Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

1959, március 12. SZOLNOK IUK(it El NÉPLAP Áz országutak „foltozói" ' íí Á Kövesúton haladva megszokott kép az útszéli piroszászlós lapátos ember. Az útőrök feladata puha földdel be­szórni a gödrös úttestet. Kocsis József a 3 számú török­szentmiklósi útszakaszon már tiz esztendeje végzi ezt a fáradtságos munkát. Falusi asszonyoknak A Szolnoki Ruházati KTSZ szem előtt tartja a helyi igé­nyeket. Jelenleg már gyárt­ják a vidéki asszonyok által igen kedvelt úgynevezett ko- csákabátot. Az elnevezés per­sze nem pontos; a rövid fél­kabát nemcsak kocsira, ha­nem kerékpárra is alkalmas. A vidéki asszonyoknak és lá­nyoknak készült kabát mint­egy 260 forintos árban kerül forgalomba. Az anyaga kivá­ló minőségű szövet. A vidéki fmsz-boltofcban, továbbá a szolnoki fmsz-üzletekben máris lehet vásárolni. A vidékiek mellett üj gyártmánnyal lepi meg a ktsz a városi férfiakat is. Kiváló minőségű divatos sportanyag­ból 300 forintos twied-zakót gyártanak. Az újszerű, diva­tos szabású zakó rövidesen kapható lesz üzleteinkben. ff KÖRÜLTEKINTŐ HUNKÁT kíván a tsz pártszervezetek megszilárdítása A TSZ SZERVEZŐ munka hetek, sőt szinte napok alatt lezajlott a jászapáti járás­ban. Alig lendültek azonban bele a fejlesztésbe új sürge­tő feladatok jelentkeztek. — Haladéktalanul meg kellett kezdeni a párt alapszerveze­tek szervezését, hogy az egyik napról a másikra megalakult tsz-ekben a nagy iram után nehogy tanácstalanság áll­jon be. Úgy találták legjobb­nak, hogy ha az újonnan ala­kult vagy jól felfutott terme­lőszövetkezetek megerősítésé­ből minden járási vezető és az aktívák is kiveszik részü­ket, ha minden erőt össze­fognak a megerősítés érdeké­ben. Megindult a (eher* forgalom a Tiszán a hél végén meg­kezdődik a személy- szállítás is A jó idő és a közepes víz­állás lehetővé tette, hogy az idén a szokottnál korábban indulhat meg a hajóforgalom a Tiszán. Szolnokról már el­indultak az első, kővel meg­rakott uszályok az építkezé­sekhez. A Szolnok—Tiszabu- ra közötti szakaszon a hét végén, április elsejétől pedig a Szolnok—Csongrád közötti részen is megindul a sze­métszállítás. A lakosság igényeinek megfele­lően A jászberényi Ruházati és Háziipari Vállalat dolgozói termelési tanácskozáson el­határozták, hogy a lakosság igényeinek megfelelően ja­vítják .a termékeik minősé­gét. ' A lakosság kérésére a napokban megnyitották a mérték utáni női szabóságot, ahol olcsó és jó minőségű anyagból nagy a választék. A szakszervezet a dolgozók szakmai és kulturális fejlő­déséért A Jászberényi Vasipari Vállalatnál szakmai tovább­képzés kezdődik. A színvona­las előadásokat a vállalat üzemmérnöke, a jászberényi Aprítógépgyár egy mérnöke tartja. A gyakorlati oktatás­ról az üzem kiváló szakmun­kásai gondoskodnak. Feladatul tűzte ki a válla­lat szakszervezeti bizottsága, hogy havonta egyszer isme­retterjesztő előadást szervez a dolgozók kívánsága sze­rint. Az ifjúság körében a sportéletet kívánják meg­szervezni. Ezidáig létrehoz­ták az asztalitenisz és sakk­csapatot. Most szervezik a labdarúgócsapatot is. Qr.ata - fi áhj áza t A karcagi fotoklub veze­tősége a megyei fotoamaíő- rök részére tehetségkutató pályázatot hirdet. Csak azok a íotoamatőrök vehetnek részt, akik képeikkel megyei vagy ennél magasabb színtű kiállításon még nem szere­peltek. 18x24 centiméteres szabad témájú fekete-fehér képek küldhetők be, személyenként legfeljebb 6 darab. Beküldé­si határidő április hó 15. A legjobb 10 kép szerzője tisz­teletdíjat és oklevelet, továb­bá 10 kép pedig oklevelet kap. Nevezési díj 5 forint, amelyet postabélyegben a ké­pekhez kell mellékelni, rá­írva a képek hátuljára a kép címét, a szerző nevét és lak­címét. A képeket gondosan cso­magolva, kép jegyzékkel el­látva a következő címre kell beküldeni; Karcagi Fotoklub, Kar­cag, Déryné Művelődési Ház, t Infravörös szárító, i mportanya«me«2takarí tás, egészség védelem és minőségjavítás a Tisza Bútorgyár ezévi újítási feladattervében A múlt év végén az újító­mozgalom már olyan élénk volt a Tisza Bútorgyárban, hogy a bútoripari vállalatok újítási versenyében az első helyre került az üzem. Ez a szép eredmény nem született egyik napról a másikra. Az év első felében még időnként szunnyadozott az újító moz­galom. Kevés javaslatot nyúj­tottak be a munkások és mű­szakiak. Az újítás egyik gát­ja az a téves nézet volt, hogy az évek óta futó gyárt­mányon és a gyártási tech­nológián már nincs mit újí­tani. Hiányzott a kellő pro­paganda is. A javaslatok ki­értékelése, a díjak kifizeté­se néha elhúzódott, s ez ugyancsak nem lendítette előre az újítási mozgalom ügyét. Elkerülni a réf;i hibát az újítók figyelmét olyan fel­adatok megoldására irányí­tani, amelyek elősegítik a termelés gazdaságosságát, a termelékenységet emelik; ez volt az egyik fő cél az 1959 évi újítási feladatterv össze­állításánál. így került be a tervbe első pontként az — anyagtakarékosság kérdése. A vállalat nagymennyiségű import anyagot: fenyőiürász- árut és farostlemezt hasz­nál fel. Az újítással elért megtaka­rítás nemcsak az önköltség csökkentését eredményezi, hanem a felszabaduló deviza más szükséges anyag behoza­tali keretének emelését is elősegíti. A termelői árak rendezésével az importanya­gok vállalati beszerzési ára jelentősen emelkedett. Meg­növekedett tehát az anyag­takarékosság becsülete, hi­szen egy köbméter megtaka­rított anyag dupla összegű nyereséget jelent az elmúlt évhez viszonyítva. Ez a többletnyereség eléré­sénél nem elvetendő lehető­ség, s az újító is jobban jár, hiszen az újítási díj kiszámí­tásának az alapja a megtaka­rítás, így lényeges pontja a fel­adattervnek az enyvezett al­katrészek szárításának meg­gyorsítása. A terv felhívja az újítók figyelmét arra, hogy a gőzzel történő szárítás hosszadalmas, ma már a meg- növekett termelés hátrálta­tója. Olyan javaslatot kér, amely lehetővé teszi az infravörös sugárral történő szárítást. Az egészség­es balesetvédelem sem maradt ki a feladat- tervből. Megoldatlan kérdés a páros körfűrész porelszí­vása. Ez a gép nagytömegű lisztfinomságú port termel, amely szennyezi a levegőt, s belégzése igen káros. Az újítókra vár az a feladat, hogy kevés költséggel, házi­lag is elkészíthető megfele­lő porelszívó megoldást dol­gozzanak ki. Vagy a másik pont: olyan korszerű védő- felszerelés megtervezése, — amely a munka zavartalan biztosítása mellett is lénye­gesen nagyobb védelmet nyújt a jelenleg ismert és alkalmazott balesetvédelmi felszereléseknél. A faipari gépek nagy for­dulatszámú, veszélyes gépek. Egy vigyázatlan mozdulat, pillanatnyi figyelmetlenség elegendő egy súlyos, sokszor csonkulásos balesethez. Nem véletlen tehát, hogy a fel­adatterv nagy jelentőséget tulajdonít a balesetveszély kiküszöbölésének. Az élüzem cím elnyerésének feltételei között is szerepel a baleset csökkentése. A Tisza Bútor­gyárnak e téren már szomo­rú tapasztalata van, hiszen egy alkalommal a balesetek­ből kifolyólag emelkedett ki­eső betegnapok miatt nem kapta meg az élüzem címet, bár az egyéb előírásokat je­lentősen túlteljesítette. A termelő egyben fogyasz­tó is: — tudják ezt a bútor­gyárban. A dolgozók közül is többen vásároltak már a gyárban készült konyhákból Ök a legjobb minőségi ellen­őrök. hiszen nemcsak az át­vételkor fel nem tűnő hibá­kat, hanem a használatban esetleg fellépőket is ismerik. A minőség javításának kér­dését nemcsak önálló pont­ként tárgyalja az újítási fel­adatterv. hanem több lénye­ges ponthoz is hozzáfűzi: pl. a javasolt megoldás ne csak az anyag, vagy a ráfordított munkaidő csökkentésével, ha­nem a minőség javításával is járjon. Ezzel kívánja kiküszö­bölni az esetleges olyan tö­rekvést, amely csak a megta­karítás, az újítási díj növelé­sét célozná, s ugyanakkor hát­térbe szorítaná a minőség kérdését. Külön in aimat is kapnak a legfontosabb fel­adatok megoldói az újítási díjon felül. A legjelentősebb importanyag megtakarítási javaslat benyújtója 500 Ft, a páros körfűréisz porelszívásá­-----------------4^4» na k 3 hónapon belüli megol­dója 600 Ft jutalomban része­sül. A rámaszerkezetek és a lapenyvezések szorításának, meggyorsításának, gépesítésé­nek megoldója 300 Ft jutal­mat kap. Az újítási feladattervet a vállalat vezetősége nem ásta el valamelyik fiók mélyére, hanem több helyre kiakasz­totta, s a dolgozók figyelmét már eddig is több Ízben fel­hívta az újítási javaslatok benyújtására. Az ösztönzés nyomán Sza­bados Béla, az üzem TMK vezetője már be is adta el­gondolását a körfűrész porel­szívójának elkészítésére. Ugyancsak vázlatot készí­tett a rámaszerkezetek, lapok szorításának gépesítésével összekötött infravörös sugár­ral történő szárítására is. Ezt a gépet fcismiéretben kísér­leti célból hamarosan össze­állítják a gyárban, s ha be­válik, megfelelő nagyságban is elkészítik. Polyik Gyula főtechnológus a faanyag megtakarítására készített javaslatot, amely az előzetes számítások szerint évi 8—10 OOO forint ered­ményt hoz majd. Az újítást ugyan még nem nyújtotta be elfogadásra, de máris azon gondolkodik» hogyan lehetne a szabászatban keletkező hul­ladéklemezt akár a konyha­garnitúráknál, akár új ter­mék készítéséhez felhasz­nálni. S az ismert javaslatokon kívül bizonyára van már el­gondolása a gyár többszörös újítóinak: Kohári Zoltánnak, ötvös Gábornak, Németh Sándornak, s másoknak is. A bútorgyár ezévi újítási terve az ismertetteken kívül még sok megvalósítandó fel­adatot tartalmaz. Előnye még az is, hogy megvalósításuk nem kíván te­temes beruházást. Igen jó, mozgósító terv ez, de csak terv és annyit ér, amennyit meg is valósítanak belőle. Ez évien még töbSi hízót adum a városnak Nálunk nem alakult új termelőszövetkezet. A dolgo­zó parasztok a már működő közös gazdaságokba kérték felvételüket. Mi nyolcvanan voltunk, s most a taglétszám 170-re gyarapodott, a közös föld területe pedig 1500 hold­ról 2100 holdra nőtt. Mi azt akarjuk, hogy az ör­vendetes fejlődés ne okozzon törést előrehaladásunkban, sőt, éppen a megnövekedett erők okos kihasználásával egyenletesen emelkedjék jö­vedelmünk. — Elhatároztuk, hogy több munkaigényes, na­gyobb jövedelmet adó nö­vényt termesztünk. Koráb­ban húsz hold cukorrépát terveztünk, ezzel szemben most módosítottuk korábbi tervünket, 35 holdon vetünk cukorrépát. A rostkender te­rületet is 20 holddal akartuk növelni, de a Magtermeltető Vállalat sajnos, a szükséges vetőmagot már nem tudja biztosítani. Esőztető berendezésünkkel 110 holdat öntözünk: lucer­nát, kukoricát és cukorrépát. Több takarmányunk lesz és ehhez mérten már ez évben több hízót adunk a népgaz­daságnak. Eredetileg 350-et terveztünk, de most elhatá­roztuk, hogy 420 sertést ál­lítunk hízóba. özv. H. J.-né, Mesterszállás, Úttörő Tsz. hajtó bizottság úgy foglalt ál­lást, hogy míg több tagja vagy tagjelöltje nem lesz, addig csak mint pártcsoport működjenek. Ezzel a szerve­zeti szabályzatot is betart­ják, a pártcsoport tagjait pe­dig újabb tagok bevonására ösztönzik. AZ ALAPSZERVEZETEK létrehozásának, erősítésének egyik módja, hogy a tsz fej­lesztésben, az eddigi munká­ban szorgalmukkal, a szövet­kezet iránt tanúsitolt hűsé­gükkel kitűnt embereket tag­jelölteknek, vagy soronkívül tagnak felveszik. Az alap­szervezetek igen komolyan alapoznak erre a lehetőségre, s eddig 17 felvételi kérelmet juttattak el a járási végre­hajtó bizottsághoz, amit jóvá is hagytak, s naponta érkez­nek be újabb felvételi kérel­mek. A soronkívüli tagfelvétel már nehezebb. Ezt alaposab­ban fontolóra veszik az alap­szervezetek is, a járási VB. is. Csak azért, hogy legyen ilyen felvétel, senkit sem ré­szesítenek soronkívül ilyen megtiszteltetésben. „Ha még oly sürgős is az alapszerve­zetek erősítése, akkor sem hamarkodhatjuk el, akkor sem tehetünk engedménye­ket, akkor sem vehetjük le- jebb a mércét” — mondják az elvtársak. Igazuk van, mert annak va­lóban nem lenne értelme, hogy látszat dolgokkal he­lyettesítsék mindazt, ami ke­mény, szívós munkát igé­nyel. Állásfoglalásukat az eddig megalakított pártszer­vezetek tevékenysége igazol­ja leginkább. Sok bátorítást, tanácsot, segítséget adnak a kezdő gazdaságvezetőknek, főleg az elnököknek. Mindjárt más, ha van akivel meghány- ják-vessék akár a legapróbb kérdéseket is, amelyek a kö­zösségre vonatkoznak. Maga­biztosabbak a gazdasági irá­nyításban, ha tudják, hogy Véleményük, elgondolásuk egybeesik a párttagok véle­ményével, javaslatával. Már­pedig a biztoskezű, határo­zott vezetés a kezdeti idők­ben a további eredmények egyik feltétele. AZT MONDTUK mostaná­ban, hogy a tsz fejlesztés után a megszilárdítás még nagyobb, még nehezebb fel­adat lesz. Nem tévedtünk, mert ez a munka még több türelmet, többirányú körülte­kintést igényel. Ahol azon­ban a fejlesztés hevét, lendü­letét átvitték a megszilárdí­tás munkájába, ott már mu­tatkoznak s egyre inkább ki­bontakoznak az újabb sike­rek. Ezt példázzák a jászapá­ti járás eredményei is. B. E. Az „Algériai Menekülteket Segítő Bizottság” felhívása óta kevés idő telt csak el, de már ez a rövid idő is arról tanúskodik, hogy a magyar dolgozók készek önzetlenül segíteni a súlyos körülmé­nyek között élő algériai me­nekülteken és hogy a nem­zetközi szolidaritás eszméje milyen mélyen él népünk­ben. A gyűjtés sikerére jellem­ző, hogy a különböző társa- dalfni és tömegszervezetek az eladásra kapott bélyegek mennyiségét keveselték, mi­vel az üzemek és falvak dol­gozói a vártnál nagyobb számban kapcsolódtak be az akcióba. A SZOT pl. újabb 100.000 Ft értékű bélyeg­igényt jelentett be, ezen be­lül a Textilszakszervezet 15.000 Ft értékben. A Vasu­tas Szakszervezet ugyancsak többezer forint értékű bélye­get kért pótlólag. A Budapes­ti Vöröskereszt Szervezet is további 10.000, a Komárom- megyei szervezet pedig 6.000 forinttal emelte a korábbi igényét. Nem bizonyult ele­gendőnek a Magyar Jogász Szövetség bélyegigénylése sem. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy az algériai mene­kültek érdekében megmoz­dult az ország. Gyakori eset, hogy kisebb szervek vagy egyesületek telefonon fordul­nak a Vöröskereszthez, hegy ők is szeretnének résztvenni a segélyakcióban. Legutóbb az Óra- Ékszeripari Vállalat fordult a Központhoz ezzel a kéréssel. Gyakran érkezik készpénzfelajárilás egyes ter­melőszövetkezetektől is. Nem ritka eset a városokban és falvakban, hogy az egyszerű emberek kevésnek tartják az 1 és 2 forintos hozzájárulási és nagyobb összegű egyéni adományt ajánlanak fel, mint pl. Róka Istvánná Tahiból, aki 100 forintot adott fel az OTP számlára. Még néhány hét és a ma­gyar dolgozók forintjaiból összegyűjtött adomány köz­vetlenül hozzájárul majd az éhező és beteg algériai mene­kültek szenvedéseinek az enyhítéséhez. Az Algériai Menekülteket Segítő Akció Bizottság Amivel kezdték az volt, hogy az eddigi alapszerveze­tükből átjelentkeztek a tsz- hez, s ezentúl ott végeznek pártmunkát, ott élnek szer­vezeti életet. így jutottak oda, hogy Nagy István elv­társ, a járási pártbizottság munkatársa, a jászalsószent- györgyi Petőfi, Kalmár And­rás elvtárs, a járási tanács VB elnökhelyettese a meg­növekedett tiszasülyi Vörös Csillag, Káldi Erzsébet a já­rási pártbizottság munkatár­sa, a jászdózsai Petőfi Ter­melőszövetkezet alapzerve- zetének tagja és még sok más elvtárs a helyszínen segíti már az alapszervezetek mun­káját. A szövetkezetekben nagy szükség van a tapasz­talt pártmunkásokra, hisz legtöbb helyen nemcsak ke­vesen vannak, hanem az új helyzetben is nehezen iga­zodnak el. Ezért ezeket az elvtársakat azzal is megbíz­ták: a legalkalmasabb embe­reket segítsék abban, hogy a párt soraiba kerüljenek. AZ EDDIGIEK azonban még nem oldották meg meg­nyugtatóan az alapszerveze­tek létrehozását, megerősíté­sét, hisz ezek az elvtársak mindennapi munkájukban igen lekötött, elfoglalt embe­rek. Ezért szervező bizottsá­gokat is küldtek a járás köz­ségeibe, akik az adott helyzet alapos elemzésével, felméré­sével tesznek javaslatokat, intézkedéseket az életerős alapszervezetek megterem­tésére. Nyilvánvaló azonban, hogy az adottságok nem minde­nütt egyformák. Hol kedve­zőbbek, hol több fáradságot kell fordítani a feltételek érlelésére, megteremtésére. De karbatett kézzel való vá­rakozásra, elnyújtott tanako­dásra sehol nincs idő. Har­minckét termelőszövetkezet van a járásban, s ezek közül 19 régi, ahol működött a pártszervezet. Ezekben is megnövekedett a feladat, so­kasodtak a gondok. Tizenhá­rom tsz-ben meg az alapszer­zet létrehozásával kellett kezdeni. A feladat azonban nem volt véghezvihetetlen. Ezidá- ig 6 új tsz-ben, a jászdózsai Uj Hajnalban, a szihtén jászdózsai Tarnamenti Tsz- ben, a tiszasülyi Kossuth Né­pe Tsz-nél és még két helyen megalakult az alapszervezet, s jelenleg még 7 helyen fo­lyik a szervezés, amit márci­us 15-ig szintén befejeznek előreláthatólag. A tiszasülyi Aranykalász Tsz-ből is kér­ték a járást, hogy hagyja jó­vá alapszervezetük megala­kulását. Azonban mivel a tsz-ben ezideig mindössze két párttag van, a járási végre­Sikeres az algériai menekülteket segítő akció

Next

/
Thumbnails
Contents