Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-10 / 108. szám
1959. május 10, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Hivatásos mezőgazdász Ahogy átugrunk a dülővé- gi árkon, szokatlan hangzású szavak ütik' meg fülemet. — Lepidium draba, cap- sella bursa pastoris. Visszahőkölök a paradi- csomföldiről.i A kertészbrigádhoz jöttünk ki Pribéli Menyhért mezőgazdász útitársammal, s az meg visszamaradt az árok mélyén, fél kezében gye'ngén széjjel símit az út- széli zsályák, pásztortáskák között. — A latin nevük, a tudományos meghatározásuk — magyarázkodik — birodalmi nyelven; Mármint a mezőgazdászok külön kis birodalmáról, a mezőgazdesági tudományokról van szó, amelyről olyan áhítattal vall ez a huszon- valahány éves fiatalember. Azt mondja, ha még egyszer választania kellene, csakis agronómus lenne, feleségével együtt, mivelhogy az is mezőgazdász, most már a maguk építette kis házikó kertjében ugyan pár négyszögölön, míg férje a négyezernél is több holdas közös gazdaság szaktekintélye. Rajta múlott főként, hogy tekintéllyé legyen. •— Ki-ki magának vívja ki a becsületét, — vélekedik erről ; ö maga úgy vívta ki, hogy" minden reggel fél órával előbb bent van a szövetkezetben, mint a többiek, pe' dig az előző nap délutánja már a következő hónapi rmfhkaszervezéssel telik. Az elnökkel, a brigádvezetőkkel együtt állapítják meg, mi a soros munka. Ilyenkor kell az észnek helyén lenni. Nem mindegy az, a növényi kultúra mi lyen megmunkálásban részesül, hasznosítják-e az agro technikát? A Táncsicsban igen. Pribéli Menyhért ha kell, veszekszik a gépállomással, vitatkozik az emberekkel, a maradiakkal, akiknek különben ugyanaz a céljuk, s a lehető legtöbbet termelni, csakhát azt nem ismerik el, annak tudományos előfeltételei vannak; Pedig ma már a mezőgazdálkodás tudomány, a gyakorlatban ott a földeken, a termelőszövetkezeti táblákon. Akkor, amikor még az idős Pribéli is egyedül tengődött Jászladányon (most az ottani Úttörő tagja), bizony nemigen ismerték az agronómiát tanyavilágban. Fiát azért elküldte Karcagra a Mezőgazdasági Technikumba, ahonnan is jeles végzettséggel jött az vissza. És most tanítója apjának, fajtájának. Mert ez minden szépsége az agronómusi hivatásnak. Emberek százai hallgatnak tudására, becsülik meg tehetségét. Többek között anyagilag is. Pribéli 758 munkaegységet kapott az elmúlt évben, így tellett még kislakásépítésre is. Ahol szívélyesen fogadhatja legjobb barátait, Farkasdi Gyulát, dász. Példaképei a méhek. Az esti órákban hosszan- hosszan elvizsgálódgat közöttük. Nyolcvan méhcsaládot „foglalkoztat” a termelőszövetkezet. Észrevették az emberek, a gyümölcsös beporzásánál nélkülözhetetlenek ezek a szorgalmas szárnyas jószágocskák. A mézhasznuk is 30 ezer forint volt 1958- ban. Mindenei a méhecskék. — Már elhatározták, méhész laboratóriumot létesítenek feleségével együtt odahaza. A debreceni Mezőgazdasági Akadémián is (melynek jelenleg levelező hallgatója) ez érdekli legjobban. így telnek egy- fiatalember, hivatásos mezőgazdász napjai. B. U Gépkihasználás Surjánt Állami Gazdaságban lörökszentmíklósi Gépállomáson a gépesített mezőgazdasági nagyüzem két főtípusa, az állami gazdaság és a termelőszövetkezet. Az összehasonlítási alap gépkihasználás szempontjából e kétfajta nagyüzemnél kézenfekvő. De mert a tsz-ek gépi munkáit a gépállomások végzik, ezért a továbbiakban az összehasonlítást egy állami gazdaságot és egy gépállomást figyelembe véve végezzük. Természetesen e két nagyüzemi típust, ahogy mondják „nem lehet egy kalap alá venni.” Gépeiket különböző feltételek mellett használják. Különbség mutatkozik például a terület szempontjából. Az állami gazdaság párezer holdnyi földje tagosított nagy táblákban, összefüggő területen helyezkedik el. A gépállomás, — bár szintén terv alapján dolgozik, a szétszórtabb és eddig jelentős részben kisparcellás területekre nem tudott részletes tervett kidolgozni, sem pedig maradéktalanul végrehajtani. Az egy gépre eső teljesítmény különbsége tulajdonképpen innen ered. A Surjáni Állami Gazdaságban egy-egy G 35-ös traktor tavalyi évi teljesítménye 1300 normálhold fölött volt, míg a Törökszentmiklósi Gépállomáson ugyanez a típusú gép átlag 650 normálholdat teljesített. Ez annál is szembeötlőbb, mivel más géptípusoknál ilyen mérvű teljesítményeltérés nem tapasztalható. Zetornál például ÍGY MAR MAS,.. Este hét óra körül járhat az idő. A szajoli Vörös Csepel Tsz irodájában nagy a forgalom. Hogyne, hiszen előleget fizetnek. Két-három- száz forintot adnak átlagban, de olyan is van, akinek öt százast, meg némi aprópénzt olvasnak a markába. Ki, hogy dolgozott. Deme József agronómus- sal beszélgetünk, amikor belép az irodába egy 60 év körüli ember. Kalapját kissé megbillentve hangosan köszön, majd a pónzkiosztást figyelmen kívül hagyva közelebb jön. — Mondanék én valamit, agronómus elvtárs! — Mondja, Péter bátyám. — Hát csak annyit, hogy várni kéne még. Olyan semmi széna lesz azon, úgy ösz- szemegy, hogy fáj az ember szíve érte. Mindig mondom, hallgassanak néha az öregekre is. Kérdezzenek meg akárkit, mind korainak tartja. Kiderül aztán, hogy lucernakaszálásról van szó és Pétéi- bácsi ezt tartja korainak. — Nincs egészen igaza, Péter bátyám — mondja az agronómus. — Tudom azt én is, hogy egy kicsit korai, egy hetet várhattunk volna még, akkorra mindenképpen vágni kellett volna. Jó, hogy egy pár mázsával kevesebb szénánk lesz, ez igaz, de úgy kell letakarítanunk, hogy mikorra a lucemabogár rajzik, a lucerna már kihajtson. Ha a bogár a kezdődő hajtásokra szorul, azt teljesen elpusztítja és a tarló kihajtását hetekre visszaveti, aminek az lehet az eredménye, hogy egy kaszálás szénától elesünk. Most feláldozunk egy pár mázsát, de megmentjük a többit, mert akifejlődött leveles lucernában már nem tesz nagy kárt. — így már más — dör- mögi az öreg, majd megnyugodva átveszi az előleget és kalapját megbökve elballag. — íré — uhum ....................... m 1 1 u.umi«j.«ii mm um« mumm mm................. ....... .r--. csupán 50—80, egyéb gépeknél 100—200 normálhold. A Törökszentmiklósi Gépállomáson a G 35-ös tipusú gépeket főleg csak ősszel használják a mélyszántáshoz. — Nem egy olyan gépük van, amelyet a téli javítás után beállítottak a színbe és azóta ott áll. így persze nem növekszik a teljesítmény. — Jóllehet, növényápolási munkáknál tekintélyes súlya és kormos vaskereke miatt nem használható, de szükség szerint át lehet szerelni. AZ ÁLLAMI gazdaságok gépeinek teljesítménye azért is jobb, mert nagy tábláik réven több gépkapcsolásra nyílik lehetőség. Egy Sz— 100-as gép például 10 méter széles kultivátort, plusz boronát húzott. Egy erőgépre lehetőleg maximális számú munkagépet kapcsolnak, így a teljesítmény növekedése mellett a talajtaposás is kisebb. Növeli a teljesítményt az is, hogy több munkafolyamatot gépesítettek. A növényápolás munkáit például a daraboláson és egyelésen kívül teljesen gépekkel végzik. Kukoricát, napraforgót például cslak négyzetesen vetnek. A tsz-ekben mindez még nem ért el ilyen mértéket. Itt több munkát Végeznek kézi vagy igaerővel, ugyanakkor előfordul, hogy a gépállomás gépei állanak. Idén a gépállomások, így a Törökszenltmiklósi Gépállomás feladatai is megnövekedtek, ugyanakkor a nagyüzemi táblák fokozott mértékű kialakításával e feladatok végrehajtása is köny- nyebbé vált. Az elmúlt évben a megmunkálandó földeknek a gépállomás területén csupán 20 százaléka volt nagyüzemi tábla. Ezen a téren már most javult a helyzet, őszre pedig még jobb lesz. Szélesebb körben alkalmazhatják a gépkapcsolást, valamint az eddigi tsz-ekben jól bevált brigádrendszert. Egy- egy tsz-ben a leszerződött munkamennyiség figyelembevételével megfelelő izámú gépet; és traktoros brigádot küldenek ki, amelyik kora tavasztól az őszi szántás, vetés befejeztéig ott marad. így kiküszöbölik az üresjáratot. A G 35-ösök jobb kihasználása érdekében többet átszerelnek gumikerékre, ellátják biztonsági szikrafogóval, hogy aratásnál, cséplésnél, tarlóhántásnál is alkalmazni lehessen. Az erőgépek nagyobb teljesítményét szolgálja a két műszak bevezetése is. A tavaszi szántásnál, ta- lajelökészítésnél, de főleg az őszi mélyszántásnál a két műszak sikerrel alkalmazható. Fokozott mértékben használja ki idén a gépállomás a tavaszi munkák sajátosságából eredő úgynevezett holt időszakot azzal, hogy az erő- gjépeket szállításra állítják be. A múlt évi 50 százalékos szállítási kapacitás kihasználás mellett idén ez 80—90 százalékos lesz a tsz- eknek végzett épületanyag- fuvarozás és trágyahordás révén. AZ ELMONDOTTAKBÓL nyilvánvaló, hogy a gépesítés mértéke bár lényeges kérdés, de ugyanilyen fontos, ha nem fontosabb a gépek megfelelő kihasználása is. A Surjáni Állami Gazdaságnak 3.500 hold földjére 22, a Törökszentmiklósi Gépállomásnak 43 ezer holdra 98 erőgépe van. Durván számítva tehát a gépállomáson egy gépegységre háromszor any- nyi terület jut. Ha pedig a gépkihasználást nézzük, az mégis az állami gazdaságban magasabb. Ez nem jelenti azt, hogy a gépállomás rosz- szul dolgozik, hiszen adott időegység alatt felszántanak annyi földet, mint az állami gazdaság. Tervteljesítésben is a megye tizenhét gépállomása között jelenleg az 5. 6. helyen áll. A géppark minél jobb kihasználása népgazdasági szempontból rendkívül fontos. Ennek érdekében sokat tettek gépállomásaink, de még bőven van tennivaló. El kell érni, sőt ha lehet, túlszárnyalni az állami gazdaságok gépeinek teljesítményét, hiszen a gépállomások viszonylag nagyobb területén erre bőven van lehetőség; Patkós Mihály Ijf engyel. A falu itt a par**• ton hirtelen végetér. Nincs tovább. És minden átmenet nélkül kezdődik a legelő. Zöld, puha és illatos, mint a megtestesült május. Néhány csík kanyarog benne, a gyalogutak. A, zöld határ fehér patakocskái. Mert úgy tűnik, mintha folynának, pedig csak bújnak. Belebújnak a magas fűbe, távolabb meg a búzába, vagy összesí- mulnak valamelyik dűlőút- tal és elvesznek benne. Éppen úgy, mint a kis folyókba nagybanT Átnézek a legelőn, oda, ahonnét idefelé kezdődik. Ahonnét az imént jöttem. Milyen különös! A határ közepében vörös zászló leng. Jó magas a rúdja, mert messzire látszik. A zászló vörös, alatta a téglarakások inkább pirosak, a határ zöld, a gyálogútak fehérek. Meglepő összhangot, vagy inkább szimbólumot teremt néha a véletlen. S rágom a szót. Véletlen. Véletlen. De van-e egyáltalán ilyen? Erről meg arra a négy mo- kány legényre gondolok, akikkel most találkoztam. — Ott, ahol a magas fűben a vörös zászló van. A kengyeli Mező Imre Tsz központjában. Központ? Már az, de valójában mégsem az, most épül. Az egyik istállót vasárnap alapozták, a másiknak most „nőnek” a falai. Köröskörül rengeteg tégla, mész és homok. Tehát minden jel arra mutat, hogy igazi központ lesz itt hamarosan. A legények homokot lapátoltak a vontatóról. ZetoEZEK IGSZI LEGENYEK rost sehol nem láttam, talán valahol hűsöl. Mit tehetne egyebet? Neki az a dolga, hogy Zetort vezessen, a többi másra tartozik. A négy legény meg csak hányja-hány- ja a homokot. — Hát a zetorosuk? — kérdeztem tőlük, mert ez látszott a legalkalmasabb ismerkedési szónak. Felnéz a legmarkosabb, egy kis időre abbahagyta a lapátolást. — Én vagyakba zetoros — mondta egyszerűen és már hajolt is vissza. A többit munka közben sorolta el. A gépállojnásnál zetoros vagyok, itt a Mező Imrében meg tsz-tag. Nevetett. — Jól megfér együtt a kettő, igaz-e? — fordult társai felé, akik ráhagyták, hogy persze. Igaz. S Szlávik Pál mindig így csinálja. Amikor leszáll a gépről, végzi a gyalog munkát. — Vasárnap meg a lányokhoz megyen. Érre a megjegyzésemre a többiek nevettek, Búzás József, Rádi József és Búzás Károly. — A lányokhoz? Azok jönnek ide — és huncutul ösz- szenéztek, mert ők értették, miről van szó. — Ide? Csodálkoztam. — Ide. Mert mi is itt vagyunk. Építkezünk. Kell az istálló. Az a fontos, hogy minél hamarább meglegyen, — jelentette ki Rádi József, nagyon komolyan . Ej'zenközben lehányták a pótkocsiról a homokot, leugráltak a földre és körém álltak. Beszélgettünk. Arról faggattam őket, ha vasárnap is dolgoznak, hát akkor mikor pihennek? ■— Mikor, mikor? Éjszaka, — néztek össze és talán arra gondoltak: hogy kérdezhet valaki ilyen butaságot? Csak akkor lepődtem meg. igazán, amikor még az is kiderült, hogy azért a vasárnapi munkáért nem írnak javukra munkaegységet. Ügy végzik azt a közösnek, mint kiszis- ták. Hét közben tehát szövetkezeti tagok, vasárnap pedig társadalmi munkások. Egyébként a két istálló teljes egészében így készül el. — Vasárnap reggel a járási pártbizottságtól ittlévő elvtársakkal már 5 órakor ástuk az alapot. Ezt itt ni, amit lát is az elvtárs, — mondta Szlávik Pál. — Látja,' az lenne a csúnya, ha ilyenkor mi otthon heverésznénk. A törökszentmiklósi, a szolnoki fiatalok előtt lesülne az arcunkról a bőr, — bizonygatta a másik három legény. — Meg különben is, talán nekünk nem jó. hogy ingyen épül fel az istálló? De még mennyire, hogy jó. Minden vasárnap ” kijövünk addia. ameddig tető alá nem kerül. Most a gimnazistákat várjuk. — Dehát Mégis, miért áldozzák fel a vasárnapjaikat?£ — kérdeztem tőlük. Elgondolkozva néztek és csak kis idő múlva válaszoltak. — Nem tudjuk mi azt így elmondani. Csak tudja, olyan más most az élet. Nem olyan nagy dolog az egész. Mit mondhatunk? — És nem is mondtak erről többet. Négy nagyszerű fiú. Mondtam is nekik: Örülök, hogy velük hozott össze a véletlen. A zetoros elnézően mosolygott. — Itt nálunk nincsenek véletlenek, elvtárs! És elindultak mind a négyen ebédelni. Dél lett. őst itt a partról néz- tem visszafelé, s elképzeltem, hogy néhány hét múlva ott a határ közepében. ahol a vörös zászló leng és ahol a dűlőutak belebúj' nak a búzába, épületek ma-' gasodnak majd, s ha erre jár valaki, akkor azt mondja: milyen szép ott távolban az a tsz-központ, mennyire be-) leülik a határ képébe. A négy legény akkor már) talán a kombájnokkal járja a búzatáblákat. Micsoda nagyot változott a világ. Hová lett innét Andor úr. aki magasabb tekintély, volt, mint a kisisten. s ugyan merre barangol az intéző úr. akinek az volt a szavajárása: „Ha a botomat szúrom le, akkor is azt kell csinálni.) amit az parancsol!” Elsodorta, őket a történelem. Az,! amelyik itt. ebben a határ-' ban is ezeket a nagyszerű embereket formálja, ezeket, az igazi legényeket. SZEKULITY PÉTER — Ne búsuljunk tovább süldő pajtás, vessünk véget a bizonytalanságnak és mondjuk meg a gazdánknak, kössön ránk hizlalási szerződést Ö is jól jár, mert sok pénzt kap értünk, mi is jól járunk, mert jobb kosztot kapunk. Sertéshizlalási szerződést termelőszövetkezetekkel, termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaival és egyéni termelőkkel — most már az egész 1959, évre — a Szolnok—Heves megyei Állal forgalmi Vállalat községi felvásárlói kötik, változatlanul magas árak és előnyös feltételek mellett. átvételi Pásztor Jánost, Ádám Mihályt, a többi termelőszövetkezetek mezőgazdászait. — Mert azért ők négyen értik meg leginkább egymást a faluban. A téma azonos, a megvalósítás változatos, így él a fiatal mezőgaz— Ez itt * Solanum licopersicum, más néven paradicsom /
