Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-15 / 39. szám
4 SF Ol NOK MEGY”?! NF, 1959. február 15. Mi újság a határban? A törökszentmiklósi Dózsa Tsz-ben 4000 baromfit nevelnek as idén Nagy a hideg — mondja Szendrei Imre, az egyik motor vezetője — és sok a belépő, teszi hozzá Csikós Imre a tiszagyendai Vörös Csillag Tsz tagja. Hogyan tovább? Erről tanakodik Leviczki Sándor, Balogh István és Pádár László. Mindhárman új belépői a gyendai Vörös Csillag Tsz-nek. Igaz, már több. mint két hete léptek a termelőszövetkezetbe, s azóta munkába is álltak. Részt- vettek a trágyahordásban, az állatok takarmányellátásában. S jutott idő népnevelőmunkára is. Este a pártszervezetben i Ha néhány évvel ezelőtt a | baromfi tenyésztést emlitet- Ite valaki a törökszentmikíó- fsi Dózsa Tsz-ben, akkor 1 rendszerint legyintés volt a I válasz. I Minek az, csak baj van Ivele, a haszon meg kevés — | mondogatták, s ez alól nem |volt kivétel a közös gazdagság vezetősége sem. A tsz. Ü fennállása óta eltelt tíz 1 évből csak az utóbbi másfél vesztendő hozott változást. — | Hosszú vitatkozás után tail valy megtört a jég. A szö- I vetkezet közgyűlése (hála a i Baromfi Feldolgozó Vállalat s szorgalmazásának, na meg a = szövetkezetiek józan belátá- Isának), megteremtette a = baromfitenyésztés kialakítá- ssának feltételét. 400 baromíis § törzsállományt vásároltak. — gjlgaz, hogy kezdetben még |nem volt iskolázott baromfi Igondozó, a férőhelyek sem gtündököltek a napfénytől, de H az első lépést megtették, Imert követeli az élet, a nagy- g üzemi gazdaságokkal szem- fben fennálló követelmény. 1 Az új gazdasági esztendő sújabb fejlődést hoz. A tiszta, ^világos és kellemesen fűtött sfbaromfí-nevelőben jelenleg 11500 darab naposcsibe fejlő- Hdik. S hogy mit jelent a ba- sromfi feldolgozó vállalat [szakembereinek patronálása Imisem bizonyítja jobban, Imint az, hogy a tojásból kinkéit kis csirkéket zárt, fű- gtött gépkocsin szállították ki =a termelőszövetkezetbe és =Vas Isván a BARNEVÁL ^szakembere azóta is gyakori Ivendég. Tanácsokat ad, el- fienőrzi fejlődésüket, egyszó- gval a szó valódi értelmében l„atyáskodik” a tsz. ilyenirá- gmyú munkája felett. 1 A közösség maga is gon- gdoskodott arról, hogy a ba- H romf iállomány jókezekben fg legyen, mert ha valahol érvé- inyes, akkor itt kétszeresen gaz a mondás, hogy az asszo- = nyi munka aranyat ér. Ko- 1 vács Erzsébet nemrégiben = tért vissza egy éves barom- I fi gondozói tanfolyamról. §j A kartali állami gazdaságiban volt lehetősége a komoly 1 szakértelmet kívánó baromfi 1 nevelés minden csínját, bin- sját elsajátítani. Ért is hoz- Izá és ami ennél is fontosabb 1 szíve minden melegével sze- Ireti, szinte babusgatja a 1 szárnyaikat bontogató apró- I jószágokat. Két hét óta még g egyetlen elhullás sem volt lés a naposcsibék erre az 3 időre elérték a 15 dekát. 3 A 40 centi vastagságú mély 1 alommal eilátott nevelőben Isüllyesztett fűtőberendezés 1 biztosítja az előírt egyenletes i meleget, a helyiségek páratartalmát pedig a BARNE- VÁL-tól kapott páramérő készülék ellenőrzi. A termelőszövetkezet azt a célt tűzte ki, hogy a naposcsibéket 12 hetes korukra 1 kilósakra fejlesztik. A kukoricadarán kívül rendszeresen etetnek tápszereket is, amelyek kedvezően segítik a súlygyarapodást. Az első 1500 darab csirke kb. április végén kerül átadásra és utána újabbakat hoznak. Ebben az évben 4.000 darab csibét nevelnek fel a 400-as törzsállományt pedig 1000-re szaporítják. A törökszentmiklósi Dózsa Tsz. helyesen tette, amikor hozzálátott a