Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-10 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt X. évfolyam, 83. szám. 59 fillér 1959. április 10. péntek. •AAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA' Szélesedik a mszógazdaságban dolgozó KISZ szervezetek kongresszusi versenye * A HOLNAP VETÉSE * Több kultúrái Nagykörűnek A túrhevei Vörös Csillag Tsz kongresszusi verseny felhívása as órásán; termelőszövetkezeteihez Mi, a munka vöröszász 16 érdemrenddel kitüntetett turkevei Vörös Csillag Tsz gazdái a közelmúltban meg­vitattuk tsz-ünk helyzetét, a szövetkezeti mozgalom fejlő­dését. A tíz évvel ezelőtt 147 holdas tizenkét taggal in­duló kis szövetkezetünkből 930 tagot számláló 9100 kát. holdon gazdálkodó nagyüzem lett. Gazdálkodásunk a kezdeti nehézségek leküzdése után pártunk és kormá­nyunk segítségével, a tagok szorgalmas munkájával egy­re fejlődik, s ma már mind korszerűbb nagyüzemi for­mát vesz fel. Különösen nagy az előrehaladás termelőszövetke­zetünk fejlődésében pártunk Központi Bizottságának, a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozata megjele­nése óta. Ennek eredményeképpen a Vörös Csillag Tsz gazdaságilag végleg megszil árdult. Tanácskozásunkon végleg megállapítottuk: előttünk álló legfontosabb fel­adat a terméshozamok állandó növelése, az önköltség csökkentése, a szövetkezeti gazdák életszínvonalának ál­landó emelése. E célok elérésében a nemes vetélkedés, a munkaverseny eddig is sokat segített. Ügy véljük, mi a Vörös Csillag Tsz gazdái vala mennyien, hogy pártunk kongresszusára munkaversennyel készülhetünk legmél­tóbban. Éppen ezért kongresszusi munkaversenyre hívjuk az ország valamennyi termelőszövetkezetének gazdáit. — Felhívásunk a Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpoli­tikai tézisein alapul. VERSENYPONTJAINK A KŐVETKEZŐK: ÜZEMGAZDASÄG (A 100 hold redukált szán­tóra eső árútermelési érté­kek Í52 ezer forint helyett 304 ezer forintra túlteljesít­jük A 100 hold redukált szántóra jutó készpénz és természetbeni osztalék érté­két 146 ezer forint helyett 160 ezer forintra növeljük. Ennek 60 százaléka készpénz. A jelenlegi 630 ezer forint, ál­lóeszközünket ez év végéig 100 holdanként 50 ezer fo­rinttal növeljük, saját erő­ből. Minden természetű ál­lam iránti kötelezettségün­ket, szociális kötelezettségün­ket' teljesítjük. NÖVÉNYTERMELÉS Szántóterületünk^23 száza­lékán kukoricát termesztünk. 1662 holdból 362-őt ikersoro- san, 1015-öt négyzetesen ve­tünk, az egész területre bel- tenyésztéses hibridmagot használunk. Elhatároztuk, hogy a háztájival együtt 20 mázsás átlagtermést érünk el kát. holdanként májusi morzsoltban. Kétszáznyolcvan hold siló­kukoricát szovjet módszer szerint négyzetesen hibrid­maggal vetünk. A siló ter­melését gépesítjük. A beta­karítást silókombájnokkal végezzük, erre hat főből álló ifjúsági munkacsapat vállal­kozott. A növényápolást 100 holdankét két fő végzi. A 20 százaléknyi pillangós takarmánytermő területen 25 mázsás terméshozamot érünk el, heremagból 1.5 mázsát kát. holdanként. A 462 hold- nyi cukorrépa területen kát. holdanként 200 mázsás, a 368 holdnyi kenderen kát. holdanként 37 mázsás, a 637 holdnyi sörárpán kát. hol­danként 14 mázsás átlagter­mést érünk el. Dohányból 13 mázsát, konzervparadicsom- ból 120 mázsát, rizsből 18 mázsát termelünk minden holdon. Kétezerkettőszázhatvanegy hold búzát vetettünk. E terü­let 30 százaléka szikes ta­laj. Ennek ellenére 12 má­zsás átlagtermést vállalunk. A terület 24.7 százalékát kát. holdanként 35.5 mázsa istál­lótrágyával erősítjük meg. Gazdaságunkban minden holdra 187 kilogramm mű­trágyát használunk átlago­san. Tsz-ünk 42 ezer normál­hold gépi munkát használ fel, egy kát. holdra 6 normál holdat Öntözünk 515 hold rizst, 260 hold herét, 20 hold kukoricát és 