Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI (SZOLNOK MEGYEI X. évfolyam, 61. szám. Ára 50 fillér iAAAAAAAtiAlAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAtAAAááAAáAáAAiáii ^ Tapasztalatok \ tanácstagok munkájáról * Akik munkában töltik as éjszakát * 1959. március 20. péntek, j Megkezdődött megyénkben a tüzelőanyag-előleg akció mn ► ► ► ► > ► » fr £ £ k £ k k r,*. Vegyük számba a közös gazdaságok értékeit Az már úgy szokás, lako­dalom után a fiatal pár kö­rülnéz a lakásban, számba- veszi az ajándékokat, hozzá­teszi a már meglévő saját vagyontárgyakat. Talán még papírt és ceruzát is fognak, s afféle leltárt készítenek. Hát azért, hogy tudják, há­nyadán is állnak. Miből van sok, miből kevés és mi az, ami teljesen hiányzik. Ilyen­kor rendszerint előfordul, hogy ebből vagy abból ösz- azejön két-három darab, másból meg éppen semmi. Nahát, ehhez tartja magát az ember. Indulást, kezdést ilyen számba vételezés nélkül elképzelni nagyon bajos, pontosabban egyszerűen le­hetetlen. Ezt különösebben még bizonyítani is felesleges, hiszen a tapasztalt emberek éppen úgy tudják, mint ez az írás. Lehetetlen kezdeni, mert mije van, az azt sem tudja, aki nem tudja pontosan, hogy mije nincsen. Ez így első hal­lásra kicsit furcsán hangzik. Ha azonban mélyebben bele­gondol az ember, akkor Jét- ja, hogy bármennyire fur­csán hangzik, mégis csak igaz. A gondolatot még to­vább vezethetjük. Aki nem tudja mije nincs, az nem fejthet ki céltudatos munkát annak érdekében, hogy ami hiányzik, az legyen. Noshát ezért elképzelhetetlen vala­mihez hozzákezdeni, valami­lyen úton elindulni, számba- vételezés, az erők, az adott­ságok pontos felmérése nél­kül. Olyan ez, mint mondjuk a házépítés. Hiába mondom én, hogy tető alá hozok egy két- szoba-konyhás, összkomfortos családi házat úgy, hogy rá­mutatok egy téglarakásra, hogy majd ebből. Erre meg­kérdezi valaki, mennyi az a tégla, s én, aki házat akarok építeni egyáltalán nem tu­dom. így persze hogy nem lehet. Az okos embernek ezt megint csak nem kell külön bizonygatni. Dehát néma gyermeknek anyja sem érti a szavát, s éppen ezért célszerű kimon­dani: ami érvényes a kis- családra, „z mégmkább érvé­nyes a nagy családra, a ter­melőszövetkezetre. Tsz az el­múlt hetekben nagyon sok alakult Szolnok megyében. Többtízezer egyénileg dolgo­zó paraszt írta a’á a belépési nyilatkozatot, ..összeházaso­dott’' egy új vagy egy régi közös gazdasággal. Ebből a szempontból tehát az az em­ber, aki aláírta a belépési nyilatkozatot, egy kicsit ha­sonlít ahhoz a bizonyos szó- banforgó fiatal párhoz, mert új élet kezdődik számára és családja számára. Ez az új élet is azzal jár, hogy számba vesszük, mi van, mert csak ezután álla­píthatjuk meg, mi hiányzik, mi a felesleges és csak így kezdődhet végeredményben a közös munka. A fsa többtíz, vagy többszáz szorgalmas pa­raszt ember termelésre, nagy­üzemi gazdálkodásra társul! közössége. A gazdák azér. szövetkeztek, hogy együttes erővel olcsóbban és sokká, többet termeljenek, mint tet­ték azt egyéni gazda koruk­ban. Ez a lényeg, de éppen a lényeg miatt, ha valahol, hát akikor itt valóban első és leg­fontosabb az értékek számba­vétele. A lovakat, a tehene­ket, a gazdasági felszerelést és még mindazt, amire a kö­zösségnek szüksége van. Egy­szóval megkezdeni és annak rendje-módja szerint befe­jezni a leltározást. Addig nem lehet tervezni munkát kezdeni, amíg a lel­tározást be nem fejezik. Kát hogyan? Ki tudja azt meg­mondani csak úgy találomra, fejből, hogy most mondjuk a jászboldogházi Aranykalász Tsz-nek 100, avagy kétszáz te­hén-férőhelyről kell gondos­kodnia, Addig senki, amíg pontosan számba nem veszik, hogy az új szövetkezet gaz­dái hány szarvasmarhával gyarapítják a közöst. Vagy nézzünk más példát. Jászberényinek van gépállo­mása, és igen sok termelő­szövetkezete. A gépállomás minden igényt kielégíteni je­lenleg nem tud. De hogy a meglévő gépkapacitást igaz­ságosan os^.ák eL, ahhoz me­gint csak először számba kell venni az igaerőt a tez-ekbr-n. Majd azt a közös gazdaságot segíteni gépekkel mégjob- ban, amelyikben viszonylag kevés lovasgazda lépett be. Ki tudja azt mondani, hogy melyik tsz-be lépett be sok vagy kevés lovasgazda? Ta­lálomra senki. Itt is csak a leltározás segít. Hát ezért ilyen dolgokért nagyon fon­tos és halasztást nem tűrő feladat a közösséget gyara­pító értékek számbavétele. Ahol aztán a leltározással elkészültek, ott már tisztán látják, hányadán is állanak. A gépállomással megköthe­tik a szerződést, stabil ter­veket készíthetnek és még egy sereg hasznos munkát kezdhetnek. — Előfordulhat olyan dolog például, hogy a szövetkezet kertészkedne. A tagok akarnák, hogy még több legyen a pénz, a veze­tőség szaladozik jobbra-bal- ra, a kertészkedéshez szük­séges felszereléseket besze­rezni, talán még pénzt is ad­tak ki érte, holott mindaz, amit keresnek, kutatnak má­sutt, otthon a szövetkezeti gazda házatáján megtalál­ható, csak nem tudják, mert elmulasztják a legfontosab­bat, a leltározást. Vég nélkül sorolhatnánk a példákat, amelyek mind azt igazolják, mennyire halaszt­hatatlan dolog számbavenni a közös gazdaság értékeit. SzP. Megérkezett az osztrák veteránok csoportja Szerdán éjjel Budapestre érkezett az ausztriai veterá­nok nyolctagú küldöttsége. A delegáció vezetője Hans Pointner, az Osztrák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja, burgen­landi megyei titkár. A küldöttség tagjai, — akik között vannak bécsiek, voral- bergiek, burgenlandiak —, valamennyien résztvettek a Tanácsköztársaság időszaká­nak harcaiban. Az osztrák veteránokat a Keleti-pálya­udvaron az MSZMP Köz­ponti Bizottsága Külügyi Osztályának, a Budapesti Pártbizottságnak és a Ma­gyar Partizán Szövetségnek a képviselői fogadták. (MTI). . A szovjet párt- és kormány küldöttség megkoszorúzta a Szabadság-téri szovjet hősi emlékművet A Magyar Tanácsköztársa­ság 40. évfordulójának ün­nepségeire hazánkba érkezett szovjet párt- és kormánykül­döttség, amelynek vezetője, A. B. Arisztov, az SZKP Központi Bizottsága Elnöksé­gének tagja, a Központi Bi­zottság titkára csütörtökön délelőtt megkoszorúzta a Szabadság-téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzásnál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese, Sebes István kül- ügyminiszterhelyettes, Úszta Gyula altábornagy, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese. Gyalmos János, a Fő­városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyette­se, ott voltak a Külügymi­nisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselői, va­lamint a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének tag­jai. (MTI. Csehszlovák küldöttség érkezett Csütörtökön délelőtt az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség érkezett Bu­dapestre. A küldöttség veze­tője Vaclav Kojeczky, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, tagjai Cenek Hruska, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja, honvédel­mi miniszterhelyettes, Jozef Kriz, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára; A küldöttséget a Fe­rihegyi-repülőtéren dr. Münnich Ferenc, a Minisz­tertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács első elnök- helyettese, Kiss Károly és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai fogadták. (MTI.) Román vendégeink A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására csütörtökön délelőtt román párt- és kormányküldöttség érkezett Budapestre a tanács­köztársasági évforduló ün­nepségeire. A delegáció veze­tője Emil Bodnaras, a Ro­mán Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, hadse­regtábornok, a Miniszterta­nács elnökének helyettese. Tagjai: Vasile Waida, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Ko­lozsvári Tartomány első tit­kára, Walter Roman egyete­mi tanár, az Állami Politikai Kiadó főigazgatója, s hazánk­ban csatlakozott a küldött­séghez Vasile Pogaceanu, a Román Népköztársaság bu­dapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. A vendégeket a fellobogó­zott Nyugati pályaudvaron Marosán György állammi­niszter, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagja és Révész Géza vezérezredes, honvé­delmi miniszter üdvözölték. A fogadásnál jelen volt az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak több tagja, a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. Az anyagtabaréhosságért Mosógépet, varrógépet és motorkerékpárokat is lehet részletre vásárolni Az Országos Takarékpénz­tár Szolnok megyei Fiókjától nyert értesülésünk szerint a részletvásárlási akciót kiter­jesztették mosógépre és var­rógépre. A mosógép összes típusa, a varrógép összes típusa (tás­kagép kivételével) beszerez­hető az áruvásárlási kölcsön- akció keretében. Módosították az egyszeri kezelési költség megfizetését is, amennyiben az igénylés időpontjában a kezelési költ­ségből a saját résszel egyide­jűleg csak a kölesön 2 száza­lékának megfelelő összege' kell lefizetni, míg a fenn­maradó rész a havi törlesztő részlettel együtt kerül bevé­telezésre. Kiterjesztették továbbá az áruvásárlási kölcsönöket Berva-Moped, Panni robogó és 250 köbcentiméteres mo­torkerékpárokra. Változatlan az a korábbi rendelkezés, amely szerint kölcsönben csak az a bérből és fizetésiből élő dolgozó ré­szesülhet, aki legalább 1 éve ugyanazon munkahelyen dolgozik és kölcsönkérelmét munkáltatója a kölcsön­igénylő lapon cégszerű alá­írással javasolja. Az áruvá­sárlási kölcsön, valamint az egyéb tartozások és az illet­ményt terhelő levonások együttes havi részlete nem haladhatja meg a kölcsön­igénylő havi illetményének 33 százalékát. Korábban a kiadott áruvá­sárlási utalványokat csak a ■negye területén lehetett be­váltani. Most már az ország bármely kijelölt boltjánál be­válthatók az áruvásárlási utalványok, természetesen csak a Belkereskedelemi Mi­nisztérium által meghatáro­zott áruk vásárlására. Aki takarékoskodik, taka­rékbetétkönyvben gyűjti pén­zét, ma már fentiek szerint igen sok-sok árucikket tud részletfizetési kedvezmény­űvel megvásárolni. Berta Mária, a Tisza Cipőgyár felsőrész szabásza napi ter­vét 130—140 százalékra teljesíti. Amit a minőségben és anyagban megtakarít, havonta eléri a 700 forintot. Ezer permetező és porozógépet kapnak a tanácsok A Növényvédő Állomás néhány napon belül kijaví­tott és felülvizsgált állapot­ban bocsájtja a községi ta­nácsok rendelkezésére a nö­vényvédelmi kisgépeket a háztáji növény- és gyümölcs- termelés kártevőinek irtásá­hoz. A községi tanácsok ezernél több háti permetező és porozó gépet kapnak könyvjóváírással. Ezeket a gépeket a földművesszövet­kezetek üzemeltetik a múlt­évi díjtételek megtétele mel­lett, vagyis napi 10 forint kölcsönzési díjért. A köl­csönzési díjak elsősorban a gépek állandó karbantartá­sát, valamint javítását szol­gálják. A községi tanács lesz az állandó gazdája a kisüzemi növényvédő gépek­nek, s vele együtt a község háztáji növényvédelmének is. A kihelyezett porozó gépek széles körben lehetővé teszik a porozással való védekezést a burgonyabogár és az apró­mag kártevők ellen. Természetesen előfordul­hat egyes községekben olyan mérvű kártétel is, amit a kiadott háti gépekkel nem tudnak legyőzni. Ilyen eset­ben a szomszédos községek gépeit is igénybe lehet ven­ni, ha azoknak arra jelenleg nincs szükségük, tehát a ve­szedelem leküzdésében a köl­csönös megsegítés kötelező. Az elosztásnál az elmúlt évek gyakorlati tapasztala­tát figyelembe vettük. Mindenki a jó gazda gon­dosságával használja és ke­zelje, s az elvégzett munka után vegyszertől kitakarítot- tan adja vissza a földműves­szövetkezetnek a bérbevett gépeket. A nagyjelentőségűd nek tartott kisgép üzemelte­tési mód hasznára lesz a községnek és a népgazdaság­nak egyaránt. Dr. Váczi Mihály főagr., Kenderes Növényvédő Áll. Távlati fejlesztési és fenntartási terveket kell készíteni a belkereskedelmi vállalatoknak A belkereskedelmi minisz­ter utasította a kereskedelmi Versenyeznek a tiszaroffi Kossuth Tsz klszistái A tiszaroffi Kossuth Ter­melőszövetkezetben alig pár napja alakult meg az ötven­három fős KISZ szervezet. Titkáruknak Zs. Nagy Illés fiatalt választották, s máris nagyon sok kezdeményezés sei léptek fel. Ifjúsági mun­kacsapatot alakítottak, mely védnökséget vállalt 500 köb­méter silótakarmány készíté se és 20 hold hibridkukorica termesztése felett. A tisza­roffi Kossuth Tsz KISZ fia­taljai versenyben végzik vál­lalt munkájukat. vállalatokat, hogy készítse­nek távlati tervet a vállalatok és meglévő egységeik fenn­tartására. A munkába be kell vonniok az illetékes ta­nácsok kereskedelmi osztá­lyait. A távlati tervben az 1905-ig megvalósuló beruhá­zások, építkezések és gépbe­szerzések költségeit kell fel­tüntetni. A vállalatok a ter­veket április 10-ig kötelesek benyújtani irányító szerveik­hez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents