Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

1959. február 15. S7' V(>k M» El ’ p 5 Felhívás ifjú traktoristák verseilte fiatalok! Kiszisták! Ifjú traktorosok! Gépállomások, állami gaz­daságok fiatal traktorosai, kik ezrével dolgoztok a szán­tóföldeken, mindennapos, be­csületes munkával harcoltok a magasabb terméshozamok eléréséért — hozzátok szó­lunk. A KISZ Központi Bi­zottsága, a MEDOSZ elnök­sége, az FM. Gépállomási és Gépesítési Főigazgatósága, valamit az FM. Áll. Gazdasá­gok Főigazgatósága meghir­deti az 1959-es évre „A gép­állomások ifjú traktorosai­nak egyéni versenyét”, vala­mint „Az állami gazdaságok ifjú traktorosainak országos egyéni versenyét.” A verseny célkitűzései: — Géptípusra való tekin­tet nélkül 1959. január 1-től december 31-ig a legtöbb műszaknorma teljesítése; — Kifogástalan minőségi munka; — Kisebb teljesítményt el­érő, a szakmailag képzetle­nebbek segítése, új munka- módszerek átadásával; — Kenő- és tüzelőanyag normák betartása; — Gépjavítási költség elő­irányzat csökkentése; — Az előírt karbantartá­sok szakszerű elvégzése olyan módon, hogy a gépki­esés a teljesített műszakok 3 százalékát ne haladja meg. A verseny jutalmazása: Az országosan három el­ső helyezett 2000—2000 Ft, az országosan öt második helyezett 1500—1500 Ft, az országosan öt harmadik helyezett 1000—1000 Ft juta­lomban részesül. A versenyben résztvehet minden 30 éven aluli trak­toros, aki a célkitűzéseit elfogadja és an­nak megvalósításáért dolgo­zik. Fiatalok! Kiszisták! Ifjú traktorosok! Jelentkezzetek az ifjú traktorosok országos egyéni versenyére. Szerezzetek még nagyobb megbecsülést a trak­toros névnek. A termelési tervek túlteljesítésével segít­sétek elő az élüzem és kiváló dolgozó cím elnyerését A munkaverseny, amelyre hí­vunk benneteket, a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sét, erősítését szolgálja. Ez ifjú traktorosaink legneme­sebb feladata. Gépállomások, állami gaz­daságok kiszistái! Szervez­zétek és vigyétek győzelem­re az ifjú traktorosok orszá­gos egyéni versenyét. FM. Gépállomási és Gépesítési Főigazgatósága MEDOSZ Elnöksége KISZ Központi Bizottsága FM. Állami Gazdaságok Főigazgatósága Törö'szenJmiklóson kilenc a termelő- szövetkezetek száma Pénteken este Surjánban új termelőszövetkezet ala­kult. Az új Ady Endre Ter­melőszövetkezet Törökszent- miklós város kilencedik tsz-e. Az Ady Endre tizennyolc fővel alakult meg, s a napok­ban újabb létszámnövekedést várnak. Gyarapodik a páma- pos Bocskai is. Huszonné­gyen alakultak, s megkétsze­rezték létszámukat, már negyvennyolcán vannak. A Búzakalász tizennégy belépőt fogadott a ballal részről a napokban. Ugyanitt három gazda kitöltötte a belépési nyilatkozatot új termelőszö­vetkezet alakítására. A mai nap döntő jelentő­ségű lehet a város történeté­ben. E vasárnap reggel hat­száz tsz-szervező indult ki a határba. Surján, Tamáspusz­ta, Bállá, Pozderka és a bel­terület a hadszíntér. ismét több eggyel a közös gazdaság Manapság napirenden ala kulnak az új közös gazdasá­gok. Néhány nappal ezelőtt éppen egy alakuló közgyűlés­re toppantunk be örmé­nyesen. Itt 19 egyéni gazda 106 hold földön alakított sző' vetkezetet. A közös gazdaság elnökének Bojtok Imre 4 hol­das gazdát választotta, el­nökhelyettesnek pedig Már­BOJTOK IMRE, az új tsz. elnöke. „FÉLVÁLLON A TEHER“ — címmel a múlt vasárnap cikk jelent meg lapunkban. Arról szólt, hogy az ország boldogulása és saját haszna érdekében az eddiginél töb­bet kellene produkálnia pa­rasztságunknak. Rákóczifalváról az egyik olvasónk azzal a megjegy­zéssel reagált a cikkre, hogy a parasztság nagyon is meg­teszi a magáét, sokat dolgo­zik, s ennek ellenére év vé­gén a különböző kiadásokat, _ s az adókötelezettséget ki­fenti verseny ’ egyenlítve viszonylag kevés Mindenki a nagY célért Napokkal ezelőtt Kunhegyesen megbeszélésre jöttek össze a község tömegszervezeteinek, intézményeinek, — vállalatainak és egyéb szerveinek vezetői. Arról beszél­tek, ki milyen segítséget ad a mai napra, hogy a kol­lektivizálást befejezzék. Szívesen látott vendégek Napjainkban sok családhoz bekopogtatnak a népnevelők. A legtöbb helyen szívesen látott vendégek. Kunmada­rason Teremi László egyéni gazda tepertőspogácsával és borral kínálta Kovács Mihály és Szalai Sándor elvtár­sakat. Khcorin baromfr nevelési és IyUuoUII hizlalási szerződést a Föídművesszövetkezettel! Szerződést köthet: CSIRKÉRE, HÍZOTT LIBÁRA, PULYKÁRA, HÍZOTT KACSÁRA. A szerződéskötés előnyei: ELŐLEG, MAGAS ÁTVÉTELI ÁR. marad tarsolyában. A falu spekuláns, kupec elemeit le­számítva a kisparasztoknal valóban az a helyzet. Senki sem tagadja azt sem, hogy mezőgazdasággal foglalkozó dolgozóink döntő többsége munkaszeretetből példát mu­tat, áldozatvállalóan végzi feladatát. Bizonyítja ezt az is, hogy 1958-ban a mezőgaz­dasági tervet — országos szinten — 104 százalékra tel­jesítettük. Az is igaz, — erre múlt vasárnapi cikkünk is utalt, hogy parasztságunk mosta­ni helyzetéhez viszonyítva je­lentős mértékben hozzájárul az ország boldogulásához. De a mérleg csak a parasztság mostani helyzetéhez viszo­nyítva mutat jelentős hozzá­járulást. Ha azt nézzük, hogy mennyi lisztre, húsra, zöldségfélére, gyümölcsre, stb. Volna szüksége áz Qi'i szágnak, akkor bizony még kell állapítani, hogy a me­zőgazdasági termékekből sok­kal több kellene. Hogyan le­hetne ezt elérni? S ez az út nem lehet más, mint a szövetkezés, az erők egyesítésének útja. Csakis ez Villan j szer elő, vízvezeték- és fűtésszerelő szakmunkásokat felveszünk szolnoki és Szolnok megyei mun­kahelyeinkre. Jelentke­zés az É. M. Szolnok megyei Állami Építő­ipari V. 4. sz. főépítés­vezetőségén, Szolnok, Vöröshadsereg u. 4/a. Diákok és tanárok a szövetkezetekért A Szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum tan­testülete rendszeres tsz-láto- gatáson ismerteti meg nö­vendékeivel a nagyüzemi gazdaságok életét. A téli szünet alatt az intézet 29 ta­nulója több napot töltött a termelőszövetkezetekben ■ és gyakorlati segítséget nyújtott a zárszámadások elkészítésé­hez. A végzős osztályok tanul­mányozták megyénk két leg­nagyobb közös, gazdaságának fejlődését a megalakulástól napjainkig. Az iskola taná­rai és tanulói célul tűzték, hogy a jövőben még több se­gítséget adnak elsősorban a szövetkezetek könyvviteli munkájához. Meghívják is­kolájukba azokat a régi diá­kokat, akik jelenleg a ter­melőszövetkezetekben dol­goznak, hogy jobban megis­merjék a nagyüzemi gazda­ságok életét. A tanévben számos tanul­mányi kirándulást rendez­nek a jól működő gazdasá­gokba. A technikum mező- gazdasági tagozatának vég­zős növendékei közül eddig mintegy 60 százalék kérte elhelyezését a mezőgazdasá­gi nagyüzemekbe. vezet célhoz. Erre utal töb­bek' között az is, hogy a ter­melőszövetkezetek a múlt évben — országos szinten — búzából 1,8 mázsával, rozs­ból 1.5 mázsával, őszi ár­pából 1,4 mázsával termel­tek többet az egyénieknél. Állatállományuk is rohamos léptekkel fejlődik. Mindez arra vall, hogy egészében nézve, nemcsak könnyebb munkát végeznek a tsz ta­gok, hanem a többtermelés következtében jobban élnek az egyénieknél, s az ország gyarapodásáért is többet tesznek. Ezért ajánlja és se­gíti a párt a szövetkezeti gaz- alkodást. Arra kérjük a rákóczifal- vi levélírónkat, gondolkoz­zon ezeken, s rájön, hogy a parasztság erői egységesíté­sével könnyebb és emberhez méltóbb életet teremthet ma­gának, s ennek ellenére az eddigieknél nagyobb részt vállalhat a hazának gazda­gabbá tételére irányuló erő­feszítéséből is. (si) Képünkön az alapító tagok a 3004/1-es rendeletét beszé­lik meg. ton Józsefet. Értesülésünk szerint gazdaságilag jó erős tsz lesz a Kossuth-ból, mert F. Kovács Sándor 15, özv. Németh Gáspárné 16, Stum­mer Mihály 8, Mikus József 6.5 holdas és hozzájuk hason­ló földterülettel rendelkező egyéni gazdák léptek a kö­zös gazdálkodás útjára. Va­lamennyien dologszerető, — rendes emberek. III unszenfmártoiii járásban is egyre több dolgozó paraszt választja a szövetkezés útját A járás községeiben egyre jobban foglalkoztatja a dol­gozó parasztokat a szövetke­zés gondolata. Január 1-től február 14-ig járásban háromszázhuszon- kilenc dolgozó paraszt 1432 kát. hold földdel lépett a termelőszövetkezetekbe. Sze- levényen, Öcsödön, Kungya­lun előkészítő bizottságok alakultak. KUNS ZENTMÁRTONB AN a község földterületének 89 százaléka tartozik szocia­lista szektorhoz. Egy hét óta nap mint nap szaporodik a termelőszövetkezetek taglét­száma. Olyan tekintélyes kö­zépparasztok mült Imre Ba­lázs 11, M, Hegedűs Sándor 14, Dékány András 20 holdas és még többen a szövetkeze­ti útra léptek. A közeli na­pokban nagyobb tömegű be­lépésre számítanak és hétfőn este 6 órakor ünnepi tanács­ülésen kérik, hogy Kunszent­mártoni szocialista községgé nyilvánítsák. MESTERSZÁLLÁSON február 13-ig százhuszon­hét dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot, 900 kát. holddal növelték a kö­zös gazdaságok területét. Gergulics Szilveszter, L. Ko­vács István, Gulyás A. Már­ton, Hegedűs Pál, Majzik István és még több tekinté­lyes középparaszt belépése járult hozzá ahhoz, hogy je­lenleg a község földterületé­nek 90 százaléka nagyüzemi gazdaságokhoz tartozik. — Szombaton délután 2 órakor ünnepélyes tanácsülésen kér­ték a mesterszállásialk, hogy nyilvánítsák a községüket szocialista községgé. Használjuk ki a korszerű csávázás lehetőségeit Közvetett növényvédelem és megelőző védekezés a csá­vázás. Célja az, hogy a vető­magvakból fejlődő vetést az üszöggombák különböző faj­táinak fertőzésétől megvédje. A vetőmagot a csávázó-fo- lyadékkal vagy porral be­vonjuk, esetenként melegvi­zes oldattal kezeljük. A ve­tőmagvak csávázását végez­hetjük: áztatva, permetezve- porozva, és melegvizes csává- zással. Legrégibb és legelter­jedtebb módszer az áztatva csávázás, mely egyszerű esz­közökkel megoldható. Hátrá­nya az, hogy lassú, az áztatás következtében a mag meg­duzzad és vetés előtt szárí­tani kell, s az üszögpuffan­csok bennmaradnak. Egyéni kisüzemekben a fenti eljá­rással oldják meg a vetőmag csávázását. Szocialista nagyüzemeink­ben egyre nagyobb tért hódít a P. C. típusú gyorscsávázó­gép. Előnyei a következők­ben foglalhatók össze: nagy teljesítmény (30—35 mázsa) óra); permetezve, permetez- ve-porozva és porral csává­zás; a lecsávázott vetőmagot szárítani nem kell, hetekig tárolható garmadában is — minden veszteség nélkül; a csávázószer adagolása egyen­letes és csávázószer-megta­karítást jelent, (mázsánként 10—15 dekagramm higozán a terménytől függően); min­dennemű magvak csávázása végezhető vele; olcsóbbá, gyorsabbá teszi a csávázási. A gép munkadíja mázsán­ként 2.40 forint (meghajtás­sal és kezelővel együtt). Ha az itt leírt előnyeit számbavesszük, már azonnal látható, miért érdemes gyors­csávázó géppel végeztetni a munkát. Nyilvánvaló, hogy nagyüzemeink is rögtön al­kalmazták, amint erre lehe­tőség nyílt. Szolnok megyé­ben nem egy termelőszövet­kezet van, amely 1956-ban úttörője volt a gyorscsávázó­gép munkábaállításának. — Ilyenek a mezőhéki Táncsics, a turkevei Vörös Csillag, á kisújszállási Búzakalász és Kinizsi Tsz-ek, valamint a Bánhalmi Állami Gazdasag. A csávázási bemutatókon mindig növekedett a csáváz- tató tábor, amely ma már felöleli Szolnok megye vala­mennyi nagyüzemit. A gyorscsávázó gép fel­sőbbrendűségét vizsgáljuk meg konkrétan a következő szemléltető példa alapján. Szolnok megyében először 1956-ban dolgozott a gyors­csávázó kísérletképpen. Egy évvel később már annyira fokozódott az érdeklődés, hogy két gépet üzemeltetett a Növényvédő Állomás a megye tsz-eiben és állami gazdaságaiban. 1958-ban három P. C. tí­pusú csávázógéppel több mint 200 vagon vetőmagot csáváztunk meg. Jelenleg 4 géppel rendelkezünk, ami azt jelenti, hogy ót tudjuk fogni az egész megye terü­letét. Ari szeretnénk, ha a szocialista nagyüzemek a ta­vaszi vetőmagvak csávázását motoros csávázógéppel vé­geztetnék el, annál is in­kább, mert ez olcsóbb, gyor­sabb és jó munkát végez. — Egy csávázógépünk felvonó- és magadagoló szerkezete át­alakított, s ennek folytán hibridkukorica csá vázasára is alkalmas. Azok az üzemek, amelyek eddig valamilyen oknál fog­va még nem jelentették be igényüket a gépi csávázásra — ezt mielőbb tegyék meg a Növényvédő Állomáson. Csizmadia László agronómus, Kenderes. Feladat: 120 mázsa vetőmag csávázása: I. A tsz-ben teknős csávázásnál vízhordással, zsák- baszedéssel, kötéssel és behordással. A munka végzéséhez szükséges 6 fő és 10 órai mun­kaidő. Egy főre eső munkaegység 1.25, ami 30 forint átlag-munkaegységet alapul véve, 1 főre 37.50 forint jut. 6 főre eső munkaegység értéke 225.— Ft A csávázószer (mázsánként 0.20 kg kis­kereskedelmi áron) 522.— Ft 120 mázsa vetőmag csávázása összesen: 747.— Ft II. 120 mázsa vetőmag csávázása gyorscsávázógép­pel: 300 mázsa 3 főre 10 óra alatt, személyenként 1.75 munkaegység a norma. A csávázáshoz 6 fő szükséges, s ezért 1 főre eső munkaegység 120 mázsa után 0.35, 1 munkaegység értékét 30 forintnak véve, a 0.35 munkaegység 10.50 Ft-ot jelent. 6 főre kifizetendő munka egy. 120 q után 63.50 Ft A csávázógép munkadíja 288.— Ft A csávázószer (nagykér. áron (mázsánként 10 dkg) 147,60 Ft A gépi csávázásnál a vetőmag csávázási költsége 499.90 Ft Forintban kifejezve, 120 mázsa vetőmagnál 247.90 forint írható közvetlenül a gépi csávázás javára. Emel­lett a csávázott vetőmagból egészséges termés várható, ami terméstöbbletként jelentkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents