Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-09 / 7. szám

1959. január 9, SZOLNOK-MF.GYEI NÉPLAP s Tanulnak a kisújszállási szövetkezeti parasztok Kisújszállás kilenc termelő­szövetkezete szépen fejlődött ebben az évben. Valamennyi nyereséggel zárt, s tagjai tisz­tességes munkaegység-részese­dést kaptak. Ugyanakkor — fő­képpen a Kinizsi Termelőszö­vetkezet — nagyobb összegű beruházásokat valósítanak meg ez évben. A Kinizsi a tejtermelésre ad sokat. „Lassan eljut az ember a Holdba, s a fejési átlag meg még mindig a régi, ez nem ma­radhat” —; mondják a Kinizsi tagjai. S hogy a termésátlagok és a fejési átlag növelését biz­tosítani is tudják, szorgalmasan tanulnak az ezüstkalászos tan­folyamokon. A város négy tan­folyamának 120 hallgatója van. Tanfolyamot tartanak külön a termelőszövetkezetek agronó- musai részére. A tanfolyamo­kon részt nem vevők mezőgaz­dasági jellegű előadásokat hall­gathatnak. Min gondolkozzanak a Járműjavító újítói? A SZOLNOKI JÁRMŰJA­VÍTÓ újítói a múlt évben be­csülettel segítették javaslataik­kal és újításaikkal az üzemet. A feladott tervekből négy nagy- jelentőségűt oldottak meg. Töb­bek között a hosszgyalú-gépen többélű szerszámmal történő anyagmegmunkálást, amely kor­szerűbbé tette a gyalugépen történő megmunkálást Is. 1958-ban az újítók 310 ezer forint megtakarítást értek el, és ezért a vállalat közel 37 ezer forint újítási díjjal jutalmazta a javaslattevőket. Az új év feladatai sem ki­sebbek az előzőnél. A korsze­rűbb termelésre való törekvés meghozza gyümölcsét, mert könnyebbé teszi a munkát az ember számára. Tudják ezt az üzem munkásai is. Eddig sem maradtak le a korszerűsítésben. Van mit tenni a portán, csupán néhányat említsünk meg a fel­adatokból. Megoldásra vár a mozdony- osztályiak részéről a burokcsö­1958. januártól decemberig 1022 í er melőszövetkezet alakult Csehszlovákiában 1958 januártól decemberig Csehszlovákia területén a kis- és középparasztok összesen 10 22 termelőszövetkezetet alakítot­tak. Ezidő alatt együttvéve 185.471-gyel emelkedett a ter­melőszövetkezeti tagok száma, a termelőszövetkezetek földterü­lete pedig 778.614 hektárral nőtt. 1958 november végén tehát Csehszlovákiában a termelőszö­vetkezetek száma elérte a 12 ezer U2-6t, a termelőszövetke­zeti tagoké pedig a 844.881 főt. A csehszlovák termelőszövetke­zetek együttesen több mint 4 millió 240 ezer hektár földet müveinek meg. Felhívás A me*Őturí fföldművesszövetkeieti méhész szakcsoport a méhészet fej­lesztése érdekében MÉHÉSZ TANFOLYAMOT tart. A tanfolyam a mezőtúri kul­in r otthonban 1959. Januar 11-én délután 3 órakor kezdődik. Jelentkezni lehet a helyszínen. Minden méhészet kedvelőt hív és vár a Méhész-szakcsoport Vezetősége Megkezdi működését a Jászberényi Fémnyomó és lemezárugyár társadalmi bírósága — Jövő héten tartják az első tárgyalást — K ormanyhatarozat írja elő, hogy a munkafegyelmi és társadalmi tulajdon sérelmével foglalkozó ügyek intézésébe be kell Vonni a dolgozók széles tömegeit. Ennek megvalósulása érdekében minden olyan üzem­ben, ahol a dolgozók létszáma meghaladja a háromszázat, tár­sadalmi bíróságot kell létre­hozni. — A járás és a város vezetői­vel folytatott beszélgetés során kialakult az a vélemény, hogy a társadalmi bíróság működése a háromszáznál kisebb létszámú üzemekben is hasznos lehet, — említi dr. Tóth Kálmán jászbe­rényi ügyész. — Ezért járásunk területén az operatív bizottság határozatának megfelelően meg­alakítottunk, illetve újjáalakí­tottunk tizennégy társadalmi bíróságot. Az ügyészség, a bíró­ság, a rendőrség és az ügyvédi munkaközösség vállalta, hogy az ügyek előkészítésével, a tár­gyalás levezetésében való köz­reműködéssel segíti ezek mun­káját. Majdnem minden társa­dalmi bíróság tagjai között he­lyet foglal egy-egy népi ülnök is, kiknek jogi tapasztalataira joggal számít a többi tag. — Hallottunk olyasmit, hogy egyik-másik igazgató hallani sem szeret a társadalmi bírósá­gokról... — jegyezzük meg. — Mint majdnem minden szó­beszédben, ebben is van igaz­ság, de túlzás is — viszonozza dr. Tóth Kálmán. — Tény, hogy a vezetők némelyike igazgatói jogkörét féltette a társadalmi bíróságoktól; nem egy helyen az alapszerv végzett e tekintet­ben értékes felvilágosító mun­kát. Elvtársi módon, türelem­mel megmagyarázták, mi is a társadalmi bíróság feladata, melyek működésének szabályai. — Talán helyes volna az utóbbiakat felelevenítenünk... — A társadalmi bíróság tag­jait az üzem becsületes dolgo­zói közül jelölik ki. Ha olyan eset fordul elő az üzemben, mely a fegyelmet, vagy a közös vagyont sérti: az üzemi bizott­ság javaslatot tesz az igazgató­nak a társadalmi bíróság össze­hívására. — Milyen ítélet meghozatalá­ra kerülhet sor a tárgyaláson? — A „határozat” szó talán helyesebb volna... „ítéletet” a bíróság hoz. A társadalmi bíró­ság javaslatot tehet felmentés­re; vétkesség megállapítása ese­tén szóbeli feddést, vagy írásbeli megrovást szabhat ki; súlyo­sabb esetben javaslatot tehet az igazgatóságnak a vétkes ala­csonyabb munkakörbe való he­lyezésre, elbocsátásra, sőt: bűn­vádi eljárás megindítására is. Termelési tanácskozás M! Ha az igazgató kevesellt a ki­szabott büntetést, saját hatás­körében súlyosbíthatja — mon­dotta dr. Tóth elvtárs, majd így folytatta: indezekből kitűnik, hogy a társadalmi bíróság mű­ködése a legcsekélyebb mérték­ben sem csorbítja az igazgatói jogkört; sőt alkalmas arra, hogy a tárgyaláson megjelent vezető tekintélyét emelje. Az igazgató éppúgy elmondhatja vélemé­nyét, mint a bíróság bármely tagja. Határozott, nyilvános ál­lásfoglalásával elejét veheti mindazoknak a gyanúsítások­nak, melyek — esetleg — egy irodában lezajlott beszélgetést követően érnék. Aligha vélet­len, hogy éppen megyénk egyik legjelentősebb üzemének, a Jászberényi Fémnyomó- és Le- mezárugyárnak vezetői látták be a társadalmi bíróságok mű­ködésének fontosságát; Goriánz Ignác igazgatóval egyetértésben előreláthatólag a jövő héten tartják meg az idei első tárgya­lást. A jászberényi példa követés­re méltó. Szocialista üzemeink nem csupán munkahelyek, ha­nem iskolák is a felnőttek szá­mára; így feladatkörükből — a minőségi munka mellett — az új típusú emberré formálás, a nevelés sem hiányozhat. — borváró — vek géppel történő besajtolása a tűzcsőfal oldalon is. A füst­cső oldalon már a múlt évben megoldották, s mivel a tűzcső­fal oldalán ez körülményesebb* lehet spekulálni a megoldáson. Nem kisebb feladat a mozdony üresjárati házak forgófészkei­nek megmunkálásán való mó­dosítás sem. Eddig üresjáratot fúrógéppel munkáltak meg, és sok anyagveszteség állt fenn az oválra kopott házak szabályos­ra képzésénél. Olyan gépre lenne szükség, mely meg tudná oldani esetleg csiszolással, hogy kevesebb anyagveszteség le­gyen és ugyanakkor hornyok se maradjanak a megmunkálás után. A FtSTSZEKRÉNY hom­lokgyűrűk tömítő felületének megmunkálásán is lehetne mó­dosítani, mert a kazánmunkák­nál nem minden esetben kel­lene kiszerelni a füstszekrény homlokgyürűt. Mivel azonban tömítőfelületet megmunkáló szerkezet nincs, így a kiszere­lést 'mégis meg kell csinálni, ami igen nagy munka. A szerszámlakatosok megold­hatnák, hogy a lencse maró szerszám most már ne három­szori marásra és utánreszelés- re készüljön el, hanem egyszer­re tudnának egyetemes maró­gépen gömbfelületet marni. — Ebből a szerszámból igen sok kell a vállalatnál. Érdemes raj­ta gondolkozni. A MÉRLEGMÜHELYBEN még mindig a régi kézimeg­munkálás a fő módszer a mér- legkéságyak javításánál. Nem könnyű ez. Acélt kell reszelni órákig. De megkönnyíthető egy erre alkalmas csiszológép, vagy szerkezet elkészítésével. A kocsiosztály dolgozói is ke­reshetnének megoldást, hogy a személykocsik ablakának tömí­tését jobbá tegyék. Senki sem veszi jónéven, hogy ha a moz­dony közelében lévő kocsik ab­lakán beszáll a korom és a tiszta ruhát összekeni. Van tehát probléma, megol­dásra váró feladat bőven a munka területeken, s most már az szükséges, hogy a dolgozók széles tömege az üzemben mun­kálkodjon a munka könnyebbé tételéért, a korszerűbb vasúti közlekedés megjavításáért. — ab — / az Alföldi Kőolajfúrási üzemnél Nagy érdeklődés kísérte az új esztendő első termelési értekez­letét az Alföldi Kőolajfurási Üzemnél. Ez érthető is. hiszen nem kisebb dolog került napi­rendre, mint az elmúlt év ter­melési tapasztalatainak a meg­vitatáséi, valamint az 1959-es év megnövekedett feladatainak is­mertetése. Mezősi József elvtárs a vállalat igazgatója és Tóth Zoltán főmérnök vitaindító elő­adásaikban alapos részletesség­gel beszéltek az elmúlt év sike­reiről és küzdelmeiről. Joggal állapították meg, hogy a kö- olajfurási üzem 1958-ban to­vább öregbítette jó hírnevét. — Éves termelési tervüket már október elsejére teljesítették és az év végéig 39 százalékkal túl­szárnyalták a fúrási méterter­vüket. S ami még ennél is ör- vendetesebb; a régen gazdasági bajokkal küzködő üzem gazda­ságosság tekintetében is a leg­jobbak közé sorakozott fel. A tervezett egymillió forint évi nyereséggel szemben már a har­madik negyedév végéig ötmil­lió 600 ezer forint tiszta nye­reséget értek el. Miután az évi mérleg még nem készült el, a vállalat nyeresége előrelátható­lag eléri a hat és félmillió fo­rintot. Az üzem vezetői beszéltek ar­ról is, hogy mi tette lehetővé az elért sikereket. Mindenekelőtt kiemelték az élő, eleven mun­kaverseny kedvező hatását. Az elmúlt évben már nemcsak'„pa­píron”, hanem a valóságban is kiszélesedett a termelést elő­mozdító szocialista versengés. Javult a munkafegyelem, s ami szintén nem érdektelen, szállí­tási feladataikat is zökkenő­mentesen oldották meg. Ezek bi­zonyítására elég csak annyit említeni, hogy az Alföldi Kő- olajfurási Üzem a harmadik negyedévben elnyerte a tröszt vándorzászlaját, melyet a mun- kaversenyben legjobb ered­ményt elért üzemnek tűztek ki. A szállítási osztály pedig a bal­esetmentes közlekedésért kap­ta meg a megye legjobb válla­latának kitűzött vándorzászlót. A termelési tanácskozás má­sodik részében az 1959. év ter­melési feladatait vitatták meg a dolgozók. Hangsúlyozták, hogy a múltévben ténylegesen teljesített métertervüket csak­nem hét százalékkal emelték meg, ezért az eddiginél foko­zottabb tervszerűséggel Kell dolgozniok a feladatok megoldá­sáért. A műszaki vezetők, fizikai dolgozók egyaránt felmérték a feszített tervekből adódó felada­tokat és a vállalat adottságait figyelembevéve, megoldhatónak tartják azokat. Különösen nagy megelégedés fogadta azt a beje­lentést, hogy ebben az évben újabb fűtőberendezések érkéz­nek a Szovjetunióból, mely □agy segítség lesz majd a fel­adatok teljesítéséhez. Uj színfolt lesz a kőolajfurási üzem életében az is, hogy az idén tovább építik a szolnoki ipartelepet, mely a megye egyik legkorszerűbb létesítménye lesz. Ezzel megszüntetik a vállalat irányító részeinek szétszórtsá­gát. A kétemeletes irodaház, korszerű ebédlő, a fürdő és mosdóhelyiség még ebben az évben elkészül, sőt tizenhat új lakás építését is befejezik. Az ipartelep többi részének, a ga­rázsnak, műhelyeknek építését 1960-ban fejezik be. Említésre méltó még az is, hogy az év folyamán kezdik meg egy újabb 32 lakásból álló épület létesí­tését, melyet jövőre adnak át a rendeltetésének. Ezzel együtt csaknem százra emelkedik az üzem által épített munkáslaká­sok száma. A vita során igen fontos fel­adatnak jelölték meg a szak­munkásképzés kiszélesítését. A megnövekedett tervfeladatok si­keres teljesítése érdekében nö­velték a szakismeretek terjesz­tését. Furó-szakmunkás tanfo­lyamra 120-an jelentették be részvételüket, íurómesteri tanfo­lyamon 12, speciális motorkeze­lési tanfolyamon pedig mintegy húsz dolgozó vesz részt. — es — Rövidesen élvtbelep a szakszervezeti művészeti csooortok új működési szabályzata A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége nemré­giben tárgyalta és elfogadta a szakszervezeti művészeti cso­portok első, egységes működési szabályzatát, amely kimondja, hogy az üzemi zenekarok, tánc- együttesek, színjátszó ' csopor­tok, kórusok és képzőművészeti körök irányítása, ellenőrzése a szakszervezeti bizottságok fel­adata. Az együttesek és csoportok állítsanak össze egyéves mun­katervet, s ezt terjesszék a szak- szervezeti bizottság elé jóváha­gyásra. Alakítsák meg az üze­mekben és a szakszervezeti művelődési házakban a moz­galom iránt érdeklődő munká­sokból a művészetbarátok kö­rét s részükre olyan programot állítsanak össze, amely az isme­reteket gazdagítva ezeket is be­vonja egy-egy művészeti ág mű­velőinek táborába, A SZOT elnökségének határo­zatát és a működési szabályza­tot a következő hetekben min­den szakszervezetben megtár­gyalják. (MTI.) GALINA lJLANOVA hatalmam sikere Helsinkiben „Felejthetetlen nap ez a finn balett történetében” — így ér­tékelik a legtekintélyesebb finn lapok Galina Ulanova fellépé­sét a „Gisele” című balettben, a helsinki Nemzeti Operaház színpadán. Finnországban oly nagy volt az érdeklődés a világ­hírű szovjet balett-táncosnő vendegszereplésé iránt, hogy a jegyeket a szó szoros értelmé­ben egy-két óra alatt elkapkod­ták. Az előadáson megjelent Kék- konen köztársasági elnök és fe­lesége is. „Számunkra legenda volt Galina Ulanova —- írja aa egyik tekintélyes finn sajtóor­gánum. — De amikor Giseiat táncolta a Nemzeti Op.eraház- ban, a legenda valósággá váltp I

Next

/
Thumbnails
Contents