tagjai megtekintsék és tanulmá­nyozzák a művelődési ottho­nok. klubok működését és megismerjék az üzemi kul'u- rális munka különböző mód­szereit. Először Berlinbe látogattak el. Itt a Népművelési Minisz­Á bolgár nép megvitatja az oktatási rendszer átszervezésének alapelveit tórium mellett működő mód­szertani kabinetet kere-.ték fel. A látogatás alkalmával megismerkedtek a kabineték feladatával a népművelési munkában. Potsdamot is felkeresték, ahol a megyei tanács népmű­velési osztályát látogatták meg. Itt is számos hasznos kezdeményezést tapasztaltak. Többek között azt, hegy a megyében a kulturális szer­vek falusi akadémiát hoztak létre, amelyeknek feladata a községek, falvak kulturális életének megszervezése és irányítása. A falusi akadé­miák ezen kívül anyagilag is biztosítják a zavartalan is­meretterjesztő munkát. Fi­gyelemre méltó a képzőmű­vészek, tudósok kapcsolata az üzemekkel és a termelőszö­vetkezetekkel. Különösen a fiatal művé-zek tartják a szoros kapcsolatét a dolgo­zókkal. A mezőgazdasági ér­telmiség — főleg az agronó- musok — pedig tudományos munkával segítik a községe­ket a magasabb terméshozam érdekében. A íalu'i klubok a falu kulturáli: életének centrumai irányítói. Itt a klub szó nem helyiséget, hanem szervezete; jelent, amely az akadémiánál is- szélesebb körrel rendelke­zik. hiszen az ismeretterjesz­tő munka mellett a kulturális munka ös-rzes ágaival foglal­kozik. A községekben igen komoly szerepet játszik a Nemzeti Front, amely a kul­turális munkát összhangba hozza. Eisleben bányavárosban látták a környék egyik leg­szebb. legnagyobb kultúrhá- zát, amelynek nagyságára jel­lemző, hogy mintegy 58 he­lyiségből áll. Ez nemcsak az üzeni, hanem az egész terület kulturális idényeinek kielé­gítését is hivatott ellátni. Programja igen gazdag. A 'legkülönbözőbb szakköröké; foglalja magába; a tudo­mánytól a különböző művé­szeti ágakon keresztül a sportig minden szakkör meg­található. Az ezeretszázas lét­számú befogadóképp ség mel­lett számos hangversenyte­remmel és kiállítási helyiség­gel is rendelkezik. Hat füg­getlenített apparátussal és ki­lenc fő segédszemélyzettel lát­ja el feladatát. Ellátogattak a Schafstadt város melletti Engels Frigyes Termelőszövetkezetbe is. amely tízezer hold területen gazdálkodik. A tsz igen ko­moly kulturális tevékenysé­get fejt. ki, amely hatással van a város kulturális éle­tére. Érdemes megemlíteni, hegy itt a tsz irányítja a vá­ros kulturális életét, amely­ben részt vesz a városi értel­miség is. A tsz a vidék egyik legnagyobb és technikailag is 'egfejlettebb közös gazdasaga. Ez szoros kapcsolatot tart a környező kisebb tsz-ekke) és az egyéni gazdákkal. Vezeti és irányítja őket. Felkeresték a Bur.a­vegyiműveke* is. A nagymé­retű üzem, amelyben mint­egy 18 ezer munkás 300 (!) különböző köz?égből jár be dolgozni, igen komoly kultúr­palotával rendelkezik. Örási méretű fcrgó&zínpadán gyak­ran megfordulnak a fővárosi cpera- és balettegyüttes mű­vészéi. Az üzem bejáró dol­gozóinak kultúrbrigádok biz­tosítják a művelődést és a szórakozást. Ugyanez a hely­zet a Kari Marx-stadti Május 8-i üzemben is. A városi V. kerületi tanács a kulturális ellátottságot vá­lasztókerületekre decentrali­zálta. Ezt a módszert nálunk i? fel kívánják használni a helyi viszonyoknak megfele­lően. (Például Szolnok '"áros területén a közigazgatási ke­rületeknek megfelelően.) Drezda egyik külvárosá­ban meglátogattak egy üzemi kultúrházat is., amelyik szin­tén területi jelleggel dolgo­zik. Itt azt tapasztalták, hogy a különböző szakkörök elő­adásai a legpontosabb beosz­tással sűrűn váltogatják egy­mást. így a dolgozók bár­milyen időben részt vehetnek egv-egy foglalkozáson, füg­getlenül attól, hogy nappali, vagy éjjeli műszakban dol­gainak. összegezve a íátogatá­ck ideje algtt sok hasznos dolgot tapasztaltak a küldött­ség tagjai. A Nemet Demok­ratikus Köztársaságban, külö­nösen a Német Szocialista Egységpárt V. kongresszusa határozata óta igen nagy gon-, det fordítanak a dolgozók kulturális igényeinek kielégí­tésére, ezzel együtt az embe­rek nevelésére is. — csj — A NÉPI HATALOM évei alatt a bolgár oktatási rend­szer nagyot fejlődött. Jelen­leg a különböző típusú is­kolákban összesen több mint 1,300.000 ember tanul, vagyis minden hatodik állampolgár iskolába jár. Ehhez még hozzászámíthatjuk a vállala­tok és társadalmi szerveze­tek különböző tanfolyamait is. A középiskolák száma a felszabadulás óta 196-ról 541- re emelkedett, a középiskolai tanulók száma pedig megkét­szereződött. A felszabadulás előtt Bulgáriában csupán öt főiskola volt, ma pedig húsz működik. Ezekben a felsza­badulás előt ti 10.000-rel szem­ben 43.500 hallgató tanul. Napjainkban a bolgár nép­gazdaság és kulturális élet különböző területeit; 79.000 főiskolai végzettségű szak­ember dolgozik. Ezek közül 68.700 már a felszabadulás után szerezte meg felsőfokú képesítését. A fenti eredmények elle­nére is a közoktatás fejlő­dése elmaradt a szocialista építés általános színvonala mögött.' Helytelenül értelmez­ték az iskolarendszer fel­adatát. Azt tartották, hogy az iskolák főfelaüata; felkészí­teni a fiatalokat a főiskolá­ra, az adminisztratív munká­ra. Ezért az oktatás és a ne­velés papirosízű és elvont volt; A szocialista társadalom­ban azonban az iskola fel­adatát így határozhatjuk meg: nevelje a tanulókat a munka szeretetére, adja meg a szükséges technikai tudást, munkakészséget és ismerete­ket, hogy a fiatalok tevéke­nyen kapcsolódhassanak be az anyagi javak termelésé­be. A főiskolák legnagyobb hibája, hogy nem tartanak szoros kapcsolatot a terme­lő munkával és így a hallga­tók kevés gyakorlati tapasz­talattal rendelkezne^, nem képesek az önálló, alkotó munkára. MEG KELL MÉG EMLÍ­TENI, hogy a most iskolakö­teles gyermekek 12—17 esz­tendei tanulás után kerül­nek ki az életbe, vagyis ak­kor, amikor Bulgária az ál­talánosan kibontakozó kom­munista építés időszakába érkezik. Ez annyit jelen! hogy sokkal több műszaki­lag jól képzett szakemberre lesz szükség. A fentiek alapján szüksé­gessé vált a bolgár oktatási rendszer átszervezése. A Bol­gár Kommunista Párt köz­ponti bizottsága és a Minisz­tertanács együttes ülésen hagyta jóvá az átszervezés tervezetének alapelveit, — amelyeket most az egész nép megvitat. Az új oktatási rendsze- lényege: a fiatalok a magos- fokú általános művcVséc el­sajátítása mellet: szerezzék meg az alapfokú műszaki szakismereteket is. Az újtipusú'iskolának 2 fo­kozatát tervezik. Az első fo­kozat (alapfok) az első osz­tályban kezdődik és a nyol­cadik osztályig (lehet, hogy a jövőben a kilencedik osztá­lyig) tart. Azok, akik a nyolc osztály elvégzése után nem mennek középiskolába, szak­mát tanulhatnak. A szakmai oktatás — a szakmától füg­gően — egy-három évig tan. Lehetővé válik, hogy a fenti úgynevezett, szakmai-műsza­ki iskola végzett növendékei középiskolai értékű bizonyít­ványt szerezzenek. A MÁSODIK fokozaton (politechnikai középfokú ok­tatás) a tanulmányi idő 3— 4 év. A végzett növendék fő­iskolára jelentkezhet, s — ugyanakkor már egy szak­ma is van a kezében. Ezek­ben az iskolákban a tanulók első évben napi 4, a második évben 5, a továbbiakban pe­dig 6 óra fizikai munkát végeznek. A tanulmányi idő egyharmadában gyakorlati oktatás folyik. A politechni­kai oktatás mellett azonban nagy gondot kell fordítani az általános műveltséget nyúj­tó tantárgyak előadására is. Az újtipusu iskolák első ízben az 1960—61-es tanév­ben kezdik meg munkájukat, s a következő 4—5 évben mindenütt áttérnek erre az iskolatípusra £ Az alapelvek nagy fontos- v ságot tulajdonítanak a kő- ^ zéplokú szakiskoláknak (a technikumoknak). A tanulók . az alapfokú iskolák elvégzé­se után iratkozhatnak be a technikumokba, ahol a tanul­mányi idő 3—4 év. A jövőben nagyobb szere- ' pet biztosítanak a levelező és , az esti tagozatoknak. Az alapelvek külön hang­súlyozzák a pedagógusok i képzésének nagy jelentőségét. , A jövőben az ötödik osztá- j lyon felül csak főiskolai vég- j zettségü pedagógus taníthat. ‘. A FŐISKOLAI oktatással j kapcsolatban a tervezet elő- 5 írja, hogy a hallgatók a ta- t nulmányi idő legalább egy- t harmad részét gyakorlati ■ termelő munkával töltsék el, , ismerjék meg leendő szak- T májuk valamennyi ágát. A főiskolai felvételeknél ; előnyben részesülnek azok. akik a főiskola profiljával , kapcsolatos munkakörben már bizonyos ideig termelő- " munkát végeztek. 1 Az oktatási rendszer át- j szervezésének egyik fontos . leiadata a felnövekvő nemze- 1 dék kommunista nevelésének ' javítása. Ennek egyik fontos alkotó eleme, hogy az iskola , segítse elő az elmélet és a gyakorlat, a tanulás és a ! munka szoros kapcsolatát, a 1 ■tanulóifjúság és a munkás- '. fiatalok szoros barátságát. ( Az új oktatási rendszer be- vezetése az egész nép ügye 1 Ezért a terv végrehajtása megköveteli a család, az is­kola. valamint a párt és i£- . iűsági szervezetek szoros \ együttműködésit. minden dolgozó jobblétét biztosítja. Hazánkban már nincsenek éhezők, nincs nytj- mor. nincs munkanélküliség. Ezt elősegítette az éVről-évre növekvő acéltermelés is. En­nek alapján könnyebbe válik a fogyasztási cikkek előállí­tása. lehetővé válik az egész népgazdaság fejlődése. Hogy tovább haladhassunk ezen az úton, növelnünk kell az acéltermelést. 1965-ben ki­lencmillió tonna acélt keli termelnünk, ami azt jelenti, hogy efjy főre 282 kiló jut. — A technikai haladás ki­bontakozása iparunk köz­ponti kérdése — jelentette ki Gomulka. (MTI.) iiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiliiiillll As Izvesztyija vezércikke a nyugatiak „csomag“ javaslatáról kudarc vár. Aki ebben az irányban próbál haladni, az tulajdonképpen a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet si­kerét próbálja már jóelőre megakadályozni. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents