Szolnok Megyei Néplap, 1959. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-20 / 67. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1959. március 20. Hruscsov beszédének visszhangja as arab közvéleményben Moszkva (TASZSZ.) Kond- rasov, az Izvesztyija kairói tudósítója beszámol Hruscsov beszédének az arab közvé­leményben keltett visszhang­járól. Hruscsov megállapítá­sai az arab—kelet helyze­téről és az Egyesült Arab Köztársaság és Irak közötti viszonyról — írja a tudó­sító — nagy érdeklődést keltettek. A beszédet kivonatosan is­mertető kairói lapok azonban elhallgatták azt a részt, ame­lyen Hruscsov sajnálkozását fejezi ki az EAK és az Iraki Köztársaság közötti kapcso­latok megromlása miatt és baráti szavakkal megjegyzi, hogy ez csak az imperialis­ták érdekeit szolgálja, s a nemzeti felszabadító har­cot vívó arab népek egysé­gének megbontásához s erő­feszítéseik gyengítéséhez ve­zet. Nasszer elnök nem vá­laszolt Hruscsovnak e kije­lentéseire. Ezek a megállapítások azonban — folytatja a tudó­sító — mélységesen igazak és időszerűek. Tükrözik az arab közvélemény egyre növekvő aggodalmát. Kairóban sokan aggódva figyelik, hogy a két arab ország viszonya egyre jobban éleződik. Ebben nem utolsó szerepet tölt be az a felelőtlen Irak-ellenes pro­paganda, amihez az utóbbi napokban az Egyesült Arab Köztársaságban folyamod­tak. Ezzel kapcsolatban ele­gendő megemlíteni, hogy nem csupán a sajtóban, ha­nem hivatalos fórumokról is állandóan felhívások hangza­nak el az Iraki Köztársaság törvényes kormányának meg­döntésére. Kairóban és Damaszkusz- ban — folytatta Kondrasov — hatósági utasításra gyász­felvonulással egybekötött tüntetéseket rendeznek az összeesküvő Savvaf ezredes és más póruljárt felkelők emlékére. — Ugyanakkor az arab kommunistákat a legkí­méletlenebbül üldözik. Ez a kommunistaellenes kampány szovjetellenes ki­rohanásokra ösztönzi a pro­vokátorokat és imperialista ügynököket más arab orszá­gokban. Ezt bizonyítja a bej­rúti szovjet kiállítás egyik termében történt bombarob­banás is. Az Egyesült Arab Köztár­saság és Irak kölcsönös vi­szonyának válsága rendkívül elfajult. Az Egyesült Arab Köztársaságban az Irak-elle- nes kampány káros befo­lyást gyakorol a lakosság politikailag nem eléggé fej­lett rétegeire. Ennek ellenére a közvéleményben mindin­kább gyökeret ver az a meg­győződés: itt az ideje kijóza­nodni abból a rövidlátó pro­pagandából, amely csak az ‘mperialisták malmára hajt­ja a vizet és ideje államfér­fiúi józansággal foglalkozni i problémákkal. (MTI.) llllllllllllllllllltlIIMIHIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIKIIIIIIlllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHHIIIIIIIIIIIIIIIIIII A Szovjetunió Legteisö tanácsának küldöttsége Londonban London (TASZSZ). — A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttei szerdán találkoztak angol parlamenti képviselőkkel, az angol üz­leti körök és a szakszerveze­tek vezetőivel. B. N. Ponomarev és P. A. Szatyukov részt vett azon a villásreggelin, amelyet F. Noel-Baker, S. Beswick, J. Silverman, K. Zilliacus és S. Silverman alsóházi képvise­lők rendeztek tiszteletükre. A villásreggeldn a szovjet és az angol parlamenti képvi­selők megvitatták a leszere­lés problémáit. Sz. A. Szkaeskov a Külföl­di Gazdasági Kapcsolatok Ál­A Moszkvában járt iraki kormányküldöttség visszaérkezett Bagdadba Bagdad (MTI). Az Iraki Köztársaság kormányküldött­sége, amely dr. Ibrahim Kub- bah gazdaságügyi miniszter vezetésével Moszkvában járt, szerdán visszaérkezett Bag­dadba. A bagdadi repülőté­ren a küldöttség üdvözlésére hatalmas tömeg gyűlt össze, s lelkesen éltette a szovjet­iraki barátságot. A Reuter jelentése szerint a tömeg át­törte a kordont és a repülő­gép köré tódult, hogy éltesse a küldöttség tagjait. „Éljen Kubbah, aki segítséget hoz legnagyobb szövetségesünk­től, a Szovjetuniótól”. — „A Szovjetunió Irak igazi ba­rátja” — ilyen és ehhez ha­sonló jelszavakat hangozta­tott a tömeg. Mint a TASZSZ jelenti, a repülőtéren rögtönzött gyűlé­sen dr. Ibrahim Kubbah rö­vid beszédet mondott. Mél­tatta a moszkvai tárgyalások eredményeként létrejött szov­jet-iraki egyezmény jelentő­ségét az iraki nemzetgazda­sági fejlesztésben. — Ez az egyezmény — mondotta — megszabadít bennünket a gazdasági rabságtól, erősíti politikai függetlenségünket és súlyos csapást mér az impe­rializmusra és az arab reak­cióra. A jövő héten döntenek Bonnban egy háromesztendős moszkvai meghívásról Berlin (MTI). Már csak­nem három éve fekszik Bonn­ban az a moszkvai meghívás, amely egy bonni parlamenti küldöttség Szovjetunió-beli látogatásáról szól. A bonni parlament egy alkalommal már kitűzte az utazás idő­pontját, de később hajánál előráncigált okokra hivat­kozva lemondta az utat. A szociáldemokraták és a sza­bad demokraták követelésére az udvariatlan módon meg­válaszolatlanul maradt meg­hívás kérdését ismét napi­rendre tűzték. Döntésre elő­reláthatólag a jövő hét ele­jén lehet számítani. Adenauer az európai LI Szin Man szerepé­ben felszeles Berlin (MTI.) A Német Szociáldemokrata Párt sajtó- szolgálata éleshangú cikkben foglalt állást Adenauer kan­cellár legutóbbi nyilatkoza­tával kapcsolatban. Mint is­meretes. Adenauer e nyilat­kozatában elutasította a kor­látozott fegyverzetű európai övezet létrehozásának gon­dolatát, s ezt azzal indokolta, hogy minden ilyen terv vég­rehajtása a nyugati védelmi erő csökkenésével járna. A szociáldemokrata sajtó- szolgálat hangsúlyozza, hogy Adenauer e nyilatkozatával kockára tette mindazt, amit Macmillannal folytatott ta­nácskozása eredményének könyvelt el a világ. Vajon ez az ember tényleg azt tartja-e céljának, hogy az európai Li Szin Man szere­pében tetszelegjen? — teszi fel a kérdést a szociálde­mokrata sajtószolgálat. — (MTI.) Gyarmati sorban élnek az indiánok az Egyesült Államokban New York (TASZSZ) A New York-ban, (Pennsylvania ál­lam) megjelenő Gazette And Daily beszámol az Egyesült Államok őslakossága — az amerikai indiánok súlyos helyzetéről. — A határaink mentén élő indián elnyomott nép —, írja a lap, ezután adatokkal bizonyítja, hogy tüdőgyulladásban és influen­zában négyszer annyi indián hal meg, mint amerikai, a tbc ötször annyi áldozatot szed az indiánok, mint az ameri­kaiak közül. A Papago és Navajo rezer­vátumokban a gyermekek | körülbelül ötven százaléka meghal, még mielőtt elérné lelső életévét. (MTI.) lami Bizottságának elnöke, a Szovjetunió Legfelső Taná csának küldötte részt vett azon a viUásreggelm, ame­lyet Lord Boyd-Orr, a Nem zeti Kereskedelmi Fejleszté­sét Elősegítő Brit Tanács el­nöke adott a tiszteletére. A villásreggelin angol cégek vezetői, parlamenti képvise­lők, diplomaták, újságírók je­lentek meg. (MTI). Újabb letartóztatások Észak-Rhodesiában Salisbury (MTI). Az AFP jelentése szerint a Dél- Rhodesiai Parlament máso­dik olvasásban megszavazta az egyes pártok és szerveze­tek esetleges felosztására vo­natkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat elsősorban a Dél-Rhodesiai Afrikai Nem­zeti Kongresszus, a Béketa­nács és a szakszervezetek el­ten irányul, s lehetővé teszi, hogy feloszlassanak minden olyan szervezetet, amelyet a Dél-rhodesiai hatóságok a közrend szempontjából „ká­rosnak’’ minősítenek. Ohai ^UfKA^a^diaiuttk: KINEK HASZNÁL? A nyugati burzsoá sajtóidon folyjak, tiszteletbentart- már hetek óta az arab népek im.peria 1 irtáéi lenes frontja- | nak felbomlásáról, az Egye­sült Arab Köztársaság és a fiatal Iraki Köztársaság kö­zötti ellentétekről beszél — nem is titkolt kárörömmé,. A nyugati lapok igyekeznek úgy beállítani a dolgot, mintha az imperialisták által támogatott Savvaf ezredes zendülése az Egyesült Arab Köztársaság­gal állana ' kapcsolatban és egyes kairói lapok alá is tá­masztják e.t a nyilvánvaló célzatossággal terjesztett hírt, amikor — hogy az Izvesztyi­ja című szovjet újság által felhozott tényékre hivatkoz­zunk — pl. az Egyptian Ga­zette azt írja, hogy „új vezé­rek támadnak, akik az el­esettek helyére állnak”. Az újságolvasó bizton meg­kérdezheti tehát, mi is törté­nik ma Közép-Keleten, kinek malmára hajtja a vizet a je­lenlegi iraki—EAK ellentét? Hruscsov elvtárs legutóbb, az iraki—szovjet gazdasági meg­állapodás aláírásakor kitért erre a kérdésre. Elmondotta, hogy annakidején Nasszer el­nök üdvözölte az iraki forra­dalmat és kifejezte azt az óhaját, hogy megbeszéljék az új helyzet következményeit. Akkor együtt örvendtün-k a forradalom sikerének” — mondotta Hruscsov, majd így folytatta: „Nasszer elnök úr vc'.zménye azonban — szá­momra, érthetetlen módon — fokozatosan megváltozott az iraki forradalomról, pedig az megfelel az arab népek és Irak felvirágzása érdekének”. Hruscsov elvtárs elmondot­ta, hogy ebben főleg Nasszer elnöknek a két ország egye­sítésével kapcsolatos nézetei játszanak nagy szerepet. Az EAK elnöke ugyanis azt sze­rette volna, ha a forradalmi Irak az arab.nacionalizmus sajátos értelmedébe alapján azonnal beblvadt volna az Egyesült Arab Köztársaság­ba. Az Iraki Kommunista Párt már szeptemberben rá­mutatott erre a törekvésre. Mint nyilatkozatában hang­súlyozta, ekek az erőfeszíté­sek „nem demokratikus mó­va és önzetlen, tárgyilagos módon megvitatva a különbö­ző álláspontokat, hanem olyan módon, amely meg­fosztja a többieket attól a le­hetőségtől, hogy szabadon nyilváníthassák véleményü­ket és mozgósíthassanak saját álláspontjuk mellett.” Márpedig az arab egység megvalósulásának különböző útjai vannak és nem feltétle­nül az azonnali állami egye­sülés a leghelyesebb. Az ira­ki kommunista párt nyilat­kozata rámutat arra. hogv az iraki forradalom dicsőséges győzelme után nagy távlatok nyíltak az arab egység meg­valósítására és ilyen körül­mények között „nem érdeke sem Iraknak, sem az egység ügyének, hogy összetákolt vagy érzelmi színezetű intéz­kedésekkel, melyek csak kor­látozott politikai célokat vesz­nek tekintetbe, kudarcra kár­hoztassuk ezeket a perspek­tívákat. „Hruscsov elvtárs is azt mondotta legutóbbi be­szédében, hogy „az országok egyesítéséről az érintett or. szagok népeinek kell dönte­niük ... Az arab népek, ame­lyek éppen csak most szaba­dultak fel a gyarmatosítók rabságából, különösen érzéke­nyek nemzeti függetlenségük­re, kivívott szabadságjo. gaíkra“. Nyilvánvaló tehát, hogy az ilyesfajta elhamarkodotl egyesülés nem szolgálná az egységes arab nemzet érde­keit, hanem ellenkezőleg, széthúzás forrásává válhatna, mert sokan úgy értelmezhet­nék a dolgokat, mintha egy kormány törekvéseiről lenne szó, nem pedig az arab érde- kekrpL