Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

fl LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt (SZOLNOK MÉGJ El'). A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A' MEGYEI TÁNÁCS LAPJA X. évfolyam, 32. szám. Ara 50 fillér 1959. február 7. szombat. Egy elgondolkoztató könyvről ül ] A munikaverseny hírei ii RÁDIÓMŰSOR BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ SZKP XXL KONGRESSZUSA Helyzetjelentés — Mi történik a kunhegyes! járásban? — _ Az SZKP XXI. kongresszusa kilenc napi tanácskozás után véget ért. A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számai feletti vitához 86-an kap­csolódtak. v N. Sz. Hruscsov elvtárs zárszava után a kongresszus határozatott hozott. A* SZKP XXL kongresszusának határozata MOSZKVA (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusa egyhangú határozatot hozott Nyikita Hruscsovnak, „a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959—1965. évi ellenőrző számairól” tartott beszámolója alapján. A kongresszus jóváhagyta Hruscsov beszámolójának té­ziseit és a kongresszusi vi­ta, valamint a téziseknek a kongresszust megelőző meg­tárgyalása alapján eszközölt módosításokkal és kiegészí­tésekkel elfogadta a hétéves népgazdaságfej lesztési terv- ellenőrző számait. Az SZKP XXI, kongresz- szusa teljes egészében jóvá­hagyta a párt központi bi­zottságának tevékenységet, valamint nagyjelentőségű bél- és külpolitikai intézke­déseit. Á határozat hangsúlyozza, hogy az SZKP XX. kong- résZusa óta eltelt időszak a kommunista párt és a szov­jet állam történetének egyik legfontosabb időszaka, amely megmutatta, milyen óriási je­lentőségű volt a XX. kong­resszus mind a Szovjetunió­ban folyó kommunista építés, mirtd pedig az egész nem­zetközi kommunista mozga­lom, s az egyetemes béke megszilárdítása szempontjá­ból.­A XXI. kongresszus határo­zatában jóváhagyta a köz­ponti bizottság 1957. júniusi teljes ülésének az egész párt é$ az egész nép által egyön­tetűen támogatott határoza­tait. £ határozatokban a köz­ponti bizottság leleplezte és ideológiailag szétzúzta Ma­lenkov, Kaganovics, Molotov, Bulganyin és Sepi'.ov párt- eHenes csoportját. A közpon­ti bizottság — hangsúlyozza a határozat — helyesen járt el, midőn a frakciósok és sza- kadárok megvetett csoportját határozottan elítélte és félre- állította. Az SZKP XXI. kongresz- szusának határozata megál­lapítja, hogy a Szovjetunió­ban, amely megmutatta az emberiségnek a szocializmus­hoz vezető útat, olyan szín­vonalat értek el a termelő erők, a szocialista termelési viszonyok és a kulturális fejlődés terén, hogy az le­hetővé teszi a kommunista társadalom építésének széles fronton való kibontakozását az elkövetkező hétéves idő­szakban. Az SZKP XXI. kongresz- szusának határozata meg­szabja a párt fő feladatait az elkövetkező hét évre a gaz­daság, a politika és az ide­ológiai téren, valamint a nemzetközi kapcsolatok terü­letén. Az SZKP fő gazdasági fel­adatai: az ország termelőerői­nek sokoldalú fejlesztése, a nehézipar elsődleges fejlesz­tése alapján minden gazda­sági ág termelésének olyan arányú növelése, amely le­hetővé teszi a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtését és a Szovjet­unió győzelmének biztosítá­sát- a kapitalista országok­kal folytatott békés gazdasá­gi versenyben, továbbá az ország gazdasági potenciáljá­nak erősítése, a műszaki ha­ladás a népgazdaság minden Tiszagyenda az érdeklődés középpontjában ágában, a társadalmi terme­lésben végzett munka terme­lékenységének szakadatlan tokozása. Ezek biztosítják a nép életszínvonalának jelen­tős emelkedését. A kongresszus határozata a következőkben jelölte meg a fő politikai feladatokat: a szovjet szocialista rendszer további erősítése, a szovjet nép egységének és összefor- rottságának fokozása, a szov­jet demokrácia fejlesztése, a néptömegek fokozott aktivi­tása és öntevékenysége ki­bontakoztatása a kommunista társadalom építésében, a tár­sadalmi szervezetek széle- sebbkörű részvétele az álla­mi feladatok megoldásában, a párt és a