Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1959. május 7.

Hárs György: Okölbe zárt szív. (Móra). Kb. 88 oldal.

8— Ft

1919. augusztusának egyik viharos éjszakáján egy férfi menekül az osztrák határ felé. Az ellenforradalom vihara hajtja a menekülőt, tudja, hogy a határon túl is ellenforradalmárok leselkednek rá. Végiggondolja életét, ifjúságát, forradalmi

harcait, találkozásait Leninnel, a Tanácsköztársaság dicsőséges hónapjait.:; Szamuely Tibornak, a lobogó szívű, nagyszerű forradalmárnak életéről szól Hárs

György kisregénye.

Országszerte növekedett a továbbtanulásra jelentkező munká«- és parasztszármazású fiatalok száma

A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az idén országszerte emelkedett a továbbtanulásra jelentkező munkás- és parasztszármazású fiatalok száma. Az általános és a középiskolákban az elmúlt hetekben társadalmi bizottságok alakultak, amelyek az utolsó éves diákok továbbtanulási kérelmét elbírálják. A felsőbb oktatási intézményekben azwtán e bizottságok véleménye alapján döntenek a felvételekről.

A technikumokban egyébként lezajlottak a felvételi vizsgák, s befejeződött a jelentkezők elbírálása is. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapjait, akik nem megfelelőek, vagy akiket helyhiány miatt nem tudtak felvenni, visszaküldték a megfelelő általános iskolához. Innen — a jelentkezési lapokat — a szülőkkel folytatott megbeszélés után — tovább küldik azokhoz az általános gimnáziumokhoz, melyekben még vannak betöltetlen helyek A gimnáziumokban a felvételi kérelmekről a közeli napokban döntenek, s a döntésről május 15-ig tájékoztatják a szülőket.

Az 1959—60-as tanévben az ipari technikumokba előreláthatólag 5000—5500, a mezőgazdasági technikumokba előreláthatólag 1300—1500 tanulót vesznek fel. A mezőgazdasági technikumok iránt különösen a termelőszövetkezeti parasztik körében nőtt az érdeklődés. Erről tanúskodik, hogy például Veszprém, Győr és Fej év megyében vi előző évekhez viszonyítva többszörösre emelkedett. a jelentkezők száma. A következő oktatási évben ezért új mezőgazdasági technikum kezdi meg működését Mohácson, Abaujszántón, Pápán és Szécsényben. Szegeden pedig az erdészeti technikum mellett mezőgazdasági tagozat nyűik. (MTI)

Szolnoki

Ballagok a bódító virágillattól balzsamozott, aranyió fényözönben fürdő Gutenberg téren. Azon a részen,

ahol a tér enyhe íveléssel

szűk utcácskává szűkülve irányt vesz a Zagyva-gát felé, pöttömnyi legény ke —

olyan négyéves forma — áll elém. Karját félénken szétnyitja, csodálkozó nagy szeme kérőén tekint rám.

Látszik rajta, hogy szeretne, — ha volna elég mersze

Iskola a TANYÁN

T

anyai iskola. Amikor ezeket a szavakat hallom, mindig a régi idők tanyai iskolái jutnak eszembe.

A kopottkülsejű, kis vályogfalú házak sötét és szűk helyiségeikkel, ahova palatáblával a kezükben sokszor hosszú kilométereket is kellett gyalogolni a gyermekeknek, hogy tanulhassanak. — Ilyen volt még csaknem két évtizeddel ezelőtt minden tanyai iskola. És ma?

Amikor legutóbb, néhány nappal ezelőtt ellátogattam az egyik Karcag környéki tanyai iskolába, ugyancsak meglepődtem. Teljesén korszerű. új kéttantermes épület fogadott, amely impozáns külsejével a megye bármelyik városába beillene. Nagy, világos helyiségeiben villanyvilágítás. A termékben cserépkályhák, amelyeket a folyosóról fűtenek. A belső berendezés is teljesen új és barátságos. Mellette találhatók a cserépkályhás nevelői lakások. Az épület a mai, teljesen korszerű iskolák minden követelményének megfelel.

— Bizony, öröm benne tanítani — mondja Ceglédi József tanító, amikor bekopogtatunk hozzá. Az iskolában csaknem kilencven gyermek vesz részt az oktatáson, mind a környező tanyavilágból és az állami gazdaságból. összesen nyolc osztály tápul az iskola falai között. A tanító már második éve oktatja az iskola felső tagozatának fiataljait, akik szívesen járnak az új iskolába. Ez bebizonyosodott az elmúlt tanévben is, amikor a tanulók igen jó tanulmányi eredményt értek el a vizsgákon. Sőt, az iskola úttörőcsapata az elmúlt hónapok alatt a tanyavilág egyik legjobb út- törőcspatának bizonyult.

A

z iskola azonban nemcsak tanítási székhely, hanem egyben a vidék művelődési központja is. Hiszen jól működő kultúrgárdával is rendelkezik. A mintegy 24—26 fiatalból álló népi tánccsoport gyakran rendez előadást a környékbeliek számára, akik szívesen látogatják a rendezvényeket Emellett egy közel harminc fős énekkaruk is működik amely a legutóbbi, a szülői munkaközösséggel közösen rendezett előadáson nagy sikerrel szerepelt. Gűth János nevelő oktatja az iskola tánccsoportját és vezeti az énekkar próbáit. Lelkes irányító munkájával már sok elismerést szereztek a fiata lók az iskolának. Jó kapcsolatban állanak a szomszédos állami gazdasággal és ez a kapcsolat mindnyájuk szá mára hasznos. .— A tanulók műsort adnak a gazdaságok ban, ők pedig a nyári tábo

rozásban segítik a fiatalokat. Közösen rendeznek kes- kenyfilm vetítést is, amelyeken meseoktató és játékfilmeket egyaránt vetítenek.

A tanulók színjátszócsoportot is alakítottak. A tíz- tizenkét tagú lelkes kis műkedvelő-gárda tagjai a legügyesebb úttörő kisdobosokból kerülnek ki. ök is gyakran rendeznek előadást. — Legutóbb az egyik úttörőpajtás, Túri Erzsiké kis jelenetét adták elő nagy sikerrel, amelyet az úttörők saját maguk rendeztek. Majd Fehér Klárá egyik úttörő- témájú egyfelvonásos színdarabját mutatták be a tanyavilág lakóinak.

A

z iskola 4632 számú Kilián György úttörőcsapata klubdélutánt is rendezett a Városi Űttörőházban. Ezt követően a környék többi úttörőivel együtt az elmúlt hetekben részt vettek a szolnoki Űttörőház mesemondó- és szavalóversenyén, ahol komoly eredményt értek el.

Kilenc helyezésből négyet szereztek meg a Karcag környéki tanyai iskolások. A versenyen négyen, hegedű, zongora, mesemondó és énekszóló számban tovább jutottak az országos versenyre is.

Az iskola több mint száz- kötetes könyvtárát gyakran felkeresik a gyermekek. Sőt a felnőttek is szívesen látogatják. Emellett sok gyermek visz haza könyvet a tanítás után otthonába, amelyet azután az egész család elolvas. Ily módon nagyszámú olvasóközönség alakult ki az iskola körül. A jó tanulmányi és kulturális eredményeken meglátszik a nevelők és az igazgató, Sáfár László gondos, lelkiismeretes munkája. Az ő érdemük is az, hogy jó kapcsolat alakult ki a pedagógusok és a környező vidék lakói között. Ezt a. jó kapcsolatot továbbra is ápolni kell, hogy a tanyavilág minél több lakója kerüljön még közelebb a kultúrához.

— csj. —

'Jo-bUma, tatánya,

Nagy dilemma elé állított pénteken Fortuna is te nősz- szony tíz derék szolnoki lottózót, a Cukrászüzem, valamint a Tiszavirág cukrászda dolgozóit. Néhány hete a törökszentmiklósi lottóhúzás alkalmával a lap hasábjain üdvözöltük a szerencse bájos istennőjét és valószínűleg a szív- hezszóló sorok nyomán szánta el magát egy kis lottóházikó ideküldésére. A tíz lottózó, kik immáron két hónapja udvarolnak heti 111 szelvénnyel a szeszélyes sorsnak, nagy örömmel vette tudomásul szerencséjét. Viszont az ország bármelyik részén felépíthető házba még a legtágasabb szobák esetén sem fér be minden tulajdonos. így a közeli napokban összeül az újdonsült tíz háztulajdonos és eldönti a továbbiakat. Annyi azonban már biztos, hogy a házat felépíttetik. A tulajdonos pedig — valószínűleg — tíz közül a tizenegyedik lesz, ha eladják a házat.

— megállítani. Játékos paj- kosságnak nyoma sincs az arcán, komoly dologról lehet szó.

— Bácsi kérem, bácsi kérem!

— Mi van kisfiam?

— A Margit itt pisil a sarkon.

Tovább nem folytatja, de lesír róla, hogy nagyon akár még valamit mondani. Kisegítem.

— Megállják?

Göndörhajú, buksi fejével

nagyon bólint, s hálásan néz rám. (Mi férfiak megértjük egymást.) Aztán hátat fordít, a sarokhoz tipeg, felméri a helyzetet, s visszaszól:

— Még várni kell egy kicsit.

Merje ezután valaki azt állítani, hogy Szolnokon nem születnek gavallér, figyelmes „emberek.”

A Szabadság téren lévő patika ajtaján szokatlan — már mint egészségügyi intézménynél szokatlan — felirat fityeg: „Betegség miatt zárva”. Önkéntelenül is az a gondolat jut eszembe: no ezen a helyen is „hatásos” gyógyszerek lehetnek. Kezdek helyt adni annak a szél- tében ismert — bár kevésbbé alkalmazott felfogásnak, miszerint menjen el az ember az orvoshoz és fizessen, — mert az orvosnak is élni kell. Azután menjen el és váltsa ki a receptet, — mert a gyógyszerésznek is élni kell. Az orvosságot viszont ne vegye be, — mert neki is élni kell.

Persze, nem akarok üzletrontó lenni, s ha újra kinyit a patika — rossz májamra gyógyírt keresni — bűnbánóan én is beállítok.

— sibé —

A Nap kel: 4.18 h-kor, nyugszik: 19.03 h-kor. A Hold kel: 4.20 h-kor, nyugszik: 18.40 h-kor.

Időjárásjelentés

Várható időjárás: déli-délutáni felhőképződés. Legfeljebb egy-két helyen futó záporeső. Napközben mérsékelt, éjszaka gyenge szél. A nappali felmelegedés erős marad.

Legmagasabb nappali hőmérséklet: 21—24 fok. között.

— CSAKNEM 600 EZER csibét keltettek idáig a Szolnoki Baromfikeltető Állomáson. A több mint félmillió naposcsibéből 120 ezer került a termelőszövetkezetekbe, a többi pedig a földművesszövetkezetek útján került forgalomba.

— A NYÁR KÖZELEDTÉVEL új, érdekes modellek jelennek meg a Szolnoki Alföldi Állami Áruházban. Különösen a női konfekcióban nagy a választék. Olyan san- tung ruhák érkeztek, amelyek csak itt kaphatók a megyében, budapesti kisipari munkák. Kaphatók a divatos, szélesövű mintás kartonruhák is.

— MÁJUSIG 2850 tüzelőanyagutalványt adtak ki a megye TÜZÉP telepei. A tüzelőanyag-forgalom azonban még ennél is nagyobb volt, hiszen a földművesszövetkezetek útján történő vásárlások ebben a számban nem szerepelnek. Az idei forgalom jóval felülmúlja az előző évekét.

— RÉSZEGEN TALÁLTÁK a sínek mellett Pál Ferenc 25 éves újszászi lakost tegnap hajnalban. A szerencsétlen embert súrolta az elrohanó szerelvény mozdonyszekrénye. Bordatöréssel, lapockatöréssel, több külső és belső zúzódással súlyos állapotban szállították kórházba.

— BENSŐSÉGES ünnepséget rendeztek a martfűi vöröskeresztes aktívák az idős emberek tiszteletére. A tea- délutónon negyven idős ember jelent meg, akik megköszönték dr. Lacsán Ilona körzeti orvos és a többi vöröskeresztes aktíva figyelmességét.

— 6400 BESZÁLLÓ és 3600 kiszálló — ennyi volt a szolnoki hajóállomás forgalma áprilisban. — Naponta átlag 250—300 ember utazik hajón Tiszaburára és Csongrádra, illetve ugyanannyi érkezik ezekről a helyekről Szolnokra vízi úton.

TERMELŐSZÖVETKEZETEK! EGYÉNI TERMELŐK!

Term eljenek

több fehérbabot!

A helyi földművesszövetkezet megvásárolja. Felvásárlási ár: 300 forint mázsánként.

Köztesként — főterményként, — háztáji gazdaságokban jó jövedelmet biztosít a bab termesztése! SZÖVETKEZETEK

SZOLNOK MEGYEI ÉRTÉKESÍTŐ KÖZPONTJA

uuj

Orzse, - a PIACOS

A

füst mindig arra száll, amerre a szél sodorja. Hol, mint a mézet elnyújtva lebegteti a föld fölött, hol összegombolyítva görgeti maga előtt. Amelyik füst- gomoly egybemarad, azt elviszi a szél két falun is át, de amelyik szétfoszlik, azt elnyeli egyhamar az áj er.

örzse asszony is valami ilyenről beszélt az idei tavaszon amikor a szövetkezés szele járta a határt. Hogy ő kifogja a szelet ki bizony. Együtt megy a tömeggel, a sűrűjével. így aztán el is veszik abban, na, meg fönn is marad egy kis spekulációval.

Mert örzse asszonyt megkenték minden hájjal bőven. Az ilyenre mondják, hogy a jég hátán is megél. A belépési aláírásakor is úgy nyilakozatt: velem, meg az öt holdammal csak jól jár a szövetkezet.

— Ügy legyen, örzse — mondta akkor az elnök. — Ismer a falu, hisz ott vagy mindig a piacon. De azt :s tudjuk, nem több, amit a tiedből adsz el, mint amit továbbadsz. No, de élned kellett valahogy özvegyen.

— Meglátod, Jóska — már csak így mondta neki, ismerte legénykorából — nem csalatkoztok bennem. \ Lehet, hogy akkor komolyan

mondta ezt örzse és őszintén, de hogy később így gondolta-e, azt már az idő mutatta meg.

— Sosem csináltok jobb vásárt annál, ha engemet bíztok meg a piacolással — mondta örzse asz, szony, amikor beérett a zöld áru.

Néhány tag mondogatta ugyan, hogy elkelt volna örzse is a palántanevelésnél, a korai hagyma termesztésénél, de mégis jóváhagyták a döntést. Legyen örzse a piacos, ő már úgy is érti.

— Itt a komi hagyma, friss, ízes, ropogós áru, csupa szövetkezeti termény, kínálta a piacon a zöldségféléket. S vagy azért, mert ismerték már az asszonyt, vagy az árut látták jónak, akadt bőven vevő.

— Mindig hozzám jöjjön, aranyoskám, jó és olcsó az árum — és adta a zöldségfélét kétkézzel, a pénz pedig gyűlt a kötőzsebbe.

Az elnök is a piacra került az egyik napon. Kíváncsi volt a forgalomra, na meg örzsére is, hegy miként piacol.

— Ez kell nekünk az ilyen asz- szony — mondta örömmel látván, hogy ugyancsak invitálja a vevőket az asszony a pulthoz. Már éppen menni készült, amikor a szomszéd- asszony oldalbabökte az újonnan vásárolt söprűnyéllel.

— Ugyan, elnök, mije van eladó? Vagy venni akar valami szép jányt?

I nkább menyecskét — fordí- * tóttá viccesre a szót az ember. — No, de maga mit veit?

— Gazdagítom a szövetkezetüket — és már mutatja is a retket, a salátát, s a három köteg hagymát.

— Ezt is nálunk vette? — kérdezte az elnök rámutatva a hagymákra.

— Hát.

Az elnök szót sem szólva otthagyta az asszonyt. Az meg csak nézett, hogy elvitte az egyik köteg szalonnamellé valót is. Ment egyenesen örzse asszonyhoz.

— Kel a portéka, nőném?

— Mintha ingyen adnám — felelt vissza az asszony.

— Lesz haszon akkor.

— Hát lesz, érdemes zöldségfélével foglalkozni — toldotta meg örzse az elnök szavát.

Az elnök felvett a pulton heverő csomóból egy köteggel a hagymából. Nézegeti, nézegeti.

— öt szál van egy csomóban, s mi hatot tettünk kötegenként, Örzse! Hát ez a becsület?

Aztán egyhamar kitudódott, hogy egy éjszaka elég volt az asz- szonynak, hogy Otthon a házánál — mert oda vitték az előző este az árut — átcsomózza az égésiét. Gondolta, fúl jár a szövetkezet eszén. No meg, öntözte a többi árut is bőven, hogy többet nyomjon a kiló, hogy maradjon a kötőzsebben is pénz.

— Na és, ez a kereskedelem — mondta az asszony az ellenőrző bizottság előtt. — Én leszámolok a szövetkezetnek az áru árával, amit kaptam és nem veszt ezen a közös.

— Az ugyan nem, de mit szól a tagság, ha megtudja, hogy a szövetkezetből húz sápot, s egyben a vásárlón is. Ha eladni viszünk hízót, azt hiszi,- hogy kicseréli, akit megbíztunk az átadásával, mert ez üzlet. Akkor hol a becsület?

— Abból ugyan nem él meg az ember — volt kész a válasszal örzse.

pedig mi anélkül nem élhe- tünk, mert közös a gazdaság, a termés és hová is jutnánk becsület és bizalom nélkül. Ne bízzunk a kocsisban, hogy a lónak adja a takarmányt, a gulyásban, hogy a

köznek feji ki a tejet? Ha van is ilyen, kiderül a turpisság, mert azért a körmére nézünk az embereknek. Igaz-e, örzse asszony? — hangzott el a kérdés.

— Ezért vannak a vezetők.

— Azért, hogy megfogják a tévelygők kezét és visszavezessék a közös útra. Sajnos, van még aki azt hiszi, hogy húzhatja a közöst a saját kamrája felé.

— Hát elzavarnak, világgá kiáltják, hogy én... hogy én... — s elkezdett sírni, de cudarul örzse asszony, mert azért tudta, hogy rosszat tett.

— Hát el sem zavarjuk, világgá

sem kiáltjuk az esetet, de következő, ha lenne, azt már megtudná a tagság, na meg a falu is, S aztán nehezen lenne pártfogó, mert szövetkezeti itt minden ember

__

A falu felett hosszú sávként elnyúlt a téglagyár kéményének füstje. Egy gomolyog gyűrődve emelkedett a sűrű füstfelhő fölé és a többitől elszállva hullámzott az esti alkonyban. Ahogy haladt, mind messzebbre, úgy nyaldosta, harapdáita a végtelen légtenger a széleit. Már-már áttetsző foszlánnyá vált, amikor 'gy fuvallat odasodorta a többihez és úgy látszott, mintha az is közelebb húzódott volna hozzá, hogy találkozzanak. Aztán a füstsávba belevegyülve, abban elveszve, de azzal együtt haladt tovább a távoli róna felé.

Az elnök pedig, aki lassan lépdelt a falu .teáján, örzse asszonynyal együtt önkéntelenül is végignézte a füst játékát. Aztán úgy félig magának, félig Örzsének mondta:

— Tanítja az élet az embert, hogy merre, hogyan haladjon ..,

TÓTH JÓZSEF