Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
1959. március 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A második lépés Tisza^yenda termelőszövetkezeti községben Január végén, február elején az újságolvasó sokszor találkozott ennek a kunsági községnek a nevével. Akkor azokban a napokban, végezték a falu dolgozó pa-: rasztjai a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Megtörtént. Tiszagyenda termelőszövetkezeti község. De mi van most, hogyan munkálkodnak tovább, s megtették- e vajon a második lépést, amely lényegében a termelésre való felkészülést és annak a beindítását jelenti. Erről lenne itt szó most, A Vörös Csillag Tsz gazdáinak száma megháromszorozódott Kun elvtárssal, a községi párttitkárral beszélgettünk, — Hát vége a nagy munkának, Kun elvtárs — mondtuk és vártuk, mi lesz erre a válasz, A párttitkár fejét in- gatta. — Nincs, a neheze még ezután kezdődik — mondta meggyőződéssel, s ez a kijelentés arról tesz tanúságot, hogy a tiszagyendai vezetőK nem ültek babéraikra. Nagyon helyesen a kollektivizálás befejezése után friss erővel kezdték a második lépést. Mit csináltak eddig? Számbavették, hogy most egy-egy tsz hol tart, menynyivel növekedett a tagok száma és a földterület. Ebből kell ugyanis kiindulni. A Vörös Csillag Tsz taglétszáma megháromszorozódott. Most végzik az új munka- szervezetek kialakítását, a tervek módosítását; Alapos, de sietős munka folyik a tanácsháza egyik helyiségében, ahol a földrendezők dolgoznak. A határ új arculatát formálják a helyi vezetőkkel, szakemberekkel, tsz elnökökkel együtt. A né-' zelődő örömmel tapasztalja, hogy a lendület ebben a községben fokozódik. Szinte naponként meglátogatják őket a járás vezetői, tanácsot, segítséget adnak. Ottjártunk- kor is találkoztunk Oláh elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával, Nagy elvtárssal, a járási tanács elnökével, Bakos elvtárssal, a járási pártbizottság munkatársával és Szabó elvtárssal, a kunhegyesi Vörös Október tsz elnökével; A területileg megnövekedett termelőszövetkezetek vezetői már tárgyalnak a gépállomással, s a földek számbavétele után néhány napon belül a szükséges talajmunkára megkötik a szerződést. Az úi belépő szövetkezeti gazdák egyrésze már dolgozik Az idő tavaszias és a szövetkezeti község határában megkezdődtek a mezőgazda- sági munkák. A Dózsa Tsz a megnövekedett földterületnek és taglétszámnak megfelelően növeli a dohány- és cukorrépa termőterületét. A tsz-ek egyébként is az új belépőktől átvették a korábban megköttöt termelési szerződéseket, s ezzel minden kötelezettséget. így egyáltalán nem lesz kiesés. Nem csökken eme hasznos növényféleségnek a területe. A Dózsa Tsz vezetősége — miután számbavette a megnövekedett munkaerőt, úgy látta, hogy most már megvan annak a lehetősége, hogy konyhakerti növények termesztésével is foglalkozzanak. Eddig ilyen nálunk még nem volt. Most ez évben már 20 hold lesz. Ebből tíz holdat öntöznek. A régi tagok az új tagokkal együtt máris dolgoznak. Az öntözéses kertészet csatornázási munkáit végzik. Megerősítették a vezetőséget A Dózsa Termelőszövetkezetben a legutóbbi közgyűlésen az új belépőkből megerősítették a vezetőséget. — Három új igazgatósági tagot választottak. Eddig egy növénytermesztési brigádjuk volt, most létrehozták a másodikat. A második brigád vezetője is új belépő, igen rátermett ember, Balogh György. Az eddig megtett intézkedések biztatóak és arra engednek következtetni, hogy Tiszagyendán jól felkészülve kezdhetik a közelgő nagy tavaszi munkálatokat. SEGÍTSÜK EGYMÁST 0 Vadáss József a törökszentmiklósi Bocskai Tsz elnöke — A mi termelőszövetkezetünk még nagyon új. — Mindössze néhány héttel ezelőtt alakult. Máris sok a tervünk, öntözéses kertészkedéssel szeretnénk foglalkozni, hiszen valamennyien kertészkedő emberek vagyunk. összeadjuk majd a szükséges dolgokat és esőz- tető berendezést is vásárolunk. Egyelőre 20 holdon létesítünk öntözéses kertészetet. Azonkívül kukoricát, répát és más növényt is öntözni szándékozunk. — Földjeink jók, s tervezgetjük, hogy 50 holdon gyümölcsöst telepítünk. Ehhez a nagy munkához szívesen vesszük a segítséget, mert a nagyüzemi gazdálkodásban még gyakorlatlanok vagyunk, különösen örülnénk annak, ha a Surjáni Állami Gazdaság szakemberei segítenének. Mohácsi Ferenc a tiszaroffi Aranykalász 1 sz elnöke — Bizony, pár héttel ezelőtt még én is egyéni gazda voltam és most egy kétezer holdnál is nagyobb tsz elnöke vagyok. A mi tsz-ünk, az Aranykalász Tsz gazdái Szabó Miklós elvtárstól, a kunhegyesi Vörös Október Tsz tapasztalt, régi elnökétől kérnek majd néhány tanácsot. Én is sokat akarok tanulni Szabó elvtárstól, különösen a számviteli dolgokat, tervezést és munkaszervezést. Szabó Miklós a kunhegyesi Vörös Október Tsz elnöke — Tiszaroffi vagyok. Az ottani gazdákat ismerem, ők is ismernek engem. Örömmel és készségesen segítem Mohácsi elvtársat munkájában. Felkeressük majd őket és megbeszéljük, mit hogyan kell csinálni. Elmegyünk a mi agronómusunkkal és könyvelőnkkel. Átadjuk tapasztalatainkat, hogy köny- nyebb legyen az indulás. EGYÜTT, KÖZÖS AKARATTAL Emberek a liszamentén Hamar gazda vére Megyen a tiszaszentimrei utcán három ember. A községi tanácsháza előtt megállnak, nézelődnek és valami beszédfélével ütik agyon az időt. Látják, hogy az utca túlfelén komótos, ráérős járással Hamar gazda közeledik. — Hová, hová, Hamar szomszéd? — kérdezi a ballagó embertől az egyik tanácsháza előtt álldogáló. Akit kérdez, az megböki kalapját és csak úgy félvállról veti oda: — Az orvoshoz; Nofene, az orvoshoz? — hült meg az álldogálókban a vér. Hát ez meg hogyan lehet. Hamar gazda oly egészséges, mint az a bizonyos makk. Kurálgatni is néminemű nátha ellen nem patikaszerekkel, hanem féldecikkal szokta magát hatásosan és eredményesen; — Az orvoshoz? —»kérdezik csodálkozva. — Az orvoshoz! — mondja Hamar szomszéd nyomatékkai; — Minek? — Vérvizsgára. — Erre a kijelentésre aztán valóban megállt a nézelődőkben az ütő. Amelyik leghamarabb szóhoz jutott, azt kérdezte: — Mifenének? — Vért vetetek, megnézem, egyezik-e a tsz-szel — jelentette ki Hamar gazda nagy- komolyan, s maga részéről a beszédet befejezvén ballagott tovább. Hát kis idő múlva jön vissza és mondja, hogy a vérvétel megtörtént. — No, oszt egyezik-e a véred a tsz-szel? — kérdezték tőle kíváncsian. — A vérem valamennyire egyezik, csak most meg a szívemmel van baj. Köti magát. Kötötte magát, de nem sokáig, mindössze másfél napig. Az egyéniek képviselőre Itt történt ez is a Tisza- mentén. Szokás szerint élő emberrel, mert csak azzal eshet ilyesmi. Név szerint Papp Sándorral. Megérkezett a községbe a földrendező bizottság. És ahogyan ezt a szabályok kimondják, úgy kezdte a munkáját. Kijelölték az egyéni gazdák képviselőjét is, de ez nem ment valami könnyen, mert egyéni gazdát nehéz volt találni. Mindössze tiz-tizenkét öreg nénikét nevezhettek annak, na meg Papp Sándort. Hát ki legyen? Nem vol: nagy választék, Papp Sándor lett; S el is járogatott szorgalmasan a tanácsházára, mint az egyéniek képviselője. De restelte magát istentelenül, mert ha még lenne néhány valódi, vérbeli egyéni gazda, akiknek a nevében beszél, de ilyen nincs. Minden valamirevaló társa szövetkezeti ember már, s amikor végigmegyen az utcán, ezek a cimborák nem állják meg néhány csúfolódó szó nélkül. Ezt viszont nem bírta el Papp Sándor önérzete. Egyik reggelen ilyenformán belépési, nyilatkozatot kért, s az egyéni gazdák képviselője szövetkezeti gazda lett. Most főhet a község vezetőinek a feje az újabb személy kijelölésén, í Aki késik, mindenből kimarad Molnár Imre tiszaderzsi egyéni gazdát is felkeresték a népnevelők. Molnár gazda hellyel, meg harapnivalóval kínálta őket. És kijelentette: — Jól van elvtársak, értem én ezt az egészet. írják megfelé azt a belépési nyilatkozatot, én meg kimegyek adok a lónak, addig kitöltik, utána majd aláírom. Azzal elment, Vendégei meg várták, de hiába, mert a gazda elfelejtett visszajönni. Később már mindenki aláírta a belépési nyilatkozatot, ö volt az egyetlen egy, aki tartotta magát. Nem hara- gudot rá ezért senki. Fel se hozták neki azt a bizonyos lóetetést, de nem látogatták meg többé. És végül Molnár Imre fogyott ki a cérnából. Az utcán elcsípte egyik jó komáját, Juhász Andrást, s kérlelte, töltsön már ki belépési nyilatkozatot és aláírta. Utolsónak, de aláírta. Aztán Juhásszal beüzent a községi tanács elnökének, hogy most már küldjenek neki a hangoshíradóban egy jó nótát. Küldtek is volna szívesen, de a hangoshíradót átküldték Tiszaszöllősre, s így Molnár Imre nóta nélkül maradt. SZP. oooöoooooonoooooooooesooooooooooríooooooe Mível gyarapodik a tsz? Megvolt a közgyűlés a jászladányi Aranykalász Tsz- ben, s a tagság úgy döntött, sorai közé veszi Szabó János 12 és fél holdas egyéni gazdát. Nemcsak földjével lépett a közösbe Szabó János, hanem hozott jószágállomónyt is. így például két lovat, egy csikót és egy tehenet. Képünk éppen a „leltározás” közben készült, amikor Szórád Tivadar, Bíró Sándor, a termelőszövetkezet régi tagjai és Győr Miklósné könyvelő számbaveszik a szaporulatot. T iszaőrs. Kicsiny falu, széles utcákkal; a házak oldalukkal pillantanak a künnálló fák sorára. Amikor ebben a faluban a fiatal tornatanárnő dresszben ment végig pár éve az utcán, felhördültek az emberek. Amikor az ifjúsági szervezet először megalakult, sokan közömbösen legyintettek. Amikor... — így sorolhatnánk tovább — mi volt. Mindez ma már másképpen fest — és ez elsősorban a falu pedagógusainak köszönhető. Kevés olyan községet találni, ahol az iskola tanítói, tanárai és a tanácsi, állami szervek között ilyen jó összhang lenne. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a tanács nagy mozgási teret biztosít a pedagógusoknak és ők a falu kulturális életének ütőerén tartják a kezüket. Návay István, az iskola igazgatója, a végrehajtó bizottság tagja. Horváth Bélá- né, a legrégibb múltra visszatekinthető pedagógus ma a Nőtanács elnöke. A KISZ- titkár ugyancsak egy fiatal tanítónő: Morvái Hona. A kultúrotthon igazgatója Czö- vek László tanár. Ez persze így egymagában nem sokat mond. hiszen címből van elegendő: Morvái Ilonka például előbb említett funkcióján kívül igazgatósági tag a földművesszövetkezetben, vezetőségi tag a Hazafias Népfrontban, résztvesz a fejlesztési bizottságban, járási ping-pong bajnoknő és nemrég meg akarták válasZAz tani a község női önkéntes tűzoltó-brigád vezetőjének. Az ember szinte nem is hinné, hogy tanít is, és hogy például résztvesz a színjátszó csoport munkájában. Hasonló sokoldalúsággal dicsekedhet Horváthné is. aki a tanács oktatási állandó bizottságának elnöke, nemrég a sportkör elnökségébe is beválasztották, mert égyike a legaktívabb szurkolóknak. Mindez persze így együtt kissé tán humorosan is hat: azonban a címek mögött komoly munka is áll. A nőszövetség nemcsak kézimunká- zásra, vert csipke készítésére tanítja az asszonyokat, hanem neveli is őket, felvilágosítja a mai rohanó élet különböző kérdéseiről. A tizennégy pedagógus pezsgő kultúrális életet teremtett a falun: kultúrcsoportokat szerveztek, amely minden alkalommal nívós műsorral lép fel: most például a Tanács- köztársaság évfordulójára Fábián Zoltán: Utolsó este című drámáját adják elő. A nőnapon fiatal pedagógusok és az iskola növendékei adnak műsort. Az oktatási állandó bizottság segít a tanácsnak és nemrég ez a bizottság érte el, hogy a mulasztást jelentősen csökkenteni tudták az iskolában: az egyik notórius hiányzót például az ő javaslatukra fegyelmezte meg a tanács; A tanács biztosítja a könyvtár megfelelő ellátását amely szintén Horváthné irányítása alatt all; A pedagógusok érdeme az Is* hogy a faluban virágzó a sportélet. A Szalai házaspár foglalkozik a fiúkkal és lányokkal. Van labdarúgócsapatuk és a tavasszal úszószakosztályt akarnak létesíteni. A tornászok tavaly másodikok lettek az országos falusi spartakiád versenyeken és ráadásul ebben a csapatban nemcsak lányok, hanem asszonyok is szerepeltek, ami igen-igen ritka. Most a pedagógusok még nagyobb terveket is kovácsolnak a jövőre. A falu ezekben a napokban indult meg a szocialista átalakulás útján és úgy gondolják: a közös út a falu kulturális felemelésének is további perspektíváit nyitja meg. Újra itthon... £utó közlekedési Tanintézet felhívja mindazok figyelmét, akik a március 16-án induló gépkocsivezetői tanfolyamon részt akarnak venni, hogy felvételük érdekében haladéktalanul jelenjenek meg a Tanintézet irodájában (Szolnok, Petőfi u. 7/a.). A Magyar Rádió szolnoki adójának műsora március 1-én, 9 óra (223 m) Vasárnap délelőtti muzsika. — kedvenc verseimből. Elmondja: Győri Ilona. — Felfelé a lejtőn. Részletek az új magyar filmből. — Tánczene. Március 2-i műsora: Hangképek a jászapáti falugyűlésről. — Szív küldi szívnek szívesen. — Sporthírek. — Nőknek szól. — Könnyűzene. — Előszóval 1 Riportok, tudósítások. Legfrissebb jelentésünk. Tóth G. József jászalsó- szentgyörgyi lakos egy hónappal ezelőtt még Budapesten, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott. S aztán egy szép napon a vállalat levelet kapott a helyi pártszervezettől, amelyben a párt és tanács vezetői kérték az Építőipari Vállalatot, hogy Tóth G. Józsefet engedjék haza a Petőfi Termelőszövetkezetbe, mert személyével jelentős mértékben erősödne a Petőfi Termelőszövetkezet. Azóta néhány nap eltelt, s Tóth G. József már mifit a jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet egyik gazdája serénykedik. Mint érdekességet el kell mondani róla még azt is, hogy hazaérkezése után 3—4 nappal Tóth P. László. Kecskés Ferenc és még több egyéni gazda felkereste, s azt mondták neki: „Szomszéd, amelyik termelőszövetkezetbe te lépsz, oda megyünk mi is, pedig mi ám sokan vagyunk.” S úgy is történt. Azóta valamennyien a Petőfi Termelőszövetkezet gazdái lettek. Bizonyára nem csalódnak G. Tóth Józsefben a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai, hanem valóban nagy segítőre találnak benne.