szocialista állam szervező és nevelő szerepé­nek fokozása, a munkások és parasztok szövetségének, a Szovjetunió népei barát­ságának erősítése minden vonalon. A kongresszus a követke­ző ideológiai feladatokat je­lölte meg: a párt ideológiai nevelőmunkájának fokozása, a dolgozók és mindenekelőtt a felnövő nemzedék kom­munista öntudatának erősíté­se, a kommunista munka- viszony, a szovjet hazafiság és az internacionalizmus szellemében való nevelése, a kapitalizmus csökevényeinek kiirtása az emberek tudatá­ból, a harc a burzsoá ideoló­gia ellen. A határozat értelmében a nemzetközi kapcsolatok te­rületén az SZKP fő felada­tai a következők: olyan kö­vetkezetes külpolitika, amely a népek békéjének és biz­tonságának fenntartására és megszilárdítására irányul a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­másmellen; élésének lenini elve alapján, a hidegháború megszüntetését és a nemzet­közi feszültség enyhítését célzó irányvonal követése, a szocialista világrendszemek és a testvéri népek baráti együttműködésének sokol­dalú erősítése. A hétéves időszak alap- problémája — mondja a ha­tározat — a maximális idő­nyerés a szocializmusnak a kapitalizmussal folytatott bé­kés gazdasági versenyében. A határozat hangsúlyozza, hogy gyors ütemet és meg­felelő arányokat kell biztosí­tani a népgazdaság fejlesz­tésében. A kongreszus határozata elsőrendű jelentőségűnek tartja az ipar és különösen a nehézipar fejlesztését. — Szükséges — jelenti ki —, hogy a hétéves terv előirá­nyozza az ipar teljes terme­lésének hozzávetőleg 80 szá­zalékos emelkedését. A hét­éves terv az egész ipar tel­jes termelésének átlagos évi növekedését körülbelül 8.6 százalékban szabja meg. A nehézipar magas fejlett­ségi fokából, valamint a me­zőgazdaság további fellendü­léséből kiindulva, a kong­resszus szükségesnek tartja a közszükségleti cikkek ter­melésének jelentős növelé­sét. A mezőgazdaságban fő fel­adat olyan termelési színt elérése, amely lehetővé teszi a lakosság élelmiszer szűk­Kunhegyes: 87 százalék Kunhegyesen csak 13 szá­zalék hiányzik a község föld­területéből ahhoz, hogy befe­jeződjék a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A község térképén már csak itt-ott láthatunk néhány ap­ró fehér kockát. Ezek mu­tatják a kisparcellákat. Egy hónap alatt százhetven egyé­ni dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot és szá­muk napról-napra nő. Vala­mennyi tsz saját agitációs csoportjával munkálkodik, s ami különösen figyelemre méltó, a község vezetői ma­guk mutatnak példát a nép­nevelőknek. Nem azt mond­ják, hogy elvtársak, menje­nek, hanem így beszélnek minden reggel: Elvtársak, : Jászberényi tele fon jelentés: • ! Tegnap reggel Jászberény- ' ben, a Jászság fővárosában I is megkezdődött a mezőgaz- | daság szocialista átszervezé- | sének nagy munkája. A me- | gyétől tizenöt tagú brigád I segít a fejlesztési bízott ság­! nak. ■ S Igaz, az átszervezés mun- I kaja már nem ma kezdődött, S hanem jóval korábban. Je- k lenleg a város 38 ezer kh ■ földterületéből 21,5 százalék ■ _______________________________ a szocialista szektor kezelésé­ben van. öt termelőszövetkezet mű­ködik. A hatodik tsz tegnap este alakult meg, Győzelem néven. Az új tsz-nek tizenöt tagja van, ma reggel pedig újabb két dolgozó paraszt lé­pett be. A város pórteleki határré­szén a Béke Tsz-hez többen adták be a mai napon felvé­teli kérelmüket. megyünk mondjáki Vjjda Ferenc, a községi párttitkár, Radócz József, a községi ta­nács vb. elnöke, Kun József, a községi vb. elnökhelyette­se. Most forradalmi lendü­letre van szükség és ők ezt megértették. Nem kis mér­tékben ennek köszönhető az eddigi eredmény. A községi tanács elnöke csak a fejlesz­téssel foglalkozik, de teheti, mert Dézsi Mária, a tanács- titkár is többet vállalt és a halaszthatatlan napi ügyeket saját munkája mellett ő in­tézi az elnök elvtárs he­lyett Kunmadaras: 70 százalék Itt még a község határá­nak 30 százalékán gazdál­kodnak az egyéni gazdák. A községi mezőgazdaságfejlesz­tési bizottság irányítja a me­zőgazdaság átalakítását, elen Gyűjtő Imre párttitkárral és Lovas Sándorral, a tanács vb. elnökével. Naponként vannak új belépők. Különö­sen dicsérendő az ottani gép­állomás agitációs brigádjá­nak tevékenységei Tiszáról! Mindjobban élénkül Tisza- roff. — A közeli napokban nagyütemű belépésekre szá­míthatunk. A községben va­sárnap nagygyűlés lesz. Papp Lajos elvtárs, az Építésügyi Minisztérium főosztályveze­tője, Tiszaroff szülötte va­sárnap hazalátogat. Családi, baráti találkozást tart isme­rőseivel, rokonaival. íme nagy vonalakban ez a helyzet jelenleg a kunhe- gyesi járásban. Minden jel arra mutat, hogy győzelemre viszik a nagy ügyet. A leg­utóbbi három nap alatt ki- lencvenhárom család válasz­totta a közös gazdálkodás útját. Szp. {Megmozdult a törökszentmiklósi tárás Legbiztatóbb a helyzet Kengyelen, Kuncsorbán, Kétpón — Utána Tiszabő, Örményes, Tiszafenyő következik a mezőgazdaság szocialista átalakulásában ségletének, az ipar nyers­anyag szükségleteinek, s as állam minden egyéb mező- gazdasági termék-szükségle­tének teljes fedezését. A mezőgazdaság össztermelését 1.7-szeresére kell emelni. A határozat ezután meg­állapítja: a hétéves terv sike rés végrehajtásának, a kom­munizmus anyagi-műszaki alapja megteremtésének dön­tő feltétele az új technika széleskörű meghonosítása. A hét esztendő alatt a terme­lési folyamatok gépesítése alapján az iparban, a mező- gazdaságban, az építőiparban és a közlekedésben ki keli küszöbölni a nehéz fizikai munkát. A határozat előírja, hogy az állami beruházások . az előző hétéves időszakhoz ké­pest 1.8-szeresükre, azaz kö­rülbelül 1940—1970 milliárd rubelre emelkednek, ami j csaknem ugyanannyi, mint a I szovjet hatalom eddigi fenn- i állása alatt eszközölt beru­házások teljes összege. A hétéves terv előírja, va­lamennyi szövetségi köztár­saság hatalmas méretű gaz­dasági fejlesztését. Az SZKP kongresszusa rá­mutat, hogy a jelenlegi vi­szonyok között minden fel­tétele megvan annak, hogy a szovjet nép a legrövidebb időn belül még jobban él­jen. A hétéves terv a nem­zeti jövedelem 62—65 száza­lékos növekedését és a fo­gyasztás 60—63 százalékos növekedését irányozza elő. A hétéves terv végére a munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljöve­delme átlagosan 40 százalék­kal, a kolhozparasztok reál- jövedelme pedig legalább 40 százalékkal emelkedik. Terv­bevették az alacsonyabb fi­zetésű munkások és alkal­mazottak bérének jelentős emelését, az öregségi nyug­díjminimum emelését, a la­kosság kereskedelmi és köz­szolgáltatási ellátottságának lényeges megjavítását, a köz- étkeztetési vállalatok árai­nak csökkentését. A váro­sokban és munkáslakótele­peken körülbelül 15 millió lakás, a falvakban körülbe­lül 7 millió ház épül fel a hétéves terv időszakában. A határozat értelmében a kö­zeljövőben megszűnik a la­kosság adóztatása. A határozat előírja a mun­kanap és a munkahét csök­kentését. 1960-ban befejező­dik a munkások és alkalma­zottak hétórás, számos ter­melési ág fő szakmáiban pe­dig hatórás munkanapra való áttérése. 1962-ben megvaló­sul a munkások és alkalma­zottak negyven órás munka- ■ hétre való áttérése, hétórás 5 munkanap mellett. 1964-től ■ kezdődőleg a föld alatt és az ■ egészségtelen munkaviszo- ■ nyok között dolgozók foko- ■ zatosan áttérnek a 30 órás * és minden más dolgozó a 35 J órás munkahétre, két sza- J badnappal, hat-hét-órás mun- £ kanapok mellett. A kongresszus megállapít- ■ ja azokat az óriási eredmé- ■ nyékét, amelyeket a szovjet " tudomány minden területen,! különösen pedig az atomf izi- S ka, az atomenergetika, a lök- ■ hajtásos repülés és a rakéta- ■ technika terén vívott ki és i szükségesnek tartja, hogy a ■ hétéves terv alatt még gyor- S sabb ütemben fejlesszék a J tudomány minden ágát, vé- ! gezzék el azokat a fontos el- S méleti kutatásokat, amelyek J (Folytatás a 2. oldalon.) ■ a vállalatok kommunistái, a párt legkipróbáltabb har­cosai jöttek falura, hogy lendületet adjanak a nagy munkának. Az agitáció hatalmas mé­retű. Kengyelen naponta mintegy száznegyven népne­velő indul munkába. A ter­melőszövetkezetek, a gépál­lomásiak és a központi agi­tátor-csoport tagjai a legkö­vetkezetesebb harcosai a szo­cialista mezőgazdaságnak. — Kétpón a három termelőszö­vetkezet végzi a munka oroszlánrészét. Különösen a Szabadság kommunistái fá­radhatatlanok. Kuncsorbán a Vörös Október és a gépállo­más az élharcos. A három faluban 50—60 főből állt ed­dig az agitációs kollektíva, most majdnem megkétszere­ződött. A következő szombat és vasárnapokon a szolnoki Bútorgyár, a Járműjavító kommunistái is faliul töltik szabadnapjukat. A most kezdődött szakasz eseményei a következők is: Kengyelen tegnap össze­vont rendkívüli párttag- gyűlést tartottak a terme­lőszövetkezetek. Kuncsor­bán ma kerül ugyanerre • sor. Ugyancsak ma, Kétpón a kultúrottlionban a község átszervezéséről tárgyal a rendkívüli tanácsülés. A közeljövőben falunapot tar­tanak e helységekben. Feb­ruár 14-én Kétpón és 20-án Kuncsorbán Z. Nagy Fe­renc országgyűlési képvise­lő találkozik a parasztok­kal. Csőtó István, a me­gyei tanács VB elnökhe­lyettese, a Hazafias Nép­front megyei elnöke a kö­zépparasztokat keresi tel. A napok krónikájából nem maradhat ki, hogy Kuncsor- bán új termelőszövetkezet szervezését kezdték meg. Ér­dekes esetet jegyeztek itt fel a határrész gazdái: Kelemen Balázs középparaszt lépését várták sokáig, akit most ka­tonatiszt fiának levele indí­tott a nagy lépésre. Megmozdult Tiszapüspöki, Tiszabő, sőt Fegyvernek is. Az ottani elvtársak azt mondják lépést tartanak az élenjárókkal s nem sok­kal utánuk náluk is befe­jezik az átszervezést. A törökszentmiklósi járás történetének új fordulójához érkezett. Minden egyéni gaz­da. talpa alatt mozog a föld, s belátják, kár kitérni a fej­lődés elől. Pusztul a régi, az elavult, a megszokott; óriási lendületet véve tör előre az új. BI A törökszentmiklósi járás ! megbolygatott méhkashoz ■ hasonlítható e napokban. A í járás dolgozó parasztjai egy- ! re inkább belátják, a kispar- > cellás gazdálkodás napja le- ! áldozott. Különösen Kétpó, ! Kuncsorba, Kengyel közsé- i gek járnak élen a kollektivi- ! zálásban. Kétpó földterületé- í nek több mint 80 százalékán [ már a szocialista nagyüzem | dominál. A tízezer holdas határból már csak kétezer holdat birtokol kétszáznyolcvan egyéni gazda, közülük is százhatvanhét nem kétpói ! lakos, ■ ! Csütörtökön közel száz hold- ! dal gyarapodott itt a nagy- ! üzem, hét középparaszt csat- ! lakozott az újhoz. Kengyelen j 61, Kuncsorbán 57 százalék a j szocialista szektor területe. | Az egész járásban pedig 53 | százalék a részarány a hala- ! dó javára. j .Ám az egyéni parasztokat ! nyilvántartó térképen óráról ! órára csökken a fehérfolt, s ! sokasodnak a vörös foltok. A ! mai napon jelentős szakaszá- ! hoz érkezett a mezőgazdasá- I Si forradalom. Tegnap reggel megérkezett a munkásosztály segítsége. A szolnoki nagyüzemek 1 legöntudatosabb munkásai, 1 ■ Nyolc község van a járás [ « területén. Az érdeklődés kö- i • zéppontjában jelenleg Tisza­■ gyenda áll. ■ ■ A község vezetői, Nagy ; ■ András, a tanács vb. elnöke, . » Tar Mártonnal, a Kunhegye­• S si Gépállomás párttitkárá­• » val állandóan a parasztok » között jár. A jelek szerint La ‘ . 2 ebben a községben hamaro­• “ san kérhetik az általános ; földrendezést. A vezetők jól- ? irányítják az átszervezést, ■ okosan, célratörően dolgoz­■ nak. Csütörtökön tíz egyéni ! gazda írta alá a belépési . » nyilatkozatot. M _ ____ A Szolnok megyei Néplap napok óta közöl tudósításo­kat a kunhegyesi eseményekről. Mi történt és mi is történik hát tulajdonképpen eb­ben a járásban? Elindult egy nagyméretű és biztató küzdelem, amely­nek az a célja, hogy legyőzze a régi, maradi gondolkodást. Ennek már csak azért :s nagy a jelentősége, mert Szol­nok megye egész területére kihat és gyorsítja a mező­gazdaság szocialista átalakítását. A kunhegyesiek tehát élére álltak, annak a mozgalomnak, amely hivatva van a parasztság életét szebbé, jobbá tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents