Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-15 / 39. szám

VfUfí PRO! PT AR? A? EGYESÜL} ETEK? Q SZOLNOK MEGYEI a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja Újabb öt tsz hösaég megyénkben & Péntek 13 # Qáizkim JCakaL X. évfolyam, 39. szám. Ara 60 fillér 1959. február 15. vasárnap. Itt tartunk Szolnok megyében február 12-ig 6 275 belépővel, 31 388 hold földdel gyarapodtak a szövetkezetek Alig pár hete, hogy megin­dult megyénkben az egyéni­leg dolgozó parasztság ro­hamszerű áramlása a terme­lőszövetkezetekbe. Az eddigi eredmények azt mutatják, a legbizakodóbbak lehetünk a termelőszövetkezeti megye címet illetően. Ez évben — február 12-ig 6275 egyénileg dolgozó paraszt lépett be a termelőszövetkezetekbe, — s 31 388 holdat vitt magával. A legnagyobb méretű fejlődés a szolnoki és a jászapáti já­rásban tapasztalható. A szol­noki járás 1450 egyéni pa­rasztja 8316 hold földdel sza­kított a régivel ez idő alatt. A jászapáti járásban 1191 a belépők száma, s 7654 hold a földterület. Jelenleg a kunhegyesi já­rás áll legközelebb a terme­lőszövetkezeti járás címhez. Ez évben 16 falu alakult ter­melőszövetkezeti községgé. IIMMHIIIIIIMIIHMHIIlmHtlHHHIItimmimiN Jászladén y: 89.9 százalék Egy nap 108 belépő Tegnap reggel a Szolnoki Építőipari Vállalat negyven­két agitátora kereste fél Jászladány községet. Egész- napos agitációra indultak községbeli népnevelőkkel együtt. Jászladányban feltartóztat­hatatlanul tör magának utat az új. Naponként kilencven- száz dolgozó paraszt lép a szövetkezeti gazdálkodás út­jára. Február 13-án is száz- nyolcan léptek be a termelő- szövetkezetekbe és összesen 1113 holddal bővült a szocia­lista szektor területe. Ezzel a szocialista szektor területe 89.9 százalékra növekedett. Péntek este a községi fej­lesztési bizottság nevében zeneszóval köszöntötték az új belépőket. Nótát kapott Szűcs Gábor, Vincze Károly, Frajka Mihály és Lázár László, a Fekete Föld Tsz új elnöke. A köszöntő alkalmá­val a község tanácselnöke, Major Miklós elvtárs horral, egy cigányzenekar pedig ze­nével köszöntötte az új be­lépőket;­.... A jászapáti járás első szövetkezeti községe TISZASÜLY Pénteken este ünneplőbe öltözött emberek siettek a Tiszasülyi Állami Gazdaság kultúrterme jelé. A Tisza-gát mellett húzódó utca a tanácsháztól a gazdaságig transzpa­renseikkel és zászlókkal volt tele. Egymásután nyíltak meg a falu házainak kiskapui és az emberek csoportosan igyekeztek az ünnepség színhelye felé. Nagy eseményekhez érkezett a falu: a termelőszövetke­zeti község kihirdetésére került a sor. Előzőleg, délután a község tanácstagjai ültek megbeszélésre, ahol kihirdet­ték, hogy a község földterületének 98 százaléka szocialista szektor. Január 1. óta 359 parasztcsalád választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját és 2370 holdat vittek be a termelőszövetkezetekbe. A délutáni tanácsülés résztvevői egyöntetűen megszavazták a földrendezést is. „Köszöntjük a termelőszövetkezetek tagjait” — hir­dette a színpad fölötti tábla. Egyhamar megtelt a nagy­terem, s közel ezer ember vett részt az ünnepi gyűlésen. A falu parasztságának kérésére a vezetékes rádió is közvetítette a nagygyűlés eseményeit. Már előzőig kéréssel fordult a falu lakossága a községi tanácshoz, hogy tegye lehetővé a vezetékes rádió bekapcsolását. Sok olyan dol­gozó parasztcsalád volt a községben, amelyik nem jelent meg a falu-nagygyűlésen és ezek is végighallgatták a nagy esemény minden részletét. Amikor szétnyílt a függöny, az úttörők köszöntötték az elnökség tagjait. gesen hozzájárulnak a gaz­dálkodás eredményességéhez. Helyes dolog, ha az új tsz- tagokat a szaktapasztalat sze­rint osztják be a munkára: azaz mindenkit olyan munká­val bízzanak meg, amihez legjobban ért. Okos gazdálkodást Beszédének további részé­ben az állattenyésztés jelen­tőségéről, a beruházásokról beszélt Váczi elvtárs, meg­említve, hogy ne kezdjenek a termelőszövetkezetek a ré­szükre nagy terhet jelentő be­ruházásokhoz, hanem olyan építkezésihez fogjanak, amit saját erőkből el tudnak vé­gezni, amelyen a beruházás gyorsan megtérül. Szólt ar­ról, hogy szervezzenek építő­brigádokat és ezek segítsé­gével folytassák a beruházá­sokat. Ezután megyei példákkal bizonyította Váczi elvtárs a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét a kisiparcellás gazdálko­dás fölött. Elmondotta, hogy az elmúlt évben megyei vi­szonylatban 225 ezer q bú­zával termett volna több, ha nagyüzemileg folytatja a gaz­dálkodást az egész megye. Ez a gabonamennyiség pedig Szolnok megye három % fél hónapi kenyérellátását fedési — Meg vagyok győződve arról, hogy Tisaasüly terme­lőszövetkezeti parasztsága helyesen járja az új utat és nagy eredményeket ér el a nagyüzemi gazdálkodás út­ján. A Megyei Pártbizottság nevében sok sikert, jó egész­séget kívánok a termelőszö- -'-etkezeti község minden szö­vetkezeti parasztjának —fe­jezte be beszédét Váczi elv­társ. Az ünnepség további részé­ben Novák Ferenc elvtárs, az Állami Gazdasági igazgatója köszöntötte a község terme­lőszövetkezeteinek tagjait, majd arra tett ígéretet, hogy az Állami Gazdaság minden segítséget megad a termelő- szövetkezeteknek az eredmé­nyes gazdálkodásihoz. Peszeki László, az újonnan alakult Búzakalász Tsz veze­tőségi tagja arról beszélt, hogy bebizonyítják: tudnak gazdálkodni nagyüzemi mó­don is, még jobban, mint ed­dig a szétszórt kis parcellá­kon. Köszönet az útmutatóknak A jászapáti járás első ter­melőszövetkezeti községét a környező termelőszövetkeze­tek, a községek és a különbö­ző szervek táviratokban kö­szöntötték. A nagygyűlés résztvevői pedig egy táviratot küldtek az MSZMP Központi Bizottságának, amelyben üzenték: „Ezúton is köszöne­tét mondunk a pártnak, a kormánynak, a munkásosz­tálynak, hogy megmutatták azt az utat, amely egész né­pünk boldogabb és gazda­gabb jövőjéhez vezet. ígér­jük, hogy minden erőnkkel azon leszünk: termelőszövet­kezeteink virágzóak legye­nek.’1 Az ünnepség utolsó részé­ben a Jászapáti Gimnázium és a Művelődési Ház kul- kul túrcsoportja szerepelt nagy sikerrel, majd a községi tsz-fejlesztési bizottság látta vendégül a tsz-fejlesztésben legkiválóbb munkát végzett községi agitátorokat és a Me­gyei Pártbizottság tsz-fejlesz- tő munkásbrigádjának tag­jait. ^-íj— Az elnökség — amelyben résztvett Váczi Sándor elv­társ, országgyűlési képviselő, az MSZMP Megyei Végrehaj­tó Bizottságának a tagja, Kö­kény István, a Járási Párt- Végrehajtó Bizottság titkára, és a Járási Tanács képvise­lői, továbbá a Járási Pártbi­zottság, a Járási Tanács kép­viselői, a Megyei Pártbizott­ság által a tsz-fejlesztésre küldött munkásbrigád tagjai, a helyi vezetők, a tsz-ek el­nökei — néhány perccel 6 óra után foglalta el helyét. A nagygyűlést Major Já­nos, a községi tanács VB el­nöke nyitotta meg. Üdvözölte a tsz-tagokat, az állami gaz­daság dolgozóit, a tsz-fejlesz- téstoen résztvevőket, akik éjt nappallá téve munkálkodtak, hogy hozzásegítsék a dolgozó parasztságot a helyes út megválasztásához. Váczi Sándor elvtárs beszéde A hosszú téli estéken — az ország más vidékeihez hasonlóan a nagykunok, já- c szók hazájában is komoly i gondolatokat forgat a fejében i a legtöbb parasztember. Szá- £ molgatnak, tervezgetnek, la- i tcJgatják a jövőt a Szolnok £ megyei dolgozó parasztok, i Vajon folytassák-e még a ré- í gi, megszokott gazdálkodási 1 formát, az egyéni gazdálko- 1 dást néhány hold földjükön, 1 vagy kövessék annak a sok- 1 ezer társuknak a példáját, i akik már évek óta mint ter- I melőszövetkezeti tagok dől- i goznak. Látják, hogy az út > elkerülhetetlenül a szocialista J mezőgazdaság irányába ve- i zet. A megyében szépszám- ! mai található, jól gazdálko- 1 dó, tagjainak biztos megélhe- > test nyújtó termelőszövetke- < zetek pedig erősen vonzzák '■ őket a szocialista mezőgazda- 1 ság irányában. De ugyanok- 1 kor a megszokott gazdálkodá- : sí forma — ha egyre gyen- : güüő szálakkal is szintén erős 1 hatással van rájuk. Vajon 1 várjunk-e még a termelőszö­vetkezetbe való belépéssel va gy nem, ez most sok ezer dolgozó paraszt fejében a leg­nagyobb gond, e körül forog­nak gondolataik. Érdemes-e még várni a belépéssel, ezt kérdezte tőlem Kenderesről egy volt katona- pajtásom, de ehhez hasonló kérdéseket intéztek hozzám Kunmadarason és Jásztelken is. Az ilyen kérdésekre egy másik kérdéssel lehet a leg­helyesebben válaszolni. Va­jon érdemes volt-e eddig is várni a termelőszövetkezetbe való belépéssel? Nem nyu- godtaibbak-e a napjai és éj­szakái azoknak a dolgozó pa­rasztoknak, akik már évekkel ezelőtt magukévá tették a társasgazdálkodás eszméjét és termelőszövetkezeteket alakítottak, mint azoké, akik még ma is a belépés ideje fe­lett töprengenek. Én úgy lá­tom, jóval nyugodtabb már ma is és egyre nyugodtabb lesz azoknak az élete, akik szakítottak az egyéni kispar- cellás gazdálkodással és be­illeszkedtek egy közösségbe, a termelőszövetkezetbe. A jól gazdálkodó termelőszövetke­zetek tagjainak van mit ap­rítani a tejbe és lesz a jövő­ben is. Sok olyan Szolnok megyei parasztot, volt közép­parasztot is ismerek, akik né­hány évvel ezelőtt elég ne­hezen, sok töprengés után vágták el azokat a szálakat, melyek az egyéni gazdálko­dáshoz fűzték őket, de azóta eon bánták meg akkori el­határozásukat. Nyugtalan napjaik, éjszakáik azóta csak az 1&56. évi őszi ellenforrada­lom idején voltak, amikor ve­szélyben volt a népi hatalom, veszélyben volt termelőszö­vetkezetük, amelyben már megtalálták helyüket, biztos megélhetésüket. De már az ellenforradalom előtt is s az­óta pedig még inkább nyu­godtan élnek, munkálkodnak és termelnek kevesebb embe­ri erővel egyre többet az egész népgazdaság és saját maguk javára. Nem vissza­felé, hanem előre tekintenek és előre haladnak. Munká­jukkal segítik mezőgazdasági termelésünk növekedését a szocializmus mielőbbi teljes felépítését K ülföldi példák tömege bizonyítja, hogy a tu- oimány és technika állandó s rohamos fejlődése egyre tkább lehetetlenné teszi az gesz világon a kisüzemi ter- íelést, a kisüzemi gazdálko- ást, a régen hasznos, de ma lár elavult termelési mód- zereket. Nemcsak a sízocia- ista, hanem a kapitalista ál­amokban is rohamosan sza- lorodnak a mezőgazdasági lagyüzemek, persze ott más oódon. A kapitalista orszá­gikban a tőkések kezébe ké­ül a kisemberek földje s k pedig a tőkések bérmun- :ásaivá válnak. A szccializ- ousit építő országokban a zövetkezeti úton, a dolgozó larasztok szövetkezésével lakul ki a nagyüzemi gaz- ! ál kodás a mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek tag­st közösen hasznosítják a tu- lomány és technika vívmá- íyait a többtermelés és a dol- [ozó nép jólétének növelése ird ekében. Hazánk politikai :s gazdasági helyzete lehető­dé teszi, hogy ezidő szerint elentős lépéssel menjünk :lőre a szocialista mezőgaz­daság felépítésében, a terme- őszövetkezeti mozgalom na- [yobbarányú fejlesztésében. S 1 meglévő adottságokat ki s kell használni. Szolnok megyében a dolgo­sé parasztok túlnyomó több­sége nem zárkózott el soha a laladás elől, hanem igyeke- sett más megyék dolgozó pa­rasztjainak is jó példát mu­tatni. Ma sem történhet ez -s nem is történik máskép­pen. Látják a nagykunsági, jászsági és tiszazugi dolgozó parasztok, hogy az atomok, -akéták, szputnyikok korá­ban nincs jövője a két lóval, vagy jármostehenekkel törté­nő gazdálkodásnak sehol a világon, hanem azok, akik még ma is ragaszkodnak az slavult gazdálkodási formák­hoz, módszerekhez egyre inkább nevetségesebbé is válnak a haladó gondolkozá­sé és a fejlődéssel lépést tar­tó társaik előtt. Nem is be­szélve arról, hogy a termelés­ben és jövedelemben egyre jobban lemaradnak; E zért veszi ezekben a na­pokban a kezébe sok­sok Szolnok megyei dolgozó paraszt a tollat és írja alá nem meggondolatlanul, ha­nem megfontolva a belépési nyilatkozatot; És ezeknek van igazuk, nem azoknak, — akik még mindig tétováznak és latolgatnak A haladás, a fejlődés útjára való téréssel soha nem volt érdemes és hasznos dolog várni. Erre ta­nít mindannyiunkat a törté­nelem, erre tanítanak a múlt tapasztalatai. Az a dol­gozó paraszt cselekszik he­lyesen mind az egész nép­gazdaságunk, mind egész dolgozó népünk, de a saját és családja érdekében is, aki mielőbb elvágja a meg­szokotthoz kötő szálakat és követi annak a sokezer dol­gozó paraszt társának példá­ját, akik már évekkel eze­lőtt, vagy a legutóbbi napok­ban a társasgazdálkodást, a termelőszövetkezetet válasz­tották. Nem egyedül, hanem közös erővel, gépeknek, kor­szerű eszközöknek segítségé­vel munkálják a földet, növe­lik a termelést eredményesen szolgálva ezzel az ország és a saját érdeküket egyaránt, A falu-nagygyűlésen Váczi Sándor elvtárs országgyűlési képviselő, a Megyei Párt-VB tagja mondott ünnepi beszé­det. Beszédének elején szólt az MSZMP Központi Vezető­ségének a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével kap­csolatos határozatáról. — Tiszasüly dolgozó pa­rasztsága megértette a párt politikáját, helyesen döntött, helyesen választotta meg a követendő utat — mondotta Váczi elvtárs. — Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága nevében szívből köszöntőm Tiszasüly termelőszövetkezeti község lakosságát és a Párt- bizottság köszönetét tolmá­csolom azoknak, akik a tsz- fejlesztés nagy munkájából kivették részüket. Beszédének további részé­ben arról szólt, hogy a község parasztsága áttért ugyan a szövetkezeti útra, de ez csak A szolnoki járás eredményei a számok tükrében Január 1-től február 13-ig a szolnoki járásban 1937 egyénileg dolgozó paraszt lé­pett be 11 076 kát. hold föld­del a termelőszövetkezetek­be. Eddig a február 13-i ered­mény volt a legkimagaslóbb, egy nap alatt 490 fő 2760 hold földdel lépett be. Mezőhék után Besenyszög, Kőtelek, Tiszavárkony túlju­tottak a 86 százalékon és lé­nyegében termelőszövetkezeti községek lettek. Január 1-e óta e járásnak 4 termelőszö­vetkezeti községe van. Biz­tatóak a tiszaföldvári ered menyek is, február 13-ig 330 dolgozó paraszt 1720 hold föl­det vitt be a termelőszövet­kezetekbe. Itt a legtehető­sebb középparaszrtok és kis­paraszti léptek be. A köz­ségben Aranykalász néven új tsz alakult, elnökiévé Né­meth István középparasztot választották. Sok segítséget nyújtanak Tiszaföldváron a tsz-fejlesztéshez a Tisza Ci­pőgyár vezetői és munkásai. A Papírgyár túlteljesítette januári tervét Az utóbi években „hagyo­mány” lett a Szolnoki Papír­gyáriján az előirányzatok túl­szárnyalása. Jó hírnevüket az új év első hónapjának eredményei tovább öregbítik. Teljes termelési tervüket ugyanis egészében 101.9 szá­zalékra, értékben 102.8 száza­lékra teljesítették. Munkában való helytállá­sukkal terven felül 45.1 ton­na papírt, valamint 7.4 tonna cellulózt adtak a népgazda­ságnak. Példájuk követésre méltó azok számára, akik felelősséget éreznek az or­szág gazdasági helyzetének javulásáért. a kezdet, most legfontosabb a gazdálkodás megszervezése, a terméshozam fokozása. — Aki megházasodik, az komoly gond előtt áll, mert arra gondol: milyen lesz a to­vábbi élete, hogyan alakul sorsa. így van ez most a községben is, a termelőszö­vetkezetek új tagjainál. Azt fontolgatják az emberek, ho- gyran és miként kell tovább dolgozni, hogy boldoguljanak is a közösben. Az első lépést megtették a nagyüzemi gaz­dálkodás útján, szakítottak a kisparcellás gazdálkodással, de ez csak a kezdet lehet. Sa­ját maguknak kell megterem­teni azt a jólétet, amihez a párt, a kormány a termelő­zövetkezeti gazdálkodás út­ján megadja a lehetőséget — mondotta többek között Vá­czi elvtárs. Szívvel-lélekkel kell dolgozni A nagygyűlés résztvevői fe­szült figyelemmel hallgatták a képviselő beszédét. Ez nem is csoda, hiszen róluk, a jö­vőjükről, s az előttük álló le­hetőségekről szólt. Megemlí­tette, hogy a gazdálkodás irá­nyításához okos, értelmes emberekre van szükség, mert a megfelelő vezető tevékeny­sége sokat jelent a gazdálko­dás kialakításában. Elmondotta, hogy olyan szövetkezeti vezetőkre van szükség, akik értik a parasz­ti munka minden csínját-bín- j át, tudnak beszélni a föld nyelvén és akik eddig is a község legjobb, legmegbecsül­tebb gazdái közé tartoztak. — A termelőszövetkezet csak akkor adhat igazi jólé­tet, ha megadják a földnek, ami jár, ha a szövetkezet min­den tagja szívvel-lélekkel dolgozik és emellett, ha jó ke­zekben van a közös gazdálko­dás irányítása. A továbbiakban arról be­szélt Váczi Sándor elvtárs, hogy nagyjelentőségű a ter­melőszövetkezetekben a jó szakbrigádok kialakítása is, a jól működő brigádok lénye­ÉRDEMES-E MÉG VtÍRNI? Irta: Nánási László országgyűlési képviselő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents