Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-12 / 60. szám

2 SZOLNOK MEGYE) NÉPLAP 1959. március 12. MAI HIRMAGYARAZATUNK A diplomáciai manőverek háború fa „Senki sem mondhatja töb­bé, hogy lehetetlenek as össz- német tárgyalások. Bonnban mindenki tisztában van az­zal, hogy a jelenlegi helyzet annyira cseppfolyós, annyira bizonytalan, és veszélyes ár­nyékok oly mértékben elsöté­títik, hogy nem lehet világo­san felmérni, hogyan alakul­nak a dolgok a jövőben. ’ Ez a két mondat a New York Times című nagy amerikai lap cikkét zárja. S ez a meg­állapítás a nemzetközi élet más eseményei mellett azt bizonyítja, hogy a német kér­dés a Szovjetunió október 27-i kezdeményezésével nem­csak szavakban, hanem a valóságban is elmozdult, a holtpontról, MIT JELENT a New York Times megállapítása? Nyil­vánvaló, hogy az össznépiét tárgyalások gondolata reális gondolat és egyedül ezen a módon lehet megoldani a né­met kérdést. S ez persze — veszélyes a nyugatiak számá­ra. Az elmúlt évtizedben po­litikájuk alapja az volt, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság nem létezik, s mivel nemlétező állammal nem le­het tárgyalni, egyedül a nagy­hatalmak egyezhetnek meg Németország jövőjére. Aden­auer, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja erre a tétre tette fel egész politi­káját: Például megszakította a diplomáciai kapcsolatokat — a Szovetunió kivételével — minden olyan országgal, amelyik elismerte az NDK-t. Ma azonban magában Nyu- gat-Németországban is egyre inkább teret nyer a tárgyalá­sok gondolata, s tárgyalásról természetesen csak akkor le­het szó, ha elismerik az NDK létezését legalább annyiban, hogy tárgyalnak képviselői­vel. És ezért a nyugat-német politika válságát tükrözi az a tény, hogy éppen Bonn kény­szerült arra, hogy javasolja: a kelet-nyugati tárgyalásöko n mindkét Németország képvi­selői tanácsadói (tehát egyen­lő) minőségben vegyenek részt. Ez pedig nem egyszerűen diplomáciai finomság, hanem egy egész koncepció gyakor­lati bukása. S hogy ez a kér­dés mennyire jelentős, bizo­nyítja az egész nemzetközi nagy politika háromhónapos lázas aktivitása. A Szovjet­unió berlini kezdeményezése óta állandóan folyik a diplo­máciai párbaj. Az egyik bon­ni politikus ki is jelentette: a hidegháborúról át kell fér­ni a diplomáciai manőverek háborújára. Természetesen — mint Grotewohl mondotta — hideg, vagy diplomáciai — végeredményben minden há­ború az igazi meleg háború veszélyét növeli. A legoko­sabb politika nem a fenyege­tések, hanem a tárgyalások politikája. Ámbár a tárgya­lás maga rendszerint fonto­sabb kérdés és előbbre való, mint a tárgyalások módja, ezúttal nem így van. Ugyan­is a tárgyalások lehetőségét végeredményben az dönti el: van-e tárgyalási alap. Éppen ezért, miután a nyugati ha­talmak feladták eddigi állás­pontjukat, most már a béke- szerető diplomácia következő feladata a lehetőségnek való- raváltása és a közvetlen ke­let-nyugati találkozó mielőb­bi tető alá hozása. A DIPLOMÁCIAI manőve­rek háborúja tehát folyik nyugaton. És ez a párbaj ez­úttal nem elsősorban kelet- nyugati vita, hanem — kissé paradox így, de való — nyu­gat-nyugati vita. A Moszkvá­ban járt brit miniszterelnök. Macmillan ugyanis megkezd­te körútját, amelynek során találkozik a NATÓ-hatalmak főbb országainak államfőivel. Számos angol lap azzal kom­mentálja a miniszterelnök útját, hogy nehezebb do'ga lesz, mint Moszkvában volt. Ez így is van. Mert ha va­laki megegyezni akar, nyil­vánvaló, hogy nagyobb sikert fog elérni annál, aki maga is ugyanazt aloarja, mint az­zal, akit csak kényszerítenek esetleg erre. A Daily Sketch vezércikke szerint De Gaulle és Adenauer, ez a furcsa, felemás pár féltékeny és bi­zalmatlan Macmillan sikere miatt. Az angol miniszterel­nök a nyugati tudósítók sze­rint meg akarja nyerni a szövetségeseket ahhoz, hogy felülvizsgáljanak mindenféle leszerelési tervet és mindent meg akar tenni, hogy létre­jöjjön a csúcstalálkozó. Mac­millan a csapatok csökkenté­sét is javasolja Közép-Euró- pában, ami aggodalommal tölti el a többi nyugati hatal­makat. Természetesen nemcsak er­ről van szó. A hidegháború hívei, elsősorban egyes kato­nai és szélsőséges politikai körök mind nagyobb nyomást gyakorolnak különösen az Egyesült Államok politiká­jára. Ám hiába fenyegetőznek az amerikai tábornokok — mint a Combat c. francia polgári lap írja — a két szemben­álló félnek végülis találkoz­nia kell, hogy modus viven- dit találjanak, azaz: formát, módot az együttélésre. A SZOVJETUNIÓ leg­hogy a nyugati hatalmak esetleg még nem szánták el magúikat az előbb-utöbb úgyis elkerülhetetlen kor­mányfői találkozóra. Java­solja, hogy ebben az esetben a külügyminiszterek értekez­lete üljön össze a német kér­dés megvitatására. Macmülan nyugati .körútja során szintén a hajlékonyabb, rugalmasabb politika mellett, tehát a ta­lálkozás mellett foglal ál­lást. A szovjet diplomácia legutóbbi kezdeményezései. Hruscsov kelet-németországi útja pedig csak sietteti ezt a folyamatot. Mint ismeretes, Hruscsov március 9-én fo­gadta a berlini szovjet nagy- követségen Ollenhauert, a Német Szociáldemokrata Párt vezetőjét, az ellenzék vezető­jét. A megbeszélésen Nyugat- Németorezág második pártjá­nak vezetője alighanem meg­győződhetett a Szovjetunió békés szándékairól. A Szov­jetunió bátran belenyúlt a darázsfészekbe, de az a pá­nik, amelyet a nyugatiak igyekeznek felszítani, telje­sen indokolatlan. Ma már mindenki előtt vi­lágos, hogy a Szovjetunió kezdeményezése csak a nem­zetközi feszültség enyhítésé­nek ellenségeit hozta zavarba. Az agresszív körök fenyege- tődzései ellenére egyre köze­lebb kerül a tárgyalások nap­ja. A diplomáciai manőverek .háborúját a nyugatiak éppen úgy visszavonulással fogják végezni, ahogy a hideghábo­rút. Ez a visszavonulás pedig nem más, mint a béke, a ke­let-nyugati találkozó a meg­egyezés egyre közeledő lehe­tősége. BARACS DÉNES A nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdésével foglalkozó genfi értekezletről Genf (TASZSZ). A nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetésének kérdésével fog­lalkozó genfi háromhatalmi értekezlet március 10-i ülésén folytatták a korábban előter­jesztett dokumentumok vi­táját. Az amerikai küldöttség tervezetet nyújtott be arra a cikkelyre vonatkozólag, — amely a nukleáris fegyver- kísérletek megszüntetéséről szóló szerződés hatályának tartamáról szól. Mint a nyugati küldöttsé­gekhez közelálló körökből is­meretessé vált, ez a tervezet nem köti határidőhöz a szer­ződést, de ugyanakkor olyan feltételt tartalmaz, amelynek értelmében a szerződés bár­melyik aláírója mentesnek tekintheti magát a szerződés­ben foglalt kötelezettségek alól, ha nem tartják be a szerződésnek és mellékletei­nek valamilyen rendelkezé­sét, így azokat a rendelkezé­seket, amelyek az ellenőrző rendszer működését szabá­lyozzák. Ilyenformán az a cikkely feljogosítaná a szer­ződés aláíróit, hogy bármely pillanatban, kényük-kedvük szerint elhárítsák maguktól a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésére vonatkozó kötelezettségeket. Ezzel a szerződés önkényesen meg­szeghető, semmire sem köte­lező deklarációvá válnék. Újságíró körökben meg­jegyzik, hogy egy ilyen szer­ződés nem szavatolná a nuk­leáris fegyverkísérletek meg­szüntetését, sőt ellenkezőleg, biztosítékot nyújtana az em­lített tervezetet benyújtó Egyesült Államok számára, hogy bármely időpontban új­ra megkezdheti a kísérlete­ket. (MTI). Csehszlovákia nagyszabású terve a takaskérdés megoldására utóbbi jegyzéke számol azzal, Megnyílt a bolgár nemzetgyűlés ülésszaka Szófia (MTI.) Kedden dél­után összeült a bolgár nem­zetgyűlés rendes ülésszaka, hogy megvitassa azokat a nagyjelentőségű javaslatokat, amelyeket Todor Zsivkov be­szédének vitára bocsátott irányelvei tartalmaznak. — Ezenkívül megvitatják az 1959. évi költségvetést és az 1959. évi népgazdasagfejlesz- tési tervet is. Az első napirendi pont elő­adójaként Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Beszámolójában a bolgár népgazdaság fejlesztésének meggyorsításáról, a nép anyagi és kulturális színvo- * nalának emeléséről, továbbá az állami és gazdasági veze­tés átszervezéséről beszélt. * Az össznépi vita eredményei- $ ről megállapította, hogy a * különböző üzemekben, gyá- ♦ rakban, termelőszövetkeze- { tekben, hivatalokban több • mint hatvannyolcezer gyű- { lésen vitatták meg az irány­elvekben foglalt intézkedése­ket és javaslatokat. Ezeken a gyűléseken mintegy há­rommillió kétszázezer dol­gozó vett részt. A tervezett intézkedések jobb végrehaj­tásához harmincnyolcezer ja­vaslat érkezett. A vita azt is bizonyítja, hogy a dolgozók a maguk ügyének tekintik és mindenben támogatják a népgazdaság ugrásszerű fej­lesztésének ügyét, a nép anyagi és kulturális színvo­nalának emelését. Todor Zsivkov ezután rész­letesen beszélt a tervezés kérdéséről a gazdasági ve­zetés új formái között, az egyesült termelőszövetkezeti gazdaságok megerősítéséről, további fejlődéséről, majd ismertette azokat a feladato­kat, amelyek az ipar és a mezőgazdaság előtt állnak a népgazdaságfejlesztési terv j felemelt irányzatának telje- I sítése során. A nemzetgyűlés ülésszaka szerdán délután folytatja munkáját. (MTI.) Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága határozatot hozott a lakás­kérdés megoldásáról. 1970-ig 1.200.000 új lakást építenek, ezzel voltaképpen megoldó­dik a lakáskérdés Csehszlo­vákiában. Az elkövetkező ti­zenkét évben csaknem min­den harmadik család új la­kásba költözik. A lakásépítését programot úgy hajtják végre, hogy 1959 —1960 évben 143.000, 1961— 1965-ig 480.000, a negyedik ötéves tervben pedig 577.000 lakást építenek. Az osziravai, az uszti és a Karlovy-Vary-i kerületben, valamint Prágá­ban már 1965-ig meg kell ol­dani a lakáskérdést. A laká­sok legnagyobb részében be­épített bútor lesz, s ennek árát a lakók megtérítik. A program keretében 474.000 lakás épül, kizárólag állami eszközökkel. Az álla­I mi lakásokat elsősorban i azokban az ipari központok- í ban építik, ahol az ipar fej- ; lődése érdekében növelni kell az állandó munkaerők szá­mát. A többi lakás szövetke­zeti, vállalati, termelőszövet­kezeti és magánépítkezések formájában épül fel. A la­kásszövetkezetek építkezései­hez az állam a költség 30 százalékával járul hozzá, to- \ vábbi 30 százalék erejéig pe­dig kölcsönt nyújt. Az üzemi és a termelőszövetkezeti la­kásépítkezéseknél a vállala­tok és a termelőszövetkeze­tek a szabad alapot használ­hatják fel. Valamennyi épít­kezési formánál a lakosság munkával is hozzájárul az építkezésekhez. A nagyszabású programhoz tervbevették az építőanyag­ipar, főleg az előregyártott elemeket készítő üzemek gyors fejlesztést, az építő­ipari vállalatok munkájának gépesítését. Az új lakásoknak körülbelül egynegyed részé­ben például úgynevezett la­kásmagokat alkalmaznak, vagyis a konyha, a fürdőszo­ba és a mellékhelyiség cső- vezetékes összefüggő részét előregyártják és darukkal emelik be az épületbe. Az építőanyagot elsősorban he­lyi forrásokból igyekeznek előteremteni. A bányák és a kohászati üzemek szomszéd­ságában építőanyaggyártó üzemeket létesítenek a hulla- dókanyagok hasznosítására. Segni olasz miniszterelnök és Pella külügy­miniszter nyngaf> európai koraira Indul Róma (Reuter, AP). Anto­nio Segni olasz miniszterel­nök és Giuseppe Pella kül­ügyminiszter az elkövetke­zendő két héten látogatást tesz több nyugat-európai or­szágban. , Pella külügyminiszter már­cius lö-én Brüsszelbe utazik, hogy részt vegyen a közös piac értekezletén, egy nappal később pedig Londonban Macmillan brit miniszterel­nökkel és Selwyn Lloyd kül­ügyminiszterrel tárgyal majd. Antonio Segni olasz mi­niszterelnök Pella külügymi­niszter kíséretében március 18-án Párizsba érkezik, ahol De Gaulle elnökkel, valamint Michel Debré francia minisz­terelnökkel és Ouve De Mur- ville külügyminiszterrel foly­tat megbeszélést. Segni és Pella március 21- én egynapos tartózkodásra Bonnba érkezik, hogy látoga­tást tegyen Adenauer kancel­lárnál. (MTI) Repülőszerencsétlen­ség Brazíliában— 28 halott Rio De Janeiro (Reuter). A Brazil Légitársaság egy utas­szállító repülőgépe kedden este az észak-brizíliai Amazonas állam területe fe­lett felrobbant és az Amazon- folyó közelében lezuhant, az első értesülések szerint a sze­rencsétlenségnek 28 áldozata van. Az utasok között három asszony és két gyermek is volt. A mentési munkálatok megindultak. (MTI) Az iraki nép elitéli a kormány- ellenes összeesküvést Bagdad (TASZSZ). Az ira­ki közvélemény felháborodás­sal ítéli el a Köztársaság bel­ső ellenségeinek összeesküvé­sét. A moszuli kormányelle­nes összeesküvés leverése az iraki sajtó figyelmének köz­pontjában áll. — A lapok kiemelik, hogy az összesküvők külföldi utasításra cselekedtek. Irak sok városában kedden impe­rialistaellenes jellegű tünte­tések -voltak. A lapok közük azokat a leveleket és távira­tokat, amelyekben a nép tá­mogatásáról biztosítja Kasz- szem miniszterelnököt ■% az összeesküvők megbüntetését követeli. (MTI) U LENGYEL NÉP a Magyar Tanácsköztársaság védelmében ♦ A magyarországi proletár­♦ hatalom védelmében megin- 5 dúlt harc élén a lengyel J kommunisták álltak. — A { Lengyelországi Kommunista I Munkáspárt, a Magyar Ta- { nácsköztársaság elleni kül­♦ földi intervenció megindulá­♦ sának első pillanatától kezd­♦ ve harcba hívta a lengyel ♦dolgozó tömegeket a magyar ♦ forradalom vívmányának vé­♦ delmére. Mozgósította a dol­♦ gozó tömegeket, hogy a leg­nagyobb határozottsággal •lépjenek fel az imperialista {beavatkozás ellen. { A Lengyelországi Kommu- Jnista Munkáspárt Központi {Bizottságának egyik kiáltvá­nyában ezeket olvassuk: ♦ „MUNKÁSOK! i { Felszólítottunk benneteket, ■ ihogy cselekvőleg vegyetek i t részt abban a nagy nemzet­it közi tüntetésben, amelyet jú- ttlius 20—21 napajin rendez , | Franciaország, Anglia és ♦ Olaszország proletariátusa: '♦ „Álljunk ellene annak a nagy • ♦ katonai akciónak, melyet a reakciós kormányok indítot­Párizs (MTI.) A község­tanácsi választások második fordulója előtt újabb válasz­tási szövetségek jöttek létre a kommunisták és a szo­cialisták között számos fran­cia városban. A Szocialista Párt helyi szervezetei közül több vál­lalta a közös harcot a Kom­munista Párttal. Ez annál is bit, Sémii (Milski), Grochol- ski, Górecki, Mirek és má­sok. Ugyanakkor a lengyel mun­kások és katonák megalakí­tottak két lengyel nemzetkö­zi zászlóaljat, melyek a Vö­rös Hadsereg kötelékébe tar­toztak. Az egyik ilyen zászló­alj parancsnoka — Franci - szék Gawlinski, a harctéren lelte halálát, úgyhogy utolsó leheletéig teljesítette nemzet­közi kötelességét. A lengyel „Czerwona Gazetá’, 1919. jú­lius 14-i számában a követ­kező nekrológot helyezte el a lengyel zászlóalj vitéz pa­rancsnokának hősi halála al­kalmából: „A Vörös Hadsereg nem­zetköz, len-gyei zászlóaljának élén állt. A lengyel csapatnak nem volt olyan vitéze, aki nálánál odaadóbb híve és eré­lyesebb harcosa lett volna a munkásosztálynak és a kom­munizmus eszméjének. A harctéren lepte meg a halál, ahol sok-sok fegyvertársát ál együtt mindenkor az első so­Választási szövetségek alakulnak inkább figyelemreméltó, mert < a Szocialista Párt Országos j Vezetősége továbbra is fenn- < tartotta kommunistaellenes 1 magatartását. A Mollet-féle 1 pártvezetés nyilatkozatot tett • közzé, amelyben megtiltja J szervezeteinek, hogy „komp- < romisszumot kössenek” bár- í kivel. (MTI.) ták Szovjet Oroszország és Szovjet Magyarország ellen”. A lengyel és magyar nép­tömegeknek, az ellenforra­dalom elleni harcokban való testvérisége és szolidaritása különös erővel jutott kifeje­zésre abban a tényben, hogy a lengyelek közvetlenül reszt­vettek a Magyar Vörös Had­sereg harcaiban. A forra­dalom győzelme és a Magyar Tanácsköztársaság megalaku. lása után az akkor Magyar- ország területén tartózkodó lengyel munkások és kato­nák megalakították a Len­gyelországi Kommunista Munkáspárt Budapesti Cso­portját. E csoport titkársága Budapesten a Rózsa-utca 6t. számú házban székelt. A Lengyelországi Kommunista Munkáspárt Budapesti cso­portjának sajtóorgánuma a „Czerwona Gazeta” (Vörös Újság) volt, melynek első száma már 1919 április 24-én megjelent. A Magyarorszá­gon működött lengyel kom­munisták között nem kisebb nevek szereuelnek. mint Ku­rokban küzdött, mert így akart jópéldával szolgálni bajtársainak abban, hogyan kell viselkednie a proletár katonának az ellenséggel szemben. A lengyel osztag, Gawlinski elvtársban a leg­kiválóbb bajtársat és vezérét veszítette el, a proletariátus pedig a munkásság ügyének feledhetetlen harcosát siratja benne.’’ De bőven akadták lengye­lek az egyéb osztagokban is, ■ sőt több helyen vezető tisztet töltöttek ’ e. így például a fennmaradt okmányok emlí­■ test tesznek egy Lewandow­■ ski nevű lengyel férfiről, aki a III. Osztrák Zászlóalj poli­tikai biztosa volt. Mikor a nemzetközi be­1 avatkozás és a honi ellen­forradalom megdöntötte a Magyar Tanácsköztársaságot, számos magyar ember csak úgy menthette meg életét, hogy Lengyelország területén át a Szovjetunióba menekült a horthysta terror elől. A menekülők itt is tapasztal­hatták a lengyel forradalmi munkásmozgalom testvéri se­gítségét. A lengyel lakosság segítőkészségének köszönhető, hogy el tudtak rejtőzködni a rendőrség sízecne elől, hogy aztán illegálisain átjussanak a határon a Szovjetunióba s ott menedéket találjanak. A. Sochadd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents