Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-12 / 85. szám

VILÁG PRO I ETARJAI EGYESÜLJETEK/ '«SS X. évfolyam, 85. szám. Ára 60 fillér 1959. április 12. vasárnap. Fa?n«i párt«*ervezeteink feladata napjainkban * Ott, ahoi zöldéi a vetés * Jelenünk közemberei * j Xe sírj, Anikó 4 mfTfTfTTfTTyTnTtmTmfmTmTTwyytTTryyTV^» < < < < 4 3 4 4 4 4 4 < 4 4 4 A kongresszusi verseny élenjárói A Törökszentmiklósi Mezőgépgyárban a párt Közpon­ti Bizottsága március 6-i határozata alapján komoly ve­télkedés indult a kongresszus tiszteletére. Egyrészt a ter­vek túlteljesítéséért, másrészt azért, hogy minél több me­zőgazdasági gépet tudjanak biztosítani a megnövekedett szövetkezetek és új tsz-ek munkájának megkönnyebbí­té sere. Már ezidáig 10 darab palántaültetőt készítettek el|a gyár dolgozói. Képünkön Pálinkás István, J. Tóth János, Ba­logh Kálmán, Kiss Károly szerelik a sorozatban készü­lő palántaültetőket. Állami gazdaságaink a termelőszövetkezetek segítői Attatokat, vetőmagot, szakmai segítséget adnak I A Kunszentmártoni Állami * Gazdaság komoly segítséget | nyújt a teirnelőszövetkeze- } teknek a közös állatállomány $ létesítéséhez. Négyezer na­* posübát, 5 ezer gyöngyöst, 20 * üszőt, amelyek hat-hét hó­* napos vemhesek, 150 fehér­* hússertés-anyát és 40 kant | adnak e célra. * Három közös gazdaság: a J szelevónyi Szikra és Kossuth, t valamint a cserkeszöllői Bé- ? ke Tsz patronólását vállal- J ták az állami gazdaság veze­* tői, dolgozói. Nemcsak terve­zik azt, hogy segítenek a kö­zös gazdaságok megszilárdí­tásában, hanem tettek is öl­nek érdekében. A csorke­| szöllői Béke Tsz gazdáinak * 500 kilogramm fajtaborsót adtait vetőmagnak, valamint 400 kilogramm hibridkukori­cát. A szelevényi Szikra Tsz rendelkezésére bocsátottak 160 kilogramm fémzárolt lu- cemamagot és 200 kilo­gramm zab vetőmagot. Hetenként egy-egy nap az állami gazdaság vezetői, »«Towőmnsai felkeresik a patronált gazdaságokat és szakmai tanáccsal is segí­tik a terméshozam növelé­sét. Serkentik őket arra, hogy bátran alkalmazzák az új termelési módszereket, kísér­letezzenek, hogy minél ma­gasabb legyen a termésátlag. 5 Többek között azt kívánják elérni, hogy egy hold kuko­rica területen legalább 15 ezer tő legyen, a cukorrépá­nál pedig ugyanennyi terüle­ten 60 ezer tő. Május 12-én az állami gaz­daságba tanácskozásra hív­ják meg a patronált ter­melőszövetkezetek vezetőit, mezőgazdászait, brigádveze­tőit. Itt a állami gazdaság igazga­tója számol be a gazdaság eredményeiről, arról, hogyan érték el ezeket. A tanító jel­legű beszámoló után megte­kintik az állatállományt, a vetéseket és a földeken folyó munkát. A téli hónapokat is fel­használják majd arra, hogy szakmai tanácsokkal segítsék a közös úton haladó gazdá­kat. Mindhárom termelőszö­vetkezetben az állami gazda­ság szakemberei, vezetői tar­tanak majd tanfolyamokat. Három tsz-t patronál a Szenttamási állami Gazdaság A Szenttamási Állami Gaz­daság szakemberei három termelőszövetkezet szaksegí­tését vállalták el. A török­szentmiklósi Táncsicsét, Hu­nyadiét és az Uj Életét. Sári Béla igazgató, Babinszki Mi­hály párttitkár, s Lakatos László főagronómus állan­dóan felkeresi a három ter­melőszövetkezetét és a szak­mai segítségen kívül anya­giakban is kisegítik a fiatal tsz-eket. mindkét gazdaságban, mert az elmúlt évek folyamán is átadták a gazdasági tapasz­talataikat a Jászság szövet­kezeteinek. küldte a termelőszövetkeze­tek megszilárdításához a Pusztakürti Állami Gazda­ság. Nemrég két jólképzett szakembert, Koszna Mihályt és Ádám Mihályt adta át a termelőszövetkezeti gazdál­kodás szakmai irányításához. Különösen a jászkiséri ter­melőszövetkezeteknek ad je­lentős szakmai, politikai és szervezeti segítséget. Minden héten megjelennek a terme­lőszövetkezeteknél a gazdaság Tss-elnököt adóit a Surjáni Állami Gazdaság Sárközi Imre esztergályos a sorozatban gyártott széna- rendrakó kupkerékház esztergályos munkáját végzi nagy szorgalommal. állattenyésztő és az igazgató külön-külön vállalták az Ady, a Bocskay, a Kossuth Termelőszövetkezetek patro­nál ását. Az állami gazdaság összes­ségében felmérte, mennyi a felesleges gépkapacitása, s felajánlotta, hogy a tavaszi és őszi nagy munkák idején gépi erővel segíti potronált- jait. vezetői és eddig a tervkészí­tésnél a munkák megszerve­zésénél segítettek. A pusz­takürti gazda,ság igazgatója, Soltész István jár az élen a patronálásban, aki valameny- nyi tsz-ben segít a bajok or­voslásában. A gyakorlati segítség a rizs­telep építő gépek átadásá­ban is kifejeződik. A jászki­séri Táncsics és Kossuth Tsz- nek már több hete dolgoznak a gazdaság gépei a rizstelep építésénél. A tiszasülyi Vö­rös Csillag Tsz-nek pedig szálastakarmányt adtak az állatállomány veszteség nél­küli átteleltetéséhez, Segíikszés a íervkészííésnél, az építkezésnél A járás másik állami gaz­dasága, a tiszasülyi is sokat tett már eddig is a tsz-ek megszilárdításáért. Ez a gaz­daság is küldött már szak­embert, a tsz-ekbe. A tiszasülyi gazdaság kü­lönösen a tervkészítésnél és az építkezéseknél segített és segít sokat a tsz-eknek. A szakemberek a tsz vezetőivel együtt dolgozták ki a szö­vetkezetek üzemtervét, a ve­tésforgókat, a nagyüzemi munkák megszervezéséhez ellátták tanáccsal az új és a n-egnövekedet; tsz-ek veze­tőit. Á szakemberek, a gaz­daság vezetői eljárnak a közgyűlésekre, hogy megis­merkedjenek a problémák­kal és nyomban segítséget tudjanak adni. A termelőszövetkezetek­ben folyó építkezések meg­gyorsítására mesterembere­ket irányított a gazdaságve­zetés a szövetkezetekbe. A A gazdaság kőművesei, építői példásan teljesítik feladatu­kat és arra törekszenek, hogy minél olcsóbben, s minél gyorsabban elkészüljenek a közös állatállomány részé­re a férőhelyek. Akiket túlhaladott az idő Uj úton a konyhabútor-gyártás I — A Tisza Bútorgyár lesz az elgondolások szerint a konyhabntorgyártás alapanyagbázisa — Évtizedek óta megszokott, egy vagy két oldalon leme­zeit rámaszerkezetű konyha­bútorokat gyártják a kis­iparosok, s az állami bútor­ipar is. De az ember kutató szenvedélye egy pillanatra sem nyugszik meg, mindig az újra, a célszerűbbre tö­rekszik. — Ennek a kutató szenvedélynek esik „áldoza­tul” egy-két éven belül a régi rámaszerkezetű konyha­bútor is, hogy átadja helyét a lapokból összeszerelt, poly- eszter lakkal bevont tetsze­tős, modem konyhaberende­zésnek. Az új bútorok alapanyaga a régebben csak tüzelésre használt kenderpozdorjából készült bútorlap, amelynek felületét színes polyeszter- lakkal vonják be. Ezekből a lapokból szabják ki a bútor alkatrészeit és szerelik össze. A konyhabútor felülete ve­tekszik a legtökéletesebb fes­téssel. Lemosható, vízre, gőz­re és hőre nem érzékeny. Az új eljárással készült bútorok a vásárlók növekvő igényét hivatottak kielégí­teni. Ma a gyárak testetle­nül szállítják a konyhabúto­rokat a kereskedelemnek. A festés korszerűtlen műhe­lyekben, az elavult kézi má­zolási módszerrel történik, s nem egyszer — úgy óvatosan szólva — nem is nyeri meg a vevő tetszését. Az éven­ként gyártott konyhabútorok nagyobb része pedig testet­lenül, nyers állapotban jut a fogyasztóhoz festőkapacitás hiánya miatt. S bizony elő­fordult már olyan eset is, amikor a festő majdnem annyit kért a mázolásért, mint amennyi az egész kony­haberendezés ára. Ha válto­zatlan' mennyiségű konyha­bútor termelése mellett a gyárak festenék a konyha­bútorokat, minden gyár mel­lé egy hasonló nagyságú fes­tőüzemet kellene építeni. Ez az eljárás sokmillió forintos beruházással járna. Éppen ezért nagyjelentő­ségű a közeljövőben beveze­tésre kerülő új eljárás. A § kísérletek Budapesten, az ? Angyalföldi Bútorgyárban § folytak, s jól beváltak. El- = készültek a polyeszter lakkal - bevont kenderpozdorja la- = pókból az új bútorok minta- | példányai is, amelyeket majd | az ipari vásáron ismerhet | meg a vásárlóközönség. A bútoripari igazgatóság | vezetőjétől, Czeczey György § elvtárstól nyert értesülés f szerint az az elgondolás ala- = leült ki,-hogy a konyhabútort ~ gyártó vállalatok alapanyag- - bázisa a Tisza Bútorgyár le/Z. ­S ha egy-két év múlva Z eltűnnek a bútorüzletekből “ az évtizedek óta megszokott ? formájú bútorok, ne bán- - kódjék a vásárló. Nem tör- •„ ténik más, csak a régi adja " át a helyét az újnak: kielé- | gítve a társadalmunk meg- 1 növekedett igényeit. — pp— * A fegyverneki Vörös Csillag Tsz tagjai úgy határoztak az ősszel, építenek egy 50 férőhelyes tehénistállót. Elkezdték az alapozást, falazást, s időközben oly sok egyéni gazdával szaporodott számuk, akik tsz-be lépésükkor jószágot is hoztak magukkal, hogy módosítani kellett a tervet s mire az istálló megépül, 120 férőhelyes lesz. 5 A Surján! Állami Gazda- t ság Törökszentmiklós város ♦surjáni és szakállas! részén | terül el. A két surjáni ter- t melőszövetkezet, az Ady és J a Bocskay, valamint a szak- ♦állasi Kossuth Tsz fölött vál­lalt védnökséget az állami {gazdaság. Az Ady Termelö- | szövetkezetnek nem volt el- ♦nöke. Az állami gazdaság I vezetősége átadta Ecsegi ♦ Gyula mezőgazdászt, kiváló | szakembert. Sipos Zsigmcnd' ♦ főagronómus, Csuvári János A Pasztakiirt! Állami Gazdaság gépei a jászkiséri Táncsics és Kossuth Tsz földjén dolgoznak A jászapáti járás két álla­mi gazdasága jelentős mér­tékben segíti a környező tsz-eket. Ez hagyomány A legfőbb szakembereket

Next

/
Thumbnails
Contents