Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

2 SZOLNOK hlEGY2! NfPLAF 1959. február 7. a JÁRMŰJAVÍTÓ Megmozdult az egész üzem. A termelési tanácskozáso­kon szinte egyemberként vál­lalták a terv 8 nappal előbbi befejezését. Ez a vállalás el­térő a korábbi évekétől. — Most már nem kampánysze­rűen, hanem éves célkitűzés­sel harcolnak a tervért. így december 21-re meglesz a kiszabás. A hátralévő idő­szakban 141.600 utalványo­zott rr unkaórával kívánnak többet teljesíteni az előirány­zottnál és így az éves tervet 102.6 százalékra teljesítik. A termelékenységet is 2.5 szá­zalékkal növelik. Az önköltség csökkenté­sére is nagyobb gondot for­dítanak. Az ócska használ­ható anyagok felhasználásá­val az év végéig 1,574.400 forint megtakarítását terve­zik. Ebből a Tanácsköztár­saság évfordulójára 400 ezer forintot valósítanak meg. A célkitűzéseken túlmenő- leg egyes brigádok erejük­höz mérten újabb vállalást tettek. így a VIII. osztály­ban Szikszai Béla rugóko­vács brigádja havonta közel 90 ezer forint megtakarítását vállalta. Bende Miklós tűzi- kovács brigádja terven felül 3000 rugóhevedert és 1000 rugóközbetét tárcsát készít ócska használható anyagbél. Bányai József és Fehér Fe­renc tűzikovács brigádok a VI. és VII. osztály munkájá­nak Időre való elkészítésére tettek ígéretet. Csornán Ist­ván tűzikovács brigádja a vonórudakat készíti el időre. Ezzel nagy segítséget adnak a társosztályoknak. Miskol- czi Gergely, Korom Sándor és Dobozi József brigádjai is túl akarják szárnyalni a célkitűzéseket. A VI. osztályban a Szen­tesi Imre brigádja havonta egy korszerűsítéssel kíván többet adni. A kazánková­csok részéről Kolláth Ferenc brigádjai is több munkát vál­lalt. Hozzá csatlakoztak Nagy Béla, Horgász József, Vágó Imre, Kovács János, Dobos István, Csapó Ignác és Kán­tor István által vezetett bri­gádok. A IX. osztály karbantart'' kőéül Csabai Ferenc brigádja éves tervét 4500 utalványo­zott munkaórával kívánja túlteljesíteni. A számosztály dolgozói sem maradtak ki a vállalásiból. A műhelyek többletmunkájával járó adminisztratív munka elvégzésén túlmenőleg vállal­ták a hibamentes munkát, a papír megtakarítását és szak­mai tudásuk fejlesztését. Az egész üzem 'lelkesen kapcsolódott a szocialista munkaversenyhez. Szavuk­nak eleget is fognak tenni, különösen akkor, ha a veze­tőség és az illetékes szervek olyan lelkesen támogatják őket munkájukban, mint amilyen lelkesen vállalták ők a terv teljesítését. Vándorzászlót kap a legjobb telep Az Ásványolajforgalmi Vál­lalat IV. számú tájegységé­nek telepei között negyed­éves munkaverseny van. A célkitűzések főként a gazda­ságos munkára vonatkoznak, mint például a kocsiállás- pénz csökkentése az áru­készlet feltöltése, amihez kapcsolódik a pontos és he­lyes rendelés, majd a bi­zonylatok pontos kezelése. A vállalat Szolnok megyei telepei közül a legjobbnak a jászberényi kirendeltség bizonyul. Jó eredményeivel a harmadik helyet tudta biz­tosítani a szegediek és az orosháziak után. így a jász­berényiek 600 forint jutal­mat kaptak és a negyedéves megőrzésre az első három helyzetének kiváló vándor- zászlót. A kiállítás látogatói meg­elégedettek. Minden kiállí­tott tárgy érdekli őket. Kü­lönösen sokáig időznek a tsz-tagok jövedelmét ábrázo­ló grafikonok előtt. Egyéni dolgozó parasztok és kisiparosok különösen nagy érdeklődéssel szemlél- getik idős Borbély Benedek fényképét és azt a feliratot, amelyről