Hruscsov elvtárs is elis­merte, Irakban is mindenki elismeri Nasszer elnök nagy szerepét Egyiptom és az arab népek felszabadításában az imperialisták elleni küzde­lemben. Ugyanakkor nem le­het elhallgatni azt sem, hogy az Egyesült Arab Köztársa­ságban sok szempontból vi­tatható nézetek kaptak lábra, amelyek mindent a „nacio­nalizmus” érdekeinek igye­keznek alárendelni — így a demokratikus szabadságjogo­kat is. Mint ismeretes, az Egyesült Arab Köztársaság­ban intézkedéseket hoztak a szabadságszerető erők ellen és Nasszer elnök legutóbbi damaszkuszi beszédében olyan hangon beszél a kom­munistákról, amelyhez hason­lót — Hruscsov elvtárs szá­mival élve — „eddig csík az imperialisták szótárából is­mertünk.” Ha az EAK kormányzó kö­rei így fellépnek a szabad­ságszerető erők ellen, az semmiképpen sem szolgálja az arab nép, sőt az arab na­cionalizmus ügyét sem. Az iraki nép és az iraki kom­munisták — akik a maguk demokratikus rendszerét épí­tik — ezért aggódnak egy elhamarkodott egyesülés kö­vetkezményeitől. Ugyanakkor létezik a je­lenlegi helyzetből kivezető út. Az Iraki Kommunista Párt szeptemberi kiáltványa Világosan megjelöli ezt az utat, amikor a két ország, az EAK és Irak összeolvadása helyett az együttműködés első lépéséül a konföderá­ciót, a két szabad arab nép államszövetségét javasolja, amelyen belül azonban meg­őriznék függetlenségüket. Az arab tömegek felemelkedé­séért felelős köröknek előbb- utóbb mindenképpen be kell látniok Kairóban, hogy az elhamarkodott törekvések az egyesülésre és a hazafias erők, a kommunisták ellen hozott intézkedések az impe­rialistáknak kedveznek, a na­cionalizmus legádázabb el­lenségeit segítik. Ezért mond­hatta Hruscsov elvtárs: „Szovjet részről remélik, el­tűnnek a konfliktusok, ame­lyek a közös imperialista­ellenes harcot gyengíthetik”. B. D. LM Az 1919-es magyar forradalom nagy visszhangot váltott ki egész Lengyelor­szágban. A Lengyel Kommunista Munkás­párt Központi Bizottsága 1919. március 31-én kelt felhívásában arra mozgósította a lengyel munkástömegeket, hogy köves­sék a magyar elvtársak példáját. A Ma­gyarországon élő lengyel munkások köré­ben is megalakultak a Lengyel Kommu­nista Munkáspárt csoportjai, melynek lapja, a „Czerwona Cazeta" (Vörös Újság) már 1919. április 24-én megjelenik. Ami­kor az intervenciósok imperialista hadse­regei megtámadták a fiatal Magyar Ta­nácsköztársaságot, az ország területén élő lengyelek százai is fegyvert ragadtak a forradalom védelmében. A lengyel száza­dok hősiesen harcoltak a szlovákiai és a tiszamenti harcokban és közülük sokan estek el a harc mezején. A megtizedelt lengyel csapatok fegyverrel a kezükben a Magyar Tanácsköztársaság utolsó napjáig harcban álltak a túlerőben lévő interven­ciós és fasiszta seregek ellen. Az itt következőkben a történelmi na­pok még életben lévő szemtanúi közül az 1919-es magyar forradalomban részt vett lengyel, Józef Lapinski mondja el vissza- elmékezéseit. I lóalj a III. Magyar Zász­lóaljjal együtt egy Tisza melletti falunál foglalt ál­lást. Ezen a helyen már szé­lesen folyik a Tisza. Felada­tunk a következő volt: a lengyel rohamosztagnak ve­zetésemmel az éj leple alatt csónakokon át kellett jutnia a Tisza keleti partjára és néhány helyen fel kellett szakítania a vasútvonalat. E hadművelet utáni éjsza­ka zászlóaljunk gyorsított me­nettel elérte Tiszafüredet, ahol részt vett a község kö­rüli harcokban. Egységeink­nek nagyobb része csónako­kon átkelt a Tisza keleti partjára és támadásra zárkó­zott fel. Sajnos, a műszakiak nem voltak abban a helyzet­ben, hogy ilyen gyors tempó­ban készítsék elő a tüzérség átkelését. Sikerült azonban az ellenségtől jelentékeny tartalékot elvonni és ellentá­madásba átmenni. Közben a Budapesten megalakult kor­mány megkért bennünket a lefegyverzésre. Azonban tisz­tán láttunk. Megértettük, hogy ez a jobboldali szociál­demokraták aljas provoká­ciója, akik bennünket fegy­vertelenül akartak a fehér- disták kezére játszani. Ekkor a katonákhoz azzal a kérés­sel fordultunk, hogy ne te­gyék le a fgyvert, hogy fegy­veresen vonuljanak a tatabá­nyai bányavidékre, ahol szá­mítani lehetett a bányászok segítségére, abban az eset­ben, ha át akarjuk lépni a határt. És a nemzetközi zászlóal­jak katonái az augusztusi éj sötétségében csoportokban hagyták el a kelenföldi Be- bel-laktanyát, hogy Tatabá­nya irányába áttörjék magu­kat. 3ozef Lapinski i (A Magyar Tanácsköztár­saság II. Lengyel Zászlóaljá­nak volt parancsnoka J. La­pinski, aki alábbiakban a katona egyszerű, a tényekre szorítkozó hangján számol be élményeiről). S „Amikor 1919 március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, a nem­zetközi ellenforradalom azon­nal a fegyveres intervenció (eszközéhez folyamodott. A Magyarországi Lengyel Kommunista Munkáspárt csoportjai, a lengyel forra­dalmárok dicsőséges hagyo­mányainak megfelelően „A ti szabadságotokért és a miénkért” jelszóval fordul­tak a magyarországi lengyel munkásokhoz és felhívták pket arra, hogy a magyar proletariátust fegyverrel se­gítsék. Budapesten, a Damja- nich-utca 50. szám alatt Központi Lengyel Toborzó Irodát nyitottak. Hamarosan megkezdődött a Kelenföldi Bebel-laktanyában az I. Len­gyel zászlóalj megalakulása. Néhány nap alatt annyi . lengyel önkéntes jelentkezett, . hogy a sorozást le kellett ál- L Utáni. A sorozásnál elsősor- ; ban azokat vették fel, akik [ tudtak a fegyverrel bánni. Ezeknek is politikai érettségi . vizsgán kellett átesniök. Az I. Lengyel Zászlóalj a . magyar munkásokkal együtt . indult a frontra. A zászlóal- , jat az egész lengyel kolónia búcsúztatta. 1 A zászlóalj résztvett a fel- t vidéki fronton indított álta- . lános ellentámadásban. 1919 . június elején Érsekitjvárnál , az orosz zászlóaljat megtá- [ madták az intervenciósok. . Ekkor az 1. Lengyel Zászló- [ alj parancsnoka, Gawlinski - a pihenőben lévő zászlóaljat • támadásra vitte, rajtaütött az . ellenségen és visszavonulás- . ra kényszeritette. Ebben az t ütközetben halt hősi halált i Gawlinski, a Magyar Vörös i Hadsereg I. Lengyel Zászló- i aljának parancsnoka. Időközben sor került a II. Lengyel Zászlóalj megalakí­tására, amelynek én lettem a parancsnoka. Június első felében indult el zászlóaljunk az északi frontra, az orosz és a jugoszláv zászlóaljak­kal együtt. Június 25-én ért hozzánk a hír, hogy az ellenforradal­mi elemek Budapesten a jobboldali szociáldemokraták támogatásával önkéntes ro­hamalakulatok keletkeztek, hogy Budapest proletariátu­sának segítségére siessenek. Vörös roham-alakulatokat szerveznek a lengyel zászló­aljak is. Engem jelöltek ki a lengyel rohamosztag pa­rancsnokának. Június 27-én, mint az osztag küldötte ér­keztem Budapestre, ahol már nyugalom volt. A fehérgár­disták felkelését két nap alatt leverték. Később távirattal a front­ra hívtak. Július közepén a Vörös Hadsereg ellentámadásba ment át. A II. Lengyel Zász­NAGY I IDŐK TANÜI A Magyar lanácsközt ár saság harcaiban részt vett lengyelek visszaemlékezései

Next

/
Thumbnails
Contents