40 hold kerté­szetet. Négyszáz holdon me- szezünk, 230-on digózunk, 260-on pedig teleprendezést végzünk. Állattenyésztés A szarvasmarha állo­mányt a tervezett 828 helyett 1.100-ra növeljük, a terve­zett 300 tehén helyett 400 te­henünk lesz. Száz holdra 16 szarvasmarha, ezen belül 5,7 tehén jut. Az évi átlagos tej­hozamnál vállalásunk tehe­nenként 3.200 liter tej. Min­den tíz tehéntől 9 borjut ne­velünk itasásos módszerrel. Elhatároztuk, hogy a 100 kát. hold redukált szántóra eső számosállat sűrűséget a je­lenlegi 18-ról 22-re növel­jük. A jelenlegi 3500-as törzs­baromfi állományt 10 ezresre fejlesztjük, így ez év folya­mán minden kát. hold szátó- ra egy tojótyúk jut. Az egy tyúkra eső tojáshozam 130 darab. Szövetkezetünk 320 hizó- marhát, 800 sertést, 5 ezer baromfit, stb. ad át az álla­mi felvásárló szervnek. 100 kát. hold redukált szántóra ebből 27.2 mázsa szarvas- marha és sertés, 71.5 kilo­gramm baromfi jut. Adunk még ezen felül 800 mázsa te­héntejet, 330 mázsa juhtejet, 80 mázsa gyapjút, 360 ezer tojást. Elhatároztuk, minden szá­mosállatra 11.3 köbméter jó- minoségű zöldsilót készítünk. Minden számos állat után 120 mázsa nyersfoszfátos el­járással kezelt jóminőségű is- tállótrágyót készítünk. Felhívjuk az ország valamennyi termelőszövetkezeti dolgozóját, hogy csatlakozzon a kongresszusi verseny­mozgalomhoz, gyorsítsuk meg hazánkban a szocializmus felépítését. A túrkevei Vörös Csillag Tsz dolgozói nevében: GÖNCZI LAJOS tsz elnök SOMOSSI ÁRPÁD vez. mezőgazd. NAGY SÁNDOR párttitkár BÍRÓ LÄSZLÖ KISZ titkár MERÉSZ tervek - BÁTOR kezdeményezések Ípítik a holnapot a szövetkezeti gazdák Aki tíz év óta nem járt itt a jász-kun földön, az most nagyot nézne. Sok változás történt. A Szolnok megyei táj arculata szinte átformálódott. Tanyaközpon­tok, majorságok, új gazdasági épületek, bármerre jár az ember. Víztornyok emelkednek a magasba az állami gazdaságok központjaiban és itt-ott a régebben működő tsz-ek majorságaiban is. A termelőszövetkezetekben munkálkodó paraszt emberek alkotóvágyáról, ereiéről tanúskodik a Szolnok megyei táj. A tegnapi tervek ma sorra-rendre megvaló­sulnak. S a ma készülő tervekből pedig a közeljövőben már valóság lesz. Az új és a területileg megnövekedett mezőgazdasági tsz-ek gazdái soha nem látott és soha nem tapasztalt akarással látnak munkához. Nagyszerű, me­rész terveket készítenek. A cél: szebbé, boldogabbá tenni a holnapokat. Nem kejl sok idő, Egy esztendő, két esztendő és még több számos korszerű mezőgazdasági létesítmény hirdeti majd mindenkinek, hogy Szolnok megye dolgozó parasztága hittel, akarással építi a szocializmust. Épül a rizsielep A jászkiséri Kossuth és Táncsics Tsz 150, illetve 130 holdon létesít az idén rizs­telepet. A földmunkákat a gépállomás és a tsz tagjai végzik, így 3500 forint he- . lyett körülbelül 800 forintba kerül egy hold föld csator­názása. A kimerült rizstele­pet pedig kisebb tereprende­zéssel, öntözéses takarmány- növény termesztésére hasz­nálják. Idén 50 hóid régi rizsföldet hasznosít ily mó­don a jászkiséri Kossuth Tsz. Vizet vezetnek — forintot akarnak Szittyó, káka, vagy legfel­jebb gyenge minőségű széna termett eddig azon a terüle­ten, amit a tagosítás során a jászalsószentgyörgyi Béke Tsz kapott meg. Az új tsz gazdái elhatározták, hogy a zsombékos, mocsaras terüle­ten 20 holdas halastavat lé­tesítenek. Azt a kevés föld­llllllllnillHlllllllltlI'IIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIMIIIIH A kenderesi Vörös Csepel Tsz kertészetében A kenderes! Vörös Csepel Tsz 5 holdas kertészetet léte­sített. Eddig még nem volt. Próbálkoztak véle ugyan pár évvel ezelőtt, de eredmény­telenül Most Szerencs! Mik­lós személyében pár héttel ezelőtt kiváló, tapasztalt konyhakertésszel gyarapod­tak és így jelenleg még kis területein ugyan, de létesít­hettek kertészetet. Az ott gazdálkodó új és régi tagok szorgalmasan dolgoznak. munkát, ami szükséges, ma­guk is elvégzik. A tó elárasz­tása — mivel közei a Zagy­va —, szintén nem sokba kei-ül. így ősszel már jó pár mázsa halat vihetnek piacra. A közös takarmány alapért Okos ember más kárán ta­nul — mondja a közmondás. — Nos, a mostani takar­mányhiány minden tsz-t megtanított arra, hogy a kor­szerű állatenyésztéshez meg­felelő mennyiségű takar­mányt kell biztosítani. Ta­valy a szántóterület 10 szá­zalékán. idén ennél jóval na­gyobb területen termelnek pillangós takarmánynövényt a jászapáti járás tsz-ei. A Jászladányi Úttörő szán­tóterületének 28.5 százalékán, a jászapáti Alkotmány és a Velemi Tsz, a szántóterület 25 százalékán termel takar­mánynövényt. Ha minden tsz így gondoskodik állatai­ról, a télen nem lesz baj a takarmánnyal. Kifizetődő a konyhakertésset A jászapáti járás északi részében a föld olyan, hogy öntözés nélkül is jól megte­rem a paradicsom, paprika, dinnye. Ki is használják ezt az‘ itteni tsz-ek. A járásra előirányzott 80 hold helyett több mint 250 holdon ter­melnek paradicsomot, 150 holdon dinnyét. A jászdózsai Petőfi Tsz 300 holdon termel konyhakerti növényeket, öt­venhat holdon kertészkedik a jászkiséri Táncsics Tsz is. De nem csak a régi, hanem az új tsz-ek: mint a jász- szentadrási Aranykalász, Pe­tőfi tagjai is tudják, hogy a kertészetben végzett többlet- munka nem haszontalan be­fektetés, jelentős összeggel járul hozzá a tsz jövedelmé­hez. iiaiiBiiiniii|iiijiiiiaiiiiiiriiiii:iiiinii (•i!ii4iiiiiiiiii«i!:itiiitt.ifii(i«iiaiti(:iifiiiiitaiiiPi!ii<!iiiiiiiiiii,i( ma járási tanács vezetői­nek küldték az üzene- !<ef, azt, hogy jöjjenek, mert \<tz Aranykalász Tsz emberei rmár türelmetlenek. Kezdeni ^akarnak. S kedden jókor reg- #gél útnak indult Karsai elv- stárs,- a járási tanács VB el- fnöke, Kuczera elvtárs, a me­zőgazdasági osztály vezetője, rmeg az építész. Szabó Mik­ulás, az Aranykalász Tsz elnö­kké vagy tizedmagával várta !már az érkezőket, „Bennünk fi*rn az akarat, elvtársak, do­loghoz szeretnénk látni. Ki­stűzrtük a tanyaközpontnak va- fíó nagyon alkalmas helyet, és jpzért üzentünk, nézzék m eg \maguk is, sza kv élemé nyez- iziik” — mondta S2abó elv­• • Üzenlek a szapái falusiak társ és megmutatta azt a he­lyet, ahol a nemrég alakult Aranykalász Tsz gazdái le szeretnék rakni minél gyor­sabban a tanyaközpont alap­ját. A hely minden tekintetben megjelel a követelmények­nek: a kövesáthoz közel, be- kötőútra már nem lesz szük­ség. Ez is nagyon lényeges. Ott húz a villanyvezeték és az áram a nagyüzemi központ­ban kincset ér. A fegyverneki kisvasút meg mindössze 150 Kilencven hold legelőt öntöz a tiszabői Petőfi A nagyüzem adta lehetősé­geket, termelési adottságo­dat gondosan felhasználják a szövetkezeti gazdák: a ti- ■: zabői Petőfi területe a Tisza füzeiében fekszik. A tsz ez ívben megnövelte öntözéses gazdálkodását. — A tiszabői gazdák a 43 hold rizsen kí­vül 25 hold vörösherét, 90 hold legelőt öntöznek, s 12 loldas bolgárkertészetük lesz s mint utólag jelentették, valószínű egy 35 holdas cu­korrépa-táblát is árasztanak az idén. Öntöz a fegyverneki Kos­suth, a fegyverneki Vörös Csillag. Mindkét tsz foglal­kozik rizstermeléssel is és ezenkívül kertészetüket és takarmányalapjulcat öntözik. A kengyeli Dózsa tíz holddal növeli gyümölcsösét A járás talajadottságai megfelelőek gyümölcs és sző­lőtermesztésre. A fegyverneki Vörös Csillag X00 hold gyü­mölcsösét ez évben újabb te­lepítéssel növeli, sőt 6 hold szőlőt is beállít. A kengyeli Dózsa ugyancsak tíz hold gyümölcsöst telepített már ebben az évben, s a tisza­bői Petőfi ugyanekkora te­rületet. Huszonöt holdon zöld­séget termeszt a kétpói Szabadság Nagy az érdeklődés a szer­ződött növények iránt. A kengyeli Mező Imre Terme­lőszövetkezet 165 holdat szer­ződött le cukorrépából, do­hányból és más ipari növé­nyekből. A kétpói Szabad­ságnak 476 hold a szerződé­ses területe. Ezt főképpen a 140 hold cukorrépa, a 100 hold napraforgó és a 25 hold zöldségárú teszi ki. A kuncsorbai Vörös Október ÍOO hold silókukoricája , Ugyancsak előnyösnek tart­ják a hízlalásos állatszerző­déseket. A már említett két­pói Szabadság Termelőszö­vetkezet 461 sertést hizlal hamarosan; 9500 napos ba­romfit: pulykát, gyöngyöst és csibét tenyésztenek, mely­ből jó pénzre számítanak. — Ezzel párhuzamosan gondot fordítanak a takarmányalap növelésére is. A járás terü­letének közel 4 százalékát silókukoricával vetik be. A kengyeli Mező Imre Tsz 180 holdon termeszt kukoricát, összterületének 18 százalé­kán. Ugyancsak összterületé­nek 5.2 százalékában siló- kukoricát vet. A kunasorbai Vörös Október 100 holdon termeszt silókukoricát, mely összes területének 7 százalé­kát adja. A kengyeli Mező Imre Tsz 50 sőrét hizlal A bevitt állatokon kívül a legtöbb termelőszövetke­zet Vásárol állami hitelből tenyészállatokat, kialakítja törzsállományát. A nemrég alakult fegyvernek: Arany­kalász 41 bevitt szarvasmar­hájához 20 tehenet vásárol állami hitelből. Az ugyan­csak alig egyhónapos műkö­désre visszatekintő örménye- si Táncsics 25 férőhelyes szarvasmarhaistállót épít. — Húsz tehenet és húsz tenyész- kocát vásárol az államtól. A kengyeli Mező Imre 100 te­hénnel növeli állományát, melynek felét — ötvemet — hizlalásra vesz. A kétpói Szabadságban a jelenlegi 822-ből álló baromfi törzs- állományukat 400-zal növe­lik még, s baromfiólat épí­tenek saját erőből. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának üléséről Mexico. (TASZSZ). Április 7-én Mexicóban megnyílt az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának XXVII. üléssza­ka. Az ülésszak munkájában 18 ország képviselői vesznek részt. Az ülésszak napirendjén szerepelnek a nemzetiközi va­lutaalap, a nemzetközi hely­reállítási és fejlesztési bank jelentései, a gazdaságilag el­maradott országok gazdaság- fejlesztése, a népesedési bi­zottság, a sajtóügyi albizott­méterre lenne az épülendő2 tanyaközponttól. Ez még lé-# nyegesebb. Sok egyéb hasz-1 nos dolgot tartották szemZ előtt cu Aranykalász gazdái,f amikor kinézték magjuknak a 2 központ helyét. I J ó lesz — mondták a iá-f rás vezetői a helyszínig szemle után. Szabó elvtárs,? meg az Aranykalász Tsz többif gazdája annyit tett hozzád hogy akkor megkezdjük ésf csináljuk. Elhatározták, mégZ aznap éjjel Pestre utaznak :Z patronáló vállalatukl<al meg-2 beszélik a részleteket és pórf nap múlva hozzálátnak a ta-r nyáközpont alapozásához. ság, az ENSZ gyermeksegé­lyezési alapja vezetőségének jelentései, szervezeti kérdé­sek stb. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára a megnyitó ülésen mondott beszédében aggoda­lommal nyilatkozott a gazda­ságilag elmaradott országok haladásának rendkívüli lassú­ságáról. Ugyanakkor Ham­marskjöld kijelentette, hegy ..túltermelés, nem-termelő gyárak és tartós munkanél­küliségi gócok“’ vannak a fej­lett ipari országokban. Az első ülésen G. T. Arka- gyev, a Szovjetunió képvise­lője a következő nyilatkoza­tot tette: „A szovjet küldöttség az ENSZ-alapokmánv megsérté­sének és abnormálisnak tart­ja azt a tényt, hogy az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában nincs képviselve a világ egyik legnagyobb ha­talma — a Kínai Népköztár­saság. A szovjet . küldöttség'' semmi esetre sem hajlandó elismerni azt a tényt, hogy . a gazdasági és szociális ta­nácsban a Kínai Népköztár­saság helyét a csangkajsekis- ta csoport képviselője foglal­ja el., akinek nincs meghatal­mazása a kínai nép képvise­letére.” Az ülésszak április 24-ig : tart. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents