Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-26 / 48. szám
1959. február 26. SZCLNOR »i i MErliAP 3 Sétarepülés helikopterrel — Nemzetközi autóbemutató — |f|g|j||yí^ eV fi VÚlyOQf Nukleáris műszerek — fcser látnivaló — Megyénk termékei A BUDAPESTI IPARI VASAKON A magyar és a nemzetközi ipar igen fontos seregszemléje kezdődik május 15-én: megnyílik a Budapesti Ipari Vásár. A megnyitó közeledtével egyre fokozódik iránta az érdeklődés az ipari és kereskedelmi körökben egyaránt, s egyre nő az egyszerű emberek kíváncsisága is. S ez nagyon is érthető. — Ilyenkor mindig látni valami újat, s az összezsúfolt, gazdag választékból hamarabb akad tetszetős külsejű, praktikus áru a vásárlók számára. A vidékiek is jobban fel- rándulnak ilyenkor a fővárosba, mert az utazási kedvezmény igénybevételével kevesebbet kell útiköltségre kiadni. Az idei vásár sokkal na- gyobbszabású lesz az előzőeknél. Nemcsak területileg bővül, hanem gazdagabb lesz a kiállított anyag is. A baráti államok mellett mintegy 100 világcég mutatja be termékeit. Az ezernyi érdekesség hatását a baráti államok és a nyugati cégek részvételével lebonyolításra kerülő első nemzetközi autó- és mo- torbemutató, valamint a helikopterrel való sétarepülés csak fokozza. Aki elfárad a nézgelődés- bén, az sem jár rosszul, mert megtalál „vadat, halat, s mi jó falat, szem-szájnak ingere”. A jó borok mellett még hamisítatlan pilseni sört is ihat rá. Szűkebb hazánk produktumai is megtalálhatók lesznek az ipari vásáron. A lémnyonió önálló pavilonnal szerepel A jászberényi Fémnyomó és Lemezárugyár sok kiállításon,' vásáron öregbítette már megyénk iparának jó hírnevét. Közismert, hogy a Brüsszeli Világkiállításon ÍBaft' ftagydíjat nyert. Az qiénf; Büdapeáten is ki akar tenni magáért. Termékeivel Önálló pavilont tölt meg. A Heller-Forgó léghűtőberendezés mellett az aluminium edényeken, a dísztálcákon, szifonokon, szétszedhető ládákon, stb. mérhetik le a látogatók az aluminium-fel- dolgozó ipar neves mestereinek munkáját. Az Aprítógépgyár is kiállítja termékeit Az Aprítógépgyár több gyártmányát vonultatja fel Az Egyesült Államok- ban 1942. óta az idén volt a legsúlyosabb a januári munkanélküliség Hivatalos statisztikai adatok tanúsága szerint az Egyesült Államokban január hónapban lv42 óta az idén számlálták össze a legtöbb munkanélkülit: 4 724 000 személyt. Mint a Reuter megjegyzi, a kormány jelenleg érvényes, a munkanélküliséget enyhítő intézkedésének hatálya április elején lejár, újabb intézkedésről pedig még nem döntöttek. (Reuter) az ipari seregszemlén. Elsősorban azokat a gépi berendezéseket mutatja be, melyekkel sok országban ért már el sikereket, s melyek jelenleg is igen keresett cikkek a világpiacon. A vásárra szánt gépek végleges listája még nincs kész, de annyit máris elárulhatunk, hogy törőgépeket, óriási gumikeve- rőket, modern téglaipari gépeket láthatunk majd pavilonjukban. 1960-as modeljeit mutatja be a Tisza Cipőgyár Az ipari vásár idején a martfűi Tisza Cipőgyár bepillantást enged nyújtani a jövőbe, bemutatja a többszáz típusból álló, gyártásra 1960-ban kerülő modelleket. Készítményeik bizonyára megnyerik majd a közönség tetszését s esztendő múltán sokan vásárolnak belőlük. A nagyüzemek mellett felvonul a szövetkezeti és az állami helyiipar is. A Karcagi Szerelő KTSlí például exportra —szülő híradástechnikai cikkeket, erősítőket, vízmentes telefonokat, különböző relié- ket akkumulátortöltő állomásokat állít ki az ipari vásáron. A szövetkezeti cipőipar új modellekkel rukkol ki. A szolnoki Bőripari rvrEZ körülbelül egymillió forintos árukészlettel vonul fel. Elsősorban — az időszaknak meg felelően — tavaszi és nyári cipőkkel, szandálokkal, a legújabb modelekkel kedveskednek a vásárlóknak. Bíznak abban, hogy tetszetős gyártmányaikkal elérik az egymillió forintos forgalmat. Aki kíváncsi rájuk, az OKISZ pavilonjában megtalálhatja majd őket. Az állami helyiiparnál is folyik a készülődés a vásárra. Elsősorban vas- és faipari prototípusokat mutatnak majd be az érdeklődőknek. ES A SZEINPOROS TÉGLA? N em közgazdasági számításokba akarunk itt bocsátkozni, hanem néhány gyakorlati, nagyon is praktikus kérdést felvázolni a szövetkezeti gazdák hasznára. Arról a fejlődésről, ami napjainkban Szolnok megye mezőgazdaságát jellemzi, minden haladó gondolkodású ember örömmel beszél. Eljött az ideje a kollektivizálás befejezésének, s ezt a jász-kun föld dolgozó parasztsága megértette. Nem a gazdák nélkül, hanem velük együtt, részvételükkel és hozzájárulásukkal történik a nagy változás. A legújabb jelentések szerint a szövetkezeti községek száma meghaladta a harminchármat és a negyvennél tart. Ez jó dolog., Annak is csak örülni lehet, hogy három járásban: a szolnokiban, a kunhegyesiben és a jászapátiban a mezőgazdaság szocialista átalakításának utolsó simításait végzik. Balgaság lenne azonban azt hinni, vagy egy pillanatig is arra gondolni, hogy no, ezzel aztán minden porblémát II Cibaltházi Gépállomás körzetében a íermeiiíszaveliiezetek szántóterülete 20 ezer hóidra nőtt az utóbili nagtozüan Mit tesznek és hogyan munkálkodnak a vezetők, a traktorosok? Van itt Szolnok megyében több olyan gépállomás, — amelynek körzetében a termelőszövetkezetek földterülete az elmúlt napokban megduplázódott vagy megháromszorozódott. Ez a körülmény új helyzet elé állítja a traktorosokat és vezetőket, hiszen a megnövekedett igényeket minden körülmények között ki kell elégíteni. De hogyan? Ez a kérdés és erről beszélgettünk Hollósi Gyula elVtárssal, a Cibakházi Gépállomás igazgatójával. — Először is abból kell kiindulni, ami megszabja a további tennivalókat. A jelenlegi helyzetből. Most ott tartunk, hogy a gépállomásunk körzetében lévő tsz-ek szántóterülete 20 ezer holdra nőtt. Azt is figyelembe vesz- szük, hogy a fejlődés nem állt meg, a fejlesztés tovább folyik és még jópárezer holddal számolnunk kell. Mit tettünk és mit akarunk tenni? A gépállomás vezetősége a pártszervezettel és a szakszervezettel együtt beszélte meg a feladatokat. Mindent számításba vettünk legjobb tudásunk szerint és hozzákezdtünk már napokkal ezelőtt a termelés megszervezéséhez. A brigádokot újjászerveztük — Megvizsgáltuk újból és alaposan a téli gépjavítást. Gondoskodtunk arról, hogy március 1-re, a tavaszi munkához szükséges erő és munkagépek jó minőségben, kijavítva a tsz-ek rendelkezésére álljanak. Nagyon lényeges, az is, hogy a brigádokat újjászerveztük. Amelyik közös ladja az ezer holdat, az ónálló brigádot kap. A kisebb tsz-ekbe is adunk erőgépeket. Ezeket a tsz vezetősége irányítja, a gépáilomási brigádvezetőkön keresztül. 'iok segítséget adunk az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek Az ismerősök, a jóbarátok szívesen dolgoznak együtt. — Szilárd és eltökélt szándékunk, hogy pártunk útmutatása nyomán kezdettől segítjük az új tsz-eket. Ezt is tesszük nemcsak a gépi munka terén, hanem a szervezeti ■ munka kialakításában ,és a tervkészítésben. Gépállomásunk brigádvezetőinek, — agronómusainak és könyvelőinek elegendő tudásuk és tapasztalatuk van. Ők a közeli napokban meglátogatják az újonnan alakult és a területileg megnövekedett tsz-eket s olyan szakmai segítséget adnak, amilyet a szövetkezeti gazdák igényelnek. — Szívesen és készséggel állunk rendelkezésére valamennyi új tsz elnökének, vezetőségi tagjának a munka- szervezetek kialakítása terén is. Tapasztalatból tudjuk, hogy a brigádok, a munkacsapatok szervezése, kialakítása nem éppen könnyű feladat. Sokmindenre ügyelniük kell azoknak, akik ezt végzik. Ezt is jó szem előtt tartani, s ügyelni arra, hogy a jóbarátok egy brigádba kerüljenek. De még ez sem minden. Hiszen’ akad olyan ember, aki nagyon szereti az állatokat, de a növénytermesztésben már nem találja úgy fel magát. Világos, hogy ugyanez állhat fordítva is. S ilyen dolgokra nagyon kell ügyelni. Aki szívesebben bánik jószággal, azt lehetőleg az állattenyésztő brigádba kell beosztani, stb. — Nos, ezeket a dolgokat nem szükséges itt részletezni. Az a lényeg, hogy ebeknek a megoldásában segítségére leszünk a szövetkezetek gazdáinak. Úgy gondoljuk, tanácsainkat szívesen fogadják majd és igénylik is, — fejezte be nyilatkozatát Hollósi Gyula, a Cibakházi Gépállomás igazgatója. A csehszlovák termelöszövetkezete'i nagyrésze saját gépeivel végzi el a tavaszi munkát 7^ Qteidölbnt topább.«. bői is megbizonyosodtam, hogy azok jobban megélnek a közös gazdálkodásból. De mégis kötött a föld, húzott magához a rög — meséli most már könnyű szívvel a volt középparaszt. MOSTANÁBAN Káli Istvánt nem lehet megtalálni a falujában, mert Jászszent- andrásra ruccannak át napjában, hogy ott is elősegítsék a szövetkezést. Tegnap még neki beszéltek a tsz-ek jövőjéről, most ő hirdeti azt. — Még most van időm átjárni Szentendréim — beszéli Káli István —, mert nem kezdtük meg még a közös munkát. De ahogy értesültem, másfél, két hét múlva már dolgozunk is a nagy parcellákon. Ügy mondja ezt az új tsz- tag, hogy szokatlan lesz ezután, főleg az első időkben százholdakban gondolkozni, s újmódon gazdá'kodni. De meggyőződéssel beszél arról, hogy jól választott és a meg- o? ’’nedése szerint áll mun— A nőném fia, Tóth László lesz a brigádvezetőm, ahhoz osztottak be dolgozni. Ismerem jól Lacit, fajinul érti gazdaság földterülete meghazös létesítmények építéséhez. Nem másnak, maguknak csinálják, ha csinálják. I tt Szolnok megyében 1952-ben 53-ban és még 1954-ben is volt olyan esztendő, amikor másfélmillió szénporos téglát égettek a kunsági és jászsági tsz-ek. Kisújszállás határában még mindig láthatjuk a téglaégető kemencéket. Micsoda nagy előny származik abból, ha mondjuk a Jászság egyik nemrég alakult, legnagyobbnak ígérkező termelőszövetkezetében a jászboldogházai Aranykalász Tsz-ben megkezdik a szénporos téglaégetést. Még ezévben megkezdhetik saját erőből jószágaik számára az istállók, az ólak építését, s egyéb helyi bontásos anyag felhasználásával tető alá is hozhatják a legszükségesebbeket. Persze, ami érvényes a jászboldogházai Aranykalász Tsz-re, az érvényes a többi új és megnövekedett mezőgazda- sági tsz-ekre is. Körültekintően, de bátran lássanak munkához. Néhány nap múlva a Szolnok megyei Néplap közli majd az egyik kunsági tsz elnökének írását arról, hogy annak idején milyen módon, hogyan csinálták a szénporos téglaégetést. A tapasztalt régi szövetkezeti gazdák módszereit egyáltalán nem hiba átvenni. S ok haszon származik abból, ha az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdái saját erejükre is támoszkod- nak. Egyrészt jobban magukénak érzik létesítményeiket, másrészt pedig az államtól kapott forintokat esetleg még hasznosabb beruházásokra költhetik. Persze, felmerül úgy is a kérdés, hogy nem szégyen, ha egy mezőgazdasági tsz vályog- falú. szalmatetejű ólakban, istállókban tartja jószágait. Nem ez a szégyen, Ellenkezőleg! Az a restelni való, amikor az istálló holmi csodapalotához hasonlít, de üres. Mivel a pénzt esetleg nem jószágra, hanem neonfényes istállókra költötték. Mindenképpen elismerést és bíztatást érdemel az a mezőgazdasági tsz, amely a közeli napokban elindítója, kezdeményezője lesz a nagyszabású mozgalomnak. Annak, amely célul tűzi a saját erőre való fokozottabb támaszkodást, a helyi erők észszerű felhasználását, a szénporos téglaégetés és a vályogvetés megkezdését. A megye dolgozói, az ipari üzemek munkásai várják a bátor kezdeményezőket. Sz. P. A csehszlovák kormány határozata, mely szerint a termelőszövetkezetek fokozatosan kiépíthetik saját gépparkjukat, széleskörű visszhangra talált a szövetkezeti parasztság körében. A napokban megtartott évzáró gyűléseken a megfelelő tartalékkal rendelkező szövetkezetek zöme elhatározta, hogy már saját gépeivel végzi el a tavaszi munkákat. A zárszámadásnál a jövedelem 10—12, sőt 15 százalékával gyarapították az oszthatatlan alapot, hogy a szükséges gépeket megvásárolhassák. A királyhelmeci járásban lévő leleszi és nagygeremegoldottunk, s íme, belecsöppentünk a földi mennyországba. Erről szó sincs. Üj feladatok, új tennivalók előtt állunk, méghozzá sürgető új tennivalók és új feladatok előtt. Ezekről ma szinte lehetetlen eleget beszélni, de nemcsak beszélni kell, hanem cselekedni is. Ezzel végeredményben oda jutottunk ennek az írásnak a címéhez, ahhoz, hogy mennyit ér a vályog és a szénporos tégla. Sokat! Mert miről is van szó? Arról, hogy Szolnok megyében nagyon sok új mezőgazdasági tsz alakult és még igen sokat alakítanak majd a dolgozó parasztok a közeli napokban. Ezenkívül számos mezőgazdasági tsz területe megsokszorozódott a gazdák számával együtt. A termelés beindításához, a nagyüzemi gazdálkodás megkezdéséhez — egyebek mellett — számós új létesítményre, gazdasági épületekre van szükség. Istállókat, ólakat, magtárakat, színeket kell tető alá hozni, új szövetkezeti majorságokat létesíteni és mindezekhez tégla, építőanyag kell. Nagyon helytelen lenne, ha mindazt, ami kell, csakis az államtól várnánk, az államra támaszkodnánk. Pártunk és kormányunk fokozott anyagi és erkölcsi segítséget nyújt a mezőgazdasági tsz- eknek, mindent azonban nem adhat. Célszerű a saját erőre támaszkodni. Hogy miért? Azért, mert napjainkban nemcsak Szolnok megyében, hanem Veszprém, Győr- Sopron és még egész sor más megyében is a dolgozó parasztok százezrei írták alá a belépési nyilatkozatot, s az új tsz-ek ezrei alakultak. Az ország meglévő erőit ennek megfelelően igazságosan és egyenletesen kell elosztani, de máris minden józanul gondolkodó ember előtt világos, hogy ezek az anyagi bázisok nem kimeríthetetle- nek. A párt és az állam támogatásának párosulnia kell a ma új szövetkezeti gazdáinak leleményes alkotókészségével. Helyes feleleveníteni a pár évvel ezelőtt igen széleskörben elterjedt, de már feledésbe ment szénporos téglaégetést és vályogverést. Bontakozzék ki széleskörű mozgalom. S ennek a mozgalomnak az élére álljanak a kommunisták. Adják ki a jelszót: minden szövetkezeti tag 500 vagy 1000 vályog kiverésével járul hozzá a kö■ esi termelőszövetkezetek pél■ dául megvásárolták a gépál• lomás egy brigádközpontjá■ nak csaknem egész gépállo- i mányát és átvették a trakto• rosekat és a karbantartókat i is. A nagygerecsi szövetke- i zetnek, amely 1400 hektáron ■ gazdálkodik, 12 traktora, ara- ' tó-cséplő kmbájnja és silózó ; kombájnja van. A csehszlovák mezőgazdaság gépállománya ez évben további 150 000 különféle gép■ pel gyarapszik Többek között, ■ 12 400 traktort, 1000 magyar ■ arató-cséplő kombájnt és ■ 2200 silózó kombájnt kapnak ■ a gépállomások és a termelő-, ■ szövetkezetek. (MTI). ; () NEM SOKSZOR keresték / fel Káli István 10 holdas kö- \zépparasztot a jászkiséri agi- i tátorok. így mondta nekik az ■ első beszélgetés alkalmával. ’ h — A szomszédom, Cs. Sza- 'bó Zsiga néhány esztendeje a Kossuth tagja. Megbeszéltük I már vele, hogy én is beállók a szövetkezetbe. Ennyit mondóit, s odaka- nyarintotta nevét a belépési nyilatkozatra. — A feleségem örült legjobban, hogy szövetkezeti gazda lettem — beszél a néhány nappal ezelőtti eseményről Káli István. — Na- r.gyon oda van a „van”-ért és \azt fújta már évek óta, így Qgazdagodnak a szövetkeze- - ftiek, meg úgy teli van a kam- - a ráj uk, erszényvik. Igaza volt az asszonynak, .'/amikor a jövedelem miatt -hemelte fel szavát. Káli lst- t )vá n nem tudott gond nélkül - megélni a 10 hold jövedelmé- ] bői, mert elment minden té- . len dolgozni vagy a Puszta- , kürti Állami Gazdaságba, vagy a Termény forgalmi Vál- (Illathoz. Olyan ember, hogy megfogja a forintot. El lett 1 volna otthon is munka nél- ■ Jkül, de küldte az asszony, ihhogy keressen egy kis kész- ■ A pénzt. — Láttam én azt, hogy a :>/szövetkezetiek nem járnak a ■f)gazdaságba, sem a termény- forgalmihoz dolgozni. Már ebei brigádvezetést. Nem is csoda; négy éve tsz-tag. Ha lehet úgy mondani: rokon mellé kerül Káli István. De nemcsak ezt helyesli, hanem azt is: szaktudása, elgondolása szerint osztották be a munkába. Megkérdezte tőle Csaj ági János, az elnök: — Mihez volna kedve, tagtárs? Mihez ért legjobban? Káli István pedig megmondta, hogy ő az állatokat szereti, de a Icocsisságot sem veti meg. — Hát legyen akkor kocsis és befoghatja a saját lovát is, majd egyiknek, ha úgy akarja. Mert Káli István egy lovat is bevitt a közösbe, jó erős telivér állatot. Hasznát veszik annak majd a gazdálkodásnál. Az biztos, hogy az első hetekben több szeretettel veregeti meg lova nyakát, mint a többi jószágét, de aztán úgyis megszokja, hogy mindegyik ugyanúgy az övé, mint ahogy az az egy, amit bevitt. A CSALÁDBAN IS sok szó esett már esténként arról: kezibe veszi-e az asszony, vagy Eszti lány a kapát, ha úgy kívánja a munka.. — De még mennyire, hoou dolgosunk! Azt várjuk; sér kenjen a répa és nekiereszt hessiik a kapát a gaznak mert mi is ott akarunk lenn a többiek között, a szővetke zeti lányok és szövetkezet asszonyok között — mondtí egy ilyen esti beszélgetés ál kaiméval a lány is, meg a: asszony is. — Családtagként akar dől gozni a két fehémé-p — mondja Káli István. — Mii azt is mondták, hogy töbl munkaegységük lesz nekik mint nekem. Jót nevettem oszt ezen, ámbár, amit a. asszonynép a fejébe vesz, arról nehéz lebeszélni. Node, ér sem akarok szegy ént vallani t szövetkezetbe n. KEVESET BESZÉL mét Káli István a munkáról, mer tudja, hogy ott megállja helyét. inkább a várható jövedelemről szól, amit nem terhel már az adó, a gazdasál fenntartásának költsége, ha. nem tisztán kerül minden c kamrába. — Híre volt tavaly a faluban, hogy Bagi Jánosnak meg Kozma Mihálynak egy teherautó nem tudta hazavinni c járandóságát és eztán én ü azok közé a szövetkezeti parasztok közé akarok tartozni akik udvarában esztendő végén kétszer fordul meg a szövetkezeti autó. TÓTH JÓZSEF
