Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

1959. február 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 * r \ A motorok üzembiztonságáért Szudi Sándor, a szolnoki Vasipari Vállalat részlegvezető­je a gépkocsik elektromos berendezéseinek üzembizton­ságát ellenőrzi, nehogy rejtett hiba miatt úton maradja­nak. Több százezer forint jutalom a le"jobb községeknek A versenyben legjobb ered­ményt elérő városokat és községeket a Megyei Község­fejlesztési Szakbizottság 1960 január 25-i értékelése alap­ján jutalmazzák. Az első helyezett város 120 ezer, a második 100 ezer forint ju­talomban részesül. A közsé­gek versenyében az első he­lyezett 100 ezer, a második 75 ezer és a harmadik 50 ezer forint jutalmat kap. A jutal­mat az illetékes tanács ál­tal meghatározott községfej­lesztési feladat megvalósítá­sára kell fordítani. A tanácsülés a továbbiak­ban Juhász Imréné dr. beszá­molója alapján megtárgyal­ta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság eddigi tevékeny­ségét és jóváhagyta a NEB idei munkatervét. 1958- HUSI -1959 Több, változatosabb utazási lehetőség várja megyénk dolgozóig Sokasok ezer Szolnok megyei dolgozó, diák őrzi leg­szebb emlékei között a tavalyi IBUSZ-társasutazások él­ményeit. Ami a szívekben színes emlékként lüktet, ugyan, az tanulságos dokumentum a szolnoki lBUSZ-iroda pán- célsze krényében. Berzi-Nagy Sándorral, az iroda vezetőjével tallózunk az 1958-as év számai között. Rajzon, fotomontázson egy­aránt láttunk már egymással szinte versenyző vonatot, autóbuszt, hajót, repülőgépet — az IBUSZ mindezeket könnyen hozzáférhetővé tette a dolgozók számara. — TAVALY tizenegy különvonatot indítottunk vá­roslátogatásra, kirándulóhe­lyekre, kulturális és sport- eseményekre — emlékezik az iroda vezetője. — Nyolcez­ren vettek részt ezeken a társasutazásokon, melyek kö- lyk közül kettőt Karcagról, egyet Jászkiséiről indítot­tunk. Különös öröm volt munkatársaim számára, hogy az „Optimista tragédia”, a nagyszerű szovjet színmű bu­dapesti előadásának megte­kintését ezerkétszáz résztve­vő számára • tehettük, .lehető- véfiBuxiVvaáú tstibíw ÍB3ir«fc További négyezerkétszázan vettek részt csoportos utazá­son; részükre az IBUSZ nem­csak a vasúti jegyet biztosí­totta, de az ülőhelyet is. 186 alkalommal indított autó­buszt az iroda kirándulások­ra, tájelőadásokra; ilyen al­kalmakkor összesen majd­nem hétezer személy utazott — nemcsak Szolnok megyei­ek, de ceglédiek, békéscsabai­ak ist Az IBUSZ hajókirán­dulásainak örömében ezer- négyszázan részesültek. — Több mint másfélszáz dolgozó vett részt irodánk segítségével 3—14 napos kül­földi társasutazáson — foly­tatta a böngészést Berzi- Nagy elvtárs. — Nyolcszáztíz Szolnak megyei részére vé­geztük el a külföldi rokonlá- togatást megelőző tennivaló­kat. ötszázhatvan dolgozó ré­szére szereztünk vízumot s ezerktészáz útlevél-kérőlapot adtunk ki. Megyénkbe tavaly tizen­nyolc szovjet turistacsoport látogatott el a Magyar— Szovjet Baráti Társaság ven­dégeként. Számukra az IBUSZ-iroda biztosított ké­nyelmes szállást, kifogásta­lan étkezést. A SZOLNOKI IBUSZ 1959-ben 15—20 százalékkal több résztvevőre számít tár­sasutazásain, mint tavaly. El­sősorban a dolgozó paraszt­ság érdeklődésének fokozódá­sában bízik. A párt- és tár­sadalmi szervezetek népne­velő munkáján kívül bizo­nyára hasznos és önkéntes segítőkre talál azokban, akik immár saját tapasztalataik­ból tudják, milyen öröm az utazás. Megyénk termelőszö­vetkezeti mozgalmának kiszé­lesedésével kétségtelenül emelkedik majd dolgozó pa­rasztságunk életszínvonala — ezzel párhuzamosan pedig utazási kedve. — Aggtelek, Zebegény, Lil­lafüred, Mátrafüred, Balaton- földvár, Balatonfüred szere­pel programunkban. Idén elő­ször szervezünk társasutazást a gyönyörű középkori lovag­várral, 600 holdas parkkal büszkélkedő Tóvároskert megtekintésére. Autóbuszaink továbbra is kéthetenként in­dulnak. Idén több különjá­ratra számítunk — főleg ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok tapasztalatcseréi- val kapcsolatban — így Berzi- Nagy Sándor. — 1959-BEN sokkal több dolgozó számára tehet­jük lehetővé, hogy hazánk határain túl is megismerked­jenek a világgal. Eddigi ta­pasztalataink szerint a Szov­jetunió megismerése legtöb­bek vágya, de sokan kíván­koznak túrára a többi baráti államiba is — folytatja az iroda vezetője. — Pontosan huszonegyféle külföldi tár­sasutazáson vehetnek részt az érdeklődők; ezek között egé­szen új a Lengyelország— Csehszlovákia—NDK utazás. Arra számítunk, hogy a légi­utazás iránt is jelentősen nő majd az érdeklődés; árban csekély a differencia, él­ményben annál nagyobb. — b. z. — Újabb 5 tsz község megyénkben Földrendezést kér a megyei tanácsülés a kormánytól, versenyt hirdettek a község fejlesztési tervek teljesítésére Verseny a községíej iesztési tervek teljesítésére Pénteken ülést tartott a megyei tanács. A koradél­utáni órákban kezdődő ülé­sen Bereczki László, a szol­noki járási tanács elnökének megnyitó szavai után a Vég­rehajtó Bizottság tagjai le­tették az esküt. Majd a ta­nácstagok intéztek kérdése­ket a VB és a szakosztályok vezetőihez. Az interpellációs kérdése- I két követően Oláh György ' elvtárs, a megyei tanács VB. elnöke számolt be a Végrehajtó Bizottság mun­kájáról. Beszédében jelentős helyet foglalt el a mezőgaz­daság több kérdése és az át­szervezés problémája. A ta­nácsülés a beszámoló alapján jelentős határozatokat ho­zott. Líj tsz községek, fö drendezést kér a megyei tanács elnevezést. Ezzel a tsz köz­ségek száma megyénkben ki­lencre emelkedett. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének jelenlegi üteme és eredményei szük­ségessé teszik, hogy megyénk­ben földrendezést hajtsanak végre. A megyei tanács ülé­se egyhangúlag hozott hatá- rozátában kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák kez­dete előtt engedélyezze a földrendezést. Jelentős helyet kapott a vitában és határozatban is a mezőgazdasági termelés fo­kozása. A határozat egyebek mellett kiemeli: a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se közben még az eddigiek­nél is nagyobb gondot kell fordítani a termelés fokozá­sára, a terméseredmények növelésére. Gépállomásaink­nak a korábbiaknál is job­ban fel kell készülniök, hogy jól és időben végezhessék a tavaszi és az őszi munkákat. ALBUM a nagy idők tanúiról A dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság negyvenedik évfordulója alkalmából ki­adásra kerülnek a Magyar Tanácsköztársaság plakátjai. A díszes album-alakban különálló lapokra készülő 48 képből álló sorozat, nagy­részt eredeti színekben 25x35 cm nagyságban kerül ki­adásra. Az album ára: 200 forint. Megjelenik: 1959. év elején. A mű korlátolt példány- számban — kizárólag meg­rendelők számára — készül. A megrendeléseket a Kossuth Könyvkiadó megyei kiren­deltsége, Szolnok, Kossuth- tér 2. veszi fel. PÉNTEK Tegnap Kuncsorbán jár­tunk, ahol Nagy Pál 19 hol­das gazdával beszélgettünk. Szóba került a mezőgazdaság átszervezése, a tsz-ek ügye, az egyéniek dolga. — Én elvtárs addig nem leszek tsz-tag, míg a szom­szédok közül egy páran nem kérik felvételüket — mon­dotta Nagy gazda. — Megértem én az idők szavát: 1955-ben is elsők kö­zött léptem be a tsz-be. De tudja, milyen rossz érzés volt, amikor egyesek úgy néz­tek rám, mint a véres rongy­ra? Egy páran még a kö­szönésemet sem fogadták. De lám, mekkorát fordult a vi­lág! Ma már azok is a tsz- ben vannak, akik annakide­jén a legjobban ellene vol­tak, akik kinevettek! — Engem mindenki szava- tartó, szorgalmas embernek ismer. Én elvtárs — nem fé­lek a munkától! Elég baj az, hogy az 1956-os zűrzavarban a gyenge Kossuth feloszlott. Azóta már másutt volnánk. Ott, ahol jelenleg a Vörös Október tart. El is ismerem a munkájukat és úgy hatá­roztam, hogy belépek oda. Méghozzá azonnal, felveszem A lídéüc a munkát, hogy már az év­végi számadáskor nekem is osszanak. — Hát akkor semmi bal Pali Bátyánk, — állnak elő Ficsor Dénes és Szabó Im­re brigádvezetők, a Fegyver­nek Gépállomásról Kuncsor­bára jött agitátorok — itt a belépési nyilatkozat, tessék kitölteni. — Nem úgy van az, — vá­laszol az öreg huncutkásan, — mert én csak holnap ké­rem felvételem, nem ma. — Hát jól' van, nem bá­nom, állítsuk ki ezt a belé­pési nyilatkozatot, — mon­dotta, — de 14—í dátumot írunk rá és majd holnap sze­mélyesen beviszem a tanács­elnökhöz. Földes tanácselnök elvtárs telefonértesítése szerint a 19- holdas Nagy Pál és 10 holdas fia február 14-én kérték fel­vételüket a Vörös Október Tsz-be. A tárgysorozat második ré­szében Kuti György elvtárs, a megyei tanács VB titkára tájékoztatta a tanácstagokat a községfejlesztési tervek ta­valyi eredményeiről és az idei feladatokról. A tájékoz­tatót követő vitában tizen­öt tanácstag szólalt fel. A vita magvát Kuti elv­társ indítványa adta, aki ja­vasolta: mivel a termelőszö­vetkezeti községekben keve­sebb a községfejlesztési hoz­zájárulás, mint ott, ahol nem haladtak előre a mezőgazda­ság átszervezésével, fordul­janak javaslattal a kormány­hoz. A javaslatban kérjék, hogy a termelőszövetkezetek által fizetett jövedelmi adó bizonyos százalékát a kor­mány juttassa vissza a Köz­ségek fejlesztésére. A javas­latot vita után a tanácsülés egyhangúlag jóváhagyta — Zsemlye Ferenc tanácstag ki­egészítésével. Zsemlye elv­társ indítványozta, hogy a kormány a költségvetésben előirányzott támogatást első­sorban a tsz községekne». jut­tassa. A tanácsülés határozatá­ban versenyt hirdetett a vá­rosok és községek között az idei tervek végrehajtására. A verseny feltételei: az 1957 évi hátralékok és az idei ki­vetett összegek beszedése; az 1959 évi tervfeladatok végre­hajtása; a társadalmi munka megszervezése; a kapacitás felhasználása; a bontatlan tartalék, előirányzaton felüli bevétel és megtakarítás fel- használása mezőgazdasági jellegű feladatok megvalósí­tására. Készülődés a bolgár színházi fesztiválra Bulgáriában folyik a ké­szülődés a május 1., és június 30. között megrendezendő színházi fesztiválra. Mivel a bolgár színigazgatók mai tár­gyú darabok hiányát pana­szolják, a népművelési mi­nisztérium 26 íróval kötött szerződést mai tárgyú dara­bok megírására és irodalmi pályázatot is hirdettek. A Bolgár írószövetség januári kongresszusán is a modern színműírás hiányosságait bí­F. F. rálták, Mozit Mezőhébnek! A mezőhéki Táncsics ki- szistái, no meg jónéhány öreg” minden kedden este várták a vándormozit. Ha nagy sár volt, vontatót küld­tek a kocsi elé. Ezután úgy harminc-negyvenen beültek a moziba és megnézték az ép­pen soron levő új filmet, így ment ez a múlt év novem­ber húszadikáig. Akkor az­után hiába ültek be a kul­túrára áhítozó tsz-tagok a vetítőhelyiségbe, a mozi nem jött. Nem jött azóta sem. Ezt panaszolja levelében Vészé Miklós, a KISZ szer­vezőtitkára. Megérdeklődtük a Moziüzemi Vállalatnál, ahol azt a felvilágosítást kap­tuk, hogy a nehezen megköze­líthető helyre őszi-téli idők­ben nem küldenek vetítőt. Ezt annakidején írásban is közölték a tsz-szel. Egyéb­ként a nézőszám szerintük 25—30 között ingadozott, ami nagyon csekély. A dologhoz néhány meg­jegyzést szeretnénk fűzni. Először is a tsz vontatót küld ki az útig, ha sár van. Má­sodszor a keményrefagyott talajon nyugodtan meg lehet közelíteni a tsz-t a jelenlegi időben. Harmadszor, Mező- hék most van alakulóban. Állandó mozija nincs, a la­kosság számára semmiféle szórakozás nem adódik. — Ezért a gazdaságossági szem­pontoktól ilyen esetben nyu­godtan el lehet tekinteni. A teljes igazsághoz tarto­zik az is, hogy a vállalatnak a kevés nézőre vonatkozó panaszát viszont jó ha a tsz szívleli meg. Vészé Miklós azt írja, hogy hétről-hétre háromszáz — a levél kelte óta nyilván több — tsz tag várja a mozit. Ha ezeknek csak a fele rendszeresen jár a vetítésekre, akkor a mozi nevelő és szórakoztató ha­tása is jobban érvényesül, no meg azok a bizonyos gazda­sági szempontok sem okoz­hatnak nehézséget. Ennek a nézőszámnak az elérése vi­szont a tsz kiszistáinak a fel­adata lehetne. Egy bizonyos: Mezőhéket nem lehet a men zitól megfosztani! — **-ht—* V A határozatot megelőző vi­tában megállapította a ta­; nácsülés, hogy az idén na­gyot léptünk előre a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésében. Január elsejétől .1.300 egyénileg dolgozó pa­raszt lépett a szövetkezetek­be mintegy 24—25 ezer hold földdel. ; Ez indokolttá teszi, hogy a tanácstagok és a tanácsok dolgozói ne csak szemlélői, hanem szervezői legyenek a mezőgazdaság átalakításá­nak. Ma már kevés az elvi egyetértés — állapítja meg a határozat. — tettekre van szükség ahhoz, hogy mi­előbb diadalra jusson az új eszméje, a mezőgazdaságban. Több község kérését vizs­gálta felül a tanácsülés. En­gedélyezte, hogy 5 község: Kunhegyes, Kunmadaras, Ti- szagyenda, Mesterszállás és Jászkisér, — mivel a szocia­lista szektor aránya már el­érte a községek határának 80 százalékát — használja a termelőszövetkezeti község Bálint gazda rosszul aludt. Egész éjjel forgolódott az ágyában és sűrűn pislogott az ablak felé, ahol a tenyér­nyi résen beszűrődött az ut­cai villanylámpa fénye. Nem virrad! Nehezek ezek a mos­tani éjszakák. Tegnap is a népnevelők jártak nála: a szövetkezeti gazdálkodásra kérték, arról beszélgettek. Igaz, az erő az összefogás­ban van, dehát az is igaz, hogy náluk nincs szükség összefogásra, így is bírják: az asszony, meg ő és a két gyerek. Hanyatfordult az ágyban, s a sötét mennyezetet nézte. Szaporán viharzottak agyá­ban a gondolatok. Mit törő­döm én mással, nekem így is jó. S a többiek éljenek, ahogy tudnak. Azt mondta az a bekecses ember is, hogy ebben a társadalomban nem­csak mindig az egyéni érde­keket kell szem előtt tartani. Könnyen beszél, nem ő dol­gozott és nem is érzi, mit jelent megválni a földtől. Bár igaz, továbbra is meg­marad a föld, de már még­sem olyan. Aztán azt vette észre: hir­telen kivilágosodott. — Még csodálkozott is kissé, hogy ilyen gyorsan megvirradt, az utcai villany elvesztette fé­nyét és a hajnali szürkeség vette birtokába a szobát. Öl­tözködni kezdett. — Anyjuk! Megyek akkor a városba. Megveszem azt a kis himmi-hummit — gyor­san magára kapkodta a ru­hát és elindult a vasútállo­másra. Teljesen kivilágoso­dott. De milyen furcsa. Üre­sek az utcák nem jár senki. A pénztárosfülke mögött ál­mosan hunyorgott a jegy­kiadó. — Karcagra adjon egy re­túrt — a jegykiadó felriadt báb iskolásából és barátságta­lan hangon utasította el Bá­lint gazdát. — Hagyjon békén, most nem foglalkozom jegykia­dással. Bálint gazda meghökkent, és mérgesen hadonászott: — Hogyhogy nem? Jön a vonat, lekésem. Adja csak szaporán azt a jegyet Kar­cagra! A jegykiadó gúnyosan rá- vigyorgott: — Mit törődöm én magá­val, álmos vagyok — és be­csapta előtte a kis üvegabla­kot, még a vörös függönyt is elhúzta. Hát ez gyalázat, ilyet még nem értem. Még- hogy nem törődik velem! — füstölgőn Bálint gazda, s ezidö alatt elrobogott orra előtt a vonat. Nem is állt meg, csak a mozdonyvezető kiáltott hátra valami olyat, hogy „szaladjon utánunk, ha tud”. Nem szaladt utánuk, mér­ges káromkodások közepette hazaballagott és befogta két lovát. Azzal indult a város­ba. Majd ő megmutatja, hogy megél egymagában is és nem lesz szükség senkire. Jó kétórát kocogott az úton, volt ideje számba ven­ni, mit vásárol. A lánynak , megveszi a karórát és azt a billentyűs rádiót, amit pár héttel ezelőtt kinéztek, meg egy pár új csizmát magának, mert a régi már igen ved­lett, ünnepre nem való. Leg­először a rádiósbolt előtt állt meg. Nyurga siheder for­golódott a pult mögött. Oda- szólt neik: — Kartárs, azt a billen­tyűs masinát, azt á világ­vevőt mutassa. Az eladó megvetően végig­mérte. — Magának nem eladó itt semmi. Ha nem törődik más­sal, mi sem törődünk magá­val. Ha rádiót akar, csinál­jon. Bálint gazda kékült, zöl­dült a méregtől, s öklével fe­nyegette a nyurga eladót. Az rá se hederített. Sorra járta a többi üzle­tet is. Sehol nem álltak vele szóba. Amit venni akart, arra azt mondták, csinálja meg ő maga. Nem törődik mással, hát vele sem törődnek. — Kedvetlenül ült fel a sze­kerére. A lovak közé csa­pott és elkáromkodta magát. Erre az asszony mérgesen oldalba lökte. — Mit hadonászol itt, nem birok aludni. Bálint gazda megdörzsölte a szemét. — Hallod asszony! Valami nagyon érdekeset álmodtam. Nagyon sok abban az igazság — mormogta félhangosan és lassan cihelődni kezdett a városba, mert most már va­lóban megvirradt. SzP.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents