Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-27 / 122. szám

1959. május 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pártcsoportok irányításának módszere a kunhegyes! Vörös Október Tsz-ben LEGTÖBBSZÖR az alap szervezet vezetőségén mú­lik, hogy miként töltik be feladatukat a pártcsoportok Általában, ha a pártvezeti- ség jól irányít eredményed kisérik a pártcsoport munká­ját, míg határozott irányítás nélkül többnyire csak a tag bélyegek eladásában merül ki a munka. A kunhegyesi Vörös Októ bér Tsz-ben a követelmé­nyeknek megfelelően irányít­ja a pártvezetőség a pártcso­portok munkáját. Az alap­szervezet munkaterve szerint meghatározott időközönként napirendre tűzik a pártcso­portok és külön-külön egy pártcsoport tevékenységét. — Legközelebb például az úgy­nevezett belsőségi határi ész pártcsoportjának munkáját értékeli a pártvezetőség. Ott Lakatos István a pártbizalrni és ez a pártcsoport kiválóan ellátja feladatát. A kibőví­tett vezetőségi ülésen elmon­dott tapasztalatokat a többi párcsoport munkajanoz is felhasználják. Két fődologban határozza meg a pártvezetőség a párt­csoportok munkáját. Először az emberek nevelése, továb­bá a gazdasági munkákra való mozgósítás. Ez nem zár­ja ki például a pártrendez­vények szervezését és az ezekre való mozgósítást. Az emberek'.nevelése, a jobb kö­zösségi élet, a közszellem to­vábbi javulását és nem utol­só sorban a tegjelöltfelvételt eredményezi. Az utóbbi do­lognál maradva: minden tag­gyűlésen két-három tagjelöl­tet vesznek fel és éppen ezért válik most szükséges­sé az ötödik pártcsoport lét­rehozása is a szigeti határ- részen. Az utóbbi időben Kun Józsefnét, Juhász Ist­vánt, Lakatos Istvánnét és Faragó Istvánt vették fel tag­jelöltnek, de most is van a pártvezetőségnél tiagjelölt- felvételi kérelem. A pártve­zetést irányítása szerint a pártcsoportok idősebb, ta­pasztalt tagjai, mint példá­ul Tóth Károly a tagjelöl­tekkel rendszeresen, megbí­zatás alapján foglalkoznak Tóth Károly most például Faragó Istvánt tanítja a párt­tagok jogaira, kötelességei­re, a kommunisták felada­taira. A GAZDASÁGI munkákra való mozgósítás egyre keve­sebb terhet ró a pártcsopor­tokra. A tagság szívvel-lélek- kel, egyakarattal dolgozik az időszerű munkák befejezé­sén, a terméshozamok eme­lésén. Vannak mégis dolgok, aminek a megvalósításáért a pártcsoportoknak egységesen kell állástfoglalniok. Ezek: az igazgatóság olyan határo­zatai, amelyek a köz ügyét szolgálják, de először nem mindenki ért vele egyet. — Ilyen eset volt a kukorica vetőmag becserélése hibrid vetőmagra. Az igazgatóság elhatározta, hogy az összes kukorica vetőmagot átcseré lik, de a tagság egyrésze — ezek között volt példáül Vi zi János is, — ellenezte ezt. mondván: jó nekünk a régi, be sem válhat a hibrid. Az ilyeneknek a párttagok: Kun József, Fehér Gábor és a töb­biek megmagyarázták, hogy a terméshozam emelését szol­gálja az új módszerek alkal­mazása. S hogy a kommunis ták kiálltak a hibrid mellett, azt vetették még a háztájiba is. A pártcsoportok az igazga­tósági ülések után összeül­nek és megtárgyalják, hogy az igazgatóság határozatát hogyan tudják végrehajtani és egységesen foglalnak ál lást a határozat mellett. End­réd! Károly párttitkár elv­társ szerint ez lényeges do­log és ezt számos példa is bizonyítja. A háztáji kukori­ca kimérésénél is megoszlot­tak a vélemények, mert a határ távolabbi részén jelöl­ték ki a háztájit. Az igazga­tósági ülés után a brigád megbeszélésen azonban meg­értették a kommunisták min­denkivel, hogy a nagyüzem vetésforgó kialakítása érde­kében volt szükséges a ház­táji kukorica távolabbi ki­jelölése. A pártvezetőség tagjai — legsűrűbben Endrédi Károly, Papp Imre és Andrási Lász­ló — résztvesznek a párt cso­portok ülésein. A pártvezető­ség tagjai egy-egy pártcso­porthoz tartoznak, hogy így is segítsék a munkát De eb­ben nem merül ki a pártcso­portok tevékenységének elő­segítése. A pártvezetőség ugyanis a helyszínen ellen­őrzi a pártcsoportoknak adott feladatok végrehajtá­sát. A párttitkár elvtárs, — Papp Imre agronómussal — vagy Szabó Imre tsz elnök­kel, — akik szintén a párt­vezetőségbe tartoznak — esetenként végigjárják a pártcsoportokat és elbeszél­getnek a kommunistákkal a pártcsoport munkájáról: azaz ellenőrzik a kapott feladatok végrehajtását. Legutóbb pél­dául Zöld István párttaggal tárgyalták meg, hogy miként dolgozik az ő pártcsoportja, a pártcsoportvezető felkészíti­e őket a taggyűlésekre és megkérdezték tőle azt is, tud e arról, hogy mi lesz a kö­vetkező taggyűlés napirend pontja. A PÁRTVEZETÖSÉG a nagyobb kampánymunkák előtt kibővített vezetőségi ülésre hívja össze a pártbi zalrriakat, ahol megtárgyalja velük, hogy a különböző ha­tárrészeken dolgozó pártcso­portok, hogyan segíthetik leg­jobban elő — most példáu1 — a növényápolás időbeni befejezését. Utána összeül­nek a pártcsoporfok és válla­lást tesznek, hogy a hozzájuk tartozó területen ekkorra é> ekkorra akarják befejezni a kampánymunkát. Nincs is hi ba a gazdálkodásban. Az idő­szerű növényápolási munká­kat már befejezték és a gon­dos gazdálkodás, a jó nö­vényápolás bő termést ígér. A pártvezetőség minden tag­ja úgy nyilatkozik, hogy to­vábbra is a pártcsoportok jó munkájára támaszkodva old­ják meg a feladatokat és ezí tartják eredményeik egyik alapjának. Helyes volna, ha minden termelőszövetkezet pártveze­tősége ilyen nagy gondot for­dítana egyrészt a pártcsopor- tok helyes irányítására, azok feladattal való ellátására, másrészt a pártcsoportmun­ka állandó ellenőrzésére. — tóth — Ezer férőhelyes csibenevelőt ad át pénteken a törökszent­miklósi gépgyár párt és üzemvezetősége a helybeli Petőfi Tsz-nek. Az épületet a gépgyár dolgozói készítették palronálásként a tsz megse­gítésére. Az ezer férőhelyes csibenevelő átadása kisebb ünnepség jegyében zajlik le. Csehszlovák keres­kedelmi küldöttség utazott Ausztráliába Kohut csehszlovák külke­reskedelmi miniszterhelyettes vezetésével kereskedelmi kül­döttség utazott Ausztráliába. A küldöttség egy része Uj- Zéland-ba is ellátogat. Mind­két országban megvizsgálják a Csehszlovákiával fennálló kereskedelmi kapcsolatok ki­bővítését. (CTK) TTTTVTTVTTTTVTTTTWTTTT TTTTT Kslhozllolta A lett halászati kolhozok flottát alakítanak. Eddig ugyanis a halászhajókat és felszereléseket az államtól bérelték. Meet a közös gaz­daságok motorvontatókat és uszályokat vásárolnak. A kolihoz-flotta megalakító sát az tette lehetővé, hogy 1951 és 1958 között a halá­szati kolhozok jövedelme meghatszorozódott. Hz „öreg” kőműves zsörtölődik itt olyan emberek, kiknek szívük van a szakmához. Csak egyet említsek. Itt van ez az Ungi László brigádja. Ennek a hatalmas épületnek a tetejéhez szerdán fogtak hozzá. Most péntek dél van, de már fenn a zöldgally a tetőn. Kocsis bácsinak 32 év van a hátamögött a szakmában. Sok épülettel dicsekedhetne az országban, de ő arról nem beszél. Egyre nagyon büszke bogy a 32 év alatt, ahol ő volt a munkavezető, baleset nem történt. Tartja a régi közmondást, hogy rend a lel­Szorgalmas szövetkezetiek között A répabarkó nem szívesen látott „vendég” a szövetkezet­ben. Orovecz Sándor és Túrái Sándor brigádjuk terü­letén ősziárpát permeteztek le a növényi kártevők ellen. Egy másik brigádnál 50 férőhelyes istállót építenek. Az építkezéshez szükséges vizet hatalmas tartályban tárol­ják és csövön juttatják el. Most építik a víztartály tar­tó állványát Derzsi Mihály, Verbai Imre, Árvái József, B. Tóth Sándor, Horváth Jenő, Orovecz Mihály és a töb­biek. Bokrolják a sárgadinnyét Balogh József, Szintai Julia, Dobosi Ferenc, Laktigal Karoly és Balogh András a szö­vetkezet kertészetében. Traktor-automaták a szűz földeken A szűzföldek szovhozaiban megjelentek az első SZ—1(K> és a DT—54 mintájú trakto­rok, amelyek traktoros nélkül végzik el a reájuk bízott munkát. Vezetésüket másoló- berendezés biztosítja, amelv pontosan „vezeti” a gépeket a barázdában. — Lőhet így? — kérdezte. — Oda megy mindenki, ahová akar. — Hagyta rá Igás Bálint és pár perc múlva megtörtént a nagy esemény, ahogy ezt mondani szokták, a Kökény-család is rátért az új útra. öt belépési nyilatkoza­tot írtak alá és pár nap múl­va négy. termelőszövetkezet­ben kezdték meg a munkát. Telt-múlt az idő. Kökény Pálnak, mitagadás, alaposan megtetszett a Táncsics, ala­posan megbarátkozott az em­berekkel és otthon estémként egyre sűrűbben hangoztatta, hogy leginkább az lett volna a jó, ha nem okoskodnak, ha­nem mindannyian a Táncsics­ba mennek. Mert ott az elnök ilyen, meg olyan ügyes ember és ő úgy nézi, hogy a Táncsics Tsz első a faluban. Nem azért, mert ő is ott dolgozik, hanem a munka miatt. Klári bizonygatta, már csak azért is, mert az egyik fogatos na­gyon rajta felejtette a sze­mét, s lám, milyen huncut a lány nyomban észrevette, de a világért sem mondja sen­kinek. E rre a sok dicsérő szóra a másik három gyerek nem mondott se bút, se hát. így érkezett el az első kuko­ricakapálás ideje. Kökény Pálban pedig megérett az el­határozás, hogy most már dű­lőre viszi a dolgot, kiugrasztja a nyula-t a bokorból és esté­re megtartja a családi köz­gyűlést. Vacsora után meg is tartotta. — Várjatok egy cseppet, ne menjetek sehová, szót kell értenünk. Beszéljük meg ezt a főpróbát. Nasorold, Gizus, hogy vállt be a Béke? — Ügy, hogy én máshová onnéf nem megyek. — Jelen­tette ki Gizus, szelíd termé­szetéhez képest, meglepő ha­tározottsággal. És elsorolta, hogy miért nem megy. —■ Jó. — bólintott Kökény Pál összébbhúzva a szemöl­dökét és Jóskára mutatott. — Édesapám, mi már meg­kapáltuk a kukoricát, maguk meg csak most kezdik. Az el­nök elvtárs megígérte, hogy gépkezelő leszek. Én a Lehelt nem hagyom ott, az a leg­jobb tsz cr faluban. — Hát nem éppen. Az őszinteséget, nézve az Uj Ta­vasz a legjobb. Ezt a. járás is elismerte. Nemcsak a járás, hanem a megye is. Rólunk már az újságok is írtak — szólt közbe Mihály, aki az Uj Tavaszba jelentkezett, hogy ott tapasztalja ki a dolgokat. Az öreg Kökény egy ideig nem jutott szóhoz, csak a fe­jét vákargatta. Hiába. Mind­egyik a maga igazát bizony­gatta. Azt, hogy az a legjobb tsz, amelyikben ő dolgozik. Éjfélig elvitatkoztak, de nem jutottak dűlőre. M ásnap reggel Kökény Pál a leghamarabb in­dult útnak. A kukoricaföldön bánatosan panaszolta egyik komájának, hogy milyen nagy a gondja. Elmesélte ezt a törénetet, úgy, ahogy itt le van írva. A koma hallgatott, hümmögött, bólogatott és igen nagy diplomáciával megoldot­ta a Gordiusi csomót. így okosította fel Kökény Pált. — Ne rágódj, Pali, nagyok azok a gyerekek, úgy is kire­pülnek a te fészkedből hama­rosan. —'■ Ezt én tudom, csak azt nem, hogy melyik hát a leg­jobb tsz. Az enyém, vagy az övék. Pedig erre lettem volna nagyon kíváncsi — sóhajtoH Kökény Pál, dg később meg­nyugodott, mert az jutott eszébe: estére majd ott a ku­koricamorzsoló kisszéken ki­süti a dolgot, ismét megtor­náztatja a kobakot. SZEKULITY PÉTER ke mindennek. Az építkezé­sen éjjel is közlekedhet bár- lei, mert az anyag, a zsalu­deszka, az állványok, mind rendben sorakoznak. Mikor erről beszél, megenyhül a napbarnított arc. — Tudjak, azért nem olyan vészes a dolog, de ha nem kiabál az ember, akkor eset­leg várhat az anyagra egy-két hetet is. így meg a központ is le akar rázni a nyakáról is azt mondja: küldjenek 5njórsan cserepet az öregnek, ne zsörtölődjön, inkább dol­gozzon", — andrási — •*^*M***~*****^~~~-~'-****~ —­Szovjet mérnökök és ter­vezők véleménye szerint a közeljövőben már nemcsak a szántást lehet automatizálni, hanem meg lehet alkotni a világ első automata vető- és aratógépeit is. (TASZSZ) — Na, mozduljunk, embe­rek, letelt az ebédidő. Q maga is kifelé indult a felvonulási épületből. Még éreztük keze szorítását, de már dohogott és napbarní­tott arcából szinte villámo­kat szórt tekintete. Minden átmenet nélkül ki­tört, a „vihar”; — Azt a ♦etves ablakokat miért nem küldik már, szinte érthetetlen, hogy szüksé­gesekből 20 darab 3-as és 1 darab 4-as jelű ablakot, meg azt a nyavalyás egy 18-as je­lű ajtótokot nem tudják biz­tosítani Arról ne is beszél­jek, hogy az Ungi-brigád egy! órán belül végez a tetővel ésj leállhatnak, mert a 11 ezer? hornyolt cserépből — ha azí; elvtársak sem hoztak — ak-J kor egy sincs a portán. Pe-i dig szeretném, minél előbbi átadni ezt az iskolát a kun-í nu.darasi gyerekeknek. Az-j után egy kissé higgadtabban; mondta: — Ilyenkor -már gondbanj van az ember, a nagyja murt-j ka „el van verve”. Falazni! kellene, de nem akarunk! úgy járni, mint a földszint; , belső falazással. Elkészültünk I vele és jöttek a villanyszere-! lök. A bergmannesőnek ki-’ vésték a falat, most újra fa ; lazhatunk. — Nem kell azért kétségbe: esni — mondjuk Kocsis Imre! elvtársnak. — Egész biztos a 32 év alatt a szakmában-már ; sokkal nehezebbeket is meg- ’ oldott. I — Szó sincs róla — veszi ■ át a szót — csak mi is úgy . vagyunk, mint a jó gazda- . asszony az üres kamrában. • Ha anyagunk késve érkezik , akkor növekszik a probléma, i Hol itt, hol ott akad meg a munka. — Mondjuk meg őszintén. • előbbre szeretném hozni az r átadást. Fúrja az oldalamat t a karcagi üzletház befejezése. ' Azt a munkát is én csinálom. s mivel karcagi vagyok, ki­■ csit oda húz a szívem. Nem is lesz ott hiba, ha az anyag ■ időre jön. Megelőzzük ott is 3 a határidőt, mert vannak ám A kéz dologra való. A láb s menésre, a száj evésre, i A rózsa meg azért van, hogy t illatozzon. Az eladólány? 1 Azért, hogy párt találjon és i mint a rózsa kiviruljon. Az l ember nyaka meg azért, hogy c rajta hordja a fejét, abban t meg az eszét, ami gondolko- < dásra való és nem másra. Ezt i az egész logikát Kökény Pál 1 \akkx>r gondolta végig, amikor február utolsó napján háza / jkiskapuján kifordultak a nép- , nevelők. De azzal, hogy este ) '(nézzenek vissza. Addig „tor- i 'máztatom a kobakot” — , Imondta nekik Kökény Pál j ;homlokára mutatva. ! Leült a konyhába a tűzhely 1 jmellé, a kukoricamorzsoló kis- iszékre. Ez volt a megszokott , Ihelye, itt érezte magát leg- ; {jobban este meg vasárnap , jdélutánonként. S amikor nem , \morzsolta a kukoricát, az új- óságot böngészgette. Ez a tűz- ; {helymelletti sarok az övé {volt. Gondolkodott. Elég nagy ; \a család, szépen felnöveked­jek, két eladólány, két nősü­lendő legény, az vele együtt ' |öí munkáskéz. A mamát ki- ’ {hagyjuk, nyugdíjazzuk. Bár llesz neki itthon éppen elég. ^Vacsorát főzni, takarítani, f,meg miegymás. i öt munkáskéz, ahogy a Itsz-be mondanák, egy mun­kacsapatra való ember. Test- l’.'éreíc, de nem egyformák. 'jiJóska lustább, Mihály ügye­sebb, Klári meg olyan akár |i kisördög, Gizus meg sze- . fídarcú, halkszavú lány. A |tsz-ek sem egyformák. És ép- |t»e»i ez az. Népűik csak. | Kicsit meghajolt a széken iés újra számbavette a falu Kökény Pál töUiázliátfai a kőbaUfrt szövetkezeteit. Vjjain sorolta, melyik, milyen, legalább is ( tudomása szerint. Mire a ma- ma felgyújtotta a villanyt, j asztalra készítette a vacsorát, Kökény Pál megcsinálta a be­osztást. A gyerekek körül ül- 1 ték az asztalt, apjuk nézte 1 őket. Aztán nem az ételhez J nyúlt, hanem rágyújtott és * megszólalt. ( — Figyeljetek ide. Tudjá- * tok, mi a helyzet. Délután itt jártak nálunk Igásék. 'Meg- ^ hagytam nekik, hogy most es- . te jöjjenek vissza. Ha jön- nek, aláírjuk a belépési nyi- , latkozatot mind az öten. ( Feleségére nézett és úgy . mondta tovább kicsit évődve. . — A mamát kihagyjuk. El- j tiltjuk a kinti munkától. Ne- ( ki mostantól csak az lesz a ; dolga, hogy főzzön és taka- i rítson ránk. i Nagyot szívott a cigareltá- i bői, egyenként végighordozta tekintetét a családon. Ások hallgattak. Ö folytatta. — Hogy lesz, mint lesz, azt előre nem tudjuk. Én bí- , zok hozzá. De azért biztos, ami biztos. Kigondoltam, ; ügyesen csinálunk majd pró- ; bát, és utána odamegyünk ( mindnyájan, ahol legjobban . beválik. Négy termelőszövet- , kezet van. Én a Klárival a Táncsicsba megyek, Jóska a Lehelbe, Mihály az Vj Ta- . vaszba, a Gizus a Békébe. Í gy sorolta Kökény Pál a kobaktorna eredmé­nyét, amit mondott, abba be­leegyezett a család. Vacsora , után Igásék kopogtak. ■, S Kökény Pál nekik is elő- ■ adta, hogy a család miképpen határozott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents