Szolnok Megyei Néplap, 1959. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

■

r

»20LN0H-MEG TTl NÉFLAF

1559 jaauár 4

Nemcsak az akácos és fenyves erdőcske neve új, a róla nevezett állami gazdaság jellege is az. Az igazság kedvéért azt ugyan előre megmondhatjuk, nem alapítási évét, hanem alakítási munkáit, terveit illetően új itt minden. Vagyis: Szol-, nők megyében a Jászberény- Ujerdői Állami Gazdaságban születik a nagyüzemi szőlőtermesztés.

Hatvani Ferenc elvtárs, a pincemester azt irta erről: „Jöjjenek elvtársak, nézzék meg, hogyan rakjuk le a modern szőlészet alapjait.”

Hát kezdjük sorjában a tolira kívánkozó újdonságokat.

A műútra kilátszó fel-feldobott füstkarikák jelzik a gépek, s emberek hollétét. A terepegyengető szkréperek DT- vontatóinak füstje ez. Hatvan holdon dobognak tompa morajlással a lassúmozgású ■„mező- gazdasági tankok.” S amerre elhúzott lánctalpuk, sik terep marad utánuk. Planírozásnak nevezik e műveletet.

Szakszerűen történik minden. Az egyengetett talajt 2—3 évig pihentetik, s akkor jön az új telepítés. De még milyen! A szőlőtőkéket már nem karózással kényszerítik egyenesen maradásra, Betonoszlopokra függesztett huzalok biztosítják a fölfelé növést. A széles egyenes sorok között gépek járhatnak, teljesen felszabadítják az embert a legnehezebb munkától.

Nem is a jászberényieken, mezőgazdasági gépgyártásunkon múlik, hogy a nagyüzemi művelésre telepített, hektáros egységekre kialakított táblák között gép hiányában lovak bakt /. kt vlä

D® nemcsak Igevei el az ember,,

tatnak még. Pedig évről-évre gyarapszik a nagyüzemi terület Eddig 142 hold szőlőt telepítettek ezzel az uj módszerrel, amiből 40 hold már termőre fordult. Körülbelül ennyi vagy 10 holddal több az a földterület, amellyel évenként növelik új típusú szőlőtelepüket. Ez évben pl. 28 hóidon szőlő és 8 holdon gyümölcsfa kerül ily módon a földbe, míg jövő évi telepítésre 60 holdat készítenek elő;

A régitől eltérően történik a szélvédő gyümölcs-sávok létesítése, diófákat ültetnek. Kevés munkával nagy jövedelmet biztosít és nagy lombjával jól fogja a vihart, szelet. Van természetesen 120 hold különböző féleségekből álló gyümölcsösük, telepítenek most 7 hektár csemegeszőlőt. Jászberény ipari város, gondoskodni kell az itt dolgozó munkásokról, véle* kedik Sebők megbízott igazgató.

A munkásokról való gondoskodás ugyan nem szenved csorbát a jászberényi Ujerdői Állami Gazdaságban. Keresetkiegészítés képpen is több, mint 500 hektoliter bort osztottak szét a dolgozók között. A nyereségrészesedés is felér egy havi fizetéssel. A gazdaságnak köszönhető, hogy a múlt évben ide a herényi tanyavilágba is villanyáramon futott be a fény, s hogy a modern lakások építését kezdték el a gazdaság központjában. Van is miből. — Evröl-évre szépen ível a „jászsági borgyár” gazdálkodási grafikonja 1957-ben 1 millió

640 ezer forint nyereségük volt, 3 millió 200 ezerre növelték

1958-ban. Matériában kifejezve: 7 ezer hektóliter nedű; riz- Jingböí, kadarkából, ezerjóból. Bizony az udvaron kellett tárolni, mert ekkora „borözönre” nem készült fel a jó öreg pince.

Mindezt emberek, szorgalmas munkások igyekezetének köszönhetjük igaz. De mögöttük, vagy éppen előttük a gépek, a tudomány, az Ujerdöi Állami Gazdaságban is születő új, a nagyüzem lehetőségei.

— De nem csak igével él az ember — s Hatvani pincemester bekopogtatott a borház ajtaján. Egy pohár itókára.

— börzék —

Ezüstkalászos gazdák között íásdadánYon

A gazdakör nagyterme még az ünnepi mulatozások nyomait viseli. A kis terembe« a barátságosan duruzsoló kályha körül ismét megkezdődik a munka. Az U alakban felállított asztalokon könyvek, jegyzetfüzetek tanúsítják, hogy itt tanulni, művelődni vágyó gazdák ismerkednek a mezőgazdasági tudományokkal. Másodéves tanfolyam működik. Hetenként két alkalommal jönnek össze a termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák, hogy meghallgassák ^iró Sándor mezőgazdász előadásait.

Bíró Sándor fiatalember, — nemrég került ki az egyetemről. Előbb, mint községi gáz- dasági felügyelő működött. Itt ismerték meg a falu gazdái. — Tudásával nem takarékoskodott, szívesen segített szakmai felvilágosítás terén mindenkinek. Szerette ezt a munkát, de mégis jobban szeretett volna a gyakorlati gazdálkodással foglalkozni. így került az Arany Kalász Termelőszövetkezethez mezőgazdásznak.

E beosztás mellett még arra is jut ideje, hogy ezüstkalászos tanfolyamot vezessen.

A tanfolyam hallgatói nagyrészben fiatalok, 19—20 évesek. de akad néhány idősebb gazda is, főleg a szövetkezetiek közül. Tanfolyamra jár Táncos Vilmos, a Táncsics Tsz növénytermesztési brigádveze- zetője, Gál János, az Uj Barázda Tsz állattenyésztési brigádvezetője. Mindketten igen nagy gyakorlattal rendelkeznek, sokszor vitába szállnak még az előadóval is. Ám a jó gazda holtig tanul — mondják, s valóban, mint elmondották, ők is sokat tanulnak, olyan dolgokról, melyről bizony eddig nem is hallottak.

A fiatalok — főleg egyénileg gazdálkodók gyermekei — a nyáron már kipróbáltak néhány tanult anyagot. Biró bilidre fiatal nős ember. Ö apjával gazdálkodik közösen 18 kh földön. A nyáron kukorica-kísérletet végzett. Három holdon 100 mázsa csöves kukoricájuk termett. Ugyanakkor a szomszédok földjén csak 20—25 mázsa volt a holdanként! termés. A különbség a következőkből adódott;' ősszel mélyen felszán-, tóttá a földet, tavasszal csak boronálast végzett, illetve vetésig állandóan gyommentesen tartotta a földet. A vetőmagot sem a régit vetette, hanem kicserélte Mv ötös hibridre. A második kapálás idején kiszórt holdanként 120 kg nitrogén műtrágyát. Ez rendkívül jó hatással volt a növény fejlődésére. A szomszédok nem győzték dicsérni a szép kukoricatáblát.

Udvarias szolnokiak

A szolnokiakról még a legérzékenyebb ember sem állíthatja, hogy nem eléggé kedvesek, figyelmesek. A személyesen, vagy telefonon elmondott jókívánságokról — sajnos — nincs adatunk; azt azonban tudjuk, hogy karácsony és újév között, kereken 90 ezer üdvözlőlappal kedveskedtek egymásnak. „Tettekkel” már jóval kevesebben juttatták kifejezésre baráti érzelmeiket — a mintegy 2 ezer 500 ajándékcsomag mégsem megvetendő mennyiség. Megállapíthatjuk: eléggé gavallérok, de nagyon udvariasak vagyunk.;,

EGY JÁSZSÁGI PARASZTCSAL AD ÉLETE 1958 BAN

A

pen.

GAZDA VACSORÁZIK, epBirkapörköltet kanalaz, s az asszony jöttömre szó nélkül k-p . aui a konyhába. Egy tányér túrós, mákos-rétessel, másik tányér torta, krémes édességgel tér vissza.

— Tessék, fogyassza, ha már lekéste a lakodalmat.

— A magamét-e? — vélek valami tanyasi furfangot szavai mggött. ,

— Dehogy, a Jucimét, meg a Marimét. Most tartottuk karácsony első napján.

— Gondolom, nagy dáridó lehetett — bökök a borosüveg felé, amit Laci, az egyik lég§ny- fiú rak elém.

— Csak mint paraszthelyen szokás — néz össze a két öreg. s a legények is elmosolyodnak apjuk e szerénységére. Vagyis biztosra veszem: Kéri Mátyás nagy lagzit csapott két lánya esküvőjére.

— Bútort kaptak-e a lányok?

— Nem. Hét-hétezer forintot adtunk nekik. Azt vesznek rajta, amit akarnak.

A lányok különben Pestre mentek férjhez. Juci ott dolgozott egy gőzmosodában, s egy honvéd őrmester kötötte be a fejét. Marika a jászapáti Alkotmányba járt apjával és két bátyjával. A téli munkaszünet idején Pestre ment szórakozni nővéréhez, ott akadt meg rajta villanyszerelő férje szeme. A slafirungot azonban egyaránt kapták mind a ketten. Mit is?

— Hat-hat párna. Két-két dunyha.

RAGYOGD EEHER gyolcshuzattal. Két kövérre és magasra duzzadt nyoszoján kandikálnak ki a terítő alól.

— A katorla vének szokott Gyöngyösön járója lenni, az viszi majd el gépkocsival mind a kettőjükét.

— Na és? — kérdem én —,

ruhát mennyit vittek magukkal?

Az asszony számolja.

— Hogy is csak no? Marikának négy szövet és három selyem ünneplőruhája van. A dolgozó gúnya az nem érdekes.

— S Jucika?

— ö magára keresett.

Hogy a két lányt elintéztük, a fiúkon a sor.

— Egyformán dolgoznak, egyenlően kapnak — szögezi le az apjuk.

— Mit?

— No, mondjátok — int a gyerekek felé Kéri Mátyás.

Laci kezdi:

— Egy nyári ünneplő félcipővel, a téli ünneplőhöz csizma.

Anyjuk bólogat, s hogy bekapcsoljam a társalgásba, felé intek.

— Engedjük a mamát is szóhoz jutni.

— Én már öreg vagyok, de van egy szövet ünnepim télre, könnyű selyem nyárra. Azokat nem is használom, a piacolók- ban szoktam járni ide-oda.

— Hát az épp elég — bizonygatom Kéri Mátyásnak, Szabari Berci kulák volt tanyás-béresenek, aki így jellemzi azt az időszakot:

— Dolgoztunk megfeszülésig. Nem mondom, a kenyerem megvolt.

A KENYERE MEGVOLT, s

azzal elégedett is lehetett akkoriban. Most azt mondja a ruházatra:

— Dehogy elég, tudom én, hogy kevés, csak előbb a házat tesszük már rendbe, aztán flan- cérozzuk a két gyereket, meg magunk is.

— Házat?

— Azt bizony. Ez a tanya a szövetkezeté. A saját házam bent épül a városban, az újtelepen.

Tanyasi ember, aki a határban éli le napjait, városnak nevezi Jászapátit. Ámbátor az az épülő Kéri-lakás tényleg városra is beillene. Kétszoba., összkomfortos, csinos verandás lakóépület. Eddig 60 ezerben van már. 1953 óta, mióta a szövetkezetbe léptek, gyűjtögették rá a pénzt.

— Egyszerre nem megy. Jó, ha jövő őszre beköltözünk, de akkor villany, meg nagy rádió lesz benne.

r

l

— Vendég?

— Nem számoltuk, úgy (latvan.

— Birka? '

— Hármat vágtunk.

— Bor?

— Kettöszázhetvenegy liter. EGYRE INKÁBB a legapróbb

részletekig érdekel a lakodalom. A csigalevesbe tíz baromfit vágtak. Volt sültpulyka, sülttyúk. Andor cigány Apátiból 400 forintot kért a muzsikáért. A menyecske, s a menyasszonyiruha kellékek 900 forintot értek. Koszorúslegény volt a két fiú testvér. Ruha kellett nekik is. Nagykabát újult, csizmanadrággal 3500-ért.

— Szóval tizenkettőezer? — saccolopi.

— Csak tizenegy.

Hallgatnak, Szót se szólnánk

kérdezés nélkül. Még nehogy dicsekvésnek tűnjék.

A tanfolyamon eltöltőit idő — már az első év — 30 mázsa kukoricatöbbletet hozott. A többiek is próbálkoztak ezzel-azzal. Kalmár József még csak 17 évés, mégis sikerült apja előtt olyasmit produkálni, ami szinte meglepő volt. Kívánságara 1200 négyszögöl területen 100x100 centiméteres kötésben négyzetesen vetettek kukoricát. Az volt a cél, hogy takarmányrépá l

veinek közé.

A tervet megvalósították. Azt tanulta az iskolán, hogy több növénynek több táp- láloanyag kell, ők is kiszórtak erre a területre 80 kg műtrágyát. Az eredmény 30 mázsa kukorica és 40 mázsa takarmányrépa volt. Neki is megérte a tanulás. Nem is marad el egy foglalkozásról sem.

Ezek láttán az idén ismét beindult a községben egy másik elsőéves tanfolyam is, mely a tejszövetkezetben működik. Itt ezen az estén a számtannal és mértannal foglalkoztak a hallgatók. Erre is szükség van, hiszen az iskolában tanultakat nem árt feleleveníteni.

így tanulnak, művelődnek Jászladányon a dolgozó parasztok.

XT éirtn tCriltrinn