Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-11 / 9. szám
▼ ■ ~ 1959- január 11. SZOLNOK-MPGYEI NÉPLAP a A nagyadagú ni üt vágyó sá hé a jövő Eredménnyel jártak a m űtrágya k isér letek megyénk állami gazdaságaiban Szolnok megye több állami gazdaságában érdekes kísérletet kezdtek 1958-ban. A pusztakürti a mezőhéki és a tiszaszentimrei állami gazdaságok néhány nö' vényféleségnél' nagyadagú műtrágyázást végeztek. Tiszaszent- imrén búzával és rozzsal kísérleteztek. Egy ötszázholdas búzatáblát a következőképpen osztottak be. Az első táblába holdanként 450 kilogramm szúp-erfosz- iátot, 160 kilogramm nitrogént s 300 kilogramm k.álisót szórtak szét. A termésátlag 13.50 mázsa. Másik esetben 300 kilogramm szuperfoszfátot, 100 kilogramm nitrogént, s 200 kilogramm káliumot kapott a talaj, nagyrészt alspműtrágyakémt vetés elölt, itt 17,50 mázsát hozott holdanként a föld. Szembetűnő az'a tábla, arfiely nem kapott semmiféle műtrágyáit, s így 14,5-0 mázsa termett csupán ugyanolyan minőségű földben, s ugyanolyan vetőmagágy előkészítés után. A Pusztakürti Állami Gazdaságban a cukorrépánál kísérletezték ík-i, mit jelent a nagy- mennyiségű műtrágya. Hetvenkét hold azonos minőségű, azonos talaj-munkát kapóét területet a következőképpen osztottak fel. Tizennyolc holdon 300 kilogramm nitrogént kapott a talaj holdanként. A terméseredmény 148,25 mázsa. Másik 18 hold 150 kilogramm nitrogént, s ugyanennyi íosafort kapott. Itt 142,66 mázsa cukorrépa .termett. Az a tábla, amely egydkl'ajta műtrágyát sem kapta, 120 mázsa 40 kilogramm -teMwéet hozott. A legszebb eredmény Mezö- héken született. Itt ugyanis még 1957-ben előkészítették a talajt. Hetvennyolc holdon megfelelő talajmunka után. 8 mázsa műtrágyát (4 mázsa nitrogén, 2,5 mázsa foszfor, s másfél múzsa kálisó) a következőképpen helyeztek holdanként a cukorrépa vetöá-gyb-a. Tarlóhántáskor 3 mázsát, Őszi mélyszántáskor 2 mázsát, 1958 tavaszán vetés előtt szintén 2 mázsát és a növény növekedése közben egy métermázsát. A termésátlag 167 mázsa VOlh Bebizonyosodott tehát, hogy megfelelő szervestrágyázás és talajelmunikálás után a n-agy- ádagú műtrágyázás növényféle- ségénként megfelelő időben: szárbainclulásiko-r, virágzáskor, stb. nem várt jó eredményt hozhat Tiszaszentimrén kukoricán is kipróbálták, s 750 holdas területen 21,45 mázsás termésátlaggal dicsekedhetnek. A .puszta- kürti, a mezőhéki és a tiszaszentimrei állami gazdaságok kísérleti eredményei önmagukban nem mondanak sokat, ám ha hozzávesszük, hogy mindezt az eléggé aszályos év ellenére érték el, feltétlen igazolódik az új kezdeményezés hasznossága. Áz állami gazdaságokban 1959- ben nagyrészt bevezetik a múlt évben .kikísérletezett növénytermesztési módot BL. Jövedelmező a cirok A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet székhazában ci- rokszakáll válogatással töltik a napokat. A cirokszakáll jó jövedelmet biztosít, mázsánként 600 forintért váltják be. Az idén körülbelül 15—16 mázsát tudnak átadni a feldolgozó vállalatnak. Múlnak az évek — változnak az emberek A JÖVÄGÄSÜ FIATALEMBER nyugodtan üldögélt a tanácselnök szobájában. Magabiztosságán látszott, hogy ő már nem ismeri azt a szorongással vegyes félelmet, amit. apái éreztek akkor, ha a múltban a jegyző, vagy a polgármester előtt kellett megjelenniük. Az őszes- hajú tanácselnök valami nyomtatványt nézegetett, aztán a kubikostalicska szarvától, szerszámnyéltől elnehezült kezével rótta a betűket. Kitöltötte a rubrikákat, aláírta, lebélyegezte az irományt, s csak akkor szólalt meg: — Itt van fiam a szerződés, írd alá. — Majd ilyenféle szavak kíséretében nyújtotta át: — Igyekezz minél többet termelni a földön. Aztán vigyázzatok a baromfira, nehogy sok kárt tegyen a vetésben. A fiatalember megnyugtató válasz kíséretében rázott kezet a tanácselnökkel. — A tartalékföldekből adtunk ki haszonbérbe, s a szerződést Irtuk itt meg — fordult hozzám magyarázóan Vinczc András, a kungyalui tanács vb-elnöke. Aztán egy kis hallgatás után így folytatta: — 1951 óta vagyok tanácselnök, de már évekkel előbb megismertem az itt lakókat. Ide jártam Kunszentmártonból, mint a földművesszövétkezet termelési felelőse. A község 1950-ben született, s persze, nem úgy nézett ki, mint ma. Sokminden megváltozott az évek alatt, legfőképpen rnaguk az emberek, Álmási gróf bérlőinek egykori cselédei, akik még 1948—49-ben is álig ocsúdtak megszokott életükből. Jól emlékszem, hogy ezekben az esztendőkben még mindig kolompszóra gyűltek ösz- sze a nagy istállóban, ha valami komolyabb — mindenkit érintő kérdést akartak megbeszélni. — Ma 38 új ház, s a felszabadulás óta épült 131 tanya alkotja a községet. Van már kultúr- házunk, másfél kilométeren betonjárda. S épp a napokban tárgyaltuk meg a község 4 éves fejlesztési tervét. VincZe András úgy beszél a távlati tervről, mint régen dédelgetett álmának valóraváltásá- ról. — Már ebben az esztendőben 500 négyzetméter betonlap lerakásával gyarapítjuk a járdát. Anyagilag is támogatjuk a KISZ. az úttörők és a sportkör munkáját. Bővítjük a könyvtárat, tatarozzuk a kultúrházat, udvarát villannyal világítjuk meg. A következő esztendőkben is utak. járdák építése, a belterületi fásítás, az orvosi rendelő bővítése, új ártézikút létesítése, játszótér, naoköziotthon építése, s más — a dolgozók érdekét szolgáló — létesítmények szerepelnek a tervben. NAGYOT LÉPÜNK ELŐRE a mi kis községünkben is — fűzte tovább a szót komolyan, megfontoltan, és bütykös Ujjaival vé- gigsímogátta őszülő haját. Lesz tennivaló bőven, de magunknak dolgozunk, s ez minden fáradtságot kárpótol. Sokát kell rhég munkálkodnunk azért is, hogy az egyéni parasztokat rávezessük a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Igaz, most is voltak belépők a tsz-be, de azért nem ülhetünk ölhetett kézzel. A legközelebbi tanácsülésen a mező- gazdaság helyzetét tárgyaljuk, meghatározzuk . feladatainkat, hógv itt is fokozhassuk eredményeinket. Így zajlik az élet ebben a kis községben, s a tanácselnök, aki ismeri a lakosság apraját-nagy- ját, s emlékezetében rögzíti az emberek egyre változó életének apró mozzanatait éppúgy, mint a nagyobb cselekedeteket, sok munkája közben arra is fordít időt, hogy a megyei lapot tájékoztassa eredményeikről, á fejlődésért folytatott küzdelemről. Még hétilap volt a megyei újság, amikor első leveleit megírta, s az évek során szinte szokásává vált, hogy időközönként papírra vetette mit, hogyan oldották meg, vagy egy-egy feladat végrehajtásánál milyen nehézségeket kellett leküzdeniük. Mint mondotta, nem dicsekvésből írja meg. ha valami sikerül, hanem az a széndék vezeti, hogy hírüladja. hogyan változik meg az egykori cselédek élete, hogyan válnak az új iránt egyre fogékonyabb, műveltebb emberekké. Nagy Katalin Ki terme! több kukoricát? A mezőhéki Táncsics Tsz versen\ tel hívása A mezőhéki Táncsics Tsz tagjai 1958. nov. 15-én tartott közgyűlésünkön elhatároztuk, bogy az 1959. gazdasági évre kukori- catermeszlési versenyre hívjuk ki Szolnok megye termelőszövetkezeteit. A kukoricalermesztcsi verseny feltételeit a következőkben javasoljuk 1. Me’yik tsz ér el magasabb kukorieatermésátlagot az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva? (A KSH-hoz küldött statisztikai jelentések alapján). A kukorica vetésterület hány százalékán vetettek hibridkukoricát? (Értékelés a TV által kimutatott hibridkukorica vetőmag-keret alapján). 1 kfa kukoricára eső gépi munka felhasználás (normá'- hold). (Értékelés a gépállomások által dokumentált adatok alapján)4. 100 db szarvasmarha és juh számosállatra eső silókukori2. 3. ca vetésterület nagysága. (Értékelés a KSH adatai alapján), 5 1 kh silókukoricára eső gépi munka (normálholdban) és munkaegység ráfordítás. (Értékelés a gépállomások és tsz- ek adatai alapján). 6. A silókukorica vetésterület hány százalékán vetettek hibridkukoricát, (Értékelés a TV adatai alapján). 7 1 db szarvasmarha és juh számosállatra eső szi ázs mennyisége köbméterekben, (Statisztikai adatok alapján). A verseny értékelésére a tanácsok mezőgazdasági osztályait kérjük felA versenyfelhívás célja, hogy a kukoricatermelés minőségi és mennyiségi növelésével hozzá háruljunk népünk jó'étének emeléséhez a be'terjesség fokozásához, állattenyésztésünk számára megteremtsük a szilárd takarmányalapot. Tovább bővítik a mező**azd<vsá*»i szakiskolákat A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete elnöksége, és a Földművelésügyi Minisztérium azon fáradozik, hogy elősegítse a mezőgazdaság szocialista szektoraiban dolgozó parasztfiatalok tevékenységét. A falusi fiatalok többsége nem ismeri a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Most télen és a jövő ősszel mintegy kétszáz egy- és kétéves tanfolyamot szerveztek, illetve szerveznek. A tanfolyamok működéséhez szükséges feltételekről a megyei tanácsok gondoskodnak. A szakmai továbbképzést egyes községekben az ezüstkalászos tanfolyamok keretében oldják meg. Gondoskodni kívánnak az illetékesek arról is, hogy a nagyüzemek fiataljai kölcsönös cserelátogatásokon vehessenek részt, sőt termelő, munkára is mehessenek külföldre. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ és a Földművelésbe szülőd és a fejeshez Ifj. Huszár József és Jordán Sándor a homoki Béke Termelő- szövetkezetben 22 tehén gondozói. Tehenenként átlagosan 12 liter tejet fejnek. Igaz nem a legjobb eredmény, ám mégse üres kézzel mennek a Lenin Termrié'c"' v<»ik<*7''tbe, ha a két termelő- szövetkezet egyesül. ) ügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a fiatalok a termelési tervek túlteljesítéséért és az önköltség csökkentéséért versenyezzenek. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium az országos versenyben eredményt elért fiatalokat és munkacsapatokat pénzjutalomban részesíti, (MTI) ......... .. Me gkövesedett ös-szurvasagancsot tatáitok Dorogon A dorogi József Attila műve* lődési ház múzeumbarálai a dorogi Szénybányászati Tröszt dunai szénrakodójánál 30—íO ezer évesre becsült, megkövesedett ős-szarvasagancsot találtak, a koponyacsont töredékével. A lelet érdekessége, hogy a csukló vastagságú agancs kinövése egy- vonalba esik a koponyacsont síkjával és nem merőleges erre, mint élő szarvasfajtáinknál. (MTI)
