Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPE 1959. március 1. Új tsz alakult Néhány nappal ezelőtt Jász- iványon is „megmozdult a föld”, eljutott az új, a jobb gazdálkodás útjára. A község­ben meglévő termelőszövet­kezet mellett 2 újabb alakult. Az egyik tsz alakulásánál épp jelen voltunk, s fényké­pezőgépünkkel megörökítet­tünk néhány arcot. Az alakuló gyűlést az egyik iskolában tartották. Ré- dei István édesapjával együtt 5 hold földdel, kocsival, ló­val, s a gazdasági felszereléssel lépett a közös gazdálkodás útjára. Figyelmesen hallgatják a felszólalásokat. Harmidcät egészstgiigyi állomás .esz Hírnevei! A túrkevi vöröskereszt ak­tívái még januárban elhatá rozták — Seres Sándorné vö­röskereszt-titkár és dr. Há­mori Rezső orvos kezdemé­nyezésére —, hogy városuk­ban egészségügyi állomásokat í létesítenek. Túrkevét har­mincöt körzetre osztották fel; ezek vezetőiül olyan aktívá­kat választottak, akik egész­ségügyi tanfolyamokat végez- jtek. Egy-egy parancsnok mel­lett hat aktíva dolgozik. Cél­juk az egész város területén felkutatni az elhagyatott, ma­gukra maradt idős betegeket, őket rendszeresen látogatni, betegségük alatt ápolni, gon­dozni. Azokat az öregeket, kik nyugellátásban nem részesül­nek, anyagilag is segítik, i Minden állomás elsősegély- j nyújtáshoz és betegápoláshoz ' szükséges teljes felszerelést i kap. A szakfelügyeletről a körzeti orvosok és védőnők gondoskodnak. Az aktívák feladatai közé tartozik az is, hogy a város tisztaságára ügyeljenek. Felvilágosító mun­kájuk nyomán bizonyára nö­vekszik a tisztaság; csökken a megbetegedések valószínű­sége. A tervezett állomások fele már megkezdte működését; év végéig valamennyi mun­kába áll. Ezzel párhuzamosan történik az aktívák egészség- ügyi képzése. A túrkevei kez­deményezés valamennyi orvo­sa, védőnője, aktivistája tár­sadalmi munkaként végzi fel­adatát. — Varga — A jelenlévők maguk közül jelölőbizottságot választot­tak, akik a tanítói lakásban papírra vetették javaslatu­kat. Képünkön Kiss Ernő, Urban János, Rédei István és Török Sándor, a jelölőbizottság tagjai láthatók munka közben. Szülőotthon - pelyheseknek. Többnyire egy-egy véletlen során derül ki, milyen önző is az ember; akár a tudo­mány, akár a technika ke­rül szóba, mindig arra lyu­kadunk ki, hogy ez, vagy amaz mennyire megkönnyíti az emberi életet. Az álla­tokról, melyek ugyancsak hozzátartoznak életünkhöz — ilyen vonatkozásban alig hallani valamit... Ez a do­log akkor jutott eszembe, mikor minap az árokparton Tik Terka önfeledt kapirgá- lásán méláztam. Terka anyai ági felmenői tyúkéletük tete­mes hányadát töltötték el tojásokon üldögéléssel; há­rom-három hétig tétlenség­ben, meglehetősen kemény ülőkén. Ettől a szó szerint is kemény munkától kíméli meg ma őket országszerte a csibeszülőotthon; avagy a szakemberek nyelvén: ba­romfikeltető állomás. (A to­jáselőállítás gépesítése — tudtommal — eddig megol­datlan feladat.) Pelyhesek részére Szolno­kon is van szülőotthon, me­lyet az ipari nyelven gondol­kodók kedvéért csibegyárnak is nevezhetnénk. A félkész áru — azaz tojás — teher­gépkocsin, célszerű ládák­ban érkezik. Lerakodás után a tojás „belső értékeit” vizs­gálják, — azaz lámpáznak. — Törött, beszáradt tojásnak nem szabad a gépbe kerül­nie. Milyen gépbe? A keltető gépbe; melyből három sor magasodik a kel­tetőteremben. Semmi okom nincs feltételezni, hogy oda­benn kényelmetlenül érezné magát az a tízezer tojás, mely egyszerre indul el a csibévé válás útján. Annak érdekében, hogy lehetőleg egyszerre érjenek ennek az útnak végére: 15 órás elő­melegítésben vettek részt. Tanfolyam indul a termelőszövetkezetek álíatteny tési brigádvezetői részére Március 3-án, kedden a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya újabb tanfolyamot indít a Héki Állami Gazda­ság martfűi üzemegységében. Az eddigi tanfolyamokon hu­szonöt állattenyésztési brigád­vezetőt képeztek ki, a követ­kezőre húszat hívtak meg. A tanfolyam hallgatói az állat­tenyésztéssel kapcsolatos el­méleti és gyakorlati oktatás­ban részesülnek. Szakképzett tanfolyamvezetőket és előadó­kat a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya biztosíts a gyakorlati foglalkozásokat a gazdaság állattenyésztési szak­emberei vezetik. m Gregor József a tiszaderzsi általános iskola igazgatója Miután a jelölő bizottság visszatért a terembe, el­mondták, kiket jelölnek az új termelőszövetkezet veze­tőségébe. Úgy látszik, jól választottak, mert a jelenlévők kczfelnyújtással egyhangúlag elfogadták a jelölteket. A harmadik termelőszövetkezet, a Búzakalász nevet kapta. Erről a fiatalemberről Ti­szafüreden hallottam először. A járási pártbizottságon ar­ról beszélgetlek az elvtár­sak, hogy a környező közsé­gek pedagógusainak túlnyo­mó többsége szívvel-lélekkel liozzánőtt falujához. Most a kollektivizálás idején erejük­ből telhetőén hívás nélkül segítették a dolgozó parasz­tokat a mezőgazdaság szo­cialista átalakítását. Neve­ket soroltak s ott került szó­ba Gregor József, a tisza­derzsi általános iskola igaz­gatója. Felkerestem. De elébb a községi tanács elnöke még mind megerősítette azt, amit erről a fiatalemberről a já­rás székhelyén mondtak. — Gregor József tagja a köz­ségi mezőgazdasági fejlesz­tési bizottságnak, Nagy De­zsővel, a másik tanítóval együtt. Nemcsak afféle dísz­tagok vgltak, hanem aktív és minden megbecsülést megérdemlő szervezők. Egv község — egy tsz — és hyrom ember község Tiszaigar. Sze- szélyesen kanyargó gir- be-görbe utcácskákkal, föld­művesszövetkezeti bolttal, vendéglővel, állami gazdasá­gi központtal és a mindenütt megtalálható hivatali épüle­tekkel, meg egy dühös szö­vetkezeti elnökkel, Somlai elvtárssal, aki erősen kifogá­solja, hogy róluk keveset írt a sajtó, holott, ha jól megnézzük a dolgot, hát a megyében elsőnek fejezték be a kollektivizálást. Ezt persze most nehéz lenne megállapítani, hiszen számos község igényt tart az elsőbb­ségre. Annyi azonban bizo­nyos, hogy Tiszaigaron két nap alatt valamennyi egyéni •'tzda aláírta a belépési nyi­latkozatot. Pontosabban, há­rom még nem. S ami igen érdekes, Tisza- iqar dolgozó parasztjai nem alakítottak új szövetkezetei, hanem egytöl-egyig a Petőfi Tsz-t választották, pontosab­ban. hárman még nem. Így most Somlai elvtárs egysze­riben csak azon kapta ma­gát, hogy az egész falu el­nöke, illetőleg három em­bernek még nem. A három embert, a három egyéni gazdát ennek ellenére senki nem tartja ellenség­nek. Ugyan, még beszélni is bolondság ilyesmiről. Miért lennének azok. Rendes, szor­galmas, igyekvő gazdák. S hogy nem írták alá a belé­pési nyilatkozatot? Ez az ő dolguk. Mindegyikőjüknek külön-külön magánügye. — Hárman vannak és kész. Cakli-pakli hárman. A címben szereplő három emberrel azonban ők nem azonosak. Másik három em­berről van szó. Azokról, akik néhány nappal ezelőtt érkeztek a községbe, küldte őket a párt és hozta őket a nagy ügy iránt érzett szere­tet. Az egyik Pintér József elvtárs, kiváló mezőgazda- sági szakember, a járási ta­nács osztályvezetője, a má­sik Boldizsár Antal építési előadó, a harmadik Ádám Ferenc, a járási tanács me­zőgazdasági osztályának dol­gozója. lt/f iért jött Tiszaigarra ez a három ember? Azért, hogy segítsen a községnek, amely most amellett, hogy község, egyben egyetlen egy nagy tsz. Megérkeztek és munkához láttak. Szakem­berekhez illően szaktanácso­kat adnak, hogy könnyebb legyen az indulás, kevesebb a zökkenő, az úgynevezett félrecsúszás. A három embert szeretet­tel fogadták Tiszaigaron. Bi­zonyára úgy dolgoznak majd, hogy rászolgáljanak a meg­becsülésre. Somlai elvtárs, a tsz elnöke sokat vár tőlük. Érdekes dolog most végig­menni ezeken a girbe-görbe utcácskákon. Aki szembe jön, aki távolabb megy, aki kerékpáron ül, egyszóval mindenki szövetkezeti gazda. Somlai elvtárs sorolja a ne­veket, hogy ez is, ez is, ez is. S már nem dühös. Beszél terveikről. Arról, hogy mi­lyen módon változtatják meg ők hamarosan a határ arculatát, az emberek életét. S amikor elbúcsúzunk, arra kér, írjam meg, Tiszaigar szövetkezeti község dolgozói­nak kérését. Orvosra lenne szükségük. Aki jön, azt készen várja a három szobás, fürdőszobás, modern orvosi lakás. Szp. Az igazgató elvtárs szerény ember. Munkájáról, amit a kollektivizálás érdekében végzett, szűkszavúan beszélt. Azt mondta: — Amit tettem, azt úgy érzem, kötelességem volt. Egyszerűen csak viszonoztam pártunk és kormányunk sok­sok helyes és nagyon hasz­nos intézkedését, amelyek kedvező hatását mi pedagó­gusok is érezzük, — mondot­ta. — És legtöbbet további terveiről beszélt. Tudja, hogy a kollektivizálás Tiszader- zsen befejeződött ugyan, de még majd ezután jön a java munka. S ebből is ki akarja venni részét a tantestület más tagjaival: Nagy Dezső, Bercsényi Miklós, Hornyák Péter elvtárssal együtt. Az Űj Barázda Tsz vezetői és gazdái arra kérték, segít­se őket bevezetni a számvi­teli munkák rejtelmeibe. — Sok munkám van az is­kola vezetésével, de az Űj Barázda Tsz patronálását mégis elvállaltam. Végzem a könyvelést és rövid idő múl­va megtanítok egy fiatalt a számviteli dolgokra. Hosszú ideig beszélgettünk Gregor József elvtárssal. Az is szóbakerült, hogy ő nem párttag, de annak tartja ma­gát, Kommunistának. Úgy él, úgy munkálkodik, hogy mások is annak tartsák. Tár­saival már megbeszélték, hogy a közeljövőben előadá­sokat tartanak. A szövetke­zetek új gazdáit megtanít­ják a munkaegység kiszámí­tására, részletesen ismertetik a mintaalapszabályt, és szá­mos más hasznos gyakorlati előadást rendeznek. íme, így segíti Gregor Jó­zsef a tsz-ek megszilárdítá­Vetik a tavaszi árpát a tiszaigari Petőfi Tsz-ben A tiszaigari Petőfi Tsz gaz- | dái pár nappal ezelőtt meg­kezdték a tavaszi árpa veté­sét. Néhány nap múlva ezt a munkát be is fejezik. Hord- , ■„ jak a trágyát és hozzákészü- j 5Z0.no. iodtek az őszi növények fej- J trágyázásához. 1 sát. Sokat kellene és sokat lehetne még róla írni. Ö va­lóban falujának tanítója. Nem csoda, hogy elismerés­sel beszélnek róla nemcsak a járás vezetői, hanem a község dolgozó parasztjai is, akik megszerették Gregor Józsefet. Bizalmukba fogad­ták, mert megérdemli. Sz. P. Harmincnyolc fok Celsius még akkor is tetemes hő­mérséklet, ha megfelelő pá­ratartalom és levegőmozgás járul hozzá. Veszi körül a tojásokat három héten ke­resztül. A „csibejelöltnek” gyakori mozgásra van szük­sége, hogy héjján belül a csírakorong vándorlása az érrendszer, kifejlődését lehe­tővé tegye. Azt nem tudom, hogy a tyúkoknak — felté­ve, hogy ők voltak előbb, mint a tojás — ki magyaráz­ta meg ezt; valószínűleg a természet. Az itt dolgozó munkásokról viszont tudom, hogy Fülöp József vezető, Mohácsi Imre helyettes ve­zető fedte fel előttük a moz­gás fontosságát. A három „Bé-s”: Berényi Mátyásné, Biró Mihályné és Borbély Lászlóné — valamint társaik — négy óránként változtat­ják a tojások helyzetét. A gondos munka, a kor­szerű felszerelés, a tenyész­tői fáradozás támogatásának közös eredménye: száz kö­zül körülbelül hetven tojás kél ki. Az a tojás, mely nem kívánkozik csirkévé válni — a sertések elé kerül regge­lire. Mint hallom, azok jó étvággyal meg is eszik. — (Sértődés ne essék: való­színűéig azért, mert — disz­nók.) Csütörtökönként állítanak ide a termelőszövetkezetek tehergépkocsijai, hogy ottho­nukba vigyék az újszülötte­ket. A gazdaságos nevelés — és a fentebb szemrehá­nyóan emlegetett emberi ön­zés ... — előzetes váloga­tást tesz indokolttá. Amelyik csibe nem érdemli meg fej­lettségből legalább a négyes osztályzatot, az (osztályis­métlés lehetetlensége miatt) leértékeléssel bűnhődik. A pelyhesek szerencséjére ez nem jár holmi Taigetos-ra való kihelyezéssel... Ház kö­rüli nevelésben őket is lehet hasznosítani. A keltetőállomás ör6k-de- rűs vezetőjét megkérdeztem, véleménye szerint a világra segített csibék elégedettek-e a gondozással. — Eddig egyetlen egy sem panaszkodott, — vette át Fülöp József a tréfát. — Pe­dig két éves működésünk alatt kereken kétmillióan hagyták el a „szülőotthont”. — borváró — Fontos megbeszélést tartottak néhány nappal ezelőtt a jászk iséri Táncsics Tsz-ben a bri­gádvezetők és a brigád Írnok ok. — Ugyanis a termelő- szövetkezetbe az elmúlt hetekben több mint kétszázhúsz új belépő — 2000 holdon felüli földterülettel — lépett. így a termelőszövetkezet egész munkarendjét át kellett szer­vezni, hogy mindenki megfelelő munkához jusson. A meg­lévő tagokból, s az új belépőkből újabb két brigádot szer­veztek. Képünkön Pinczi Gábor párttitkár a termelőszö­vetkezet térképén azt mutatja, melyik területre kell a leg­több munkaerőt irányítani. Illllllllllll .......................IIIIIIIIHIIIIIIIIMIIIIIIIIII.......111111111.........INI............................. Kö ssön hizlalás! szerződést SERTESRE! Kamatmentes előleg! A szerződéses hizlalás biztos jövedelem A szerződést a Híves megyei Allallorgaim Vállalat községi felvásárlói kötik

Next

/
Thumbnails
Contents