kitűnik, hogy a Harcos Tsz most nyugdíja­zott öreg tagja évi 7.400 fo­rint nyugdíjat kap, ezen kí­vül 800 négyszögöl háztájin gazdálkodik. Azonban úgy érzem, nincs minden rendjén ezen a ki­állításon. Minden községből A tiszai vízműrend­szer és a Keleti Főcsatorna kiépíté­sével olcsó vízi utón oldják meg az Aiiöi- di áruszállítást A tiszai vízműrendszer teljes megépítése után a Ti­szán és a Keleti Főcsatornán mintegy hélszáz kilométer elsőrendű vízhálózat alakult ki, amely az Alföld nagyobb részét bevonja az olcsó vízi szállításba. A szakemberek véleménye szerint csak a vo­nóerőben minden százezer tonna szállított áru után öt­hat millió forint megtakarí­tás érhető el. Ezenkívül hal­gazdálkodás szempontjából jóval előnyösebb feltételek keletkeznek. Évente mintegy 450.000 tonna mezőgazdasági termék szállítására lehet számítani. Jelentős az az árumennyiség is, amit az iparvidékek kül-' denek az ország déli részébe. A becslések szerint évente mintegy 180.000—200.000 ton­na műtrágya, szén és építő­anyag kerül majd vízi úton szállításra. A hozzávetőleges számítások szerint egyedül a vonóerő költség megtakarí­tással évenként mintegy 44 millió forintot takarít meg az állam. (MTI.) Szabászafi tanfolyam indul Szolnokon A Közalkalmazottak József Attila Művelődési Otthoná­nak vezetősége újabb szabá- szati tanfolyamokat indít február 11-én a Művelődési Otthon helyiségeiben. Kezdő és haladó szabá- szati, és kezdő varrótanfo­lyam indul, heti két órában. A szabásztanfolyamokat szerdán, a varrótanfolyamo­kat csütörtökön tartják. — Szakmai vezető: Végváry Ar- pádné, nőj szabó mester. csak szocialista szektor ál­lat- és növénytermesztése, méhkassal szerepelnek. — Nem látni azonban egy-egy egyéni paraszt grafikonját, amelyből meg lehetne állapí­tani, hogyan élnek az egyé­niek és ezt összehasonlíta­nánk a tsz-ek gazdáinak jö­vedelmével. Ettől függetlenül a kiállí­tás grafikonjai, fényképei, kimutatásai hűen tükrözik vissza a valóságot, azt, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével parasztsá­gunk csak nyerhet. — d. a. — Tiszafüred — ab — Az összehasonlítás a tsz javára billenti a mérleget Hozzászólás a tiszafüredi mezőgazdasági kiállításról írott cikkhez Miért nem használják ki a jászberényi kenyérgyár kapacitását? ÁLLAMUNK nagy áldo­zatvállalással, mintegy öt­millió forint ráfordítással építette fel a jászberényi ke­nyérgyárat. A terv valóra- váltásakor az a cél vezette, hogy a város és a jászság falvainak lakóit a modern berendezések segítségével kiváló minőségű kenyérhez juttassa. Persze, nemcsak a minőség, hanem a mennyi­ség is az elsődleges célok kö­zött szerepelt. Napi 100—150 mázsa kenyér előállítására építették ezért az üzemet, ennek ellenére sokszor probléma van a kenyérellá­tásban. No, nem azért, mint­ha a kenyérgyár nem győz­né kielégíteni az igényeket. Jelenleg 50—70 mázsa ke­nyeret süt naponta, s mint rrtór említettük, ennek két­szeresét is képes lenne elő­állítani. Igen ám, de a vál­lalat nem annyit süt, ameny- nyit akar, hanem amennyit a kereskedelem rendel. A kereskedelem rendelé­seire még a kisiparosok hat­nak zavaróan. Rendszertele­nül sütnek, s éppen ezért „kuntsaftjaik” egyszer meg­rohamozzák az élelmiszer- boltot, máskor meg tájukra sem mennek. így aztán vagy nagyon kevésnek bizonyul a kenyérgyár által szállított mennyiség, vapr nagyon sok ott szárad belőle a polcokon. De nemcsak Jászberény, a környező községekben is van­nak ilyen problémák. A ket­tős kenyérellátás (a kisiparos és az állam sütés) miatt igen megdrágul a kenyér előállítási költsége. A kis­iparosok miatt Jászjákóhal- mára például napi 80 kiló kenyérrel döcög ki a Sütő­ipari Vállalat gépkocsija. — Ugyanannyi erővel és költ­séggel több mázsát is vihet­ne. Az állandó költségek a mennyiség növekedésekor is ugyanannyi összeget tenné­nek ki. Mindezek után nyugodtan fel lehetne tenni a kérdést úgy is, hogy szükség van-e a Jászberényi Sütőipari Vál­lalat körzetében annyi ma­gánpékségre akkor, amikor a többmillió forintos beru­házással épült kenyérgyár kapacitását megközelítőleg sem tudják kihasználni — következésképpen kénytele­nek szabadságra küldeni dolgozóikat. Az iparengedé­lyek felülvizsgálatánál azt kellene mérlegelni, hogy ki­segítésre szorul-e az állami ipar, vagy nem. Az állami üzem korszerűbb, jobban és olcsóbban is dolgozik, így az egész társadalom, s a helybeli vásárlók érdekében egyaránt a kenyérgyárat kel­lene az eddiginél sokkal job­ban támogatni az illetékes tanácsszerveknek. A KISIPAROSOK problé­máival együtt felvetődik a vállalat telepeinek helyzete is. Sok községben meg le­hetne szüntetni a vállalat telepeit, — ha kapnának még egy gépkocsit, hogy a kenyérgyárban sült kenyeret kiszállítsák a távoli falvak­ba is. Kocsi hiányában azon­ban kénytelenek a lisztet, szenet, fát szállítani a tele­pekre s ott is sütni. Ez pe­dig egyáltalán nem kifizető­dő. A kisüzemben napi 400 kiló egy-egy pék termelése, a kenyérgyárban meg 625 kiló — lényegesen kevesebb tüzelöfelhasználás mellett. — Éppen ezért a gazdaságos termelés érdekében helyes volna a Sütőipari Vállalat kocsibeszerzési kívánságát is teljesíteni. (si) PÁRTMEGBÍZATÁS SOKAT törték a fejüket, sokat töprengtek, viaskod­tak, míg végülis a nagy lé­pésre elszánták magukat. — Hogy ki kezdte, ki volt a legbátrabb, hiába kutatom. Nem vállalja senki sem. Sán­dor János is csak így: Mi már révbejutottunk, de ez kevés. Megharcoltuk 48-ban az első tsz-alakítást, 56-ban azok megvédését. Van még egy ütközet, amikor a régit legyőzi az új. Nem akarok ebből kimaradni. Szilágyi Zsigmond tovább: Most leltem újra magamra. 56-ban 6 éves tsz-tagság után kiléptem. Ide jártam földmunkára. Nem egyszer azon kaptam magam, hogy hajt a szívem a tsz után. Végülis csak azt mondo­gatják: Úgy látjuk, itt még többet tehetünk, mint ott­hon. Az itt az Jászberény, az otthon Mezőtúrt illeti. On­nan, a kunság egyik legte­kintélyesebb szövetkezeti vá­rosából jöttek Jászberénybe ezek a tsz-tagok, hogy meg­ismételjék azt, amit némelyi­kük 10 évvel ezelőtt kez­dett. SÁNDOR János nevére szól a megbízólevél. így: „A mezőtúri városi pártvégre­hajtó bizottság megbízza Sándor János elvtársat, vala­mint 15 társát, hogy Jász­berény városban a tsz-moz- galom fejlesztésében részt- vegyenek. A párt végrehajtó bizottság hozzájárul ahhoz, — mivel ők a tsz-mozgalom A magyar malomipari szakemberek újtípusú kis­malmot alakítottak ki, amely naponta két vagon gabonát őröl meg és alkalmas arra, hogy a nagyobb gazdaságok­ban a munkások szükségle­tét ellássa. A kisteljesítmé­nyű malom berendezéseinek vásárlása iránt nagy érdek­feladataiban jártasak, — hogy ott termelőszövetkeze­tet alakítsanak és abban dol­gozzanak.” Nehéz lenne leírni, mit érez a tollforgató ember szemtől-szembe állva ezekkel a bátor, fáradhatatlan úttö­rőkkel, akik 10 éves, jól gaz­dálkodó tsz-t hagytak otthon, s vállalkoztak egy újra kez­dett út rögeinek elsimítására. Sándor János elvtárs, aki a most felcserélt tsz útjából is sok zökkenőt elsimított, párt- megbízatásként vállalkozott erre. Pedig nagyon tudja, hogy ilyen nehéz megbízatá­sa nem volt az illegalitás óta. Rajta, rajtuk lesz a pártbizottság szeme, a régi, az otthonmaradt harcostár­sak, barátok figyelme. S egyszer majd oda Is kell áll­ni beszámolni: „Elvtársak, a megbízatást teljesítettem.” Mert a válasz csak ez lehet, Más nem. És a szövetkezet többi tag­jai? Kun István velük jött. A többiek majd a napokban. Vannak közöttük fiatalok is, idősek is. Murányi Lajos, Muzsnyai István, Sándor Já­nos 10 évvel ezelőtti küzdő­társai. Szilágyi Lajos, Szilá­gyi Sándor, Csuka János, »fj. Csuka János, Csuka Sándor, Beregszászi Antal, Domokos Ferenc, Szűcs Lajos, Tpth István szintén a szövetkezeti utat járt, tapasztalt emberek. A szövetkezet egyik legfia- talabbja, Csontos Ferenc pe­dig már a szövetkezet kenye­rén serdült ifjúvá. A TERVÜK? ötvenhét jet kolhozok, a szudáni, az indiai, az iraki, az egyiptomi gazdaságok és más külföldi farmok részéről. A Szovjet-, unióban tavaly tíz ilyen kis­malmot helyeztek üzembe, most pedig további harminc malom berendezéseit rendel­ték meg a Komplex-tői a szovjet külkereskedelmi vál­lalatok. I hold földet vesznek át a Dohánybeváltótól. Kapnak állami tartalékból is. Vetnek 20 hold dohányt, 10 hold dinnyét, 8 holdon konyha­kertészetet létesítenek; Ha tudnak, még cukorrépára Is szerződnek. Silókukoricát pe­dig legalább 20 holdat. Van eddig 35 nagy lábasjószáguk, közte 24 szarvasmarha. Ez azonban csak az írott, a hivatalos terv. Az Íratlan ennél sokkal nagyobb, sok­kal merészebb: Győzni itt is a régi felett. Mit mondhatunk bátorítá­sul ezeknek az embereknek, párttag és pártonkívüli elv­társaknak? Talán annyit: Le­gyen az új szövetkezetük olyan erős, mint a győzelem­be vetett hitük. B. E. A megye legkorszerűbb éttermét avatták Jászberényben Csütörtökön régi vágyuk teljesült Jászberény város lakóinak. Hosszú évek után megnyitották a helyreállított Lehel-szálló földszinti helyi­ségeiben az éttermet és ká­véházat. A Vendéglátóipari Vállalat a helyreállításra és berendezésre közel 1.5 mil­lió forintot fordított. Az ízlésesen berendezett étterem megnyitóján több mint háromszázan jelentek meg. Miután meghallgatták Barta László avatószavait, megtekintették az új létesít­mény helységeit, majd kel­lemes hangulatban szórakoz­tak a késő esti órákig Ger­mán Tibor és zenekarának muzsikája mellett. lődés nyilvánul meg aszov­lpari munkások a nagyüzemi mezőgazdaságért ÚJ KISMALOM TÍPUS Falun mindinkább előnybe került a nagyüzemi gaz­dálkodás. Sok egyéni gazda véglegesen döntőit, felhagy a régivel és rálép a jövedelmezőbb új útra. Ezt az elhatáro­zást tett követte. Uj tsz-ek alakultak és alakulnak. A régiek tízesévél-huszasával veszik fel az új jelentkezőket. Mezőhék, Tiszasüly, Tiszagyenda és több községek gazdái szocialista községet akarnak. Üzemeink dolgozói nem nézik tétlenül ezt a törekvést. Most is, mint már annyiszor a felszabadulás óta, sietnek segítséget adni a dolgozó parasztság nagy célkitűzéseinek valóraváltásához. Nem sajnálják a fáradságot, az időt. Közös célért indulnak harcba. AZ 51-ES AKÖV dolgozói Nagyi váriban segítenek a patronált tsz-nek a fejlesz­tésben. Okos szóval állnak a szövetkezeti gazdák mellé. Erejükből még arra is telik, hogy a többi üzemeket is se­I deznek. A kultúrműsort a Járműjavító dolgozói szol­gáltatják. A CUKORGYÁRIAK úgy mondják, megmozdultak \ ti- szavárkonyiak is. Hétfőn este már négy tekintélyes gazda kérte felvételét a közösbe. Egy-két napon belül lesz mit csinálni, mert sok az egyé­niek által felvetett kérdés. A tájékozatlanság homály't bi­zony meg kell szüntetni, mert ahol ez sikerült, ott a gazda a közösséget választja. AZ ÁFOR VÁLLALAT Ti- szapüspökit segíti rendszere­sen. Tóth István elvtárs. a tájegység igazgatója sűrűn megfordul a községben. Leg­utóbb is részt vett a fejlesz­tési bizottság munkájában, ahol meghányt ák-vetették, miként lesz Tiszapüspökiből szocialista község. Meg is valósítják tervüket, mert a fálu többségének akaratát személyesen támogatják a munkásosztály tagjai. gítsék gépkocsijaikkal az Segítség a világ megismeréséhez Néhány sző a Nemzetközi Almanachról ilyenirányú munkában. A SZOLNOKI JÁRMŰJA­VÍTÓ Kétpón támogatja a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. Már megbeszélést is folytat­tak Pegán Ferenc elvtárssal, a Szabadság Tsz agronórru- sával, aki egyben a község párttitkára. Megtárgyalták a vízvezeték szerelését. Szük­ség is van erre a gazdasági épületeknél, hiszen a község földterületének 81 százaléka már közös művelés alatt áll. Február 14-én falunapot ren­Juhász napok ai állami gazdasá­gokban Februárban az állami gaz­daságok juhásznapokat ren­deznek. Külön találkozókat rendeznek a Nagykunság, a Hajdúság, Somogy és Borsod juhászai. A szakmai megbe­szélésen kívül a találkozókon, a birkapaprikás-készítésében, az öreg nóták ismeretében is összemérik tudásukat a ju­hászok. A világ valamennyi orszá­gában hatalmas változások voltak az elmúlt évben. A térképek, az ismertetések, földrajzi-, ipari- sőt népraj­zi feltételek gyökerében vál­toztak meg. Elkövetkezett a gyarmatok függetlenségi mozgalmának megerősödése, egymás után szakadtak ki az imperializmus láncolatából különböző területek. Elég, ha csak Kína világot ámulatba ejtő változásairól, az ott lé­tesült hatalmas iparról, me­zőgazdaságról, az árvizeket megzabolázó óriási gátrend­szerekről beszélünk. De ma­gukban az imperialista ál­lamokban is mélyreható vál­tázások mentek végbe. Ar­ról pedig, hogy mit jelentett a felszabadulás, a Szovjet­unió segítsége a szocializ­must építő országok számá­ra, azt hiszem, nem is kell külön beszélni. Mindezekről a változások­ról áttekenthető, világos ké­pet nyújt számunkra a most megjelent Nemzetközi Alma­nach, Kilencszáz oldalon nyújt képet a világ összes országának területéről, tör­ténelméről, iparáról, mező- gazdaságáról, külkereskedel­méről. Részletesen megismer­jük az országok alkotmá­nyát, politikai pártjait, saj­tóját, lakosságának megosz­lását és szociális helyzetét. Akit a műveltség, a kultúra problémája érdekel, az szin­tén bő anyagot talál a köz­oktatás és a kulturális intéz­mények területéről. Végül pe­dig megismerhetjük az egyes országok költségvetését, — fegyveres erőinek helyze­tét. A kötet hatalmas érdeklő­désre tarthat számot nem­csak a politikai munkával foglalkozók, hanem minden művelt ember szemében is. A pedagógusok az oktatás kü­lönböző területein szintén jól felhasználhatják ezt a hé­zagpótló művet. A Nemzetközi Almanach a Kossuth Kiadó megyei ki- rendeltségén, Kossuth tér 2. szám alatt kapható 83.— fo­rintos árban. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents