Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-07 / 105. szám
1959. május 7i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászdózsai Petőfi Termelőszövetkezet a községhez nem ■nesze egy 52 férőhelyes modern tehénistállót épített. A szolnoki Épületszerelő Vállalat dolgozói augusztus 20-ra átadják rendeltetésének. A Ruhrvidéken tovább növekedett az eladatlan szénmennyiség Amíg az év elején 14 millió tonna eladatlan szén alkotott valóságos hegyeket a ruhrvidéki bányák környékén, addig most már ez a mennyiség 18 millió tonnára emelkedett. Ezzel egyidejűleg a Sarvidéken már két millió tonnára rúgott az eladatlan szén mennyisége. A Montan Unióhoz tartozó országokban az eladatlan szénmennyiség közel jár a 30 millió tonnához. (MTI). Német és szlovák vendégek Kisújszálláson Idegen szavak röpködnek a levegőben. Német és szlovák mondatok keverednek a magyarral. Érdeklődő tekintetek szemlélik a kisújszállási Búzakalász Termelőszövetkezet üzemegységét németek, szlovákok. Bőven akad nézni és hallgatni való. Szavanként bontakozik ki az évek távlatából a szövetkezet története. — Sírt itt valamikor a szegénység, tájékoztatja a csehszlovák és német szakszervezeti vendégeket Nyikos Károly, a tsz elnöke. — Körös- körül, ameddig a szem ellátott, szikes, savanyú földeken küszködtünk. Foggal, körömmel csikartuk ki azt a néhány mázsa gabonát, amit ez a föld képes volt megteremni; Nem panaszkodás ez: a di- gózatlan földeken még most is látszik a régi. Pemetefűvel tarkított búzatáblák tanúskodnak, hogy a föld jobban szereti édes gyermekét, a gyomdf. mint a gabonát. S mellette nem messze a már meszezett, digózott táblákon haragószöld vetés hívja fel a figyelmet a különbségre. Négy éve indult el a harc a szövetkezetben a szik, az aszály ellen. S az eltelt évek meghozták az első eredményeket. Megerősödött a szövetkezet, s ma már 280 szarvasmarhája, 550 sertése, 600 birkája jól művelt földjei tekintélyes jövedelmet biztosítanak a szövetkezet gazdáinak: — Tavaly negyven forinton felül fizettünk munkaegységenként — fordul Ná- nási László, a tsz pártszervezetének titkára az egyik csehszlovák vendéghez, Maria Keresztosovához. Volt olyan tagunk, aki hónapra elosztva 2500 forintot keresett. S mikor látja: a vendég a legnagyobb figyelemmel sem tudja elrejteni csodálkozását, kiegészíti: Idén még több lesz, mert most baromfival is foglalkozunk és reméljük, a rizsánk is jól sikerül; A kíváncsiság természetesen mind a magyar, mind pedig a külföldi vendégeket a beszélgetés'ben sokszor megemlített rizstelep felé húzza. Az elárasztott területeken még alig látszik ki a vízből I SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ műsora Május 7.; csütörtök, este 7 óra: ILYEN NAGY SZERELEM Május 8., péntek, este 7 órakor: ILYEN NAGY SZERELEM Május 9„ szombat, este 7 órakor: ILYEN NAGY SZERELEM Május 10., vasárnap, du. 3 óra: ILYEN NAGY SZERELEM Május 10.; vasárnap este 7 óra: ILYEN NAGY SZERELEM ,iltll!llllllllllllil|||||||||l!!lllllllllll!llllllllillllllllllllll!llll TAVASZI könyvúidonságokat vásároljon a Turkevei Földmüvesszövetkezet Önkiszolgáló Boltjában. egy-két vékony rizsszál,' de Szabó bácsi, a telep egyik őre szívesen szolgál felvilágosítással. Kiemel egy lapátnyit az elárasztott földből és magyaráz: — Ebből a parányi kis fehér csírából lesz majd a rizsa mind a kétszáz holdon. És érdekes;, a vendégek nem beszélik Szabó bácsi nyelvét, de .szakszerű” kézjeleiből néhány perc alatt megértik, mit jelent a szövetkezetnek a rizstelep. S aztán a tehenészet: A tágas százférőhelyes istállóban 96 jól gondozott tehén kérődzik a friss legelő után. Éppen a fejeshez készülnék. Zuhog a habfehér tej a fejőkbe s közben Törös bácsi, a tehenészek brigadérosa magyarázza Düeilich Güntner lipcsei vasmunkásnak, hogy hamarosan véget ér a kézifejés. Az önitató mellé bevezetik a gépi fejest is. Nehéz a búcsúzás a szövetkezet kint dolgozó tagjaitól, de menni kell: várják a vendégeket a szomszédos Hajdú megyében. Mielőtt azonban még útra kelnének, benn a szövetkezet központjában fehér asztal mellé telepednek, beszélgetni egy pohár bor mellett. Kinek mi tetszett, mit látott jónak, hol kellene javítani, hogy még jobb legyen? Komoly szavak peregnek a tsz múltjáról, jelenéről, jövőjéről, s az eszmecsere közben észre sem veszi senki, hogy elszaladt az idő. Odakint alkonyra hajlik, a nap már lement, búcsúra kulcso- lódnak a kezek, a barátságra koccannak a poharak. A vendéglátók a megye határáig kísérik á vendégeket. S ott utolsó kézfogás, Kruzslicz Józseffel, az SZMT titkárával, Nyikos Károllyal, a tsz elnökével és mindenkivel. Majd felbúgnak a gépkocsimotorok. A nyitott ablakokon át németül, szlovákul hangzanak a jókívánságok: Sok sikert a közös munkához, még nagyobb eredményeket a szocializmus építésében. — nagy — (didi hOÍítftdCfilt a tsz-ek megszilárdításáért A kunszentmártoni járás asszonyai a tsz fejlesztés ideje alatt legtöbb helyen komoly segítséget adtak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. A termelőszövetkezetek nőtanácsai, mint például a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-bén, vagy az öcsödi Szabadság Termelő- szövetkezetben, kívülálló parasztasszonyokat hívtak meg, ahol elmondták a tsz asz- szonyok a közös élet előnyeit. Az volt a tapasztalat, hogy az ilyen megbeszéléseken részt vett asszonyok férjei, mint Öcsödön, Labanc Gábor is, az elsők között tértek a közös gazdálkodás útjára: Most a termelőszövetkezetek megszilárdításának az idején szintén komoly munkát fejtenek ki a járás községeinek nőtanácsai és a Járási Nőtanács is. Bár a munka két irányú néhány községben, mert például Csépa, és Tiszakürt még nem termelőszövetkezeti község, ezért ott a nőtanácsok a kívülálló asszonyokkal a mezőgazdaság szocialista átszervezése ügyében is foglalkoznak. Nem régen volt nőgyűlés mindkét helyen, ahol megtárgyalták: az asszonyok milyen munkát tudnak kifej teni a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A nőtanácsok ' tevékenységét a járásban döntő mértékben a megszilárdítás jellemzi. Legtöbb községben összehívják az asszonyokat, — akiknek a férjük belépett a termelőszövetkezetbe, és elmond jáE nekik: nemcsak az emberre, hanem az asz- szony kezére is igen nagy szükség van a szövetke' zetben. Ismertetik velük a termelőszövetkezetek működési elvét, a tsz tagoknak járó szocialista juttatásokat, hogy minél előbb megszeressék a SEGÍTŐ JÓBARÁTOK — Beszélgetés a kuncsorbai Kossuth Tsz elnökével — KIS ÜVEGVERANDÄN, vesszőből font kerti széken ülve. borostás arccal görnyedt az asztal fölé. Szemét összehunyorítva, feszült figyelemmel írogatott valamit. Köszönésemet a fontos munkájában megzavart ember kissé bosszús arckifejezésével fogadta. Tekintete mintha azt mondta volna: ugyan, kit hoz az ördög megint. Dehát Kelemen Balázs, a kuncsorbai Kossuth Tsz elnöke nem olyan ember, aki gorombán fogadja vendégét. Szapora mentegetődzéssel kért pár percnyi türelmet, amíg úgymond „ezt a firkász munkát” befejezi. Asztalán szétszórt papírok, levelek, mezőgazdasági útmutatók tömege hever. Alighanem ez a „főhadiszállás” — az iroda. Legalább is az asztalon látható iratok ezt mutatják. — Nehezen megy a munka? — Túlságosan nem, hiszen 56 előtt két évig már gyakoroltam. Hanem majd a terv- készítés nehezebb lesz, mert nagy a terület De azzal is megbirkózunk, különösen ha úgy támogatnak bennünket, mint eddig. Szavai nyomán kibontakozik annak a sokrétű segítségnek a képe. amit a különböző állami szervek: a tanács — ezen belül főleg a tanácselnök, Földes Lajos adott. — Földes elvtárs a tsz ügyének, előbbre jutásának legfőbb szorgalmazója. Azon van, hogy a most még laza egyesülés őszre jól gazdálkodó. stabil termelőszövetkezet legyen. — És ez a segítség miben nyilvánult meg? — Jó szándéka, lelkes munkája már a szervezéskor megmutatkozott, de különösen az első közgyűlések,. vezetőségi gyűlések előkészítésében, levezetésében tapasz- falhattuk. Részt vett a vezetőségi gyűléseken, sokat segített abban, hogy a vezetőség a helyes állásponto' megtalálja. Okos szavait, a: emberekkel való bánni tudását hozta el a közgyűléseinkre. Segített a tagság felvilágosításában, egyszerű szavakkal magyarázta el. ha kellett. többször is: mik a tsz- tagok jogai, kötelességei. Azóta is — nap mint nap felkeres. Érdeklődik, hogy állunk ezzel vagy azzal a munkával. A tanácstól kaptunk 18 hold tartalékföldet, akkor sürgetett bennünket, hogy igyekezzünk a vetéssel. Most megint „talált” három hold vetetlen földet. Rögtön intézkedett, hogy azt mi kapjuk meg takarmánytermesztésre. Ugyanakkor már nógatott is, hogy gyerünk, vessük be mielőbb. Szóval a tanácselnök segít nekünk legtöbbet. KÖVETKEZETESEN a künk”, a „minket” szavakat használja, pedig azt firtatom, hogy ő, az elnök személy szerint milyen segítséget kap. Dehát a „nekem”, az „engem” fogalma itt már teljesen feloldódott a közöst jelentő „nekünk” értelmében. Meg az úgy van, hogy ami segítség az elnöknek, az végső soron a szövetkezet ügyét viszi előbbre. így van ez a Surjáni Állami Gazdaság vezetőinek segítségével is, ami ugyan egyelőre csak szépen hangzó Ígéret, de valóra váltása a szövetkezet jó vagy rossz gazdálkodását dönti el. A segítőkészség más szervek részéről is megnyilvánul. — A Terményforgalmi Vállalat segítsége például már a földben van. — Hogy-hogy? — Ugyanis a kapott 18 hold állami tartalékföldbe ők adtak vetőmagot. Majd jövő ősszel kell visszaadnunk. — És az itteni Vörös Október Tsz. Azzal milyen a kapcsolatuk — veszem át én is akaratlanul a többesszámot. — Hm. A Vörös Október... — És pár pillanatig állát tenyerébe támasztva tűnődik. — Hát kérem — kezdi aztán — nincs nekünk semmi bajunk velük sem. Csak hát... Ez a „csak hát”, meg az, hogy bajról beszél, mégha tagadja is, holott támogatásról van szó — kicsit meghökkentő. — Kiderül aztán, hogy baj tényleg nincs. Hiszen a két tsz vezetői, tagjai, mint emberek, nagyon jól megértik egymást. Hanem, ha mint tsz fordulnak a tsz hez, akkor nem olyan baráti, hanem inkább túl hivatalos a hangulat. A Vörös Októberben nincs hiba, hiszen a közös táblák kialakításakor a Kossuth Tsz területére eső épületeket vonakodás nélkül átadták, illetve átadják majd, mert egyelőre még használják, a Kossuth Tsz- nek pedig még csak papíron közös az állatállománya. — Átadják, átadják — dör- mög az elnök —, de mikor? — Szóval „adj uramisten, de mindjárt”. Igaz? — Na, azért nem egészen. Ügy egyeztünk, hogy a gazdasági épületeket majd őszszel kapjuk meg, de például van egy irodahelyiség, arra máris nagy szükségünk lenne. Az átadása meg csak húzódik. Pedig anélkül nem tudunk szervezeti életet élni. Itt ez a kis hely — mutat körül az „Irodában” — nagyon kevés. A tanácshoz kell járnunk még vezetőségi gyűlésre is. A Vörös Október most ebben tudna leghasznosabban segíteni. REMÉLJÜK, erre is hama rosan sor kerül. A kuncsorbai Kossuth csak egy a sok új tsz közül, de ennek példáján is láthatjuk: a tanácsok, állami gazdaságok és a régi tsz-ek sokat tesznek azért, hogy az új ter- melrr-ö vetkezetek m'olőhh szilárd, jó vezetésű közös gazdaságokká váljanak. P. M. közös gazdaságot és részesei legyenek a munkának. A közeljövőben a járás legtöbb községében megtartják ezeket a megbeszéléseket. Tiszaugon és Tlszainokán már leültek Járási Nőtanács vezetői eszmecserére a tsz tagok feleségeivel. Már sok helyen elmondták az asszonyok a helyi nőtanácsokban, hogy dolgoznának ők, de ott van a sok gyerek. Ez azt a feladatot rótta a nőtanácsra, hogy megkezdjék a járásban az :dény- napköziotthonok létrehozásának elősegítését. Felkeresik a tsz elnököket, megtárgyalják velük, hogy milyen segítséget tud adni a szövetkezet a napközi otthonok üzemeltetéséhez. Na de ez csak félmunka volna. Már számba vették legtöbb községben azt is, mennyi gyereket kell elhelyezni: és hány asszony tudna így munkába állni. A számokat odatartják a tsz elnök elé, hogy lássa, mennyi „rejtett” munkaerő van a portáján. A tiszaugi Petőfi és a nagyrévi Haladás Tsz-ben a közeljövőben létre is hozzák az idénynapközit. A járás sok községében kérdezik az asszonyok: mit tudunk mi segíteni a tsz gazdálkodásánál, milyen munkát tud adni nekünk a szövetkezet vezetősége? Ez néhol kérdés a tsz-ek vezetői előtt is. A nőtanács segít a probléma orvoslásában. Meg szervezi az új tsz asz- szonyok látogatásait a régebbi olyan termelőszövetkezetekbe, ahol az asszonyok jól dolgoznak, van munkájuk bőven és jól is keresnek. A Járási Nőtanács a tisza- kürti új tsz-tag asszonyokat hozza el a közeljövőben ilyen látogatásra. Eddig 34. asz- szony jelentkezett, hogy szétnéz a szomszéd tsz-ekben. A Kunszentmártoni Állami Gazdaságban a baromfi tenyésztést, a Zalka Máté Tsz- ben a tehenészet tejkezelését, a cibakházai Vörös Csillag Tsz cserkeszőlői primőrtelepét tekintik majd meg, ahol az asszonyoké a döntő szó a munkában. A tsz látogatásokat azzal a céllal is szervezi a nőtanács, hogy megnyerje az asz- szonyokat a baromfitenyésztésnek; — Sok férfi idegenkedik attól, hogy nagyüzemileg tenyésszenek baromfit, mondván, hozhat-e ez jövedelmet: A mesterszállási Úttörő, a cibakházai Vörös Csillag, a tiszasasi Rákóczi Tsz-ek példája azt bizonyítja, hogy érdemes foglalkozni az »p- rójószág tenyésztéssel. — Ezek a szövetkezetek már idei nevelésű vágó baromfit vittek a piacra, amit az asszonyok neveltek. Sok tsz-ben pedig a tehenészek tejkezelésénél találják meg a munkát a tsz tag asz- szonyok. Egy kicsit méltatlankodva mondja el Ronyai Károlyné, a Járási Nőtanács titkára, hogy bizony egyes termelő- szövetkezetek vezetői kifejezetten háttérbe szorítják az asszonyokat a közös munkák ■ nál. Nem becsülik meg a női munkaerőt, de a nőtanács nem hagyja ezt ennyiben; Az öcsödi Szabadság Tsz asszonyait —, ahol semmivel sem kevesebb a női munkaerő értéke a férfiénál — elviszik a tiszakürti Uj Élet Tsz-be, ahol „úgymond” figyelmen kívül hagyják a női munka értékét. A Szabadság Tsz asszonyai majd elmondják, hogy mint élnek, dolgoznak, hogyan kapnak munkát a közös gazdaságban és hogyan becsülik meg őket. Bizonyára hasznos dolog lesz ez. Ilyen irányú látogatásokat szükség esetén többet Is szerveznek. A cél: megértetni, a női kézre ugyanúgy szükség van, mint a férfi ember, vagy épp a gép munkájára. A megszilárdításban elért eredmények mellett van egy árny oldala is a' Járási Nő- tanács és általában a helyi nőtanácsok munkájának. Egy kicsit elfelejtkeztek arról, hogy az asszonyoknak nemcsak a munkában, hanem a vezetésben is helyük van. Sok termelőszövetkezetben nincs női igazgatósági tag. Ezért nincsenek képviselve érdemükhöz méltóan az asszonyok. Ezen ugyan még lehet segíteni, mert még forrongásban van a tsz vezetés kialakulása, mód, lehetőség van arra, hogy az asszonyokat is jelöljék a termelőszövetkezetek igazgatóságába: Megállapítható, hogy a nőtanácsok és a járás asszonyai sokat tesznek azért: a tsz-ek minél előbb jól gazdálkodó nagyüzemekké váljanak. — Tóth — a jószágéi termelőszövetkezetek életéből Jászágón a régebben működő kél termelőszövetkezet mellé három új közös gazdaság sorakozott. Ezek munkáját, a tagok szorgalmát, kezdeményezését érdemes papírra vetni. A két régi tsz-ben jól halad a munka. A földeken és az állattenyésztésben lévő feladatok mellett az építkew zésre is gondot fordítanak. A Kókai László Tsz-ben most készül egy 52 férőhelyes istálló. Ezenkívül saját erőből építenek lóistállót, hozzá takarni ányost és kocsis pihenőt. A Rákóczi Tsz tagjai jelenleg a kertészeti és egyéb mezőgazdasági munkákkal foglalkoznak, de rövidesen hozzáfognak egy lóistálló bővítéséhez, sertésól építéséhez. Az új közös gazdaságok közül a Kossuth tagjait illeti dicséret. Napokon keresztül összefogva dolgoztak a Kossuth gazdái. Közösen vetették el a vörösherét és a silókukoricát, amely majd a közös állatállomány takarmányát képezi. Ebben a tsz-ben a pártszervezet jól dolgozik, s az elnök, Bódis József is igen talpraesett ember. A jól választott vezetőség és a tagok szorgalma a biztosíték arra, hogy a Kossuth Tsz virágzó gazdasággá válik. Az Ujbarázda Termelőszövetkezetben már régebben megalakult a pártszervezet. A tagság, ebben a közös gazdaságban még nincs olyan ösz- szeforrott, mint a Kossuthban, ezért a párttagoknak fokozottabban kell munkálkodni, segíteni a vezetőséget abban, hogy az egész tagságot bevonhassák majd a közös munkába. A harmadik közös gazdaság a Haladás Tsz. Itt különösen a fiatalok szervezkedése említésre méltó. Április ló-én alakult meg a KISZ szervezet, ideiglenes vezetőséggel. Kele Jusztina elvtársnő és a fiatalok lelkes munkája eredményeként négy nappal később már igen jó KlSZ-gyű- lést tartottak; Az itt elmondottak is tükrözik, hogy az új útra lépett jászágói lolgozó parasztok tevékenyen dolgoznak, alakítják, formálják saját jövőjüket. Szebenyi Lukács levelező
