Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-27 / 122. szám
* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. május 27, GENFI HÍREK Genf (AFP—Reuter). A Reuter jelenti, hogy Selwyn Lloyd angol külügyminiszter kedden délelőtt fél 11 órakor felkereste Gromiko szovjet külügyminisztert. A két államférfi 80 percig tanácskozott. Grewe Nyugat-Németor- szág washingtoni nagykövete, aki a genfi értekezleten a nyugatnémet küldöttséget vezeti, kedden reggel Géniből Bonnba utazott. Grewe elkíséri Adenauer kancellárt és Brentano nyugatnémet külügyminisztert Washingtonba Dulles temetésére. Kedden fél 11 órakor a nyugati küldöttségek helyettes vezetői a francia küldöttség szálláshelyén tartották szokásos ülésüket. (MTI) Bonn nem akar csúcsérték ezletet Botin (ADN). A bonni kormány meg akarja akadályozni a csúcsértekezlet megtartását. Ez hétfőn ismét nyilvánvalóvá vált, amikor Brentano nyugatnémet külügyminiszter a Német Szövetségi Gyűlés Külpolitikai Bizottságának beszámolt a genfi értekezlet menetéről. Az Aden- auertől vasárnap kapott megbízásnak megfelelően Brentano kijelentette, addig nem lehet szó csúcsértekezletről, amíg a külügyminiszteri értekezleten „nagyobb eredményeket" nem érnek eL Ezzel egyidejűleg határozottan álAmerikai katonai készülődések a Csendes-Óceán medencéiében Moszkva (TASZSZ). Szolov- jev ezredes, a Szovjetszkij Flot legutóbbi számában felhívja a figyelmet arra, hogy az amerikai imperialisták igen fontos szerepet szánnak a Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság és a többi békeszerető ázsiai ország ellen irányuló rakéta- és aíomhá- borús terveikben a Csendesóceán medencéjében elhelyezkedő stratégiai hídfőállásaiknak és fegyveres erőiknek. Szolovjov ezredes az újabb stratégiai hídfőállásokat kommentálva megjegyzi: a Pentagon főkolomposai úgylátszik megfeledkeznek arról, hogy a Szovjetunió és a szocialista tábor többi országa elegendő erővel rendelkezik bármely agresszor megfékezéséhez. Nincs ma a földkerekségnek olyan pontja, ahol az agresszor az igazságos bosszú elől megbújhatna. (MTI) lástfoglalt amellett, hogy a nyugati csomagtervet csak ..egységes egészként" lehet megtárgyalni. Hasonló szellemben nyilatkozott hétfőn Eckardt bonni sajtófőnök a sajtó képviselőinek. Kijelentette, hogy a nyugat-berlini kérdés rendelése nélkül nincs csúcsértekezlet. A szövetségi kormány csak olyan megoldást fogad el, amely fenntartja Nyugat- Berlinben a statusquot és a nyugati megszállást. (MTT) ll!l.]||||ll|ll«lllli|i:lllllillilllliilt!l!:l;lllli;ll Ilii Gromiko W ashingtonba utazott Genf (TASZSZ). A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere kedden délután repülőgépen Washingtonba indult, hogy részt vegyen F. J. Dulles, volt amerikai külügyminiszter temetésén. (MTI). Bemutatták Moszkvában Fehér Klára színművét Moszkva (MTI.) A Moszkvai Drámai és Komédia Színház hétfőn este bemutatta Fehér Klára: „Nem vagyunk angyalok” című színművét. — A darabot O. Gromov és G. Lejbutin fordította oroszra. A moszkvai előadást L. Garfeld rendezte. Japán hormánya a nép háta mögött atom feljegy versesre késsül Tokió (TASZSZ.) A japán közvélemény körében viharos felháborodást keltett Shuff amerikai hadügyi államtitkárnak az a bejelentése, hogy az Egyesült Államok „Hawk” típusú atomtöltettel ellátható irányítható lövedékek gyártásával akar megbízni japán nagyiparosokat. Asanuma, a Szocialista Párt főtitkára kijelentette: a washingtoni közlemény azt jelenti, hogy Japánt népe háta mögött atomfegyverrel akarják felszerelni. Shuff kijelentése bizonyítja, Kisi miniszterelnök hazudott, amikor a nép megnyugtatására bizonygatta, hogy Japánnak nem lesz atomfegyvere. A bemutatón megjelent Boldocki János, moszkvai magyar nagykövet és a nagy- követség több felelős munkatársa. Jelen volt a moszkvai kulturális élet számos kiemelkedő képviselője. A darab nagy sikert aratott Közös német Bach- fesztivál Az össznémet Bach Társaság június 1—5 között rendezi meg a türingiai Mühlhausenben a nagy Bach-fesztivált, amelyre Németország mindkét részéből ezer résztvevőt és sokezer vendéget várnak. A fesztivál rendező bizottsága Albert Scvhweither professzort» Bach műveinek világhírű előadóművészét is meghívta az ünnepségekre. Történetek Jászalsószentgyörgyről Ott, ahol vadregényes szigetet alkotott az errelakó emberek áldása és árvíz idején rettanete a Zagyva, hosszú évszázadok óta mozdulatlannak tűnő emberi életekről hallgatott a határ. Eseménytelenül folydogált a Vadas sziget alatt a folyó vize, s megszokottan, közönyösen kelt fel a nap reggelenként. Ott, a jásztelepülés szívében mozgalmas most az élet, évezredet futott a gazdasági fejlődés. Eltörölték a mes- gyéket, közösen szántanak, vetnek, aratnak, s kinek-ki- nek munkája szerint osztanak. Diadalmasan halad előre a szövetkezeti gazdálkodás. Dehát mindez nem olyan egyszerűen történik. A régihez szokott emberek és az újfajta életmód sok-sok konfliktust, epizódot, mosolyt- fakasztó történetet szül napnap után. A munka, a fel- emelkedés eseményeiből kötöttünk egy csokrot. Tugyi Mengyi szőrtarisznyája meg a többiek Vették át a lovakat a tavaszon alakult Űj Élet Termelőszövetkezetben. Ádám András, az átvevő bizottság elnöke maga is egykori egyéni gazda egyre türelmetlenebbül mustrálgatta, milyen értéktelen jószágot hajtanak fel a tsz tagok. Nem bírta türtőztetni magát, egyszerre kitört. Akkor éppen Tugyi Mengyi vezette lovait a bizottság elé. Hát mi tagadás, nem voltak valami jó állapotban, no de ilyen minősítést mégsem várt. Még azt mondja neki Ádám András, az egykori komája. — Hát ezzel a szőrtarisznyával mit akarsz. Mengyi? — Ló ennek a becsületes neve, nem szőrtarisznya. — Na, ha még ez is ló, vezesd ki az udvarra a többiekhez, hadd rúgják agyon. Hát bizony ez sokkal több volt, mint amennyit Tugyi Menyhért jászalsószentgyör- gyi gazda szíve elbírt. Majdnem hogy könnyezve fordult az elnökhöz, Tóth elvtárshoz: — Hát mit tegyünk? — vigasztalta Tóth elvtárs a fellebbezőt — Mi lenne, ha én dolgoznék véle? — Hát akkor maga lesz a tejkihordó, Mengyi bátyám, de aztán ne tűrje, hogy becsméreljék a szövetkezet lóállományát. Ez is lovas história. Csak ez a Petőfi Termelőszövetkezetben történt és Tóth M. Ferivel. Az ő lovait ugyan senki sem ócsárolhatta, mert olyanok voltak azok, mikor a szövetkezetbe bevitte, hogy megnézhette az ember magát fényességükben, akár tükörbe pislantott volna. Tóth M. gazda úgy szerette lovait, hogy tán magát sem jobban. A lovak bent voltak már akkor a szövetkezeti istállóban, Feri bácsi meg növény- termesztésben dolgozott. Hát egyszer mondják az elnöknek a többiek, nem jó lesz így, kipukkadnak a Tóth-féle lovak. Csudálkozott az elnök, de megmagyarázták, mi-e alapozzák aggodalmukat. Tóth M. Ferenc úgy járt a munkába reggelenként, hogy egyik vállán a kapát, másik vállán meg egy kö- teg szénát cipelt magával. Ahogy beért a központba, odadobta volt két lova elé a veret takarmányt. Nem nagyon kellett a táltosoknak, hiszen kaptak azok a szövetkezetben is eleget, dehát a saját szemének sem hitt ez az ember. Úgyhogy, mikor hazament ebédelni, ebédszünetben magával vezette a két pelykót, megabrakoltatta őket, s úgy hajtotta vissza. így ment ez jó ideig, míg a sok élcelődéstől meg nem unta a dolgot. No, meg arról is meggyőződött, megkapják az igavonók a szövetkezetben is a maguk adagját. • S hogy teljes legyen a lótrilógia, itt van még a Törő- csik Ignác esete. Jó korán beért az átvevőhelyre, hogy elsők között vezették be a kancáit a közös istállóba. Mehetett volna már régen dolgát végezni, de nem mozdult egy tapodtat sem. Azt hitték, arra kíváncsi, a többieknek mit mondanak állataikról. Az tűnt fel, mégsem az átvevőhely körül őgyel- gett, inkább az istálló körül somfordáit magánosán. Egy óvatlan pillanatban, mikor senki sem látta, aztán odament Kovács Ferenchez, az állatgondozóhoz: — Ezek az én lovaim, Ferenc, úgy gondolj rá, mint a magadéra, nehogy hiányt szenvedjenek valamiben. S csak miután azt hitte, Új Skorzeny - a Schongau-i erdőben „Nem messze a Bajor Alpoktól, a Német Szövetségi Köztársaságnak abban a részében, amelyet Algaunak neveznek, kedves kis város húzódik meg galambdúcos házakkal, festői környezetben: Schangau. Hajdanában a városka lakosai békés napokat éltek mennyei boldogságban — írja a Journal de Génévé című svájci lap egyik legutóbbi számában —, ma azonban megváltozott a helyzet. Azok, akiknek reggel vagy este a városkát körül ölelő sűrű erdő környékén visz útja, furcsa dolgokról mesélnek este a nagy söröskorsók mellett, amelyek elengedhetetlenül hozzátartoznak bárkinek az életéhez ezen a környéken. Az erdő szélén fantom-szerű alakokba ütköznek, akik külsőleg az ördögökhöz hasonlítanak és zajtalanul, majmok módjára egyik fáról a másikra szökkennek, erős kötelekbe kapaszkodva, mialatt a Lech-folyó sebes vizén furcsa formájú csónakok sákla- nak hangtalanul, terepszínű ruhás emberekkel. Ezek az emberek általában titokzatos tartalmú csomagokat cipelnek, amelyek háború esetén arra szolgálnának, hogy segítségükkel felrobbanthassák a hidakat és vízierőműveket, s mindezzel annyi zajt se csapjanak, amennyit egy denevér az éjszakában. Itt is, ott is földből és levelekből épített, szokatlan formájú kunyhók körvonalait lehet kivenni.” így szól a cikk első néhány mondata. A továbbiakban a svájci lap megírja, h( gy nem messze, Altenstadtban ejtőernyős iskola van, ahol „a kiképzés sokkal inkább személyi; mint koUekstív”. A müncheni Süddeutsche Zeitung pedig elárulja, hogy ez a központja az ejtőernyősök részére fenntartott gyakorlatozása övezetnek. Az egységek katonái az angol vagy amerikai „ranger”-ekhez, különleges megbízatású csoportokhoz hasonlítják magukat, noha dzsungelekfoen nem gyakorlatoznak, mint amazok. „A schongaui erdőben gyakorlatozó fiúk gondosan kiválogatott önkéntesek, tekintettel arra, hogy nem mindenkinek adatott meg a világon az a képesség, hogy megfelelhessen egy olyan kiképzés követelményeinek, amely nem ismert pardont" írja a svájci lap, A német „ranger”-ek nem kishárű elődökkel dicsekedhetnek. A tábor parancsnoka például, Gerieke ezredes, a második világháborúban is szerepelt már. Amikor megérkeztek az első információk, amelyek szerint az olaszok át akarnak állni az amerikaiak oldalára, zászlóaljával három hétig lesben állt, majd rácsapott a Monte Rotondora, ahol az olasz vezérkart foglyul ejtette. Ezek a csapatok tehát a második világháborúbeli különleges német kommandó örökösed. Utódai Otto Skor- zenynek, aki annak idején kiszabadította, vagy inkább elrabolta Mussolinit és aki később Magyarországon különleges osztagával Szálasiék uralomra jutása előtt tűnt fel és jelentős része volt annak hataiomrajuttatásában. A bonni „Bundeswehr” különleges osztagai szeretnék megismételni Skorzeny „hőstetteit”. Ilyen veszélyekkel jár a német újrafelfegyverzés és a schongaui erdő titkai is alátámasztják a Szovjetunió képviselődnek érvelését a genfi értekezleten: fel kell számolni a német militariz- must és ennek érdekében minél előbb meg kell kötni a békeszerződést. ! — bd — Eles harc a kancellári bársonyszékért BD1B5N BERLIN (MTI). Az MTI berlini tudósítója jelenti: — Bonni politikai körökből mind sűrűbben érkeznek hírek arról, hogy a nyugatnémet kancellári bársonyszékért a harc élesedik és hovatovább Adenauer, valamint pártjának parlamenti képviselői között erőpróbává válik. Adenauer kijelentette legutóbb „nem hagyja magára erőszakolni a pártfrakció akaratát”, s egyúttal előkészületeket tett arra, hogy a döntést minél távolabbra tolja ki. Adenauer azt reméli, a vitában felmorzsolódnak a képviselők idegei és végül is a megoldás érdekében hajlandók lesznek engedni. Adenauer a múlt hét végén bizalmas levelet írt Kronenak. kiváltságot szerzett lovainak, akkor ment haza nyugodt szívvel. Kecskés kalapos munkaegységei Ekkora szorgalmat, ekkora igyekezetét sohsem tapasztaltak még a Jász-földön. Kimérték a megművelendő területet perkoponyánként a szövetkezeti tagokra. A cukorrépa kapálásra átlagban öt napot szántak az Űj Élet Termelőszövetkezetben, s ím, általánosságban két nap alatt végeztek vele. Az történt, hogy a termelőszövetkezeti gazdák vitték magukkal az egész családot Vágóéknál kint volt a határban a gazda, lánya, fia. Ber- talanéknál tán még a rokonságot is bevonták. S ha valaki elmaradt, hát egy-egy sort segítésképpen annak is bekapáltak munkaegységére. Csak éppen a Kecskés kalapos színét nem látták a cukorrépaföldön. Szólni ugyan nem szólhattak, mert a tábláján nem találtak egy fia gyomot sem. Kecskés kalapos azt csinálta, napszámost fogadott, kifizette a napszámot, a brigádvezető meg beírta a munkaegységet nevére. Kinek legyen nagy melle ? Virtuskodó nép a jászalsó- szentgyörgyi. Nem sértő szándékkal, de az volt itt a szokás, ha két falubeli ember összetalálkozott^ igen-igen csepülték egymást. A legutóbb Eszes István borbélymesterhez gyülekeztek szombati estén szőrfaragásra a Petőfi, a Béke, az Alkotmány tsz tagjai. Megindult az élcelődés, míg a borotvakés alá vártak. Mondtak ott egymásról mindenfélét, s jónagyokat a CDU-CSU Parlamenti Csoportja elnökének és ebben elutasította Erhard jelöltségét, elsősorban külpolitikai meggondolásokra hivatkozva. Ugyané napon fogadta Er- hardot és hosszasan tanácskozott vele. A Spiegel című hamburgi hetilap értesülése szerint Erhard gazdaságügyi minisztei e találkozás alkalmával úgy tapasztalta, Adenauer kezd megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy Erhard lesz az utóda. Ez ellen szól viszont az, hogy Adenauer ismét elhalasztotta a kancellár utódának személyére vonatkozó döntést és kijelentette: előbb még Etzel pénzügyminiszterrel akar beszélni. A CDU-CSU képviselői, akik tíz év óta most első ízben szállnak nyíltan szembe Adenauerrel, gyors döntést kívánnak. Egyrészt, azért, mert úgy vélik, a további huzavonának sem Er- hardnak, sem Etzelnek, sem a párt tekintélyének nem használ, másrészt azért, mert még a szövetségi elnök-választás előtt tudni akarják, ki lesz Adenauer utóda; „Az Adenauerrel szembe forduló ellenzék nem csupán kis- és közép-funkcionáriusokból tevődik össze. Olyan prominens CDU-politikusok, mint Gerstenmaier parlamenti elnök és mások döntő ellenzéki erőnek tekinthetők; A CDU-n belüli ellenzék nem akar mást, mint össz- német megértést és a béke- szerződés megkötését. Ezt, viszont Adenauer politikája akadályozza.” Ilyenformán tehát a harc Adenauer merev hideghábo- ■ús, a német egység ellen rányuló politikája és a vele zemben álló, a Németor«á- ;on és az Európán beleli enyhülést követelő CDU-erők főzött folyik. ,Egy korszak vígé" —Monde vezércikke Dulles haláláról Párizs (MTI.) A Monde .Egy korszak vége” című ve- :ércikkében eltemeti Dullesz- szal együtt azt a kort is, ímelyre a volt amerikai kül- igyminiszter nyomta rá bé- yegét. A párizsi lap megállapítja: bebizonyosodott, hogy íz a gránittömb, amelyet a íyugati demokrácia legalább- s az Atlanti Fronton Dulles dején megalkotott, szétmá- óban van. Nem kell egyéb Dizonyíték, mint az, hogy el- 'ogádták a keletnémet kül- löttség jelenlétét Genf ben, togy nagy utat tett meg Ber- in új jogállásának gondo- ata, hogy tárgyalnak a nuk- eáris kísérletek megszünte- :éséről. Üj kor kezdődik ma a két álág közötti Modus Vivendi keresésének kora — írja befejezésül a Monde. »mniminmiimmim Fisllismen! miíliárdok Tavaly a franciák több mint 00 milliárd frank értékű do- lányt szívtak el, csaknem még- gyszer annyit, mint 1957-ben. íz elmúlt évben Franciaországon a trafikok 42 124 milliő igarettát, 545 milUő kisebb és lagyobb szivart, 17 827 tonna ci- aretta- és pipadohányt, 1076 onna bagót és tubákot adtak 1. Csupán e trafikáru eiszívá- ához, azaz rágyújtásához kö- iilbelttl 15 milliárd frankot köl- íítek gyufára. nevettek rajta. Egyszercsak Kobela Béla, az Uj Élet tsz gazdája megváltoztatta a társalgás eddigi menetét: — Annak legyen nagy melle, akinek a cukorrépája tiszta. Merthogy a Uj Életben végignézhet bárki. Eszesné a Békébe lépett be, ő kontrázott. — Olyan elnöke legyen az Űj Életnek, mint a Békének van; No, erre aztán közbeszóltak az alkotmánybeliek. Azért folyt a versengés, melyik a legjobb szövetkezet. A vita bizony meddő maradt, mert az alkotmánybeliek azt bizonygatták; az övék A Béke tagjai a Békére esküdtek. Az Uj Élet gazdái az Uj Életről áradoztak. így aztán a munkában versenyeznek azóta, hogy megtudják, kinek lehet legnagyobb melle a faluban, Bathó Franci háztáji földje Végefelé járt a közgyűlés az Uj Életben, mikor közbekiáltott Radics Jánosné, született Bathó Franci. — Arról beszéljen elnök elvtárs, mikor mérik a háztájit? — Ki is mértük, már meg is huzattuk ekekapával, — Franci néni, — így az elnök. — Még ilyet hallani. Akkor biztosan nagyon messzi van, hogy nem tudjuk. — Az öregeké itt van a fa-1 lu alatt, hogy ne kellien, messzire járniuk. A fiatalab-i baké az idősebbek után. — Hát oszt, mit fizetünk azl ekekapálásért? — Az öregebbek semmit, al fiatalabbak munkaegységé-j bői levonjuk értékét. Azt mesélik, Radics János-I né nyelve elakadt a csodál-! kozástól. Borzák Lajosi
