Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-12 / 109. szám
19o9. maju« 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A fúrótorony alatt ÖREG ESTE van. A szolnoki Kertváros legtöbb házának ablakai sötétek. Csak egy kis terület úszik fényárban. Ott, a Szajol és Rákóczifalva felé vezető út szétválásánál magasba szökik a Szanda 4- es fúrótorony. Az olajbányászok dolgoznak. Az „URAL- MAS” egyenletes zúgása töri a csendet. Távolról úgy tűnik, mintha egy kivilágított hatalmas kar meredezne a felhők felé. A kettes brigád, — vagyis a második műszak munkásai — beszerelték a műszak utolsó toldását. Váltás előtt vannak. A fúrótorony talpazatán már csak egy-két ember vigyáz a gépekre, szivattyúra. A fúró egyenletesen halad a föld gyomrába, hogy feltárja annak rejtett kincséit a szolnokiak és az ország javára. A toronytól alig 50 lépésre a kis munkaház ablaka világit. A brigád többi tagját ott találjuk. Ki a lócán ül, ki pedig a falnak támaszkodva hallgatja a túróm ester beszédét. — Arra vigyázzanak a szaktársak, hogy olyan csővezetéken, amelyben nyomás van, semmiféle javítást ne csináljanak még akkor sem. ha a javítás nagyon sürgős, — mondja Kovács András. — A csővezetéket meg kell szabadítani a nyomástól és úgy kell javítani, mert máskülönben súlyos baleset származhat belőle — folytatja. Ma is láthatták a szivattyú meghibásodásánál, hogy milyen hatalmas erővel tört ki a víz a megsérült helyen. Hát bizony a fúrósok ruhája olyan, mintha iszapfürdőt vettek volna. Talán a véletlen játszott közbe a rendszeres balesetoktatás anyagához? A délután folyamán meghibásodott a „fúrás lelke’’, a szivattyú és a nagy nyomás messzire kinyomta az iszapos vizet. De’ miért Kovács András tartja a műszakvégi balesetoktatást? Hiszen itt van a műszak tényleges fúrómestere, Horváth Ferenc is. A ŐSZÜLŐ, szemüveges, nyakig iszapos fúrómester csak mosolyog a kérdésünkön, majd röviden mondja: — Hadd tanuljon, most jött az iskoláról. Három és félhónapcs elméleti oktatás után most tanulja meg a gyakorlatot is. — Bandi, számold csak ki a métert, aztán ellenőrizd le a szivattyú nyomását — hangzik közben. — Hadd jöjjön bele a gyakorlatba. Rövidesen ő is önálló fúróbrigádot kap, — mondja a fúrómester. — No, mennyit csináltunk ma Bandi? — kérdi aztán. Három méterrel többet, mint a délelőttiek — felelj a fiatal fúrómester. — A szivattyú ellenőrzése után nézd meg; az anyag és a szerszám rendbe van-e rakva, mert mi sem szeretjük, ha olyan a kút mikor átadja a korábbi brigád, mintha tatárjárás lett volna a környéken. A rend igen fontos —1 fordul felénk. — Mondhatnám, az eredményes munka alapja. A rendetlenség sok veszélyt rejt magában. A baleset meg rontja a versenyeredményeket — és oda a jutalom. Igaz, a jutalom még hagyj án, de az ember, a munkatársunk, akivel jóban-rosszban. esőben-sár- ban együtt küzdünk az olajért! — Én már több évtizede 1'urkálcm a föld gyomrát, sok mindent láttam. Kissé már fanatikusak is vagyunk, mi fúrósok. Mindig bízunk a „jó szerencsében'“. Itt is — és még ahol hozzáfogtam a fúráshoz, nem is gondoltam arra, hegy nem lesz eredmény. Biztos vagyok most ennél a fúrásnál is, hogy találunk olajat, de gázt feltétlenül. A korábbi két szandai fúrás sem szegénykédéit a gázban, s ha ez is sikerül, amikor Szolnoknak bőséges gázt adhatunk. — KÉT HÉTEN belül teljeser. szeretnénk végezni és akkor megfúrjuk a 2-es, kijelölt helyet a szandai réten. Közben gyülekeznek Nagy Lajos fúrómester brigádjának tagjai. Még van egy Ids idő a váltáshoz, de ők szaporán öltöznek és máris a torony talpazatán vannak. Tudja itt mindenki- mi a teendője. A fúró forog, a gyakorlott szemek körülnézik munkaterületüket, Ügy látszik, mindent rendben találnak. Bólintanak egymásnak, egy kézszorítás és „jószeren- csé’“-vel köszönve távozik a második műszak. — ab — Á jászberényi Kossuth tsz kommunistái ellenőrzik a termelést Milyen cikkeket gyárt az idén a román könnyűipar A román könnyűipar legfontosabb feladata, hegy egyre több közszükségleti cikket gyártson, bővítse választékukat, javítsa minőségüket. Az ipar szakemberei jól tudják, hogy ennek a feladatnak csak akkor felelhetnek meg, ha újabb belső tartalékokat tárnak fel és hasznosítanak, jobban kihasználják a gépeket, csökkentik a fajlagos nyers- anyagíogyasztást, ésszerűbben osztják el az állami beruházásokat. A terv szerint idén, az elmúlt évhez képest, pamut-, gyapjú- és selyemanyagból 3 200 OOO méterrel, len- és kenderfonalból 1 millió 650 ezer méterrel, lábbeliből pedig 1 millió 600 ezer párral többet gyártanak. Az idei év termelésének egrik érdekessége, hogy műanyagszálból 1 millió 500 ezer méter szövetet készítenek. Az áruválaszték is bővül. 1959-ben 200 új szövetcipő- és készruha-típus kerül az üzletekbe. í ransisstoros hallás javító és rádiókészülék A Szemüvegkeretgyár főmérnöke és két műszaki dolgozója a nagyothallók részére olyan szemüvegkeretet szerkesztett, amely nemcsak hangerösítésre. hanem rádióadó műsorának vételére is alkalmas. Az egyébként is használatos szemüvegek méretét és súlyát alig meghaladó újszerű keret üreges szárába négy tranzisztorból és különféle alkatrészekből különleges erősítőt, apró hangszórót és mikrofont építettek. A szemüveg középrészében úgynevezett keretantennát „dugtak el“’. Az erősítőt úgy szerkesztették meg, hogy a mikrofon kikapcsolásával egv helyi rádió adó műsora is hallható. A készüléket egy ötfilléresnél is kisebb telep 12 órán át működteti. A telep hálózati áramból újra feltölthető. A tranzisztoros haUásjavító és rádióké-zülékes szemüvegkeret mintapéldánya elkészült és azt már az ipari vásáron is bemutatják. (MTI) E gy termelőszövetkezeti vagy akár üzemi párt- szervezet a gyakorlatban kétfajta módon valósíthatja meg a termelés páríellenőrzését. Egyrészt kint a gazdaság területén, vagy a műhelyekben a párttagok kísérik figyelemmel a gazdasági munkák állását és tesznek javaslatot a hibák kijavítására. Másrészt a pártvezetőség a gazdaságvezetéssel beszéli meg, miként halad egy-egy munka a termelőszövetkezetben, vagy az üzemben. A jászberényi Kosuth Termelőszövetkezet pártszervezete rendszeresen alkalmazza a termelés pártellenőrzésének mindkét formáját. Különösen a helyszínen való ellenőrzés vált be. Az alap- siervezet minden párttagja munkacsapatonként van beosztva a gazdaság minden határrészére, de ez csak a dolgoknak az egyik oldala. Célravezetőbb és fontosabb az, hogy a párttagság javarésze megbízatást kapott és kap most is egy-egy kampány- munka ellenőrzésére. Amikor a gazdasági szerszámokat javították, akkor Kalmár Istvánt bízták meg a határidő betartásának ellenőrzésével. Járomi Sándor azért felelős, hogy az állattenyésztésben ésszerű legyen a takarmányfelhasználás megszüntessék az esetleges takarmánypocsé- kolást. Csibra István a legelő gondozásáért felelős — és így lehetne sorolni tovább a kommunisták neveit. Személy szerint nem fognak villát, hogy megmutassák: hogyan kell a jószág elé szómi a takarmányt, hogy az ne tapossa le az abrakot, mert ezt tudja az állattenyésztési dolgozó. De azt már megnézik, hogy emelkedett, vagy csökkent-e a takar- mányfelhasználás, milyen a legelő kihasználása és jelentést tesznek időközönként a tapasztalatokról a pártvezetőségnek. Az alapszervezet vezetősége pedig intézkedik Gyorsan fejlődik Csehszlovákia gépkocsigyártása Csehszlovákiában a gépjárművek gyártása a leggyorsabban fejlődő iparágak közé tartozik. Az elmúlt évben 58.600 autó, 278.000 motorkerékpár és csaknem 25 ezer traktor készült Csehszlovákiában. A háború előtti termeléshez viszonyítva a személygépkocsi-gyártás háromszorosára. a teherautóké hétszeresére, a motorkerékpárok gyártása pedig tizenkétszeresére emelkedett. A csehszlovák motoros járművek jelentősebb része kivitelre készül. 1958-ban 25.000 személyautót. 4800 tehergépkocsit. 109.000 motorkerékpárt és 15.000 traktort szállítottak külföldre. Motorkerékpár-exportban Csehszlovákia az első helyen áll a világon. A Jawa-mo- torkerékpárokat 60 országban ismerik. A csehszlovák Zetor-traktor elsősorban a szocialista országok mező- gazdaságában jelent nagy segítséget, de keresett Latin- Amerikában és a távolkeleti országokban is. Indonézia nemrégiben vásárolt 1800 traktort. az esetleges hibák kijavításáért. Nagyon fontos dolog ebben a termelőszövetkezetben, hogy a párttagok és a pártvezetőségi tagok jó gazdák, jó szakemberek, értenek a paraszti munkákhoz. Általában a munkacsapatvezetők párttagok. mert szakmailag is kiérdemlik ezt a megbízatást. Sándor József. Szappanos István, Kalmár István, Bagó V. Imre párttagok valameny- nyien munkacsapatvezetők, akik a munkák helyi irányításánál a gyakorlatban is megvalósítják a pártszervezet ellenőrző tevékenységét. M ivel a termelőszövetkezet párttagjai valamennyien jó gazdák, ezért meglátják a hibákat is, amelyek akadályozzák a szövet kezeti munkát. Sándor József például arra hívta fel a pártvezetőség figyelmét, hogy a másik munkacsapatban, amelyik a hagyma kapálásánál dolgozik, nagv a fegyelme zetlenség. Megjelennek ugyan azok rendszeresen a munkánál, de csak úgy feléből- harmadából dolgoznak. Otthagyják a gazt a hagyma között. Mivel meglátta ezt a kommunista, szólt azonnal és a gazdaságvezetőség munkaegységjuttatás nélkül újra elvégeztette a hanyag munkacsapattal a hagyma kapálását. A takarmány mindenütt, így ebben a szövetkezetben is nagyon megbecsülendő do log. Ezért a kommunisták éberen ügyelnek arra, hogy egy szem, egy szál sem vesz- szen kárba. Járomi Sándor is azért szólt Tagyella Istvánnak, a tsz párttitkárának, mert meglátta, hogy a foga- tosok pocsékolják a drága abrakot. Reggel a délre való takarmányt is kiviszik, és egyik-másik többet pakolt, mint amire szükség lett volna. A jószág pedig dúskált a takarmányban s az alomba tapósta. Azóta ezen a dolgon is változtattak. A pártvezetőség irányában megnyilvánuló bizalom is könnyíti a termelés ellenőrzését. segítését. A párton- kívüli tsz-tagok elgondolásaikkal. problémáikkal felkeresik nemcsak a gazdaságvezetőséget, hanem a párt- vezetőséget is. Legutóbb például Mészáros Józsefné szólt a párttitkámak, hogy gondoskodjanak a munkába járó asszonyok kis családjainak elhelyezéséről, mert így jobban részt tudnak venni a növényápolásban. A pártvezető- sée intézkedett, hogy minél több kisgyermeket el tudjanak helyezni. Az. hogy a párttagok figyelemmel kísérik a gazdálkodást, á hibákat, magával hozza, hogy módot találjanak a jobb gazdálkodásra is. Rendszeresen tesznek javaslatot egy-egy munka jobb megszervezésére, kivitelezésére. Kezdve attól, hogy például Csik László, vagy Pető József párttagok javaslatára a termelési terven változtattak a jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében. az 50 férőhelyes tehén- istálló építéséig sok dologba beleszólnak a párttagok. — Amikor például felhúzták a tehénistálló falait, Kalmár István, Bagó V. Imre és Pető József arról kezdett beszélni, hogy miért nem lehetne ezt kibővíteni 100 férőhelyesre? Ügy is hozzák be az új belépőig a teheneket és legyen férőhely a közös jószágnak. Szóltak nyomban Deme János tsz-elnöknek, hogy mi az elgondolásuk, amit a pártvezetőség is támogat. Nem sokat gondolkozott az elnök, mert belátta; igazuk van. Néhány nap múlva megérkezett az engedély a tehénistálló kibővítésére és most már a második 50 férőhelyes rész alapozása folyik. Minden területen lemérhető tehát, hogy mennyire fontos, l.a a párttagok éber szemmel kísérik a gazdálkodást egy termelőszövetkezetben. De ez nem elég, mert például a Kossuth Tsz-ben is a gazdaságvezetést ugyanúgy ellenőrzi a pártszervezet, mint a határban a gazdasági munkáikat. Az elnök nélkül nem tartanák meg a pártve- zetőségi ülést. Egy-egy kampánymunka előtt és után Deme János beszámolót készít, hogy s mint akarják végrehajtani, vagy fejeztekbe a munkát. A termelés pártellenőrzése egyrészt a Párt tekintélyét növeli, mert a pár- tonkívüliek látják, hegy minden munkára kiterjed a párt- szervezet figyelme és segít a bajnál, javaslatot tesz a jobb gazdálkodáshoz. Másrészt, maga a párt is erősödik, mert a 1 termelés elleíiörzésé során kiderül, hogy melyik az a tsz-tag. amelyik lelkesen, odaadóan dolgozik a közért és a jobb munkára, a jövedelmezőbb gazdálkodásra ösztönzi társait. Ezeket az embereket megismerik a párttagok és megemlítik előttük a párttagjelölt-felvételt. Legtöbb esetben örömmel fogadta az ilyen ember a pártba hívó szót. Ebben az évben minden hónapban vettek fel tagjelöltet, idáig összesen ötöt és most van újabb két jelentkező. A Kossuth Tsz további eredményeinek, jövedelmező gazdálkodásának is egyik záloga, hogy az alapszervezet rendszeresen ellenőrzi a szövetkezet gazdálkodását és meg is mutatja azt az irányt, amerre hasznos haladni. Tóth József Itt épül a közös süldőszállás mutatja Rimóczj István, a jászfenyszarui Lehel Kürtje Tsz elnöke A FELTALÁLÓ l EDISON óta sokminent je gyeztek fel a tudomány kró Bikájában: tökéletesítéseket új találmányokat. Mi több valamelyik kultúrtörténés: feljegyzése szerint az egyil államban egyidőben rendele tileg meg akarták szüntetn a szabadalmi hivatalt, mondván: amit a világon már fe lehetett találni, feltalálták .. Mosolyog, amikor erről teszek említést a Jászkisér I Gépállomás udvarán álló félkész vályogvető masina mellett. S mikor feltalálói minőségről ejtek szót. hat tizedet látott szeme, széltől cserzett arca a legkomolyabb vonást ölti, amint mondja: — Borbás József vagyok, s jászapáti Kossuth Tsz tagja Nem akarok én feltalálói , dicsőséget szerezni, nem is tudom mi fán terem az a hogyishívják, szabadalom, vagy miféle. Becsületes metersá- gem kőműves és ács. Láttam, hát mit. küszködnek az emberek a vályogvetéssel. Vágni a sarat, talicskázni, forgatni — egyik sem gyerekjáték. S ha jön egy eső — tönkrement minden! — Ha i- azonban mégis megússza eső t, nélkül, akkor is nehéz, hala- i: datlan munka! Most meg iga- z zán kell az építőanyag. k S végül minden álszerény- '7 ség nélkül egyszerűen teszi hozzá: Segíteni akarok... — No, azért a segítségnél mégis többet tett Borbás bá' esi — elegyedik a beszélge- tésbe Pethes Sándor a gépál- ■i lemás korra fiatal, de tapasz- tálatokban idős főmérnöke.- Mert nézzük csak: amíg a- norma szerint 300 vályogot- készítenek naponta kézzel,- szárítják, gúlázzák, fuvaroz- zák, majd fal-ba-rakják, bizony tekintélyes idő telik el, ä A géppel pedig a napi 5—6 ezer, frissen ásott földből ké- j szitett nagyszilárdságú vályogot két napi száradás után mindjárt máglyából lehet fa- r lazni. De ő csak tovább integet nemet a fejével. Nem hagyja . magát meggyőzni afelől, hogy . amit csinált az igen is feljo- gosítja az ács és kőművesnél- magasabb cím viselésére is. — NEM ezé a jövő — hajtogatja, — hanem a tégláé es az előregyártott építő elemeké. Most pillanatnyilag jó és ha sikerül vele annyit segítenem, amennyit célul tűztem magam elé, akkor az nekem éppen elég lesz dicsőségnek és fizetségnek is. Majd, amikor arról esik szó — nem is tudom ki sorolja —, hogy csinált már Borbás bácsi szalagfűrészt is a termelőszövetkezetnek, — gyorsan abba hagyja az ellentmondást is és a gép működési elvét kezdi magyarázni : —• Ez itt a garat — mutat egy valóban garat alakú lemezből készült alkotmányra. Ide dobálják lapáttal vagy — s ennél a gondolatnál egy kicsit reménykedővé válik az arca — transzportőr segítségével a földet. Alatta a formázó. Mikor megtelik, csak egy félkörös mozdulattal a prés alá fordítjuk. Innen az ürítő alá kerül és itt alul — mutatja — majd görgőkön jön a kész vályog. No és a meghajtás? — A TERV szerint, amit nagyrészben a Jóska gverek készített el 7 lóerős MIB, — vagy 4,5 lóerős MIA motorral történik — magyarázza Itt a meghajtókeréknél majc 1 egy automatikus kapcsok biztosítja, hogy a prés ne- 1 hogy balesetet okozzon. Eny- nyi az egész — simítja végi? ■ deres haját — nincs ebbei semmi ördöngösség. Csak eg} kicsit spekulálni kellett rajta Ez igaz. Nem ő mondja másoktól hallottam, éjjelnappal törte a fejét: mikén' lehetne meggyorsítani az építkezéseket úgy, hogy az ne kerüljön sokba. S mikor elkészítette a gép kicsinyített mását — ezt mái' ő árulta él megkönnyebbülten sóhajtott Még néhány nap és elkészül a gép. Csillik András s gépállomás igazgatójának tá mogatásával Pethes Sándoi főmérnök, — Szabó Sándoi hegesztő — és több má: gépállomási dolgozd segítségével valóra válil Borbás bácsi álma. Egyelőre használt gépalkatrészekből, jóformán hulladékból, elkészül a vályogvető gép, hogy • segítse megyénk sokezres számot kitevő termelőszövetkezeti gazdáinak munkáját, — meggyorsítsa a termelőszövetkezeti építkezéseket. Nagy István
