Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 10. szám

I

1959. január 13.

SZOT.NOK MPOTPl NfPtAP

Leány-hiány Szolnokon

Rock and roll tánc

j Melódiák szárnyán

nincs is

Azt hiszem, „7cZappe”nak hívják azt a kis fából készült alkalmatosságot, amivel egyköny- nyed mozgású fiatalember veri a taktust: „Cseti-csett; esett- esett ..." A botfülűek kedvéért szóval is segíti a zongoristát: „Lassú-gyors, gyors-lassú, zá- rokT Az utolsó szóra megretten a látogató, s arra gondol, hogy ennyire szigorúan mégsem lenne szabad kezelni a kezdő táncoló- kat... Méghogy „zárok..." Talán mégsem teszik kóterbe az ügyetlenkedőt... — reménykedik. Szerencsére nem. Seress Gyula — a tánctanár — köny- nyűléptű lábát zárja csupán.

Szól a zongora, talán Viktor Jenőné maga sem tudja, hányadik tánctanfolyamon simogatja billentyűit. — Most megpihen; megpihennek a táncosok is, hogy párperces „illemtudomú- nyi” előadást hallgassanak meg.

— Ugy-e, emlékszünk, hogy a fiú sosem nyújt kezet a lánynak bemutatkozáskor, felkéréskor?! Persze, le sem tegezi; kivéve, ha rokona, ismerőse, vagy boldog őse... —- Seress Gyula tánctanár szavai nyomán felcsattan a nevetés; majd folytatódik az első tantárgy: a fox- trott gyakorlása.

Párokra oszlik a fiatalság; kevés a leány, fiúk is átkarolják egymást — kedvesen mulatságos látvány, amint „cipőorr- vizitet" tartva totyognak a par- ' ketten.

Persze csak most, az első órákon; minden kezdő lépés nehéz, különösen a tánclépés. Seress Gyuszi kereken húsz generációt tanított eddig táncra és illemre — a József Attila kultúrotthon táncos-újoncaiból is parkett-bajnokokat farag nemsokára.

— Megtanuljuk a foxtrottot, mambót, angol keringőt, síuin- get. rumbát, csa-csa-csa-t, a tüzes csárdást, s a táncok királynőjét: a bécsi valóért — sorolja pihenőben Seress Gyula. — Rángatózást, azaz bugi-vugit nem tanulunk...

— S az annyi szóbeszéd tárgyát, a roki-t?

— Rock and roll nevű tánc ninea! A „roki" zene; «pakettekért „ízlésű” emberkék vo- naglanak ritmusára idegőrlő swing-karikaturát... „Hokit” táncolni egyszerűen neveletlenség. Márpedig a kultúrember itt nemcsak táncolni, hanem illedelmesen viselkedni is megtanul,

— Nyilván azért teregeti a táncterem székeire a kabátját, — kajánkodom a régi barátság jogán.

Seress Gyuszi valami olyasfélét mond, hogy a kultúrotthon ruhatárosa nem vett részt táne- és illemtanfolyamon; vagy egyszerűen rest eljönni hetenként kétszer... . _

Amint az illem- és tánc professzora oktatta: meghajtok H. Julika előtt, bemutatkozom; megvárom, míg ő nyújtja kezét s kínál hellyel, azután érdeklődőm: Mirjt került ide a tánciskolába?

— Még nyáron történt; megismerkedtem a strandon egy fiúval, — meséli a kis barna

. s

:

Ipari tanuló, tizenhat évének! Általában úgy ülünk be a minden keresetlen őszinteségé- »SJ;ínna2ba egy.egy operett meg- vel. ^ O kanyerálta ki a ma-«tekintésére, hogy alaposan le- mától, hogy eljárhassak. !szállítjuk az Igényeinket. Ez

— Szeretnék vele is mégis-! már az operettek sajátossága:

merkedni... "jól lehet rajtuk szórakozni, csak

— Oh, la-la, az nehéz lesz! — • éppen — gondolkozni nem sza- hangzik a francia filmek láto-Jbad előadás közben. Most is így gatásétól tanúskodó válasz. — jáll a helyzet. Ha nem gondolunk Mór szakítottunk; o fül elment,!3 meglehetősen bárgyú szövea- a tánciskola megmaradt... »könyvre, akkor nagyon élvezzük

Egy helyébe száz is akad! -ifJWSÍ“, kiál‘ítást és.az él" ezt mondja a nóta s ezt bizo-»ífk<'®’ fl3'bemászó' zsongó ope-. nvítia a gyakorlat méa itt a i rettmuzsikát. no meg a kacajra tánciskoláin is. S ’a szál között •S2ellamaa bemondásokat, olyan pompás ritmusérzékü J Zsúfolt nézőtér tapsolta pen- fickó is kerül, mint Balázs |teken es*e 3 vasfüggöny elé György főiskolai hallgató, auf“®*™* szereplőit A baja- tanulmányi szabadságából „tánc- Kalman Imre legdallamtovábbképzésre” is szakít időt.!dusabb-.. legigényesebb operett- Valami gyanú motoszkál ben- \ muzsikainak egyike, sokkal kü- nem; nem emlékszem, hogy a!1*»0- mondani valósabb, mini az csa-csa-csa kollokviumi tárgy»érdemtelenül felkapott Csárdáslenne 5 klrálynő. A történet... hat íste5 nem. A szokásos herceg és még “ IffU Igaz! — helyesel. —- De j szokásosabb operettpri madonna legalább olyan izgalmas, mint n! szerelme, vérszegény konfliktus- mathemafika... !sa! és egzotikus környezetben.

"Kárpótolt azonban ezért a zene Együtt indulunk kifelé, rá-;és a játék. Ütő Endre vendég gyújtani. Az ajtóban egy vörö- 5 díszlettervező káprázatos tün- ses-bama ■— pardon1 — fruská- * dérpalotát varázsolt a második . ,,. _ , , , «felvonásba. Bozó Gyula jelmezei

val majd1 összeütközünk; a kis-* dig még jobban kiemelték a2

lány oldalt lép, utat enged: «operett dekoratív, káprázatos

— Tessék! «jellegét.

— Nem, nem, — tiltakozom." Mindenekelőtt hadd illesse di— Lányoké az elsőségi iff1-«* a zenekart amely Somos

— „ __„ _, , István vezetésevei jó hangszerecsők nyugodtan. ; léssel, hibátlan tisztasággal tolElőző órán tanultuk, hogy az ímácso]ta a sokka, na„yobb 2ene.

udvariasság még leányok részé-! karra komponált, igén vés muzsi- ről is kötelező ■— az idősek lkát.

felé... S üenkő Béla hangja már régen

Puff! Ez az 82 eset, amikor »nem zengett Ilyen kristálytisz- ,. . , , , , Jtán, ótfűtötten, mint most, a

kevesebb udvariasság kedve- ■ lahorei maharadzsa szerepében.

sebb lett volna... bor-váró. gKarácsonyi Magda mint Drimon/Vagy síuerret mutaioozoti be „A bujádét'' a Szigligeti Színházban

de Odette primadonna méltó partnerként állt mellette, különösen a szerelmi kettősökben

.i'üUaii sikert. •

A Varga Dodó. Csornai kettős, illetve Gelle i Kornél, akivel most már trióban Képviselik a numort, rengeteg harsány nevetést fakasztottak a nézőtéren. Kalocsai Ferenc színházigazgató elhitető alakítás, de egy pár ősz hajszálat azért produkálnia kellett volna, mert így meglehetősen fonákul hangzott az a komolynak szánt mondat, hogy ő Odettet, mint a lányát szereti.

Befejezésül, de nem utolsó sorban a koreográfiáról szeretnék megemlékezni. Boros István, a tehetséges fiatal művész eredeti, egyéni táncokat kreált és az egzotikus hangulatot a második felvonás hindu táncával nagyon jól érzékeltette. Koreográfiája bármelyik fővárosi színháznak dicséretére válnék. Zilahi Kati mint megelevenedett Shiva- Szobor: tetőtől talpig bearanyozva, hibátlan mozgású művészi táncával méltán érdemelte ki a viharos tapsot, az újrázást. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Kalmár András vendégrendezó finom eszközökkel mérsékelt tónusban, de illúziótkeltóen rendezte a darabot, akkor összegezhetjük a mondanivalónkat: siker. Csak azt kívánjuk a színháznak, hogy a remélhetőleg minél nagyobb számú, komoly rnondanivalójú darabokat is ilyen igényesen, sokoldalúan hozza színre. Ezzel nemcsak a közönség, de a műsorpolitika Is nyerni fog.

*— hernádi —

Bófos Sándor, Munkácsy-dtjas festőművész műtermében

Botos Sándor művészi egyénisége most két okból nyújt alkalmat arra, hogy foglalkozzunk művészetével. A festőművész ez év tavaszán ünnepli tizedik évfordulóját annak, hogy megkezdte munkáját a szolnoki Művész telepe«. S feleannyi ideje, liggy a vidéki és országos képző- művészeti kiállításokon elért nagy sikerei, eredményei után államunk Munkácsy-díjjal tüntette ki. Ebből az alkalomból kerestük őt fel otthonában, a szolnoki Művésztelepen, hogy megtudjunk egyet-mást munkájáról ós jövőbeli terveiről.

A műterem, aha1 rátalálunk a festőre, szinte zsúfolt ö képektől Portrék, figurális kompozíciók, életképek, csendéletek és tájképek sokasága fogad bennünket. Régi és újabb alkotások váltogatják egymást. Ahogy végigtekintünk a teremben, szinte úgy érezzük magunkat, mint amikor egy múzeumban járunk, ahol a falakról hosszú idők művészi alkotásai néznek le reánk.

TÍ2 év nagy 'dő, «- művészetben egy egész korszak lehet s a művek egy évtized munkájáról, küzdelmeiről adnak számot.

Az egyik állványon mindjárt egy elég tekintélyes mére*ű olajképet pillantunk meg. Még befejezetlen. Látszik, hogy a festő látogatásunk előtt ezen ű vásznon dolgozott.

— Amint látják, most egy nagyméretű kompozícióval foglalkozom. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára rendezendő Országos Képzőművészeti KiáVításrc készülök. A cinie: Toborzás.

A kép cZ 1919-es Tanácsköztársaság egyik történetét eleveni'1 meg, a Vörös Hadsereg megalakulását megelőző toborzást. Azt a történelmi pillanatot ábrázolja, amikor fiatalok és idős emberek csoportosan lépnek be a hadseregbe a fiatal munkásállam megvédésére. Szokatlan, hosszúkás mérete ellenére is jól megkomponált mű. Élénk színei és figuráinak mozgalmassága dekoratív ábrázolási törekvést mutat.

Egy másik kép, az Ebédelők, parasztcsaládot ábrázol' otthonában. Előtérben két női alak asztalnál ül és ébédíét fogyasztja. Közben meg beszélgetnek. Előttük az asztalon vizeskancsó és egy tál gyümölcs. Háttérben egy széken parasztember ül Az arcokon és a nyakon megcsillanó fény kiemeli az alakok mozdulatát. Színei erőteljesek és tiszták. A hidegebb zöld és kék színek mellett tüzesen törnek elő az okkerek, barnák és vörösek.

— ügy hallottuk, hogy külföldön is járt tanulmányúton,

— Igen, először 1956 augusztusában Bécsben, majd 1957 decemberében pedig Moszkvában voltam. Sok kedves emléket hoztam magammal e látogatásokról. Moszkvában nagyon szép. fényes és tiszta várost ismertem meg. Igazi világváros. Jártam Grúziában T'fiiszben és mondhatom, a grúzok -agyon vendégszerető emberek. Meglátogattam a múzeumokat, voltam a moszkvai és lenlngrádi operában.

Ismét visszatérünk ű képekhez;

— Több vázlatot látunk ez egyik polcon. Ezek hol készültek?

—Sokat jártam a környező falvakban, mert nagyon érdekel a parasztság mai, új, megváltozói' élete. Rengeteg vázlatot, rajzot készítettem szokásaikról, jell.g- zetes alakjaikról. Ezeket később felhasználóm c&tj kompozic iótm megfestéséhez.

— Grafikával is foglalkozik?

— Rengeteget rajzolok, ás ezeket a rajzokat nem képi igénynyel készítem. A rajz nálam szinte majdnem minden esetben valamely olajkép előtanulmánya. Több műfajjal is foglalkozom. Régebben inkább a táj érdekelt jobban, ma már a figurális ábrázolás foglalkoztát. Festek paraszti és váróéi témájú képeket, csendéleteket és amint látták, történelmi tárgyú kompozíciót is. Program szerint dolgozom. Jelenlegi célom a mai kort jobban kifejező dekoratív festészet megteremtése. Uj formát keresek az újabb tartalomhoz. Nagyon érdekelnek a mai életünk problémái és ezeket szándékozom a jövőben ábrázolni. Modern művészetet akarok adni a realizmus talaján. A hagyományok eredményeinek felhasználásával új, modern realista Jeepeket kívánok megfesteni

Miközben beszél, a művész sorra mutatja meg a képeket, amelyek mind egy-egy élményről vagy történelmi pillanatról számainak be.

Itt előttünk az egyik vásznon egy élénk, tüzes szivekkel megfestett, kaszáját fenő öreg paraszt elevenedik meg. Hátrébb, a fal mellett a tabáni tálak kis, fehér- falú házikói lapulnak alacsony kerítéseikkel. A falakon, állványokon a kisvárosi utcák okker- sárga falú házai pihennek a város csendjében. Másutt a forgalmas budapesti körutak fényei csillognak ezer színnel. Ahány kép, enni*, élmény nemcsak a festő, de a néző számára is.

Művei szemlélése közben míg- Botos Sándor művészete a haelevenedik elöltünk a falusi tá- gyományokból indul ki, de szemjak emberének élete, a kisvá- lélete már egy érett modem, roH utcák, terek csendes hon- realista művész szemlélete. Műgülata, és a nagyváros mozgal- vei méltán aratnak sikert a tár- mássága. Mind-mind a mi lük- latokon ás a művészetet szerető tető és fejlődő életünk megbe- emberek szívében, csülését és szeretetét tükrözik. cs

r

t