Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

1959. január 4. SZOt.NOK-MFGYEí NÉPLAF 8 \£ak iádkág.----a jásztelek! Alkotmány Tsz góréjából a morzsolásra ke rülő kukoricát. Gulyás Imrénó és Punyi Ferenc szövetkezeti gazda keze gyorsan jár, mert 25 hízómarha, 34 anyakoca, 105 süldő és 35 tehén várja a takarmányt. é?y hónap”» várakozás - semmi eredmény A tisrasasi Rákóczi Tsz no- \ emberben 30 mázsa káposztafé­lét ajánlott fel megvásárlásra a földmüve&szövetíkezetnek. A megállapodás létrejött, mégpe­dig azzal a kikötéssel, hogy az árut a MÉK csépai telepének kell elszállítania. Telt-múlt az idő; hat ízben telefonálgattak a joggal bosszús szövetkezeti gaz­dák — a káposzta azonban ma­radt. A hatodik beszélgetés a MÉK dolgozója, Szvoboda kar- tars részéről csattanósan, de egy­oldalúan fejeződött be: „Nem tárgyalok, végeztem!" Ez bizony neveletlenség; kü­lönösképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy éppen az a szerv követett el mulasztást, melynek dolgozója megengedhetetlenül hánya-vetá mádon tárgyal a szö­vetkezeti gazdákkal. Jobb modorra és sokkal gyor­sabb szállításra van szükség!--------------------------------------------­23­re 12 e*er 500 forint A Harmadik Békekölcsön hú­zása kellemes meglepetést ho­zott Balázs Ernőnek, a Szolnok járási TST elnökének; 16246 so­rozat, 29. számú kötvényével 25 forintra 12 ezer 590 forintot nyert. — Eső ellen köpönyeg ez a nyeremény — nevetett a szeren­csés sportember —, imgjavítta- tom belőle a házam tetejét. Értesülésünk szerint az Ingat­lankezelő Vállalatnak egyetlen békekölcsönkötvénye sincs. — Kán..; H Szolnok menyei termelőszövetkezetek vagyona 1958*ban, a gazdasági év végén meghatódta az 1 milliárd forintot _ Tallózás a Szolnok megyei tsz-ek zárszámadási összesítőiében —= A termelőszövetkezeti mozgalom az elmúlt év őszén jubilált. Diadalmas elindulásának tízesztendős évfordulóját ünnepelte a Jászságban, a Kunságban sokezer dolgozó paraszt, szövet-* kezeti gazda. Mi vök tíz esztendővel ezelőtt, amikor néhány bátor földművelő megkezdte a nagyüzemi gazdálkodást? Jóformán semmi. Csak a hit, az akarat, és mindannyiunk előtt a kolhozparasztak példája, s azok a nagyszerű eredmények, amelyekkel ők büszkélkedhetnek S előttünk voh az iránytű; pártunk útmutatása, és ösztönzése. Azóta hány, mag hány buktatót kellett átlábólni. Hány, meg hány kétkedőnek kellett újból, meg újból elmondani, és tettekkel bizonyítani, hogy ha göröngyös is az út, ha nehezek is az első lépések, és ha vannak is hibáik; mégis a -nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. is. Hol tartunk ma? Bitói adnak tájékoztatást az úgynevezett száraz számok a Szolnok megyei tsz-ek zárszámadási Összesítőjé­ből. Elgondolkodva, és örven­dezve lapozgatja az ember eze­ket az összesítőket. Valamennyi adat újabb bizonyság, újabb meggyőző érv amellett, hogy a dolgozó parasztok felemelkedé­sét. szebb, gondtalanabb életét csakis a nagyüzem biztosítja. Az elmúlt évben 249 mezőgaz­dasági tsz működött Szolnok megyében. Huszonkilenc még nem gazdálkodott közösen, mert év közben alakult, és így 220 tsz készített mérleget. A zár­számadás adatai az 1958-as év október 31-i állapotát tükrözi. A közgyűléseket mindenütt meg­tartották, s ezzel párhuzamosan a jövedelemosztást is. Majd megkezdték a termelési tervek összeállítását az idei gazdasági évre. A zárszámadó közgyűlések megtartása után elkészült az úgynevezett megyei merieg, s ebből vettjik az alábbi adatokat. 1958-ban 21152 tag és 17 485 család dolgozott a megye terme­lőszövetkezeteiben 238 060 kát. hold földterületen. Elérték a milliard«! 1958-ban a tsz-ek gazdasági megerősödése újabb jelentős ál­lomáshoz érkezett. Az összva- gyonuk 1958. október 31-i álla­pot szerint elérte, sőt 50 miilió forinttal meghaladta dg. 1 mil- liárdot. Egy esztendővel koráb­ban, 1957-ben a tsz-ek összes vagyona 921 millió forint volt. A növekedés 12 hónap alat t 129 millió forint. Átlag . tehat egy- egy közös gazdaság kb! félmillió forinttal növelte közös vagyonát. A beruházott vagyon értéke 1957. október 31-től 1958. októ­ber 31-3g 113 millió forinttal nőtt. Igen jelentős az az ösz- szeg, amit építkezésekre fordí­tottak; 41 millió forint. A tsz-ek — Itt csak es a füihallgatós van-e, se villany. — Újság? — Járni nem jár, a Szabad Földet veszegetünk legtöbbször a postástól. Csak szószaporításnak .szánva teszem meg az ide nem illő kér­dést. — Színházba járt-e már? — Karácsonykor múlt két éve, Pesten a lányom vitt el a német cirkuszba, meg színházba. — Melyikbe? — Az operettesbe. Valami gróf is volt a színpadon. MEGHÖKKENEK, s meg se mondom, hogy jómagam a Fő­városi Operett Színházban nem jártam még. Inkább a kemence tetején sorakozó tejesköcsögökre célzok: — Fejnek? — Van egy tehén hornyával.; — Disznók? — Négy. Kettő hízó levágásra.. A kemence melletti sutban 50 kilogrammos cukroszjákok egy­más tetején, összesen hat darab. A gazda veszi a kalapját. csak 46 forintjával, az majd 51 ezer forint. Készpénzben 20 700- at hozott ki zárszámadáskor a Jóska gyerek. Az udvar sarát 50 kacsa csap­ja előlünk menekülve. — Ebből mit árultak? — Eladtunk vagy száz dara-! bot, közel 4000 forint. Szembefordulok a gazdával. — Mátyás bácsi, mondja mcf. nekem, mennyi volt a maga jö­vedelme ebben az évben? — Hát kérem. Az egy hold 3 háztáji is hozott 5 ezret. Ahogy® számolgattam, az összes olyan 2 60 ezerre rúg. AZZAL A MARKÄBA CSAP-9 j JA csibukja hamuját. Csak ói, pipázik a családban, a gyerekek Jj Kossuthot szívnak. Kaptak azt®) is 7 ezer darabot. Hát így élt 1958-ban egy jász- 71 sági parasztcsalád. Kéri Mátyás i szövetkezeti gazda családja, a | jásziványi és a hevesi útelága- i zás melletti tanyán. 3‘ Borzák Lajos ®: — Nézzünk szét a kamrában is. Deszkalapok közé szorítva acé­los jászsági búza. Vaj’ mennyi lehet? — Tizenöt mázsa. Ugyaneny- nyit eladtunk előlegosztáskor. A polcokon befőttek: alma, körte, meggy, cseresznye, szilva. A gazdasszony a fejét ingatja. — Nem is tudom pontosan mennyi: olyan negyven üveg. PARADICSOMOSÜVEG is leg­alább annyi, ha nem több. Az ablakban meg sárgahéjú gyü­mölcsökön akad meg a tekinte­tem: citrom. Nézek rájuk. — Teába használjuk legin­kább — válaszolják szónélküli kérdésemre. Megmondom őszintén, lelke­sedve búcsúzkodtam afeletti örö­mömben, hogy a paraszti ház­tartásba bevonult a citrom is. De az sem lelkesített kevésbé, amit az öreg mondott még a kapuajtóban. — Szereztünk mi 1117 mun­kaegységet négyen. Számolja 1958-ban 11 millió forint érté­kű gépet és egyéb berendezést vásároltak; zetorokat, villany- motorokat, különböző gazdasági felszereléseket, stb. Huszonkét millió forinttal nőtt az igás- és a tenyészállatok értéke. Elérte a 88 millió forintot. Tízmilliókról beszélhetünk a tartalékolásnál is. Az idei gaz­dálkodás biztosítására félretet­tek (tartalékoltak) isaját erőből 69 millió forint értékű vetőma­got, takarmányt és egyéb szük­séges terményt, anyagot. Ismeretes, hogy az idős szö­vetkezeti gazdákat államunk nyugdíjban részesíti. A jászkun föld tsz-ei ennek ellenére még emellett 1 millió 300 ezer fo­rintot szociális- és kultúrális célokra tartalékolnak. A bizton­sági takarmányalapra közel 2 millió forintot helyeztek. Negyven millió forinttal nőtt a megye tsz-einek fel nem oszt­ható szövetkezeti alapja. Ez az érték jelenleg 179 millió forint. A szövetkezeti gazdák átlagos jövedetme hb bavl 1600 forint A szövetkezeti mozgalom erő­södésével párhuzamosan nő a tagok jövedelme. A szövetkezeti gazdák részesedése 217 millió forint volt. Ehhez jön még a háztáji gazdaságból szerzett bevétel, ami szűkén számolva 4 —5 ezer forint. A kettő együtt atlag 16 ezer forintnak felel meg. A ledolgozott munkanapok szamát* figyelembevéve meg­állapíthatjuk tehát, hogy Szol­nok megyében a szövetkezeti gazdák átlagos jövedelme meg­felel a havi 1500—1600 forintos fizetésnek. A szövetkezeti gazdák jólété­nek növekedését mutatja a szarvasmarha-, és ezen belül a tehénállomány növekedése. — Ma már eljutottunk odáig, — hogy a háztáji gazdaságokban minden második családnak van szarvasmarhája és minden har­madiknak fejőstehene. A ház­táji sertésállomány pedig eléri az 50 ezret. 12 millió 313 ezer liter tej és közel félmillió métermázsa búza ^ a Szolnok megyei termelőszö- * vetkezetek rengeteg árut, ter­ményt és terméket adtak a nép­gazdaságnak. A termelt 12 mil­lió 317 ezer liter tejből példá­ul 8 millió 280 ezer litert el­adtak. 202 ezer kilogramm gyapjúval segítették a könnyű­ipart. összesen 203 millió fo­rint értékű árut adtak Szolnok megye termelőszövetkezetei a népgazdaságnak. S nézzünk néhány érdekes termelési adatot. Búzából 438.186 métermázsát, árpából 178.061 métermázsát, kukoricá­ból 189.719 métermázsát, rizs­ből 129.056 métermázsát, cukor­répából több, mint félmillió mé­termázsát termeltek. Cukorré­pa után 1,564 000 kilogramm cukrot kaptak vissza. A Szolnok megyei pártbizott­ság, a Szolnok megyei tanács, és a Hazafias Népfront Szol­nok megyei bizottsága 1958-as februári határozatát szem előtt tartva munkálkodtak a tsz-ek a terméseredmények növelésé­ért. Felhasználtak 57 ezer méter­mázsa nitrogén műtrágyát, 96 ezer métermázsa foszforműtrá­gyát, 10 ezer métermázsa káli­műtrágyát'. Tovább fejlesztették és széle­sítették a mezőgazdasági mun­kák gépesítését. Az őszi mély­szántást 2 ezer hold híján gép­állomásokkal végeztették. A ta­vaszi mélyszántást ugyancsak. Gabonából 37 ezer holdat kom­bájnok, 42 ezer holdat arató­gépek arattak, és mindössze csak 9400 hold jutott a kézikaszások­ra. íme — ez a néhány szám is bizonyítja, hogy mennyire érvé» nyesült a nagyüzem fölénye. Műtrágyáztak 139 ezer holdat* 14 260 holdon végeztettek vegy­szeres gyomirtást. Az előző években a növény- termesztés bevételei mindig meghaladták az állattenyésztés bevételeit. Ez az arány rossz volt. Ezévben az állattenyésztés bevételei már 1 millió forinttal túlhaladták a növénytermeszté­sét. Nőtt az állatok száma; a tehénállomány például 1800-a_l, 7732 marhát állítottak hízóba, ebből 4815-öt még az elmúlt gazdasági évben elszállítottak. Megtörtént a frontáttörés a ba­romfitenyésztés terén. 1958 ele­jén a tsz-ek baromfiállománya 18 ezer volt. A növekedés 206 ezer. Ebből eladásra került kö­zel százezer. A 3004-es A 3004-es kormányhatározat után kapott kedvezményeket is milliókban mérjük. Műtrágya- és növényvédőszer után közel 4,5 millió forint kedvezményt, a vásárolt tenyészállatok után mintegy 2 millió forint kedvez­ményt, az áruértékesítés teljesí­tése után 4,9 millió forint, és gépátlomási munkadíjkedvez­mény címén közel 16 millió fo­rint kedvezményt kaptak Szol­nok megye termelőszövetkeze-> tei. Még hosszan sorolhatnánk azo­kat az adatokat, számokat, ame­lyek — .ahogy mondani szokás — száz szónál is jobban beszél­nek. A Szojjiok megyei tsz-ek zárszámadási összesítője győzel­mi jelentés. Eltörpül nrellette minden kicsinyeskedő, visszahú­zó, fejlődést gátló erő. All. esz­tendejében" induló szövetkezeti mozgalmunk még soha nem ren­delkezett ennyi biztató, és új sikerekre buzdító számmal Használjuk ki a bennük rejlő le­hetőségeket. Szekulít®’ Péter I

Next

/
Thumbnails
Contents