baromfitenyésztés fejlesztéséhez. Nemcsak ;öbb húst ad az országnak, hanem jelentős mértékben gyarapítják majd a szövetkezet jövedelmezőségét is. Mélyhűtött zöldpaprika A Mirelité Mélyhűtő Vállalat újabb gyártmánnyal gazdagította termékeinek választékát. Negyedkilós csomagolásban mélyhűtött zöldpaprikát hozott forgalomba. Az ízléses csomagolású zöldpaprikát dobozonként három forint hetven fillérért árusítják a szaküzletek. Peszeki István traktoros PESZEKI ISTVÁN, a Szolnoki Gépállomás traktoros brigádvezetője régi ismerője a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Maga 1952-ben lépett be tíz hold földjével, 1954 óta pedig mint traktoros brigádvezető segíti abe- senyszögi termelőszövetkezetek előrehaladását. Fiatal, energikus ember, s ha a közösségről van szó, akkor nevét márkaként emlegetik a Haladás, Kígyóközi és Ifjúsági Termelőszövetkezetekben. A brigád tíz erőgépével és számos munkagépével több mint ezer hold földet művelt az elmúlt évben. Csakhogy a tervteljesítési mutatók nem mindig érték el a kívánt eredményt. A tavaszi és a nyári terv sikeres teljesítése után az őszi munkák állását hirdető grafikonon 88 százaléknál megállt a vonal. Mi volt a lemaradás oka? — Tavasszal és nyáron csak a termelőszövetkezeteknek dolgozott brigádunk, s a nagyüzemileg kialakított táblákon természetesen jobban ki tudtuk a gépeket használni — mondotta. — Ezzel szemben az ősszel négy erőgépünk az egyénieknek dolgozott és ez igen visszahúzott bennünket a tervteljesítésben. A mintegy ötven aprótagban lévő földekre sok időt pazaroltunk a költözködéssel, átcsoportosítással, mert a kisparcellák behálózták a besenyszögi határ csaknem minden sarkát. MI MOST TEHÁT a teendő? Peszeki István a brigád több tagjával együtt felsorakozott a népnevelők közé. Ráérő téli napjaiban járogat- ja a besenyszögi egyéni gazdákat. Nem mond nekik sok újat, hiszen aki ott él és dolgozik, tudja, mire képes a nagyüzemi gazdaság, menynyivel előnyösebb ott dolgozni, ahol gép könnyíti a nehéz, fáradságos munkát. Közben állandóan tartja a kapcsolatot a szövetkezeti gazdaságokkal is. Méregeti, számolgatja; a közös föld gyarapodásával, hogy nő a brigád feladata. Vannak már jó jelek. Értesülése szerint a Kígyóközi Tsz százötven hold földdel gyarapodott és jelentős felfejlesztésre lehet számítani a másik két gazdaságnál is. — A jelenlegi állapotból, a szövetkezetek gyorsabb ütemű fejlesztéséből arra következtetek, hogy szükség lesz a brigád megerősítésére. Már most jeleztem, hogy szükségünk lenne egy DT traktorra és egy univerzális erőgépre. Persze, egyelőre nem léphetünk fel nagy követelményekkel, helyette inkább arra törekszünk, hogy a kezelésünkben lévő erő- és munkagépeket maximálisan kihasználjuk — mondotta. — Javítani kell a munkafegyelmet is, hogy megakadályozzuk az olyan eseteket, mint ősszel történtek. Egyik-másik traktorosunk kilenc- félízkor járt a munkába és i iőnapelőtt befejezte. Peszeki István brigádja 'tja és érzi azt a nagy feős'égteljes feladatot, amely rá vár a közeli hónapokban. Arra törekszenek, hogy azok a traktorosok akik ma még nem szövetkezeti tagok, mielőbb azok legyenek (csakhogy rendezni kéne azt a problémát, hogy a traktoros szövetkezeti tagoktól a gépállomás és a termelőszövetkezet is levonja az SZTK járulékot). S A TERV, a fejlesztés végsősoron azt célozza, hogy ősszel már ne legyen egyéni gazdaság, a gépállomás traktorai összefüggő nagyüzemi táblákon a termelőszövetkezetben dolgozzanak. E. S. Ma újból több községb< látogatnak el az orszaggyu lesi képviselők, megyei-iá-, rási Vezetők, hogy falunapok keretében találkozzanak a dolgozó parasztokkal, a községek lakóival. Délelőtt 10 órakor Kunmadarason Csáki István elvtárs, az MSZMP megyebizottságának titkára; Jászbol- dogházán Csótó István, a Megyei Tanács VB. elnökhelyettese; Kunszentmárton- ban Szekeres László, az MSZMP megyebizottságának munkatársa; Fegyverne- ken Z. Nagy Ferenc ország- gyűlési képviselő; Tiszaiga- ron Hodos János országgyűlési képviselő; Tiszaőrsön Nyíri Béla, a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztályának vezetője; Öcsödön VaHalász JánOS bácsi meg, a Lánjga Cigányzene hangjai szállnak felénk a faluból erről is, arról is. Kíváncsian indulunk el, hogy megkeressük a hangok eredetét. Csakhamar rátalálunk a Pipacs utcában, Halász János háza előtt a jókedvű társaságra. Hárman- négyen húzzák, a többiek meg kedves szóval beszélgetnek, vagy a zenét hallgatják. Itt találjuk a házigazda feleségét, eladósorban lévő lányát, aki a járási bajnok kézilabdacsapat tagja. Halász bátyánk fényképet mutogat. Ez itt a legnagyobb lányom, a Belügyminisztériumban dolgozik. Rendőrtiszt, s a férje is rendőr. Mária a Kútvölgyi úti kórházban talált munkára. A férje ugyanott szerelő. Harmadik lányomra is büszke vagyok. Velem együtt lépett a tsz-be. Másik két lányom pesti lakos. Hát népes a család, sokan vagyunk, de szeretjük egymást. — Tudja, korábban én már tsz-tag voltam — tereli másra a szót a házigazda. — Most már nagyon vártam, hogy szóljanak: János bácsi, jöjjön vissza közénk. De megelőzték őket. Másik tsz tagjai kerestek fel. Megmondtam nekik, hogy hamarabb kellett volna jönnötök. Na, nem baj, úgyis egy úton haladunk. Elbeszélgetünk a családdal, majd a népfront elnöke nemzetiszín pántlikás bütykösből vérpiros szőlőlevet önt a poharakba. Jő egészséget kíván a nagy elhatározás után. Halász János lassan kortyol. Megtörli a bajszát, ránéz asszonyára szeretettel, kedvesen, s így mondja: — Anyja, bízom abban, hogy a nyugodt, békés megélhetést megtaláljuk a tsz- ben. — IF — Jászkisér. Igen mozgalmasak az esték a tiszagyendai pártszervezetben. Kun László párttitkár elvtárs alig győzi hallgatni a lelkes népnevelők: Kontra Mihály, Veres Sándor. Cice Sándor, Csikós Imre és a többiek beszámolóját. A határ ezen a részen ennyi, másik részén annyi tsz tagot szerveztünk — mondják a népnevelők. Majd a kályha nellé húzódva egymás között kicserélik a népnevelőmunkában szerzett ta pasztalataikat. /j fehérfalú, vöröscsere- ^ pes tanyák teteje még fehér. Ügy januárban valami kis hó esett erre, s mindenhol elolvadt már, csak éppen a tetőkön maradt mutatóba. — Mintha szimbolizálná az egész falura jellemző kitavaszodást. Januárban még szövetkezetiek és egyéniek lakták ezt a kicsi községet. Most már csak az utóbbiakról lehet szó. Ahol most járunk, ez a Deák-dűlő. Két dűlőút mellett elszórt tanyák, módosabbakra valló udvarokkal, gazdasági épületekkel. Középparasztok laknak erre. Már- már úgy látszott, velük nem igen lehet semmire menni. Ámde ahogy egyszer a tetőkön is elolvad a hó, úgy indult olvadásnak ez az utolsónak maradt sarok. Nánási elvtárssal, a járási tanács titkárával porhanyít- juk csizmánkkal az amúgy is omló búzavetést. Csak úgy találomra indulunk el abba a tanyába, ahonnan ugat a kutya. A nagylány csittitja a kuvaszokat, s látszik kérdő tekintetén, mit akarhat ez a két idegen. — Szövetkezeti ügyben. — Már tegnap beléptünk. — Hogy hívják az édesapját? — Deák Antal, Az a 17 holdas Deák Antal, akiről az újság is irt. Kétpói FELJEGYZÉSEK —1 4 többiek? — Erre már benn vannak. Zoltán Gábor bácsiék, Szatmári Lajos bátyám, Tömös- közi Mihály bá’, Lévai Zsiga egyszerre írták alá apámmal. Jövünk a falu felé. Torony iránt keresztül, a tavaszba- szökö, nadrágszíj búzatáblákon. Kissé távolabb a Tamáspusztai Állami Gazdaság kétpói üzemegységében egybefüggő, géppel művelt nagykiterjedésű földdarabok. S jövőre ilyen lesz az egész határ. Most még lófogatú ekéket, kézikaszákat rejtegetnek a szétszórt tanyák fészerei. Nem sokáig lesz szükség rájuk. Egy-két év, s büszkélkedve mondják majd, mint a törökszentmiklósi dózsabeliek e nyáron: — Egy kaszavágás nem sok, annyit nem tettünk kézi erővel. A faluban vagyunk. Új település. Űj a tanácsháza, új az iskola, az orvosi lakás és az egész falu. A takaros házakat a Szabadság Tsz tagjai építették főképp. Könnyebb munkával — több jövedelemből. S hogy mit hoz még a szövetkezés? A titkár elvtárs mutatja: — Ide kultúrház épül. Oda iskola. A tanácsházán pedig örömujjongva újságolják: eltűnik a kétpói szik. Tussal rajzolt térkép Mezőtúr felé eső sarkán különleges jelölés van. Pói-szék. Ez a neve. Ezerötszáz holdon, ki tudja, mióta már, semmit nem termett itt az ellúgosodott talaj. Most a Zöld Mező Termelőszövetkezethez került az egész terület. Hamarosan kezdik a csatorna építését, s rizst ont majd az átkosemlékű Pói- szék. Régi vágyuk ez már az embereknek.. A felfejlesztés első napjaiban Olajos János gazda vezetésével Takács János és Patkós gazda kíséretében jött a küldöttség. — Szakcsoportot alakítanánk a Pói székre. Kalocsai elvtárs, a fejlesztésre ideküldött pártaktívista leült a parasztokkal. — A termelőszövetkezeté a jövő. Sokkal olcsóbban, modern aranybányát nyithatnak ott maguk. Elment a három középparaszt. Nem sokkal utánuk a népnevelők. Napokig eredménytelenül tértek vissza. Olajos gazda az öntözéses gazdálkodás szerelmese, ellentmondott az újnak. Hagyták. Aztán ő maga ment be a tanácsházára. — No, aláírhatnánk már a nyilatkozatot, — fogadta az elnök. — Nem írom. — Miért nem? Az történt, hogy Olajos gazda tudta: a faluban Debreceni Róza, a mezőgazdász és ö rajong legjobban a csatornáért. Hát csak neki írta alá. Ilyen kissé humoros, kissé megható történetek százával születnek most a kétpói határban. Ott van ni, Gedei István esete is. Harmadik napja keresték fel, s nem hajlott a szóra. Aznap délelőtt fél 11-kor kijelentette: ha mindenki benn lesz is, ő marad. Ebéd után már jókedvűen ugrott fel az agitátorok kis weaponjára. — Ha én már beléptem, jöjjön az egész falu. Nyugodtak lehetnek, én sose ha- markodtam el a dolgot. Szürkületbe torkollik a délután. A tanyák között a Deák-dűlő utolsó maradi embereit látogatva a népnevelő-párok már csak fekete pontnak látszanak. De járják a határt. Ök formálják itt a jövendőt. Termelőszövetkezeti tagok, mint Kapusi István is, járműjavítás munkások, s az újat felismert tegnapi középparasztok hirdetik a születő új jövendő igazságát. BORZÁK LAJOS Hol lesznek falunapok? dász István elvtárs, a kun• szentmartom járási pártbizottság első titkára; Tjsza: kürtön Varga József élwfe; i Jászágón Sós Ferenc elvtárs . tart falunapot. Ugyanebben az időpontban • Jánoshidán a tótkéri határ• részen Árvái István, a jász• herényi járási pártbizottság ■ első titkára tanyai gyűlésen > találkozik a dolgozó parasz■ tokkal. " Délután 1 órakor Tisza- \ püspökiben Halász Mátyás, ‘ a Hazafias Népfront megyei- titkára tart falunapot. Tiszaroffon délután 2 óra- J kor Papp Lajos É. M. fő- , osztályvezető; Csépán Pintér . Jeremiás lesz a falunap elő- ‘adóia.
