Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-10 / 108. szám
4 J m SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 10. Jövedelmező-e a szerződéses sertéshizlalás ? HOGY JÖVŐRE TÖBB LEGYEN Az utóbbi időben egyre gyakrabban halljuk, hogy „nem érdemes sertést hizlalni, mert drága a takarmány”, valamint azt, hogy „keveset adnak a hizottsertésért” és így tovább. Ilyenkor mindig az jut az eszembe, hogy ezek az emberek — sajnos szép számmal tsz vezetők is —, míg ezen az elméleten töprengenek. biztatják egymást és a tagságot a hizlalás elhanyagolására, milyen sok százezreket veszítenek és zárszámadáskor sajnálkozva mondják, hogy megint nem sikerült ez az év, Már odáig fajult a helytelen gazdálkodás egynéme- lyik tsz-nél, mint például a karcagi Május 1-nél, Nagy Tibor elvtárséknál, hogy be is tervezik a süldő és takarmányeladást ahelyett, hogy helyes üzémi számítással meggyőződnének milyen kárt okoznak ezzel elsősorban saját maguknak. Köztudomású, hogy a sertéstartás, majd a hizlalás összidejének „legdrágább” időszaka a malac és az 5 hónapos korig történő süldőnevelés, vagyis a malacok felnevelésére és az egészséges süldők előállítására eső ráfordítás a legtöbb, viszonyítva a kész hízóért kapott összeghez. Ha ezt gyakorlati számokban akarnánk kifejezni, úgyrffondom, hogy az összes ráfordítás kétharmadrésze a malac, illetve süldőkorra esik és mintegy egy- harmad része a hizlalás időszakára. Ebből az egyszerű és mindenki által könnyen megállapítható tényből kiindulva — azonnal el lehet dönteni, ha már süldőnek felneveljük, akkor kizárólag hízott állapotban érdemes eladni. Miért? Egy 60 kilogrammos süldőt a jelenlegi árrendszer mellett kb. 13—14 forint (kilogramm áron tudunk értékesíteni, az 840 forint.) Ha meghizlaljuk a szükséges abraktakarmány kb 4 mázsa, 18 százalékos takarmányértékesítést figyelembe véve 72 kilogrammot gyarapszik. — Százharminckettő, kilogrammos zsír és zsírjellegű sertésért 14.50 -f 2 forint fal- kásítási felár, tehát 16.50 forint (kilogramm összesen: 2.178 forintot kapok.) Ebből levonom egyszer a 840 forint beállítás értéket és 800 forint tiakarmányértékeik — Marad 538*. forint,' amit az í épületamortizáció, gondozói i ráfordítás, gyógyszer és álta-| lános költségek terhelnek, j Általában az előbb említett általános költség a mi termelőszövetkezetünkben egy darab sertésre 70—80 forint szokott lenni. Tehát 538 forintból levonva a 75 forintot, marad tiszta haszon 463 forint, ami úgy gondolom nem megvetendő összeg egy sertésen 8—10 hónapos időszak alatt, különösen ha többszázban, vagy mint a mi esetünkben, 2.200 darabban beszélünk; A fentiekhez feltétlen hozzá kell számoljuk, mint plusz jövedelmet a 3004/1- es rendelet kedvezményeit, mely az áruszint teljesítése, illetve túlteljesítése után megilleti a tsz-t. Nem megvetendő a darabonkénti 600 forintos kamatmentes előleg sem, melyet ha a 8—10 hónapos hizlalási időszak alatt- VITACIKK egyszer ügyesen megforgatunk hasznot tud hozni. De úgy vélem, hogy legalább annyira tudatában van ennek minden nemes értelemben mondva spekuláló paraszt- ember, mint ahogy itt leírtam. / y A fent leírt tiszta jövedelmet kilogrammonként további egy forinttal lehet fokozni, ha helyes gazdálkodással —, türelmesen áttérünk a: 1. Fehér hússertés tenyésztésére, bacon hizlalásra. 2. Jó malacneveléssel a hizlalási időit lecsökkentjük. 3. A fent számolt alacsony 18 százalékos daraértékesítést felemeljük 20—22 százalékra megfelelő szakértelemmel; 4. Koratavasztól zöldlucernát, majd tejesérésű kukoricát és télen sertések részére silózott zöld félérett kukoricát etetünk, melynek rendkívül jó étrendi hatása van. Pár szót a jelenlegi terményárról. Gondolom, hogy mindenki megütközik a mázsánként 200 forintos áron általam számolt terményáron. Az igaz, hogy nekünk nincs 200 forintba az előállítás, de azért számolom így, mert az állami szabadfelvásárlási ár árpánál 200, kukoricánál 177 forint (mázsa), tehát ennyiért nagy tételben tudjuk eladni azért ez a szám a számításom alap- ja. Sokan érvelnek azzal, hogy nem hizlalnak, mert a piacon 300—3.50 forint a szemes termény. Ez is csak ilyenkor tavasz végén, aratás előtt és nem minden évben. No, de tételezzük fel „törvényszerűnek.” 1. Vajon a tsz-nek van-e arra ideje, hogy kivárja, mikor lesz 350 forintos ár és akkor vigye a piacra a terményt? Évközben is kell biztos forrásból eredő pénz. 2. Lenne-e vevő 350 forintért a terményre, ha megyénkben 4—5 nagy szövetkezet így gondolkodna. Például csalt mi, közepes tsz lévén, piacra vimiénk az évi 150 vagon árpa. zab és körülbelül ugyanennyi kukoricánkat. De esetleg a karcagi, mezőtúri és még egy pár szövetkezet így cselekedne, vajon mi következne ebből? Ki enné meg ezt a mennyiséget? Aki a 350 forintos ár mellett kardoskodik, próbálja meg — nem ajánlom, mert csúnya kudarc lesz a vége — vigyen el a piacra egy teherautó árpát vagy kukoricát, mindjárt nem tudja eladni 350 forintért, pedig ez csak 35 mázsa. Ez a szabadpiacon kialakult ár egy-két liter, pár kilogramm, esetleg egy-két mázsáig szól. Mihelyt többet viszünk fel, azonnal rohamosan csökken az ár. m Szükségszerű szólnom a szarvasmarha hizlalásnál jelentkező rendellenességekről is üzemi szempontból. Mindkettőre szükségünk van. Egyik viszont nem zárhatja ki a másikat. Mi gyakorlatilag úgy látjuk helyesnek az elmúlt 5 év átlagában, hegy az évi 4,5 milliós hízott jószág bevételünknek 75 százaléka hizottsertés és 25 százaléka hizottmarha. A 25 százalék hizottmarha a megfelelő évi selejtezésből és környékben lévő alkalmi vételekből kerül' ki. Hizottmarhán keresni csak akkor lehet, ha extrém vagy esetleg I. osztályú minőségben adjuk el. Viszont vegyük figyelembe, hogy 1959 április 15-től az extrém, I. osztályú követelmény komoly mértékben felemelődött. Gyakorlati- ■lag azt jelenti, hogy az a marha, amely extrém volt április 15 előtt, az most kb. I. osztályú. A húskitermelés, a faggyúkitermelés százalékait komoly mértékben meg 'emelték, ami üzemi szempontból azt jelenti: az eddig szokásos 7—8 mázsa abrakot további 2—3 mázsával kell emelni, hogy a kívánt minőséget el tudjuk érni. Eszerint az eddigi tehenenként! 800— 1000 forintos haszonból le kell számítani 400—600 forintot. Meg kell nyújtani a hizlalási időt, így több a ráfordítás, nagyobb a rizikó. A múlt évi számításaim azt mulatták, hogy a sertés és szarvasmarha hizlalás egymáshoz viszonyítva súlymennyiség alapján legtöbb esetben egyenlő arányban jövedelmezett. A sertés javára az billentette a mérleget, hogy gyorsabb volt a pénzforgás, rövidebb volt a hizlalási idő, tehát kisebb volt a rizikó, ami a gazda szempontjából lényeges kérdés. Most április 15-től viszont teljes mértékben a sertés javára billent a mérleg, tiszta jövedelem alapján bírálva is. Azt javaslom a tsz-eknek, a főkönyvelő és agronómus precíz jövedelmezőségi számítással mutassa meg a tagságnak, hogy mit érdemes tenni és annak alapján határozzon a tsz vezetősége. Tresser Pál főagronómus, Mezőhék, Táncsics Tsz. A mezőgazdasági nagyüzemekben, így a termelőszövetkezetekben is nélkülözhetetlen a kiválóan képzett számviteli szakember. A számvitel egyszerűsítése és könnyebb áttekintése érdekében a közelmúltban a Földművelés- ügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium rendeletet hozott. Ennek értelmében a következő gazdasági évben az 500 kát. hold redukált szántónál nagyobb területen gazdálkodó tsz-ekben, 1962-re pedig valamennyi tsz-ben be kell vezetni a kettős könyvvitelt. Arról beszélgettünk Vadasi Nándor elvtárssal, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya tsz főkönyvelőjével, hogyan oldják meg az átállást. Vadasi elvtárs elmondotta, Nehéz dolga lenne a festőnek is, ha vászonra akarná rögzíteni azt a képet, mely Tiszaőrs határában fogadja az embert. A tavaszi színek pazar változataiban pompázik a mező, a szántóföld. A zetorok halk kattogása, a földeken dolgozó emberek és madarak éneke szép harmóniává olvad össze. A mező himnusza ez, mely a kenyeret, az új életet üdvözli. Csendes a fala Az egyik udvarról éppen most fordult ki Lengyel Ignác középparaszt, ki ma a Búzakalász Tsz tagja. Néhány házzal ódébb a szövetkezet elnöke, Lengyel György tárgyal a tanácselnökkel, a járási tanács földrendezőjével. meg a járási földművesszövetkezet egyik vezetőjével. Kissé talán furcsa, hogy ilyen nagy dologidőben bent vitatkoznak — jó magam is csodálkoztam rajta —, de mikor szóbakerült, mi a beszédtéma, más lett a véleményem. — Megérkezett az új könyvelő — mondta az elnök —, most kezdik járási segítséggel a könyvelés felfektetését. Meg aztán bajba is va- gyunk, mert a közgyűlés úgy határozott, hogy e héten kell kihordani kazalba a trágyát, a 81 holdas kertészethez, melyre a jövő évben lesz szükség. A fogato- sok csinálják is, azonban a gyalogos emberek udvarán lévő trágyával van baj. F— már nem futja az erőnk gépállomási vontató kel1 Csajchát nekünk még nincs se pénzünk, se hitelünk, mert a munka nagyobbrészét őszszel kezdjük. — A hitelre fedezet kell — mondom nekik. — Azzal nincs semmi baj, van nekünk már fedezetünk. Elvetettünk 63 hold vörösherét, ebbe a vetőmagot a tagok adták össze, vetettünk 10 hold árpát, 35 hold siló- kukoricát. Nem kell félni a banknak, hogy adósak maradunk, van itt éppen elég járlatlevél, mely már a közösség állatairól bizonyítók — szólt közbe Lengyel Ignác. — Venni akarunk egy darálót is. Nem valami nagyot, de elég volna egyelőre — folytatja az elnök — erre sincs pénz, pedig nagyon megérné. — Ügy számítjuk, hogy most veszünk 30—40 darab borjút, azokat kiverjük jelenleg Szolnok megye 328 tsz-óből 38 vezet kettős könyvelést. Az itt szerzett tapasztalatok azt mutatják- hogy már évközben alaposan elemezhető a gazdálkodás menete és jobban áttekinthető menet közben is a tsz különböző tevékenysége. A jövő gazdasági évben itt Szolnok megyében kb. 200 termelő- szövetkezetben térnek át a kettős könyvelésre. Érmek megfelelően sor kerül a közeljövőben a könyvelők átképzésére. Május végén, június elején tízhónapcs levelező tanfolyam kezdődik) a kettős könyvelés elsajátítására. A szervezést a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya már megkezdte. Kellő számú jelentkező esetén a járási székhelegelőre és majd ősszel hízóba fogjuk. Nem kezdhetjük az új életet üres kézzel. Sok a probléma, de mindezeken segíteni lehet és segíteni is kell. Sajnos, az új vezetők még nem eléggé ismerik a törvényadta lehetőségeket, ha ismernék, ezek jórésze már nem volna probléma. Megérdemlik, hogy törődjenek velük, hiszen az akarat nem hiányzik náluk. Olyan emberek fogtak Itt össze, akik jövőjüket látják a közösben. Kétszáznyolcvan ember és 1800 hold föld ügyes-bajos dolgáról van szó. Igaz, nehezen szánták rá magukat a közösségi életre, de amióta szavukat adták, azóta állják is. Muliter Géza, Muliter Gyula, Rózsa Kálmán, Bakos Gyula* meg még sokan, előbb a közös munkát végzik, utána a magukét. Róluk példát vehetnek, akik még itt-ott kibúvót keresnek. Igaz, ezek száma egyre kevesebb. — A közösségi élet — mondta a tanácselnök elvtárs — itt régen megkezdődött. Megválasztották a vezetőséget, kéthetenként vezetőségi ülést tartanak, kialakították a munkaszervezeteket. Hozzáfogtak az építkezéshez, vettek egy ócska épületet, ebből csinálnak két nyári szállást, ezenkívül állami hitellel építenek egy 52 férőhelyes szarvasmarha-istállót. A tagok még attól sem zárkóztak el, hogy vályogvetésHez lyeken és a városokban tartják havonta egyszer-kétszer az előadásokat és beszámolókat. Mindenki számára lehetővé teszik a kettős könyvelés elsajátítását. Azokról van szó természetesen, akik a tsz-ekben eddig is már mint könyvelők munkálkodtak. A tanfolyam időtartama tíz hónap, a tandíj kétszáz forint. A tanfolyamra nemcsak a tsz-ek könyvelői jelentkezhetnek, hanem mindazok, akik kedvet éreznek a számviteli munkákhoz, tsz-ben szándékoznak később majd" dolgozni könyvelőként és megfelelő alapképzettséggel rendelkeznek. — Jelentkezés írásban vagy személyesen a járási és a városi tanácsok mezőgazdasági osztályán a főkönyvelőnél. adnak töreket, pénzt. Ügy vannak itt az emberek, hogy amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra. Mint később kiderült, a legutóbbi közgyűlésen olyan határozatot hoztak, hogy minden tagnak ebben az évben — amikor arra. szükség van — 17 munkaegységet kell teljesíteni. Ezért nem kapnak külön fizetést. Aki fogattal rendelkezik, annak minden kihordott 42 mázsa istállótrágya után 3 munkaegységet írnak jóvá. A gyalogmunkásoknak egy nap egy munkaegység. Ebből az erőből hordanak ki 12 ezer mázsa trágyát, valamint a saját építkezést elvégzik. Sokat segít a megalakult pártszervezet is abban, hogy a gazdák megszeressék a szövetkezeti életet. V. K. Budapesti művészek vendégjátéka Szolnokon Május közepén ismét két fővárosi zenekar vendégszerepei Szolnokon. Ezúttal Ta- bányi Mihály és tánczenekara, valamint a 18 tagú Budapesti Rajkó zenekar mutatja be a városban új műsorát. Az előadásra május 18-án este 6 és 9 órai kezdettel kerül sor a szolnoki Szigligeti Színházban, ahol „Szív küldi” című. ki mit szeret műsorral lépnek a közönség elé. Záray Márta, Vámosi János és Laboch Gerard a legújabo táncdalokat, Vörös Sári és László Imre pedig a legnépszerűbb magyar nótákat mutatják be. Konferál: Hegedűs János. Hetvenezer paradicsompalánta a karcagi Béke Tsz-ben Még a koratavaszi fagyok előtt 70 ezer paradicsompalántát telepítettek ki szabadföldi kertészetükbe a karcagi Béke Termelőszövetkezet kertészei. A huszonegy- ezer forint értékű palántaállomány szépen fejlődött, míg a fagy rá nem jött. Ügy látszott, tönkrement a tavaszi faggyal a nagyértékű állomány. Ekkor a szövetkezet jólképzett kertészeti dolgozói feloldott műtrágyalével lepermetezték paradicsom- földjüket. A merész újításnak az lett az eredménye, hogy mind a 60.000 palánta szépen zöldéi azóta, s nagy tételre számítanak a karcagi Békében. Kedves Vásárlónk! A könnyűipar által a BUDAPESTI IPARI VÄSÄRON bemutatott legújabb ipari és ruházati cikkeket a vásár tartama alatt a DIVATCSARNOK árusítja, Ebből az alkalomból is érdemes felkeresni áruházunkat, ahol az új cikkeken kívül hazai és import áruikból a legnagyobb választékot találja. DIVATCSARNOK 1 (volt Párisi Áruház) VI. Népköztársaság útja 39. Előzékeny kiszolgálás, házhoz szállítás. Postai után- vételes szállítás. A vásár területéről a 70-ES TROLIVAL A 7-IK MEGÁLLÓ. ✓ Megyénkben Tiszasüly közelében, Makkoson negyven gépegységes szivattyútelep emeli ki a Tiszából a vizet, s innen öntözik a környező községek termelőszövetkezeteinek és a Tiszasülyi Állami Gazdaság többezer holdas szántóföldjeit. 1 negyven géphez sok kezel ő szükséges. Szalai Antal és M. Kiss József a legjobb szakemberek. Kora tavasztól az ősz kezdetéig körülbelül 70 millió köbméter vizet emelnek át a Tiszából. Két ilyen hatalmas kanálison kezdi meg útját az éltető viz a szántóföldek irányába. Május végén, június elején tizhónapos künyvelöképzö tanfolyam kezdődik Hol és kik jelentkezhetnek?
