Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

4 SZOLNOK-MEGYEI NÉPLAP • 959. január 9. Az a drága, ami olcsó.. A z országos kukoricater­mesztési tanácskozáson teher Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja felszólalt és többek között a következőket mondotta: ; a hibrid kukorica elterjesztésé­hez nagy népgazdasági érdek fűződik.;; A télen és kora ta­vasszal széleskörű felvilágosító munkát kell végezni az egyéni­leg gazdálkodók között, hogy a számukra is előnyös feltételek mellett bátran cseréljenek hib­ridkukorica vetőmagot.; 5” Szolnok megye ebből a kivá­ló magféleségből 95 vagont ka­pott. Hatvanöt vagon Marton- vásárt 5-ös beltenyésztésüt és 30 vagon Óvári 5-ös fajtahibri­det. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának Mezőgazdasági Osztálya az elmúlt napokban már ki is adta a rendelkezést, hogy a községi mezőgazdasági felügyelők mérjék fel az igénye­ket, végezzék el az összeírást, azt, hogy az egyéni _ gazdák mennyit kérnek. Február 15-ig az igények összeírását be kell fejezni, hogy a községeknek ide­jében eljuttathassák az illeté­kes szervek a szükséges mag­mennyiséget. Most már csak az a kérdés, hogy a mezőgazdasági felügye­lők az összeíráson kívül, vagy az összeírás elvégzésén túl munkálkodnak-e annak érdeké­ben, hogy a gazdák „bátran cse­réljenek hibrid kukorica vető­magot.” Általában nem. Kevés helyen értették meg, hogy nem­csak a mechanikus papírmun­kát kell elvégezni, hanem tevé­keny szervezőnek is kell lenni annak érdekében, hogy már ez évben az egyénileg dolgozó pa­rasztok is minél nagyobb terüle­ten termeljék a hibrid kukori­cát. Senki nem várhatja, hogy az egyéni gazdák maguktól fel­ismerik majd ennek a hasznos termesztési módnak az előnyét és tömegesen jelentkeznek igénylési szándékkal. Ez lenne a jó, de ma még nem tartunk itt. A hibrid kukoricát viszony­lag kevesen ismerik, s ezért azt népszerűsíteni kell, hogy a dol­gozó parasztok megszeressék és megértsék termesztésének na­gyon is kifizetődő voltát. Milyen aggályokkal találko­zunk általában? Legtöbb helyi vezető azt mondja, az egyéni gazdák drágának tartják a cse­rearányt. Az a legfontosabb te­hát, hogy a községi mezőgazda- sági felügyelő a helybeli szak­emberek segítségével gazdagyü- léseken, különböző egyéb ren­dezvényeken mondja e! a dolgo­zó parasztoknak, hogy a drága elmélet hamis. Ezt persze nem­csak mondani, hanem bizonyíta­ni is lehet és a bizonyításra használjuk fel helyi eszközein­ket (hangoshíradó, földműves- szövetkezeti kirakat, stb.). * N ézzük csak! Az országos kukoricatermesztési ta­nácskozáson egy kiváló tudós ember, dr. Rajki Sándor, a Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kuta­tóintézet igazgatója elmondotta, hogy több esztendő tapasztalatai bizonyítják: a Martonvásári hib­rid kukorica fajták holdanként 2.5 mázsával több termést ad­nak, mint a helyi fajták. Hogy a hibrid kukorica több termést ad, azt számos Szolnok megyei példával is bizonyíthatjuk. A karcagi Hunyadi Tsz az elmúlt évben 131 holdon vetett Óvári 5-öst. A szövetkezet átlagtermé­se ezen a területen 10.2 mázsa májusi morzsolt volt holdan­ként. A karcagi Dózsa Tsz 131 holdon termelt Martonvásári 5- öse 17 mázsa májusi morzsoltat adott holdanként. A mezőtúrt Sallaí Tsz 20.47 mázsát, a jász­berényi Kossuth Tsz 16.8 mázsát termelt minden holdról hibrid kukoricából. Egyáltalán nem csoda, hogy a Szovjetunió é$ az Amerikai Egyesült Államok me­zőgazdasága óriási területeken termeszti a hibrid kukoricát, hiszen a többlettermés sokezer millió métermázsa; Figyelemreméltó a megyénk­be érkező 95 vagon hibrid kuko­rica használati értéke is. Ez azt jelenti, hogy a falvakba érkező vetőmag — kiváló vagy első osztályú — tisztasága 99 száza­lékos, csiraképessége 92 száza­lékos. Azok a gazdák, akik ezüstkalászos tanfolyamra jár­nak, már tudják, hogy mit je­lent ez. Ebből a hibrid kukori­ca vetőmagból soros vetésnél egy holdra 14 kilogramm, négy­zetes fészkesvetésnél 10 kilo­gramm elegendő. Ennyi jó tulajdonság felsoro­lása után nézzük hát, helyt­álló-e az az állítás, miszerint drága a cserearány. Egy kilo­gramm Martonvásári 5-ös belte- nyésztési hibrid kukoricáért 2 kilogramm szokványminőségüt, egy kilogramm Óvári 5-ös fajta hibrid kukoricáért másfél kilo­gramm szokvány minőségűt kell adni. Mit jelent ez? Könnyen kiszámolhatja bárki, azt, hogy egyáltalán nem drága ez a ve­tőmag, sőt ellenkezőleg, a cse­re nagyon is kifizetődő, hiszen egy hold többlettermése 2—2.5 mázsa, s ezt a gazdálkodó mind­össze 10—15 kilogramm szolé- vány kukoricáért kapja. Érde­mes hát cserélni? Nagyon. Eb­ben az esetben valóban találó az a közismert szólás-mondás, hogy az a drága, ami olcsó. M indezek figyelembevételé­vel munkálkodjanak a községi tanácsok végrehajtó bi­zottságainak mezőgazdasági fel­ügyelői. Ne nyugodjanak abba bele, hogy nem megy a csere. Sok helyütt sajnos az a baj, hogy már jó előre megnyugtat­ják magukat azon a címen, hogy náluk úgy sem megy és nem is csinálnak semmit. Pedig az ér­deklődés a legjobb gazdák ré­széről máris szembetűnően nagy. Szajol községben tegnap délelőtt Kolonits Frigyes felke­reste a gazdasági felügyelőt és arra kérte, hogy számára min­denképpen biztosítson hibrid kukorica vetőmagot. Nemcsak ő, még jónéhány gazdatársa fordult hasonló kéréssel Török elvtárshoz, a mezőgazdasági fel­ügyelőhöz. Szajolban már az eb múlt évben is 15 mázsát cserél­tek az egyéni gazdák, de ez év­ben még a 30 mázsa is gazdá­ra találna, ha Török elvtárs kezdeményezőbb lenne; „Meg­elégszünk mi most is a 15 má­zsával. Attól félek, ha többet rendelek, akkor megmarad és a járási tanácstól ledorongolnak.” — így vélekedik. Aki pedig fgy beszél, az nagyon keveset tesz az előremenés érdekében, s ilyen helyen széleskörű felvilágosító munkáról nemigen beszélhe­tünk. De mit tehetne? Rengete­get. Kérhetné Kolonits Frigyes kiváló gazda segítségét, hogy az is beszéljen a gazdákkal. Kolo­nits elvtárs bizonyára szívesen segítene, de nemcsak ő, hanem mások is. S ilyen segítőtársakat minden községben talál magá­nak a mezőgazdasagi felügyelő, csak nem szabad túl óvatosnak lenni. Értsük meg, hogy az előreha­ladás érdekében bizony munkál­kodnunk kell. Ma már lassan ott tartunk, hogy fellövik az első turistacsoportot a Holdba. A Nap körül kering az első mesterséges bolygó, kukoricából pedig jóformán csak annyit ter­mesztünk, amennyit 50 évvel ezelőtt. Ebbe nem lehet belenyu­godni, különösen akkor nem, ha a többtermelés elérésének feltételei adva vannak. Szp. Haydn-operarészletek, clavicordszámok, a teljes mikrokozmosz — magyar hanglemezeken A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat stúdiójában Bartók Bé- láné Pásztori Gitta tolmácsolá­sában befejezéshez közelednek a mikrokozmosz teljes sorozatá­nak felvételei. A magyarországi Haydn-emlékünnepségek alkal­mából mikrobarázdás lemez je­lenik meg a nagy zeneszerző operáinak egyes részleteivel, amelyeket a hazánkban fellel­hető Haydn-kéziratok alapján állítanak össze. Gáz József, aki­nek birtokában van Magyaror­szág egyetlen clantcordja — ez a hangszer a zongora őse — a Bach-család zeneszerző tagjai által komponált Notenbüchlein für Anna Magdalene vaeh címen ismeretes ciklust, játssza hangle­mezre. (MTI) 0 megye keltető állomásai ezévben 2 miliő napos csibét adnak - Minden számos állatra U wt silókukorica-szilázs jut A megyei ftíagronómus és a. Jöállattenyésstö nyilatkozata Vedrődy Gusztáv főagronó- mus elmondotta: A vetésszerke­zet alakításánál a termelőszövet­kezeteken belül további erőfe­szítéseket teszünk a lucerna és lóhere termelésének növelésére. 'A cél az, hogy a tsz-eknél az évelő pillangós takarmáinyterii- let elérje a szántó 15 százalé­kát. ÁUatájxm emelni akarják a kukoricatermő területet a ta­vaszi árpa és zab rovására. Siló­kukoricából annyit akarunk ter­melni, hogy minden silót fo­gyasztó számosállatra a tsz-ek- nél legalább 5—6 köbméter siló­kukoricából készült szilázs es­sen. A termésátlagok fokozása ér­dekében a tsz-eknél el akar­juk érni, hogy a műtrágyafel­használás holdanként elérje a 120 kg-ot. Erre a lehetőség meg lesz. mert bőségesen áll rendel­kezésünkre műtrágya. Az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok igényeit is ki tudjuk elégíteni. A jó minőségű vetőmag bizto­sítása terén nagy előrehaladást akarunk elérni. A kalászosok­nál az a cél, hogy -az elvetésre kerülő vetőmag 25 százaléka felújított minőségi vetőmaggal történjen. A kukorica termesz­tése, a termésátlagok növelése érdekében, különösen nagy súlyt helyezünk a hibridkukorica ter­mesztésére. Azt akarjuk, hogy az elvetésre kerülő vetőmag 60 százaléka, fajtahibrid, vagy he- terózis 'kukorica legyen. Az öntözéses gazdálkodás te­rületén a beépített területek jobb kihasználására törekszünk„ A rizstermőterület változatlan fenntartása mellett emelni kí­vánjuk a takarmánytermesztést és az öntözéses kukoricatermesz­tést. Növényvédelem terén nagy feladat vár a mezőgazdaságra. Bebizonyosodott az elmúlt évek során, hogy a termés 15 százalé­kát pusztítják el a növényi kár­tevők. Ha tehát a növényvéde­lem jelentősen javul, nagymér­tékben lehet növelni ezzel is a termésátlagokat. Magas László megyei főállat­tenyésztő a következőket mon­dotta: 1958. évben jelentősen növekedett a megye, főleg a ter­melőszövetkezetek állatállomá­nya, sokat javult az állomány minősége, emelkedett a terme­lés. A fejlődésre legjobb bizo­nyíték, hogy az országos verse­nyeken Szolnok megye, illetve a Szolnok megyei termelőiszövet­kezetek érték el a legtöbb I. helyezést, szerezték a legtöbb díjat. A tsz-eknél minden te­héntől átlagosan 632 literrel több tejet fejtek, mint 1957-ben. Több szarvasmarha és sertés került hízottam értékesítésre, min* az előző évben. Kedvezően alakult a vágósúly is. Az 1958. évi gyengébb takar- mánytermés után nehéz felada­tot jelent az állattenyésztés je­lenlegi szintjének fenntartása. Legfontosabb célkitűzésűnk, hogy a termelőszövetkezeteknél a fejlett állattenyésztéssel ren­delkező termelőszövetkezelek példája nyomán mind több olyan termelőszövetkezet jöjjön létre, ahol példamutató, nagyüzemi állattenyésztés folyik. Tovább kívánjuk növelni a termelőszö­vetkezetek szarvasmarhaál.'o- mámyát, javítani a tehenek arányszámát az összes szarvas- marhákhoz viszonyítva, jobbá akarjuk tenni az eddiginél a növendéknevelést. Tekintettel Szolnok megye igen alacsony szarvasmarhasűrűségé-re, a ter­melőszövetkezeteken kívül álta­lánosan is emelni akarjuk a szarvasmarha létszámot.. A szarvasmarha _ mellett legna­gyobb figyelmet a baromfite­nyésztésre összpontosítjuk. Kel- tetőállomásaink ezévben több mint 2 millió naposcsibét bocsáj- tanafc a tenyésztők rendelkezésé, re. A fejlesztés célja Itt is az, hegy minél több nagyüzemi ba­romfitenyészet alakuljon ki. Az elmúlt évihez képest különösen a víziszárnyas és pulykatenyész­tés terén akarunk nagyobb elő­rehaladást elérni , Igyekszünk a fertőző állat- betegségeket jobban visszaszorí­tani. Különösen a sertéspestis és a baromfipestis ellen kívánunk szervezett megelőző védekezést folytatni. Nagy lépéssel akan nk előrehaladni a szarvasmarha ál lomány gumókor mentesítése te­rén is. V. K I I Megtisztítják a huligánoktól a szolnoki termelőszövetkezeteket Kevesen tudják, hogy Szolnok vár,.; földterületének több mint 50 százaléka szocialista tulaj­dont képez. Az állami és cél­gazdaságokon kívül a Tisza An­tal, a Szabadság, az Uj Élet és a Zagyvamenti termelőszövet­kezetek gazdái indulnak közösen harcba évről évre a minél na­gyobb termés eléréséért. S hogy mégis lassú az előrehaladás, an­nak is betudható, hogy a város lumpen elemei befurakodtak né­hány közös gazdaságba. A do­logkerülők, a társadalmi va­gyon herdálói és jogtalan eltulaj­donítói nemcsak a becsületes termelőszövetkezeti tagok mun­kakedvét vették el, hanem a kívülálló dolgozó parasztok előtt is rossz színben tüntették fel a szövetkezetét. A szolnoki termelőszövetke­zetek elhatározták, ez évben megtisztítják a közöst a munka­kerülőktől], a szarkáktól, a huli­gánoktól. A Szabadság, Uj Élet és Tisza Antal termelőszövet­kezetekből máris nyolc ilyen elemet zártak ki, s niég ebben a hónapban hozzálátnak a tel­jes rendcsináláshoz^ iHininNtiMiHmHiiHiiiiiiMunnmHiinMmiiiiniMiiitHmininistHiisHMM „T1S££VIR£<9” A statisztikai ada­tok beszámolta^ arról, hogy megyénkben az elmúlt évben hol, mennyi. tsz alakult. Ezúttal egy olyan ter­melőszövetkezet alaku­lásáról számolunk be, amelyik a statisztiká­ból kimaradt. Hogy ki vetette fel először az ötletet, má már nem lehet tudni. Talán a mezőhéki Űt törő példája hatott, tény az, hogy beszél­getni kezdtek róla a tiszavárkonyi új iskola tanulói és tanárai. No­vemberben már kész programmal álltak a községi tanács elé. Ha­marosan megkapták az engedélyt és decem­ber 18-án megtartották az alakuló közgyűlést. Huszonegy gyermek közel 6 hold földön iemyslószáoetkemtei alakított. Az új cso­portnak a szépen hang­zó Tiszavirág nevet adták. Földet az álla­mi tartóié kföldek bői kaptak. — Milyenek a tsz tervei? — kérdeztük meg Sasi Endrét, a 14 éves elnököt. — Részletes terv ki­dolgozását ezután kezdjük meg. Marcino- vics Rezső elvtárs, a tanács mezőgazdásza már megígérte segítsé­gét. Mi itt magunk közi úgy gondoltuk, hogy két hold kukoricát, egy hold kendért, aztán cu­korrépát, meg tavaszi árpát kellene vetni. Szeretnénk földiepret is termelni, mert ügy hallottuk, az jövedel­mező. Aztán elmondják, hog-i a gépállomás er­re az évre díjmente* sen vallatta az összes gépi munkák elvégzé­sét. így az új csoport­nak nem kell hitelt igé­nyelnie. A következő gazdasági évre már sa­ját anyagi alappal ren­delkeznek, amiből fe­dezhetik jövő évi ki­adásaikat. Csillogó sze­mekkel, lelkesen ma­gyarázzák, hogy a mun­kát: kapálást, répa- egyelést már ismerik, hiszen szüleik földjén vagy a „nagy tsz-ben” már nem egyszer segí­tettek. — Már a jövedelem elosztásáról is megvan az elképzelésünk — meséli Berkó László hatodik osztályos el­nökhelyettes. — Egy- harmada „közvagyon" marad, másharmadát közös kirándulásokra fordítjuk, a többit pe­dig a zárszámadáskor fizetjük ki a munka egységekre. Most az iskola iga: gatója, Mácsai ele tár veszi át a szót: — Tekintve, hog coy-egy alkalomma csak 2—3 órát dolgoz hatunk, megfelelje csökkentett munkaegy seggel számolunk majc — Nézetem szerint i közös munka minden képpen hasznos és < gyerekek fejlődési szempontjából nagyja lentőségű. Megszokjál az együttes munkát é. megismerik a kollektit ga-dálkodás előnyeit Emellett az álapveU mezőgazdasági ismére, féket is megszerzik Szívesen támogatjuk őket. Ez a Tiszavirág bizo­nyára nem lesz tisza­virág életű !... sr- patkós k

Next

/
Thumbnails
Contents